Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-24 / 50. szám

a határból Nyár elején vagyunk. Szövetkezeteinkben szorgalmasan gyűjtik a takar­mányt, előkészülnek az aratásra. Ez tükröződik a hozzánk beküldött le­velekből is. SZÖGYÉN. A szövetkezetben most javítják a gépeket. Ugyancsak igye­keznek a munkával. Northart Gyula a kombájnt javítja, Elzer Dénes a cséplőgépeket, Sztarovics Dénes az aratógépeket. A szövetkezetben szo­cialista munkaversenyben vannak a dolgozók. A vezetőség 10 000 korona jutalmat ad az aratási és cséplési munkálatokban legjobb eredményt elért egyének és kollektívák megju­­talmazására. (Pék László, Szőgyén) NÄNA. A Nánai Állami Gazdaság­ban Ferencz János, a kocsisok veze­tője javasolta, hogy 9 különböző munkacsoportok és vezetőségi tagok vállalják néhány hektár kukorica megkapálását. A javaslatot elfogad­ták s a munkacsoportok minden tagja 1,5 hektár kukorica kapálását vál­lalta. Ferencz János, mint kezdemé­nyező 2 hektár kukorica kapálását vállalta el. A. répaföldön Gál András munkavezető irányításával a lányok megkapálják a répát. (Gammel Júlia, Nána) SZEPSI. A Szepsi Mezőgazdasági Technikum harmadéves tanulói az egész gazdasági évben a gépesítésben dolgoznak. A műhelyben dicsérik a Kéz a kézben A licei szövetkezetben a ve­zetőség a fizikai munkából is ki­veszi részét. Ott szorgoskodtak a takarmánybetakarításnál is. Bene Miklós, Halász István, a két leg­öregebb kocsis is dicséretet ér­demel. A szövetkezetben már má­sodszor megkapálták a cukorré­pát, lesilózták az őszi bükkönyt. A szövetkezet azzal is dicseked­het, hogy teljesíti a hűsbeadást. Az eredményes munkában jó része van a nőbizottságnak is. El­nyerte a vándorzászlót és ötszáz korona pénzjutalmat kapott. BERENTE MÁRIA (Lice) fiúkat ügyességükért. A szövetkezet­ben a gépesítés terén a legjobbak közé Laczkő László, Czető István, Brinzik Vendel és Tóth Zoltán tarto­zik. A szövetkezet vezetősége Tóth János mérnök, iskolaigazgatót dicséri, mert nagy odaadással tanítja és ne­veli a fiúkat. (Nagy István, Szepsi) GARAMKÖVESD. A Párkányi Álla­mi Gazdaságban a lucernát hideg levegővel szárították. Minden vagon lucernára 100 kg sót szórtak. Eleinte voltak kételkedők is, akik féltek az új technológiától, de mikor látták az eredményt, azt mondták, hogyha a többi silótakarmányt is így takarít­ják be, a tejhozam biztosan növe­kedni fog. (Erős Mihály, Garamkövesd) FELSÖKIRÄLYI. A felsőkirályi szö­vetkezetben 12 nappal a tervezett határidő előtt megkapálták a cukor­répát és a kukoricát. A takarmányo­kat is veszteség nélkül takarították be. Kétszáznyolcvan hektárról kaz-r lakba hordták a lucernát. Beadtak 140 mázsa elsőosztályú lucernát. A Vadászegyesület tagjai is segítettek a takarmány begyűjtésénél 64 hek­tárról. Harmincnégy hektár őszi ke­veréket, 21 hektár nyúlszapukát és 12 hektár rozsot lesilózták. (Gutray Gyula, Felsőkirályi) Stefan Dobos rak­­tárnok örül a jó lucernát érmésnek. Nagy igyekezet A spacincei szövetkezetben ez idén nagy figyelmet fordítanak az évelő takarmányok betakarítására. Már jú­nius elején hozzáláttak a betakarí­táshoz. Nyolcvan hektárról a lucerna már félkerült. Most gyűjtik a vörös­herét. Kép és szöveg: J. SLUKA Dolgos kezek munkája nyomán Ki mint vet, úgy arat, — tartja a közmondás. A szímői szövetkezeti tagok is ehhez tartják magukat. Szorgalmukat mi sem igazolja jobban, mint