Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-17 / 5. szám

Különleges takarmánykeverékek gyártása A nagy terméshozamok mesterei • Dicséretre méltó igyekezet A kelet-szlovákiai kerületben a helyi nemzeti bizottságok titkárai és a járási nemzeti bizottságok dolgozói nagy számban növelik képesítésüket. De nem akarnak lemaradni a szövet­kezetiek sem. Erről tanúskodik az a tény, hogy a kerület szövetkezetei­nek 340 tagja tanul alsóbb fokú me­zőgazdasági iskolán, 131 közép fokon képezi magát, 22 pedig mezőgazda­­sági főiskolai hallgató. További 85 szaktudását más szakiskolákon töké­letesíti. AMIKOR NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT ismeretessé vált, hogy Studenec köz­ségben 407 mázsa burgonyát termel­tek hektáronként, vagy Ivánkán 105 métermázsa szemeskukoricát, az em­berek el sem hitték. Nem egy gazda kétkedve ingatta a fejét, mondván „Elhiszem, hogy egyszer sikerülhet az ilyesmi előre jól megtrágyázott, lepedő nagyságú szántóterületen, de minden évben, az bizony nem megy!“ Később is hallottunk aztán ilyen nézeteket, amikor híre terjedt, hogy Terebesen óriási cukorrépatermést értek el, és Ifjúságfalvában, Nyáras­­don nagy mennyiségű kukoricát gyűj­töttek be. Ezek a nagy hektárhoza­mok már nem sikerülhettek cSgk úgy véletlenül ahogy a hitetlen tamások szerették volna magyarázni. Itt már céltudatos, jól szervezett munka hoz­ta meg a gyümölcsét. Jól átgondolt talajelőké^zítés, a legmegfelelőbb faj­ták kiválasztása, szakszerű gondozás eredményei voltak ezek. EGY ÜJ MOZGALOM INDULT MEG « nagy termésért, amely 1959-ben a nagy terméshozamok mestereinek versenyszerű mozgalmává terebélye­sedett. Akkor még nem voltak sokan, csak huszonnégyen, de az eredmé­nyeik már akkor meggyőzték a me­zőgazdáság 'dolgozóit, hogy céltudatos munkával a nagy célkitűzések is tel­jesíthetők. Az úttörők jó tapasztalatai után, egy év múlva továbbiak jelentkeztek. Jónevü szövetkezeti, állami gazdasági és nemesítő állomásbeli dolgozók 136 munkahelyről kötelező ígéretet tet­tek, hogy részt" vesznek a mozgalom­ban, amely további lehetőségeket tár fel a termelés fejlesztésére. És a le­hetőségek határvonala újra maga­sabbra emelkedett. A múlt év folya­mán már nemcsak a résztvevők szá­ma gyarapodott, hanem a termény­fajtáké is, melyek hozamát a termés­hozamok mesterjelöltjei növelni szán­dékoztak. Több első helyre újra a már ismert mesterek kerültek, akik a megelőző években is kiváló eredmé­nyeket értek el. De a helyesen alkal­mazott agrotechnikával néhányan az újabbak közül is feltörtek, akikről nem sokat tudtunk. így aztán megint csak új érvelések foglalkoztatták a szakembereket, hogy bizony más tá­jakon is elérhetők csúcseredmények gabonában, kukoricában, cukorrépá­ban meg tákarmányfélékben. Ezek a sikerek azért is értékesek, mert abban az évben érték el őket, amikor nem egy gazda jelentette ki, hogy a rossz időjárás következtében még a termelési tervet sem teljesít­hették. Bizonyos növénytermesztők ezzel szemben a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyobb terméseket értek el, mint a megelőző évben. A kri­­zanyi szövetkezeti munkaiskola tanu­lói és tanítói egy hektáron 978,5 má­zsa cukorrépát termesztettek, az if jú­­ságfalvai szövetkezetesek 3 hektár­nyi