Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-28 / 8. szám
' masnink, és Tuberkulln-oltással megállapítjuk, hogy a növendékéllat beteg-e vagy sem, majd aszerint bánunk vele. # Gazdaságos ? a sertések szárazetetése A fiajcsl Állami Gazdaság dolgozóinak is gondot okoz a glimőkór és a fertőző elvetélés felszámolása a tehénállományban. Előreláthatólag e betegségek ellen folytatott küzdelem befejezését 1065 végéig sikerlil elérniük, mert a megbetegedett állatokat elkülönítve, mindenekelőtt Anyaién nevelik tovább. Vállalaton belül Így a gond oroazlánrésze, az anyalai gazdaság vezetőjének, Zlmányí Zoltánnak éa Tóth József műszaki dolgozónak Jutott. — Mily módon szarvazik a beteg Illatok elkülönítését — ■ érdeklődünk a magastermetű fiatal gazdaságvazttőtől. — A vállalat öt gazdaságának bateg állatait fokozatosan átcsoportosítjuk, — hangzik a válasz — ezért ma már a bajcsi és a farkasdi gazdaság fertőzéstől teljesen mentes. A haraszti gazdaságban a betegségeket még idén, az elletőiben pedig legkésőbb 1963-ban megszüntetjük. Az anyalai elkülönitő-gazdaság gümőkóros és fertőző elvetélésben szenvedő állatállományának felszámolása legkésőbb 1965-ben történik meg. Itt jelenleg 804 szarvasmarhát tartunk, ami az állami terv szerint előirányzott 100 hektáronkénti 65 db helyett 69,3 szarvasmarhát Jelent, mert 1162 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk. A mondottakat Tóth elvtárs még azzal egészítette ki, hogy — az állatállomány teljes létszáma 93 számosállat 100 ha-onként, — s ezzel a legjobb állományszámot kimutató üzemek közé sorakozik a nehéz termelési körülményekkel küzdő gazdaság. Megkértük Tóth elvtársat, hogy kísérjen végig bennünket a terjedelmes majoron, és mutassa be milyen munka folyik az egyes épülettömbökben. Télikabátját nyomban át is vetette zömök vállán, kucsmát nyomott a fejébe és elindultunk. Útközben megkérdeztük: — Mivel etetik ilyenkor télen a fejősteheneket? — Naponta 25 kg silötakarmányt, 3 kg lucernaszénát, 5 kg takarmányszalmát és 2 kg abraktakarmányt kapnak — szólt a válasz —, de a takarmányt élesztősítjük és Ízesítjük. A keveréket három nappal az etetés előtt készítjük el, hogy beérjen. Állatonként 5 dkg takarmányélesztőt oldunk fel meleg vízben, amit a 25 dekányi folyékony ízesítő melasszal együtt bekeverünk a takarmányba.- És milyen a beteg állatok tejelékenysége? — Az év elejétől október végéig a 350 fejőstehén tejelékenységének napi átlaga darabonként 7,39 litert tett ki, majd ez a szám novemberben Tóth József, az anyalai gazdaság műszaki dolgozója, Mázsár József sertésgondozóval beszélget, aki egymaga 1032 siildőmalac gondját viseli. 7,21 literre, decemberben pedig 6,03 literre csökkent. — Ez itt miféle pajta? — Mivel a szarvasmarháink nem fértek el a bekötős istállókban, szalmabálákkal körülraktuk ezt a fapajtát és istállót alakítottunk belőle. Az állatok szabadon mozoghatnak benne. A borjúnevelés új módszere segít az új állományban — Ez itt a szoptatőistálló — mondja kísérőnk, egy nagy épület oldalajtajához érve —, most 32 kisbor* júnk van a jobboldali végében. Azelőtt 20 —25 %-os volt az elhullás, de már második éve, mióta a Zselízí Állami Gazdaság tapasztalatai alapján végezzük a borjdneveléat, az elhullás nagy mértékben csökkent. — Miben áll ez a módszer? — Az a lényege, hogy gümőkóros tehenek borjait egészséges tehenek szoptatják. Ezeket az egészséges teheneket 14 nappal a leborjazás után hozzuk ide a szoptatóistállóba, ahol egy-egy tágas rekeszben hat darabot helyezünk el belőlük. A hat tehén rekeszébe etetésre reggel 6 órakor, délelőtt 11 órakor és délután 17 órakpr beengedünk 12 szopós borjút, így minden tehénre 2 növendékállat jut. A teheneket legfeljebb három hónapig hagyjuk itt, mert különben túlságosan legyengülnének. A borjakat hat hétig etetjük így szoptatással, ami 350-380 liter teljes tej elfogyasztását jelenti. Ezért ezt a módszert kizárólag csak a gümőkóros tehenek borjainak megmentése érdekében ajánljuk alkalmazni. Egyébként ez nem kifizetődő és teljesen fölösleges. Egészséges állomány esetén 2 — 3 hetes kortól jó szolgálatot tesz az olcsó egalizált tej Is. A nagy mértékű elhullások megszüntetése érdekében, az új módszeren kívül jelentős segítséget nyújtott Németh Imre és felesége, mert odaadó munkájukkal nagyban hozzájárultak a helyzet javulásához. — A szoptató tehenek takarmányozását nem módosították? — Annyiban módosítottuk, hogy a fejőstehenekkel szemben a napi 25 kg sllótakarmány helyett, ugyanennyi takarmányrépát kapnak az állatok, a lucernaszéna adagjuk pedig 2 kg-mal magasabb. — Milyen intézkedéseket tesznek még? — Klórseptolos fertőtlenítést alkal-Vagy fél kilométert tettünk meg, mire az ezelőtt kihasználatlan dohányszárltóból átalakított sertésnevelőhöz értünk. Útközben mér megtudtuk, hogy Mázsár József egymaga 1032 süldőmalac ellátását végzi, persze gépesítés segítségével. Az egész átrendezés a száraz etetésre beállított önetető szerkezettel együtt, mindössze 25 923. koronába került. — Hogyan és milyen eredménnyel folyik itt a munka ? — fordulunk a kérdéssel Máz^r elvtárshoz. — A választott malacokat 15kg-os súlyban kapom meg és előkészítésüket a hizlalásra, a 40 — 50 kg-os súly eléréséig végzem szárazetetéssel. Naponta és darabonként átlag 1 kg fehérjetartalmú, üzemileg előállított takarmánykeveréket kapnak a süldők, és rendes körülmények között még 20 dkg porrá zúzott lucernaszénát. A tavalyi rossz tsrmés azonban • lucerna adagolását most nem teszi lehatővá. Nyáron zöld lucernát la kapnak az állatok. Az önműködő atetőkat hetenként egyszer töltöm meg takarmánnyal. Hideg vizet szükség szerint az önitatőból laznak az állatok. A napi aülygyarapodás évi átlagban 34—36 dkg darabonként, de volt olyan hőnap, hogy átlag 56 dkg-ot vettek magukra naponta. Mondják, hogy a kombinált vagy a moslékos etetés helyenként a ml eredményeinknél is jobb. Nálunk 6,70 koronára jön egy kg súlygyarapodás elérése, a vállalati költségek ráeső részével együtt, amit csak kevés helyen értek el eddig. Még talán azt kellene megemlítenünk, hogy az állományt szecskázott szalmájü mélyalmon tartjuk. A mélyalmot negyedévenként cseréljük. A kifutóban végzett szabad mozgás jót tesz, mert fokozza az állatok étvágyát. A volt dohányszárító falát télire szalmabálákkal vagy kukoricakóróval rakjuk körül, hogy melegebb legyen benne. Betegség az állományban nem fordul ^elö. Látjuk, hogy a gondokkal, főképp ami a betegségek felszámolását Illeti, jól megbirkóznak Anyaién. Búcsúzás előtt Tóth elvtárstól még megtudtuk, hogy a birkatenyésztés is Igen kifizetődő, mert náluk a tervezett 1820 kg gyapjú eladását 2381 kg-ra sikerült teljesíteni. Most 200 birkájuk, 7 kosuk és 40 db elsőéves birkájuk van az akolban. A méhekkel is törődnek, mert a 104 család főképpen a beporzással hasznos szolgálatot tesz a gazdaságnak, de a 316 kg kipörgetett méz is szép jövedelmet jelent. Kúti Szilárd : : i I : : Utak előtt Jilehéz, nagyon nehéz válasz ÍV tani: tudja, otthon számít - nak rá, várják. Szüksége van a szövetkezeinek jó traktorosra. És mégis nehéz választani... Két éo hosszú idő. Két év alatt az emberben sok minden megváltozik. Terveket sző, álmodozik s ezerszer megkérdi magától: hol kezdjem újra? Merre, melyik úton induljak el? Vagy talán legjobb volna viszszatérni oda, ahol abbahagyta, s folytatni...? De csábítják az új utak, eddig nem ismert távolságok is, valami vonzza, löki, valami, amit nem tud megmagyarázni sem önmagának, sem másoknak. S felködlik ai emlékek régi szép varázsa is. A nyári esték, akácillat, a ringó búzatáblák, tarka rétek, lány arcok, csókok, bódulatok ... Nehéz, nagyon nehéz választani. S mégis kell. Kényszerítőén benne él a szó: kell! éjtudja, haza biztosra menne. Már senki se bánna úgy vele, mint régen; már nem gyerek. Kiszolgált katona - férfi. Ha hazamenne, nem a legócskább gépet adnák alá, mint annak idején. Most azt nem tehetnék meg vele ét nem is tennék. Az a szép ú) traktor lenne az övi. amit nemrég vettek. De miért menjen hazat Miért? Máshol is van munka, talán könnyebb, s jobban megfizetik. Ezer lehetőség áll előtte, s mégis ... Nem olyan egyszerű ez. Nem ígért semmit, nem mondta egy szóval sem hogy megy, s mégis tudja: várják otthon, szükség van rá. És ott van az az új traktor is. S még valami! Nem, nem is valami, hanem valaki, - egy lány. Ha ő nem volna, talán... de így...? Meg az a traktor is! A föld, a barna fényű barázdák, ahogy lágyan leomlanak az eke fényes vasáról. Ez is valami, nem lehet nem gondolni rá. S tulajdonképpen hová is menne? Gyárba? Az nem jó; nem soká bírná az örökös egyhangú morajt. Nagyon is hozzászokott a természet üde színéhez, illatához. T/ égül minden összekeveredik ’ benne: föld, traktor, lány, illat, emlékek, barátok, arcok, ismerős mosolyok, esték... Nehéz, nagyon nehéz választani. Nehéz? Ki tudja? Talán nem is. Csak meg kell várni, míg a jelkavart gondolatok letisztulnak. A bor is sokáig forr, erjed, üllepedik, míg gyöngyöző cseppjében felcsillan az életöröm rózsás varázsa. Sokáig tart, míg az ember Megtalálja önmagát, sokáig tart, de egyszer bekövetkezik. — Csak meg kell várni, míg a jelkavart gondolatok letisztulnak. Gál Sándor • SZÓLJANAK HOZZÁ OLVASÓINK a SZÓLJANAK HOZZÁ OLVASÓINK a SZÓLJANAK HOZZA OLVASÓINK » SZÓLJANAK HOZZÁ OLVASÓINK • SZÓLJANAK HOZZÁ OLVASÓINK • Megállapított tény, hogy falvaink gyors gazdasági átalakulásával nem tart lépést dolgozóink kulturális fejlődése. Lapunkra az a feladat hárul, hogy keressük a lemaradás okát, és dolgozóink közreműködésével cikksorozatban elősegítsük a gyorsabb tempójú népnevelő munka kibontakozását. A kulturális népnevelő munka irányításában mindeddig jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is, az értelmiség. Vitaindító cikkünk a csehszlovákiai magyar falvak értelmiségének múltját és főleg jelenlegi helyzetét boncolgatja. Nem lehet a falu kulturális népnevelő munkájának ezerágú problémáját, és ezen belül az értelmiség helyzetét néhány újsághasábon megírni. A közösségre és elsősorban falusi értelmiségi dolgozóinkra vár az a feladat, hogy gazdag tapasztalataik alapján hozzászóló írásokkal segítsék a fontos elvi és gyakorlati kérdések tisztázását, a falu gyors kulturális felemelkedése érdekében. A Szabad Földműves szerkesztősége minden érdemleges hozzászólást leközöl, s így kollektiven tisztázzuk s egyben propagáljuk a falu kulturális felemelkedésének az útját. bevezetőben meg kell határoznunk, hogy az értelmiség szellemi dolgozókból álló társadalmi réteg. Az értelmiségnek közös vonása minden társadalmi rendben, hogy nem foglal el önálló helyet a társadalmi termelés rendszerében és így sohasem volt és nem is lehet külön osztály. A kapitalista rendszerben az érmiség zöme oda van láncolva a tőkp szekeréhez, csak a legbátrabb, a legforradalmibb elemekből állő kis rész helyezkedik a munkásság álláspontjára és játszik fontos szeredet a proletaritáus szocialista ideológiájának kialakításában és terjesztésében. A proletár forradalom győzelme után a régi értelmiség egy része szembefordul az új rendszerrel. A másik része visszavonul és megalkuvó álláspontra helyezkedik. Az értelmiség nagyobb része azonban felsorakozik az új rendszer mögé és annak szószólója Jesz. A régi értelmiség mellett gyors ütemben halad előre az új értelmiség kialakulása, amely szívvel-lélekkel a munkásosztályt és a parasztságot képviseli és szolgálja. Az új értelmiség a felső és középfokú iskolát végzett munkás- és parasztifjúságból, valamint azokból az egyénekből alakul ki, akik a politikai, gazdasági és kulturális élet területén gazdag gyakorlati tapasztalatokat szereztek, majd rövidebb vagy hosszabb lejáratú tanfolyamokon, középfokú esti iskolákon és távegyetemeken fejlesztik elméleti felkészültségüket. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején, Dél-Szlovákia magyarlakta falvainak értelmiségét a tanítók, papok, a falusi jegyzők és a póstamester képezték. Ezeknek a legnagyobb része a lakosság gazdagabb, tehát vagyonos burzsoá rétegéből került ki s csak elenyésző számban voltak közöttük munkás, vagy kisparaszt származásúak. A csehszlovákiai magyar falvak értelmisége általában több nemzetiségből tevődött össze. Nemzetiségi szempontból elég gyakori volt köztük az összekoccanás, 'llenségeskedés, de a burzsoázia osztályérdekeinek védelmére egységesen sorakoztak fel. Bár sok esetben különböző vallásfelekezetekhez tartoztak, abban azonban megegyeztek, hogy a népet a keresztényi szolgaielkűségre kell nevelni. Magától értetődik, hogy a falu kulturális kérdéseiben is közösen döntöttek s bizony a legtöbb esetben a papnak volt döntő szava abban, milyen tartalma legyen az értelmiség által irányított és szervezett művelődési munkának. A haladó szellemű értelmiségi dolgozót - pedig igyekeztek „megpuhítani", megnyerni politikájuknak s ha ez nem 'sikerült, kiközösítettték, és előbb-utőbb „útilaput kötöttek a talpa alá“. A Horthy-rezsim éveiben, 1938-tól 1945-ig a falusi magyar értelmiség nagy része a fasiszta rezsim uralkodó osztályának is szekértolőjává vált és a KÁLÓT, valamint a Levente szervezetekben (sokan az egyéni meggyőződésükkel ellentétben) lzoI- gálta a vallásos, iredentista szellem terjesztését, főleg Ifjúságunk körében. Mindebből világosan kitűnik, hogy a kapitalista uralkodó osztá’y tudatosan olyan értelmiség létrehozására törekedett, amely hűen szolgálja az ő osztályérdekeit. A MŰVELTEBB Magától értetődik, hogy a szocialista állam uralkodó osztálya a munkásosztály és szövetségesei is joggal elvárják értelmiségi dolgozóinktól, hogy fáradtságot nem ismerve, hűen szolgálják dolgozó népünk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A felszabadulás utáni években, a mindnyájunk által ismert okok megnehezítették, illetve lassították a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének kibontakozását. Az 1948-as Februári események, vagyis a párt és a munkásosztály hatalmának megszilárdulása, kedvező feltételeket teremtett a csehszlovákiai magyar értelmiség gyorsütemű fejlődésére és a magyar dolgozók politikai, gazdasági és kulturális életének kibontakozására. A példák egész sora: a szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult EFSZ-ek, a technika fejlődése következtében létrejött könnyebb és eredményesebb termelési feltételek, a falusi lakosság egészséges és korszerű lakásviszonyai, az egészségvédelmet szolgáló intézkedések, a kulturális tömegmozgalom széleskörű kibontakozása stb.. mind azt bizonyítják, hogy a falu arculata lényegesen megváltozott, hogy az elmúlt évek folyamán a falu is lényeges fejlődésen ment át. Nem kétséges, hogy ehhez a forradalmi átalakuláshoz, a számbelileg megnövekedeti, a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség soraiból verbuvált új és fejlődő szocialista értelmiségünk munkája is hozzájárult. Kiindulva a követelményekből, amelyek feltételezik a falu és a város közötti lényeges különbségek mielőbbi- felszámolását, megállapíthatjuk, hogy a jövőben a falusi értelmiségre is hatványozott feladatok várnak. A szocialista ember formálásával kapcsolatban megnövekedett feladatokat falusi értelmiségünk csak akkor tudja eredményesen megoldani, ha a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság irányítása* mellett, a marxizmus-Ieninizmus eszméihez hűen, egységes, vagyis közös erőfeszítéseket tesz a népművelési munka minden szakaszán. Vagyis elengedhetetlenül fontos, hogy a különböző munkaszakaszokon dolgozó falusi értelmiségi dolgozók a lehető legszorosabban összhangolják mindazon tevékenységüket, amellyel a falu lakosságának általános szocialista fejlődését hivatottak szolgálni. Falvaink értelmiségi dolgozóinak összetétele nemzetiségi szempontból, éppen úgy, mint a lakosság összetétele is, a legtöbb dél-szlovákiai községben vegyes. Magától értetődik, hogy a közös célért való eredményes harc megkövetel dolgozóink, és Így az értelmiségi dolgozóknak is, a nemzetiségre való tekintet nélküli összefogását. Tehát nem lehet teret engedni az értelmiségi ' dolgozók nemzetiség szerinti megoszlásának. Sajnos azonban, meg kell mondanunk nyíltan, hogy nagyon sok vegyes lakosságú községben éppen az értelmiségi dolgozók azok - akiknek mint a műveltség terjesztőinek, jó
