Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-21 / 6. szám
Az állami alapokból eredő vetőmag előkészítése az idei tavaszi vetésre már befejezés előtt áll. A vetőmagminták elismerési eljárása még folyamatban van ugyan, de feltételezhető, hogy legkésőbb február közepétől kezdve mezőgazdasági üzemeink a szükséges vetőmagot a felvásárló üzemek raktáraiból átvehetik. Az állami készletekből történő vetőmagellátást az 1961. március 17-i 223/ 1961 számú kormányrendelet szabályozza, amely az egyes növényfajok egész vetésterületére szükséges vetőmagok következő rendszeres és tervszerű felújításával számol: a gabonafélék és hüvelyesek vetőmagját háromévenként, a kukoricáét minden évben, a lenét négyévenként és a többi olajnövények vetőmagját évente kell nemesített vetőmaggal felújítani. Mivel az állami készletből csak a tervezett mennyiségben biztosítjuk a nemesített vetőmagot, a vetőmagcsere megszervezése és lebonyolítása az egyes mezőgazdasági üzemekkel a járási nemzeti bizottságok, EFSZ-ek és állami gazdaságok beleegyezésével történik. A herefélék vetőmagját ötévenként kell felújítani, mivel azonban az elmúlt esztendőben a felvásárlás e téren igen kedvezően alakult, ezekből nagyobb mennyiséget adunk ki az állami készletekből, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemek maguk is megfelelő vetőmagalappal rendelkeznek. A mezőgazdasági üzemeknek, a saját tisztító berendezéseiken kívül, a tavasziak vetőmagjának előkészítésekor teljes mértékben ki kell használniuk a felvásárló üzemek és vetőmagszaporító gazdaságok tisztító berendezéseit is. Itt nemcsak a gabonafélék vetőmagjáról van szó. amelyek tisztítását sok esetben az EFSZ-ek és állami gazdaságok maguk is elvégezhetik, hanem főleg a herefélék és a len vetőmagjáról, amelyek előkészítése különleges gépeket igényel, s ilyenekkel csak a felvásárló üzemek, s igen elvétve, az állami gazdaságok rendelkeznek. De ez a munka is már teljes folyamatban van és március végéig befejeződik A tavasziak felújításának biztosításakor elsősorban a tavaszi búza, tavaszi árpa, zab, kukorica és a mezei borsó nagy termőképességü fajtáinak fokozott mértékű bevezetését tartottuk szem előtt, ezért ezeket legalább röviden ismertetjük. Tavaszi búzából a nálunk jól Ismert Niva fajta vetőmagja áll rendelkezésünkre, amely a könnyű és középkötött talajokra megfelelő. A nitrogénnel túltrágyázott kötött talajokon megdől. Száraz viszonyok közt és csapadékszegény r-----------------n TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Minárik Emil: Vetőmagellátásunk kérdései..........................9 Rákóczi Lajos: Tapasztalatok az olasz búzafajták termesztésével ..........................................11 TALAJÉ RÖFOKOZÄS G o d a János mezőgazdasági mérnök: Szántsunk-e fagymentes időben ..................................... . 10 Állattenyésztés H o r á k Karéi mezőgazdasági mérnök: A borjúnevelés új módszere egalizált tejjel . . 12 Dr. Márton István állatorvos: A vitamin és a meleg Ivóvíz jelentősége ....................................14 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Smajda József: Megvalósításra vár a szakosítás...............................14 S á r o g h Endre: A takarmányalap gazdaságos felhasználása a tejtermelésben ..... 15 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Bózner Miklós vegyész: A borkezelés új anyaga a műgyanta 15 ÉRDEKESSÉGEK A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL .........................16 esztendőkben magja keményebb lesz, csekély terméshozamot ad. Továbbá a nálunk nemrég bevezetett Zlatka fajta vetőmagját is átvehetjük, amely a jó erőben levő középkötött és kötött talajokra alkalmas. Ellenáll a megdőlésnek. Mivel gyengébben bokrosodik, hektáronként legalább 220 kg-os vetőmagszükséglettel számoljunk. Tavaszi árpából elsősorban a Szlovák Dunavásár jön számításba. Ezt sikerrel termesztjük a répa- és kukoricatermesztő. valamint a burgonyatermesztő körzetek mély termőrétegű talajain, ahol egyéb fajták nem állnak ellen a megdőlésnek, Átlag 35-40 mázsa hektárhozamot nyújt. A Valticei árpa megfelel minden körzet számára, legtermőképesebb azonban a középkötött talajokon. A kötött és túltrágyázott talajokon megdől. Átlagtermése 35 — 40 mázsa körül ingadozik, csúcshozama meghaladja az 50 mázsát is. Az új, nálunk eddig kevésbé termesztett árpafajták közül a Valticeihez hasonló Branisovcei C fajta vetőmagját kapjuk az állami készletekből, amely alacsony növésű és ellenáll a megdőlésnek. Magja teitebb, söripari értéke jelentős. A melegebb éghajlatú répa- és kukorica körzetek legjobb talajait választjuk számára, ahol megfelelő talajnedvességhez jut. Terméshozama hozzávetőlegesen 40 mázsa, csúcshozama felülmúlja az 55 mázsát. További nemesített fajta az Ekonom, amelynek rövidebb a magja mint a Valticei fajtának, s körülbelül 4 — 5 nappal később érik be. Legmegfelelőbbek számára a burgonyatermesztő körzetek mély talajai, ahol a megdőléssel szembeni nagy ellenállóképessége miatt 35 — 39 mázsa terméshozamot ad. Ezért kizárólag ebben a körzetben vetjük. Az említett nagy termőképességű árpafajtákon kívül a száraz éghajlatú körzetekben számításba jöhet még a Szlovák 802. árpa, amely termesztését azonban fokozatosan teljesen megszüntetjük. Zabból a Cseh sárga fajtát részesítjük (Folytatás a következő oldalon.) A jó termés érdekében idejében készítsük elő a vetőmagot (kit) A SZABAD FÖLDMŰ VÉS SZAKMELLÉKLETE Vetőmagellátásunk kérdései