területen 978 mázsát hektáron­ként, az urmincei szövetkezet pedig egy hektáron 769 mázsát. AZ IFJOSÄGFALVI SZÖVETKEZET­BEN szemeskukoricából hektáronként 108,32 mázsát takarítottak be 6 hek­tárról. A pályni szövetkezetben 102 mázsát, a szölcfckei szövetkezetben 92 mázsa szemeskukoricát termeltek egy hektáron. A silókukorica ter­mesztésében az elsőséget ugyancsak Ifjúságfalva vívta ki, amennyiben Í372 mázsát termelt másfél hektáron. Mögöttük az urminceiek hektáron­ként 1357 mázsát gyűjtöttek be ki­lenc hektárról, a budmericei szövet­kezet pedig 5 hektárról átlag 850 mázsát. A kezmaroki „Győzelmes Február“ szövetkezet hektáronként átlagosan 355 mázsát termesztett 5 hektáron burgonyából, a studeneci „Üj Szepes“ szövetkezet 28 hektáron 355 mázsát, a bukovinái szövetkezet 350 mázsát, a bobroveci szövetkezet 348 mázsát, a klacanyi szövetkezet 337 mázsát takarított be átlagosan hektáronként. Búzában a legnagyobb eredményt a Vígl'asi Magnemesítő Állomás érte el 53,6 mázsás hektárhozammal két hektáron. Ifjúságfalvában egy hektár­ról 56,6 mázsát, a Buzicai Állami Gaz­daságban pedig 4.4 hektárról 47 má­zsás hektárhozam volt az eredmény. Sörárpából a Maly Sladkov-i Mag­nemesítő Állomáson hektáronként 56.6 mázsát termeltek 11,75 hektáron, míg az urmincei szövetkezet 6 hektáron 55,3 mázsás átlagot ért el. A Vel’ká Lomnica-i Állami Gazdaság dolgozói elégedettek lehetnek rozstermésükkel is, miután 40,56 mázsás hektárhoz»­­mot értek el 20 héktároh.­A legnagyobb takarmányhozamokra a Horné Motesice-i méntelep dolgozói lehetnek büszkék: 13,26 hektáron ter­mesztettek lucernát és hektáronként 133,28 mázsa szénát gyűjtöttek be. A második helyen az ifjúságfalviak végeztek 126 mázsás hektáronkénti eredménnyel 60 hektárról; a Kisfa - polcsányi Állami Fajnemesítő Intézet­ben hektáronként 115,6 mázsát gyűj­töttek be 6,85 hektárról. A nagy terméshozamok mesterei a fontosabb termények mellett kiváló eredményeket értek el más növények, mint például a takarmányrépa, cukor­répa, takarmánykáposzta, len, stb. termesztésében is. A legörvendete­­sebb azonban, hogy múlt évben még jobban elterjedt a nagy terméshoza­mok mestereinek mozgalma, és ma már sokkal nagyobb, 10, 20 és még több hektárnyi szántóterületeken igyekeznek tudásukat bizonyítani. A LEGJOBBAK LISTÁJÁN újra ott találhatjuk a már ismert mesterek nevét, . mint például az ifjúságfalvi Králik Györgyét, a studeneci Pavel Rusnákét, a tornaijai Kiszling Jáno­sét, Ján Debréét Kezmarokról, az ur­mincei Stefan Dubnyét stb. Ők és rajtuk kívül még sok új mester igyekszik a legmegfelelőbb agrotech­nikai módszerek alkalmazásával be­bizonyítani, hogy mezőgazdasági ter­melésünk tartalékai kifogyhatatlanok. S. Mésáros naznak az egyes takarmánykeveré­kek. Ez a laboratórium tulajdonkép­pen az egész üzemünk lendítőkereke, fázzék csak meg! S valóban, tágas, szépen berende­­:ett laboratóriumba lépünk, bárme­­yik kutatóintézettel felvehetné a /ersenyt. Ott találjuk Bohá'ek Juraj mérnököt, a mikrobiológiai laborató­rium vezetőjét, amint éppen az A- concéntrált antibiotikum klórtetra­­úklin-tartalmát vizsgálja. Munkáját lágy gonddal végzi, de a laborató­­-ium további nyolc dolgozója sem narad el mögötte. Közülük egyesek i kész gyártmány mintavételén, má­sok meg a nyersanyag vegyelemzésén lolgoznak. A laboratóriumban tehát lemfcsak • a kész gyártmányt, hanem i szállított nyersanyagot is ellenőr­ük. Ez rendjén . is van így, hiszen öldmúveseink, ha fizetnek a takar­­nányért, akkor kapni is olyat akar­tak, amely megfelel. elárulja hol vagyunk. Máig sem tu­dom, miért a három közül éppen-ezt a takarmánygyárifí, üzemet látogattuk meg. Brázda Milan mérnök ismertette velünk, hogy 1959-ig penicillinnel dú­sították a takarmánykeverékeket, de mióta megkezdték az Aureovit szál­lítását, jóformán csak ezt‘használják. Ebben az üzemben 19 különféle ta­karmánykeveréket állítanak elő, még­pedig egyrészt fehérjés koncentrátu­­mokat, amelyek a takarmányadagok kiegészítésére szolgálnak, továbbá kész dúsított takarmánykeverékeket, amelyekkel bármilyen előkészítés nél­kül etethetjük az állatokat. Az Aureovit Bl2 tulajdonképpen klórtetraciklin, amelyből egy kilő ta­karmánykeverék hozzávetőlegesen 20 — 40 milligrammot tartalmaz. A fe­hérjés koncentrátumokat külön gyárt­ják a három hónapon aluli, külön a hat hónapon aluli borjak számára, s más a fehérjés koncentrátumok Összetétele az 50 kg élősúlyon aluli, más az 50 kg élősúlyon felüli ser­tések számára stb. A kész takar­mánykeverékeket is külön gyártják az egyes állatfajok és korcsoportok számára. A kaparóbaromfi, borjak és sertések póttakarmányozására A-kon­­centrált antibiotikum készítményt ál­lítanak elő. — Mi az előnyük ezeknek a keve­rékeknek? — fordulunk e kérdéssel Brázda elvtárshoz. — Az Aureovittel dúsított takar­mánykeverékeknek igen sok előnyük van. Többek között, pótolják a hiány­zó fehérjéket, fokozzák á súlygyara­podást, az állatok egészségesebbek és ellenállóképesebbek lesznek a beteg­ségekkel szemben. — Mikor a leghatásosabb az anti­biotikum ? — Ha egy kiló takarmánykeverék 20 — 40 mg klórtetraciklint tartalmaz. — Hogyan ellenőrzik ezt? — hang­zik további kérdésünk. — Nagy laboratóriummal rendelke­zünk, amelyben megállapítjuk, sőt azt mondhatnám szigorúan ellenőrizzük, hány százalék antibiotikumot tartal­□ z antibiotikum készítményekről, mint a takarmányok kiegészí­tőiről már sokat olvastunk. Állíthatjuk, hogy ma már a - növendékmarha, sertés, tojöstyúk stb. t takarmányadagjait el sem tudjuk - képzelni'koncentrált antibiotikum ké- i szítmények, főleg Aureovit Bi2 nélkül Ezért ezek gyártására nálunk nagy - gondot fordítanak. Az antibiotikum Féderen négy év alatt teljesítik az ötéves tervet termőképességű lesz. Természetesen, ez az intézkedés is lényegesen kihat a takarmányalapra. A bő takarmány­alapot legelőkkel is pótolhatjuk. A péderiek elhatározták, hogy 50 hek­tárnyi legelőt trágyalével öntöznek. Ennek kétféle hatása lesz: növekszik a legelő termőereje és megtakarítják az ide szánt istállótrágyát. A szövetkezet jól indul az új évbe. Az őszi mélyszántást idejekorán el­végezték, 42 hektárt letrágyáztak és 3 hektárra pedig 30 darab almafá* ültettek ki. A gyümölcsészetet évről évre szélesítik, főleg olyan terüle­tekre, amelyek nehezen művelhetők | Tehát kihasználnak minden talpalat­nyi földet és hozzájárulnak majd a Kelet-Szlovákiai Vasművek dolgozói­nak gyümölcsellátásához. E célból a zöldségtermelést is kiszélesítik. Az elkövetkező években egyre na­gyobb tért hódít az új technológia. A kétmenetes gabonaaratás bevált, tehát a jövőben is alkalmazzák. A gépekkel kapcsolatban van néhány kívánnivaló. Több gépet kellene gyár­tani szalmaösszegyűjtésre és jobb minőségű műtrágyaszóró is gazdagít­hatná a szövetkezet gépállományát. Péderben az eddigi tapasztalatok alapján szintén megalakítják a gépe­sített brigádokat. Az állatállomány hasznosságát fő­leg a takarmányok ízesítésével fo­kozzák. Máris intézkedéseket tettek a7. élesztősített takarmányok gyár­tására. A háztáji földeket közösen műve­lik a jövőben is. A termelési eredmények jók a szövetkezetben, de a termelés túltel­jesítéséért eddig még nem adtak prémiumot. A szövetkezet vezetősége ezt a hiányosságot is ki akarja kü­szöbölni. Idén már a termelés túl­teljesítéséért időszaki és év végi prémiumod kapnak a dolgozók. A pe­deri szövetkezetben már három cso­port versenyez a szocialista munka­­brigád cím elnyeréséért. A jövőben még több csoport kapcsolódik be 5 nemes versenybe. Mondanunk sem kell, hogy a szö­vetkezeti tagok életszínvonala lénye­gesen magasabb a kezdetinél. Múlt svtől kezdve már működik a szö­vetkezeti klub is és épül a korszerű kultűrház. A kultúrélet tehát még jobban kibontakozhat. Amint a termelési eredmények is mutatják, a péderi szövetkezet min­den tartalékot kihasznál a termelés Emelésére. Megvan rá minden lehe­tőség, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. Iván Sándor (Kassa) A múltkoriban Hegedűs János, a péderi EFSZ agronómusa panaszko­dott, hogy nehezen tud autóhoz jutni, pedig kérvényét már több éve beadta. Gondoltam, ha Péderen már ilyen problémák vannak, nem mehet vala­mi rosszul a szövetkezet. Mert az autóvásárláshoz pénz is kell. Való­színű, hogy a szövetkezet termelési eredményei is jók. A szövetkezet irodája felé menet 18 televíziós antennát számoltam a háztetőkön. Az irodában Soltész elv­társ, a szövetkezet könyvelője beje­lentette, hogy már hat szövetkezeti tag jár személyautón és további há­rom beadta a kérvényét. A szövetkezet gazdálkodásáról örömteljes számadatokat tudtam meg. A vezetők elbeszélték, hogy kukoricából 52 mázsát, gabonából 28,5 mázsát termeltek átlagosan hek­táronként. A gabonaeladás tervét 170 mázsával túlteljesítették, terven felül eladtak még 227 mázsa burgonyát, 20 000 liter tejet, 15 000 tojást. Min­den hektár terület után eladtak 148 kg húst, 351 liter tejet. Az egy te­hénre eső árutermelés tejből 1427 liter volt. — Mi tagadás, elég szép eredmé­nyeket értünk el — mondja Fűzi elvtárs, a szövetkezet elnöke —, azonban még akad hiányosság is. A termelés fokozására még van elég rejtett tartalék, amelyek feltárásával 1 lényegesen meggyorsíthatnánk a tér- ; melést. Szeretnénk 1964-ben azt mondani, hogy számunkra az ötéves 1 terv csak négy évet jelent. A péderi szövetkezet feladatul tűz- ‘ te, hogy 1965-ben százhektáronként ■ 78 szarvasmarhát, ebből 37' tehenet j tart. Anyakocánként 14 darab mala­­cot választanak el és a tehenek át- ' lagos évi tejhozama eléri a 3000 litert. Vállalták, hogy öt év alatt tér- j ven felül 120 mázsa őszi repcét, 1045 mázsa húst, 230 000 liter tejet és 835 000 tojást adnak a közellátásnak. 1965-ben hektáronként 268 kg húst, 1026 liter tejet és 915 db tojást tér- * melnek. Vajon a péderi szövetkezet hogyan , éri el ezeket a kiváló eredményeket? \ A szövetkezeti tagok példás munka- , fegyelme és a vezetőség szervező | képessége mellett minden gondot a talajerő fokozására fordítanak. Itt szokás és gyakorlat, hogy a talajt ] háromévenként hektáronként 400 má- , zsa istállótrágyával trágyázzák. Va- , jón honnan van ennyi istállótrágyá- ; juk? j Amint már említettük, a hektár­hozamok magasak, tehát sok a szal­ma is. Az állatállomány szintén el­érte a kívánt szintet, tehát megvan minden lehetőség az istállótrágya termelésére. Az egyes növények igé­nye szerint az egy hektárra eső is- 1 tállótrágya mennyiségét fokozzák. Tavaly például a kukorica vetésterü­letének minden hektárjára 650 mázsa i istállótrágyát hordtak. Természete- : sen, ez meglátszott a már említett 52 mázsás hektárhozamon is. Késő őszön felszántottak 5 hektár kisho­­zamú rétet és tavaszra még 25 hek- 1 tárral bővítik. Ezen a területen főleg takarmánykeveréket, silókukoricát és 1 burgonyát termesztenek. A szántó­­terület 32,5 %-án termelnek takar­mányféléket. A péderiek nincsenek megelégedve az eredményekkel. A gabonafélék 1 hektárhozamát még magasabbra akarják emelni. Kísérlet céljából 8,5 hektárba nagy termőképességű búzát vetettek. Minden hektárra 13 mázsa műtrágyát adtak. A tervek szerint 1964-ben az összes gabonájuk nagy készítmények legnagyobb gyártó üze­mei a BIOTIKA Slovenská Lupcán és a nemrég befejezett AUREOVIT üzem Bolerázban. Az Aureovit By a gazdasági állatok takarmánykeverékeinek dúsítására szolgál. Köztársaságunkban három helyen gyártják ezeket a takarmány­­keverékeket, mégpedig Bratislavában, Pecky u Prahy-ban és a Brno mel­letti Hrusovanyban, Hrusovanyban, a vasúti állomással szemben több kisebb gyár mellett rögtön szemünkbe tűnik egy maga­sabb, malomra emlékeztető épület. A fekete tábla a bejáratnál tüstént iohácek Juraj mérnök íz A-koncentrált antibiotikum Mrtetraciklin-tartalmát vizs­latja. (A szerző felvételei! A bolerázi új AUREOVIT gyá Brázda Milan mérnök, a labora tórium vezetője Kifélé menet látjuk, amint az‘ ud­varon éppen vagonokba rakják a teli zsákokat. Naponta 15 vagonra való takarmánykeveréket állítanak itt elő. De búgott is ott bent minden, akár­csak egy óriásmalomban. És éppen ebben a nagy zajban vagy tízszer is eszembe ötlöttek Brázda Milan mér­nök szavai: „Nem értem, miért nem vásárolják EFSZ-éink ezeket a takar­mánykeverékeket. Lehet, hogy nem ismerik értéküket. De ez a felvásárló üzemek dolga. S emellett oly nagy a takarmányhiány!“ J. Sluka Kiadja a Mező-. Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Pathó Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvorovová 16. - Telefon: .főszerkesztő 515 56, szerkesztőség 501Ó0. - Telefonközpont: 643 91, 511 10 . 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 654. Polit. titkárság 639, mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály: 635, szakmelléklet 624. - Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava, ul. Februárového vifazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat.előfizetést .felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hirlapszolgálat - sajtókiviteli osztály - Praha I., Jindriäskä ul. 14. intézi. - Előfizetési díj évente 36.40 Kcs." K-19*21015

Next

/
Oldalképek
Tartalom