az, hogy e hó 9-ig már 170 hektár kukoricát kapáltak meg. A cu­korrépánál 52 hektáron elvégezték a második kapálást^. Heréből a mai napig 179 hektárt kaszáltak le. Ebből 85 hektárról már be is hordták a takarmányt. Ötvenöt hektáron a hideglevegős szárítást alkalmazták. Kezdetben még féltek a műszárítástól, de már látják, semmi ok sincs a ^félelemre. Sőt, most jnár azon igyekeznek, hogy minél többet tudjanak így szárítani. Jól dolgozik a szövetkezet kertészcsoportja is. A zöldhagymából más­fél hektárról 110 °/o-ra teljesítették a beadást, a korai karalábéból a vál­lalt kötelezettséget már 50%-ra teljesítették. EJzt az eredményt úgy tudták elérni, hogy minél több öntözőgépet helyeztek üzembe. Nagy András (Szímő) Borjúnevelés űj építkezési megoldással A ftepy-i Mezőgazdasági Technikai borjúnevelő istállót építettek, amely- Kutatóintézet munkatársainak elkép- nek egyik épületvégi fala kivehető, zelése' alapján egy olyan mélyalmos Mihelyt a rétegezett mélyalom eléri Szavatartők Az Ürföldi Állami Gazdaság porbo­­kai részlegének fejőgulyásairól so­kat beszélnek, tudják róluk, hogy szavatartők. Tavaly is teljesítették azon vállalásukat,^ hogy tehenenként elérik az évi 3600 liter tejet. Elha­tározták, hogy példás munkasikereik­kel, s követésre méltó egyéni életük-Egy-két szóval Tavaly a málasi szövetkezet a kukoricatermelésben igen szép eredményt ért el. Járási viszony­latban az első helyre kerültünk. Ez idén a kukorica vetésterületét a tervezett 75 hektárról 120 hek­tárra emeltük. Biztosítjuk, hogy a 40 000 tő meglegyen minden hektáron. Szövetkezetünk 25 hektáron ter­mel silótakarmányt, ami főleg siló­­kukorica, 45-50 cm sortávolságra vetettük, hogy a sorközi művelést kétszer-háromszor zökkenésmen­tesen elvégezzük. Karó Lajos '(Málas) kel kiérdemlik a szocialista munka­brigád címet. Idén, a pártkongresszus tiszteleté­re vállalták, hogy a tavalyinál még magasabb tejhozamot érnek el átla­gosan. A fejőkollektíva élén Kubicsek István áll, aki élen jár a tejterme­lésben. Már harmadik éve naponta átlag 10 — 11 liter tejet fej ki tehe­nenként. Krajcovic F., (Galánta) Kerek a káposzta E napokban szép eredményt mutat fel a barti szövetkezet. A kertészet­ből több mint 10 000 . fej káposztát szállítottak el, 20 000 korona érték­ben. A szövetkezetesek megérdemlik a dicséretet, különösen a kertészeti csoport, Mánya András vezetésével. Hamar Ilona (Bart) a járda szintjét, kiemelik az elmozr dítható falat és az istálló épületébe jutó tolólemezes talajegyengető (bulldózer) eltávolítja a mélyalmot. Képünkön Havelík Jirí építészmér­nököt látjuk amint elmondja, hogy etetés előtt kinyitják a fémkorláto­kat, mire az állatok átmennek a be­ton járdán a pihenőhellyel szembeni vályúhoz, melyben megtalálják az odakészített abraktakarmányt. A szá­­las-takarmányféléket nem kell az ete­tőknek széthordaniuk, mert ennek rácsozat közötti fogyasztása közben újabb adag kerül a felhalmozott anyagból az állatok elé, minden em­beri beavatkozás nélkül. — ku — Példás emberek A Miklósi Állami Gazdaságban egyre nagyobb méreteket ölt a pártunk XII. kongresszusa tiszteletére indított szo­cialista munkaver­seny. Ezen a téren a legjobb eredmé­nyeket a tehené­szet dolgozói érték el. Kötelezettségeik teljesítésében kü­lönösen kitűntek Szolár Ferenc és Kollár László fe­jőgulyások, akiket a Kerületi Szak­­szervezeti Tanács kitüntetésében ré­szesített. Az elmúlt hó­napban Szolár Fe­renc a tejtermelés terén 135, Kollár László pedig 127 százalékos tervtel­jesítést ért el. Mindkét elvtárs tagja a pártnak és a szocialista mun­kabrigádnak. Az el­ért eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a kitüntetést mindketten meg­érdemelték. BÚKOR J. (Nővé Zámky) 4 Kér községből jelesük Ha valaki Bussáról Varbó felé utazott a múlt héten, szorgalmas asz­­szonyokat láthatott a kéri határban. A szövetkezet cukorrépa területe nem messze az országúttól terül el. A cukorrépát idejében elvetették és az egyelést június 2-ig elvégezték. A sarabolást már rég elfelejtették. A munkálatokkal a cukorgyár küldöttei is elégedettek voltak, amikor kint jártak. A burgonya is nemsokára piacra kerül. Pásztor István (Kér) Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves Nálunk is lehet több takarmányt termelni Mezőgazdasági üzemeink je­lenlegi legfontosabb feladata, hogy az állatállomány számára elegendő takarmányt biztosítsa­nak. A nagykeszi szövetkezetben is megvan minden előfeltétel ah­hoz, hogy az állatállományt ele­gendő takarmánnyal lássák el. Ami a vetésterületet illeti, nincs hiány az évelő takarmányokban. Okulva a tavalyi tapasztalatokon, különösen az évelő takarmányok­ra fektetünk nagyobb súlyt, mert a mi vidékünkön az időjárás mindig megtréfálja az embert. A takarmányalap megteremté­sének elengedhetetlen követel­ménye a helyes talajerőgazdál­kodás. A vetésforgó minden sza­kaszának hozzá kell járulnia a talaj termőerejének helyreállítá­sához és fokozásához. Ez annyit jelent, hogy a vetésforgó min­den szakaszán olyan takarmány­­növényeket termesztünk, ame­lyeknek az adott talaj a legjob­ban megfelel. Ebben az évben növeltük a ku­korica vetéste1- rületét. Szövet­kezetünk 140 hektáron termel idén kukoricát. Sajnos, nem ve­tették el az egész mennyi­séget négyzetes módszerrel, pe­dig a négyzetes művelés vető­­magmegtakarl­­tást és gépi növényápolást tesz lehetővé, s Így nagymennyiségű kézi munkát takaríthatnánk meg. A kukorica termesztésekor nem szabad megfeledkeznünk az ér­tékes kukoricakó.ró jókori beta­karításáról sem. Igaz, hogy nap­jainkban csak a kukorica kapá­lásánál tartunk, de már most zött vállalták, hogy ebben az évben 140 hektár kukoricát ter­mesztenek és ezen a területen 40 mázsás átlagos hektárhozamot érnek el. Vállalásukat sikeresen teljesíthetik, ha hektáronként 40 000 növényegyedet hagynak. Így játszva elérhetik az 50 má­zsás hektárhozamot is és nem okoz majd gondot az abrak és a takarmánykeverék biztosítása. Az említett vetésterületen kí­vül 60 hektárt silókukoricával vetettek be. A szövetkezet dol­gozói vállalták, hogy a tervezett 400 mázsás hektárhozam helyett 430 mázsás hektárhozamot érnek el. Hasonlóképpen túl akarják szárnyalni a 150 hektáron ter­mesztett lucerna hektárhozamát is. A tervezett 72 mázsa helyett hektáronként 75 mázsa szénát akarnak betakarítani. Szövetkezetünk dolgozói úgy akarják teljesíteni kötelezettség­vállalásukat, hogy az összes munkálatokat az agrotechnikai határidőn belül végzik el. A 40 hektárnyi rét szénáját a téli takarmányozási időszakra szán­ják és 73 hektáron a fő növé­nyen kívül másodnövényt is ter­mesztenek. Ebből a tervek sze­rint 40 hektár csalamádét, 8 hek­tár takarmánykáposztát, 8 hektár murkot, 12 hektár takarmány­cukorrépát, s 7 hektár takar­mánytököt termesztenek. így a korábban lekerülő ősziek után nem marad parlagon a föld, ha­nem értékes takarmánynövénye­ket termesztünk rajta. A takarmánynövényeket egy­részt a betakarításuk Időpontja szerint kell megválasztani (te­kintetbe véve, mikor lesz szük­ségünk takarmányra), továbbá ügyelnünk kell arra is, hogy a gazdaság az egész év folyamán elegendő zöldtakarmánnyal ren-A előre kell látnunk a ránk váró feladatokat, hogy így idejében elvégezzük a kukorica törését. Ha a kukoricakórót idejében ta­karítjuk be, akkor a takarmány­értéke nagyobb, és főként siló­zással jól tartósítható. A kuko­rica szárának takarmányértéke érés után rendkívül csökken és a levelek letöredeznek, Ezért minden napi késéssel takarmány­veszteséget idézünk elő. A ku­korica szárának értékét azzal is növelhetjük, ha a kukoricát a száron fosztjuk. Ismert dolog, hogy a zöldta­karmánynak azonos mennnyiségű szárazanyag tartalma jobban táplál, mint a szárított vagy silózott takarmányok szárazanya­ga. Ezért minél hosszabb ideig és minél folyamatosabban bizto­sítsunk zöldtakarmányt, nem csak a fejőstehenek, de a hízó­állatok számára is, hogy így több állati terméket állíthassunk elő, A leggazdaságosabb takar­mányértékesítést a jő minőségű legelő szakszerű használata biz­tosítja. Ez azért van, mivel fe­leslegessé válnak a vetéssel, be­takarítással és szállítással kap­csolatos munkák, sőt az állatok őrzése is mellőzhető, ha villany­pásztort alkalmazunk. Ha biztosítani akarjuk a jövő évi takarmányszükségletet, ak­kor már napjainkban mindent meg kell tenni a takarmányfélék hozamának növelésére és a ta­­karmánybetakaritás veszteségei­nek csökkentésére. Szövetkezetünk a munkálatok meggyorsítása érdekében szocia­lista versepyt indított pártunk XII. kongresszusa tiszteletére. A szövetkezet dolgozói többek kö­delkezzék, elegendő silótakar­mányt és szénát tároljunk a téli időszakra és gondoljunk az aszá­lyos évekre is. Helyes lenne, ha szövetkeze­tünk a meglévő réteket feltörné és a nagyhozamú angol perjével újítaná fel azokat. Erre már azért is szükség lenne, mivel a mostani rét kis mennyiségű szé­nát ad. A angolperje jóminőségű, bokros aljfű és sok szárat fej­leszt. Tavasszal eléggé korán sarjad, fejlődik. A legnagyobb hozamot a második évben adja. Különben jó legelői fű, mivel sű­rű gyepet képez, és a legelte­tésnél gyorsan sarjadzik. A mi altalajvizes réteinken és legelőinken az angolperjén kívül jó eredménnyel járna a kései perje termesztése is. Mivel ka­szálás után újra sarjad, s a to­vábbi kaszálásig még szárat is növeszt, több kaszálást tesz le­hetővé. A réti fű jókori kaszálásáról is gondoskodni kell, mivel a kaszálás idejének megválasztá­sától függ nagyrészt a széna minősége. A rét füveit akkor ka­száljuk, amikor azok a legtöbb emészthető tápanyagot tartal­mazzák. Ha későbben kaszálunk, valamivel nagyobb ugyan a hek­tárhozam, de az elvirágzás után kaszált füvek emészthető fehér­jetartalma több mint a felével csökken. A rétet, a füvek java­részét virágzásuk kezdetén vagy a teljes kikalászosodás után kell ,0 kaszálni. Mindezt összegezve a nagyke- .§ szí szövetkezetnek megvannak a ^ reális feltételei ahhoz, hogy biz­­tosítani tudja az állatállomány w takarmányszükségletét. £ Czita Béla (Nagykeszi) u Teremtsünk önálló takarmányalapot • A Szabad Földműves 1962. június 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom