Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-07-04 / 53. szám

Zöldtrágyázzuk nagyüzemi gyümölcsöseinket A növényi élet egyik alapvető feltétele, hogy a talajban egyidejűleg legyen ele­gendő nedvesség, tápanyag és levegő, amelyek a növekedéshez szükséges hő­mérséklettel együtt biztosítják a gyökér­zet tápanyagfelvételét. Ezeket a feltételeket csak a tartósan morzsás szerkezetű talajokban találjuk meg. A talaj kedvező morzsás szerkeze­tének kialakításához és fenntartásához szerves anyagok — elsősorban humusz — szükségesek. A szerves anyagok pótlását nagyüzemi gyümölcsöseinkben nem tud­juk istállótrágyázással megoldani, mert az országos istállótrágya-mérleg — kizá­rólag a szántóföldi termelést véve figye­lembe — nem kielégítő. Egyéb szerves anyagok (komposzt, tőzeg) sem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre, hogy abból számottevő területű gyümölcsöst trágyázhassunk. Az egyetlen lehetőség tehát arra, hogy a gyümölcsöseink tala­jába kellő mennyiségű szerves anyagot juttassunk, a zöldtrágyázásban keresen­dő. A gyümölcsfák talajigénye növekedésük és fejlődésük időszakában fokozatosan nő. Tekintettel arra, hogy gyümölcsöse­ink jelentős részét, gyenge termőképes­ségű talajokon telepítjük, arra kell tö­rekednünk, hogy a fák fokozatosan nö­vekvő igényét kielégítő talajállapotot biztosítsuk. A talajt tehát fokozatosan kell szervesanyaggal feltölteni és alkal­massá tenni arra, hogy ez a fák kifejlő­désének idejére biztosítsa mindazokat az előfeltételeket, amelyek a nagy mennyi­ségű és jó minőségű gyümölcstermelés­hez szükségesek. Ma már eldöntött kérdés, hogy az eredményes gyümölcstermelés köztester­meléssel nem párosítható. Igaz, hogy a gyümölcsfák életük elején még nem há­lózzák be gyökérzetükkel az egész ta­lajt, de éppen ezt az időszakot kell fel­használni arra, hogy zöldtrágyázással a talajt kedvező állapotba hozzuk. A zöldtrágyázás célja nem a tápanya­gok pótlása, hanem elsősorban a szer­kezet megjavítása; emellett természetesen rendszeres műtrágyázással kell biztosí­tani a tápanyagok kívnánatos mennyisé­gét is. A talaj szervesanyagtartalma a zöldtrágyázás hatására nem emelkedik számottevően, még kevésbé következik ez b9 az istállótrágyázás hatására. Vi­szont tudjuk azt is, hogy a talaj szerves­anyag tartalma a szellőztető talajművelés következtében rohamosan csökkenhet. Ezt a csökkenést a zöldtrágyázás meg­akadályozza. A zöldtrágyázás eredményei azóta vál­tak nyilvánvalóvá, amióta a zöldtrágyá­zást műtrágyázással kapcsoljuk össze. A zöldtömeg aláforgatásával kedvezőbb szerkezetű és kiegyenlített humuszállapo­­tú talajba a műtrágyák kitünően érvénye­sülnek és rohamosan emelik a talaj ter­melékenységét.. Ugyanakkor a zöld trá­gyanövények csak a műtrágyázás hatá­sára, tápanyagokban gazdag talajon építenek fel nagy tömegű szervesanyagot. Ily módon a gyümölcsösök talajának termőképességét két alappillérre: a zöldtrágyázásra, és a műtrágyázásra kell építenünk, amelyek egymást kiegészítik és kölcsönösen szükségessé teszik. Zöld­­trágyázás nélkül nem áll elő az a ked­vező telajállapot, amely a műtrágyázás érvényesüléséhez szükséges, másrészt műtrágya nélkül a zöldtrágya-növények csak a termésemelkedés előfeltételeit te­remtik meg, a termés mennyiségi és minőségi fokozódása azonban csak a szakszerű műtrágyázás következtében va­lósul meg. A hatalmas arányú telepítési program megvalósítása során a zöldtrágyázást ál­talánossá kell tennünk. A folyó évben olyan zöldtrágyanövényeket kell vetnünk, amelyeknek magja rendelkezésünkre áll, beszerzés olcsó és gyorsan elszapprítha­­tó. Ezek között a következők termelését javasoljuk nyári vetésre és őszi alá­­munkálásra. • 1. CSILLAGFÜRT a savanyú ho­m oktalajok zöldtrágyanövénye, amely mészben szegény homoktalajon termel­hető legeredményesebben . A kissé ned­ves talajba elvetett csillagfiirtmag (140 kg/ha) gyorsan csírázik, elnyomja a gyo­mokat, nagy mennyiségű szerves anya­got épít fel és számottevő mennyiségű nitrogént gyűjt gyökerein. • 2. FEHÉRMUSTAR a kiegyenlített mészállapotű, nem túlságosan szegény talajok zöldtrágya növénye, amely bár­mely időpontban vethető és 6—7 hét alatt alámunkálásra érdemes zöldtömeget ad. Vékony gyökérszálakból álló, boj­tos gyökérzete — bár nitrogént nem gyűjt — a laboratóriumi vizsgálatok sze­rint tápanyagokban igen gazdag. • 3. NAPRAFORGÓ a legolcsóbb és a legkönnyebben hozzáférhető zöldtrágya­­növények egyike. Talaj szempontjából igénytelen és szinte minden talajtípuson eredményesen termelhető. Agresszív gyökérzete a tápanyagot és a vizet élén­ken veszi fel és jól behálózza a talaj mélyebb rétegeit is. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a napraforgó zöldtrágyát virág­hányás idején munkáljuk a talajba, mert különben szárában annyi rost képződik, amelynek elbontása a talajban még nagy mennyiségű nitrogén adagolása mellett sem lehetséges. • 4. FACÉLIA bármely időpontban vet­hető zöldtrágyanövény, amely méhlege­­lőként is hasznosul. Szikes jellegű tala­jok kivételével minden talajtípuson ter­melhető. Kezdeti lassú fejlődése később jelentősen meggyorsul és számottevő zöldtömeget ad. E zöldtrágyonövények vetését vala­mennyi üzemi gyümölcsösben minél ko­rábban meg kell kezdeni, hogy a talaj termőképességét megjavítsuk. A gyümöl­csös rendszeres zöldtrágyázása jóval na­gyobb gazdasági eredményeket biztosít a földművesszövetkezetek számára, mint a köztes termelés. Dr. BÁLINT GYÖRGY Ültetvénytervező Vállalat TJátalmas, 75 ha kiterjedésű nagy­­üzemi gyümölcsöst találunk a Ko­máromi Állami Gazdaság csallóközara­­nyosi részlegén. Talajjavítás céljából évelő pillangósnövénnyel, a sárgán vi­rágzó nyúlszapukával vetették be ezt a homokos és középkötött területet. A 7800 gyümölcsfa 35 %-a barack, 35 %-a alma a többi pedig cseresznye, meggy és szil­va. A telepítést 1950. őszén és 1951. ta­vaszán végezték s azóta rendszeresen gondoskodnak a növényvédelemről. Idén a téli permetezést februárban 2%-os Nitrosan oldattal hajtották végre a pajzstetíí ellen, márciusban a virágzást megelőzően 5 %-os Sulkával permetez­tek, június 15 — 22 között pedig 1%-os Dinollal végezték a növényvédelmet az almamoly, 1,5 %-os Sulka oldatai meg a lisztharmat ellen. A gyümölcsfa után­pótlás céljából szerintünk szükség lenne kb. egy hektárnyi terjedelmű faiskola létesítésére, amely a növénynemesítö szakemberek ellenőrzése alatt állna. A nagy gyümölcsös gondozását csupán négy személy, a képünkön permetezés közben látható Szalai István, Magyar Imre traktoros, Szalai Károly és Pethö József csoportvezető végzi. Kúti Szilárd 1962. július 4. Gyümölcstermesztés nagyüzemi módon 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom