Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-20 / 49. szám

Gyorsítsuk meg a fa elszállítását Új fejökombájn Hét perc alatt 12 tehenet fej A tejkombájn üzembehelyezése előtt. A zselízi Állami Gazdaság vezetői azok közé tartoznak, akik sokolda­lúan támogatják az újító mozgalmat. Az üzemi bizottság mellett működő újítási bizottság rendszeresen érté­keli és támogatja az újítók tevékeny­ségét. De talán ott kellett volna kezdenem, hogy az igazgatóság és az üzemi bizottság között a szoros, har­monikus együttműködés kiváló. Az ilyen jó együttműködésnek és az újí­tók megbecsülésének az eredménye, hotjy tavaly is 15 újítást fogadtak el, amelyeket már meg is valósították. Természetesen az anyagi érdekeltség elvét is érvényesíti a vezetőség és az elmúlt évben is 32 000 korona ju­talmat fizettek ki az újítóknak. Gregor elvtárs, az állami gazdaság igazgatója, szintén a kezdeményezé­sek, újítások embere és a javaslatok, .kezdeményezések sok esetben tőle erednek. Legutóbb is olyan fejőkom­bájn gyártását javasolta, amely a zárt istállókban könnyen mozgatható és egyben nagy telje sítményű is. Taná­csai alapján Prus­­ka elvtárs, a nagy javítóműhely több­szörös újítójának vezetésével hozzá­láttak a kombájn elkészítéséhez. A kiváló szerelőkből álló csoport öröm­mel vállalta a fel­adatot. Habár vol­tak nehézségeik a különböző alkatré­szek beszerzésénél,, mégis alig telt el egy félév és az egyéb tennivalók mellett elkészült a modern fejökom­bájn. Az új fejő­kombájnt sínekre helyezték és így közlekedik az is­tállókban. Teljesítőképessége 12 te­hén fejese egyszerre. A fejés ideje 7 — 8 perc. A fejés mellett a kombájn egyben hűti is a tejet. — Mennyivel több tehenet kezel­het majd az állatgondozó — érdek­lődöm Tóth elvtárstók, az ÜB elnö­kétől. — Előreláthatólag dupláját, vagyis 20 — 22 darabot. — Tóth elvtárs még elmondja, hogy a nagypusztai részleg □□□□□□□□[ vezetői örömmel várják a kombájn üzembehelyezését. A terv szerint a jövőben ugyanis 300-ról 600-ra eme­lik a tehénállományt és ezért nagy hasznát veszik majd a kombájnnak. A fejőkombájn egyelőre ott áll az egyik tehénistállóban letakarva, mint egy leleplezetlen szobor vagy emlék­mű. Barkóczy Jánosnak, az állatte­nyésztés vezetőjének, gyakran le kell húznia a fehér takarót, mert napról napra akad látogatója. A hazai láto­gatókon kívül a külföldieket is el­hozza a kíváncsiság. Nemrégiben Ma­gyarországról a' földművelésügyi mi­niszter helyettese is nagy érdeklő­déssel szemlélte a kombájnt. Legutóbb a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola lengyel, német, magyar ven­dégei, mezőgazdasági szakemberek csoportja nyilatkozott elismerőleg a fejőkombájnról. A magyar küldöttség vezetője nem akarta elhinni, hogy a javítóműhely kollektívája, nem pedig A tejkombájn vígan gördül az egyik istállóból a másikba. valamilyen kiváló csehszlovák üzem gyártotta. Ezt az elsőt biztos, hogy nem gyárban készítették. De lehet, hogy a zselízi Állami Gazdaság újítóinák e legújabb gépét valamelyik gépgyá­runk tömegesen fogja majd előállí­tani. Tóth Dezső Bratislavában nemrég értékelték az erdőgazdaságok munkáját. Az időter­vek értékelése után bizony az ered­ményekkel nem lehetünk megeléged­ve. A termeléssel még megbirkóz­nak, de nagy lemaradás észlelhető a fa közelítése és szállítása körül. Az erdőgazdaságok a terv nem teljesí­tését azzal indokolják, hogy a szövet­­kezetesek, állami gazdaságok, gép­állomások és a CSAD néni teljesíti az egyes munkákra megkötött szer­ződést. Egyes esetekben tényleg helytálló ez az indok, de a hiba a tervteljesítés lebecsülésében és a rossz munkaszervezésben is keresen­dő. A fa közelítési és szállítási ter­vét maguk az erdőgazdaságok sem teljesítik. Tapasztalatszerzés céljából meglá­togattuk a Banská Bystrica-i Erdő­­gazdasági Vállalat igazgatóságát. A 20 erdőgazdaságot felölelő vál­lalat nem kis nehézségekkel küzd. Főleg az északi részen akad elég probléma. Az Alacsony Tátrában még mindig naponta havazik és ez is meg­nehezíti a munkát. A déli üzemek viszont túlteljesítik termelési és szállítási tervüket. Ennek oka a kö­vetkező: egyrészt a déli járásokban kisebbek a tervfeladatok is, mert kevesebb az erdőterületük, másrészt több a munkaerő. Jó munkaszerve­zéssel azonban a többi erdőgazdaság is behozhatná a lemaradást. A Zólyo­mi Erdőgazdaság is elmarad a terv­teljesítéssel, mert a szövetkezetek nem teljesítik a szerződéseket. A podzámcoki szövetkezet 100 m\ a Horná Divica-i 300 m3 fa szállításával adós. Ezzel szemben a Dobrá Níva-i szövetkezet a tervezett 450 m3 fa helyett 690 m3 -t szállított. Tehát látjuk, hogy a tervteljesítés lénye­gesen függ a szerződések teljesíté­sétől is. Persze, az erdészeten mú­lik, hogy a szövetkezeteket idejében figyelmeztessék vállalásuk teljesíté­sére. A Banská Bystrica-i Erdőgaz­dasági Vállalat bizony eléggé elma­radt a tervteljesítéssel. A fa terme­lése körül nincsenek nagyobb fogya­tékosságok, de a fa közelítése lassan’ megy. Június elsejéig az erdőgazda­ságok számlájára 49 000, a szerződé­ses üzemek terhére pedig 29 000 m3 írható. Ennyit kellett volna lovas fogatokkal és lánctalpas traktorokkal a teherautók számára is hozzáférhe­tő helyre vontatni. Nem valami rózsás a helyzet a szállítás körül sem. A lerakatokba és vasútállomásokra az erdőgazdaságok 53 000 köbméterrel, a szerződéses üzemek pedig 28 000 köbméterrel kevesebbet szállítottak a tervezettnél. Terepszemle közben több erdőt be­jártunk, sok ölfa, rönk vár áz er­dőkben elszállításra. A feladatok nem olyan túlságos nagyok, hogy gyors és jó munkaszervezéssel ne teljesíthet­nék a féléves tervet. Az Ipolysági Erdőgazdaság például már féléves termelését és szállítási tervét túltel­jesítette. Pedig csak saját gépeivel dolgozott. Szinte hihetetlen, hogy még egy lánctalpas traktoruk sincs. Bár a múlt év óta állandóan ígérik a lánctalpas traktort, de az ígéret csak papíron marad. Az egyes erdő­körzetek között verseny folyik. Első helyen a hokovcei gazdaság halad 150 %-os teljesítménnyel. Az erdő­gazdaság lényegesen túlteljesítette a fásítás tervét is. A fa népgazdaságunk számára ér­tékes nyersanyagot jelent. Egyre in­kább háttérbe szorul, mint tüzelő­anyag. Tehát, ha nem teljesítjük a fa termelésének és szállításának ter­vét, több fafeldolgozó üzem és más gyár tervteljesítését is veszélyeztet­jük. Most a lánctalpas traktorok és egyes helyeken a fogatok számára is holtidény következik. Ha az erdőgaz­daságok dolgozói kihasználják ezt az időszakot és a szövetkezetekből, ál­lami gazdaságokból, gépállomásokról elegendő számú gépet és lófogatot kölcsönöznek, sikerrel teljesíthetik a tervet. — bj — Szállításra váró rönkfa a podzámcoki erdőben fz utóbbi időben sok kárt okoztak a viharok is. Egy rész a vihar után a palásti erdőből. A 80 mázsás hektárhozamért A Párkányi Állami Gazdaságban már jó két hete befejezték a 88 hek­tár kukorica első kapálását. Hektá­ronként 55 500 tő kukoricát hagytak meg. El akarják érni a 80 mázsás hektárhozamot. A gazdaság dolgozói megkezdték a- 46 hektár cukorrépa kapálását, is, amit e napókbán befejezték. Tamás János traktoros a komplex gépesített brigád egyik tagja, cso­portjával elvállalta, hogy a 88 hektár kukoricát traktorral megkapálja. Szavát be .is‘ váltotta. A kukoricát már másodszor kapálják. Fáradságot nem ismerve naponként 15 hektár te.ljesítínényt ért el. Tamás János traktorossal a kuko­ricaföldön beszélgettem. Megkérdez­tem tőle, nagyon fárasztó'-e a mun­ka. S erre ő azt felelte, hogy ha nem porzana a föld, egészen könnyen menne. A kukoricát „.a későbbi megműve­lésre! 40 dolgozó között szétosztot­ták. Olyan csendes szocialista mun­kaverseny alakult ki köztük. Meg kell említeni Kovács Rozáliát és Ocsovszki Máriát, akik elsőnek vé­geztek a rájuk eső résszel. Erős Mihály — Gyújtson rá, igazgató elvtárs! Csak úgy, kutyafuttában nem mond­hatom meg, mi újság ... A cigaretta füstöl, a fényképezőgép kattan. — Az árgyélusát!... Ezt meg ész­re sem vettem! Zavarják az embert még a bizalmas beszélgetésében is. Annyit fényképeznek, hogy már majd megúnom, de hogy egyet is küldené - nek belőle, az már nem ... — No majd küldenek. Megmondom nekik. — bíztatta az igazgató a bor­júgondozót. — Megrendeljük az új­ságjukat dolgozóink részére, az első példány a Ferenc bácsié lesz. — Aztán mennyit fizetek majd érte? — Semmit. Ingyen, szeretetböl kap­ja. * * * Teljesen így történt, ahogy leírtuk. A cél azonban az, ami e kis történet mögött rejlik. Ennek magyarázatára pedig már csak az igazgatói irodában került sor. Baka Ferenc a volt cse­léd, a hosszú évekig meggyalázott szolga, az egyszerű paraszt, dehogy beszélne magáról. Inkább mosolyogva tovább megy. Aztán izibe munkához lát, nehogy a gondjaira bízott negy­ven csillogó szőrű borjú megéhez­zék. — Higyjék el elvtársak, a sok mun­kában majd megfeledkeztem erről az emberről. Egyesek azt állították róla, hogy még, olvasni sem tud. És lás­­' sák! Nyolcvan évéhez közelgő fejjel újságolvasásra vágyik ... Napról nap­ra meglepi az embert. A múltkor a szénakészítés új módszeréről tartot­tunk bemutatót a környéki gazdasá­goknak. Ö is eljött és csak nézelődött a gépek körül, fiatalos kíváncsiság­gal. Mosolygott, parolázott. A tekin­tetéből könnyen kivehettem, mire gondol. A bemutató értekelését fe­szült figyelemmel hallgatta végig. De nem szólalt fel, csak bólogatott, hogy mindennel egyetért. És amikor a vi­ta lezárult, azt mondja: — Igazgató elvtárs! Én nem támo­gatom az új módszert... ...? — De ellene se vagyok! Csak akkor lennék, ha a kézi kaszát kivennék a kezemből. Kár lenne a rozsdának, még rájönnek, hogy ezután is hasznát ve­hetjük. Azért aggódom miatta, mert újat nem tudok venni. A traktorosok hangos kacagásba törtek ki. — Csak hagyja meg magának'. Csi­náljon vele, amit akar és kaszálgathat is vele, ahová mi a géppel nem jut­hatunk. — Éppen ezt akartam kinyögni, de az embert nem engeditek szóhoz!... Itt az egész értekezlet előtt fogadom .. .jobban mondva ünnepélyesen kö­telezettséget vállalok, hogy a 40 bor­júval magam törődöm. Ne hozzatok nekik műszárítással készített szénát! De silótakarmányt sem! .. ? — Hagyjátok meg nekik télire! Ad­dig kaszálgatok elég füvet az árterü­leteken. Itt-ott, ahol egyébként ve­szendőbe menne. — Erről a vállalásáról akartam beszélgetni az öreggel, amikor meg­zavart bennünket az önök fényképe­zőgépe. Most már a jó szót, a meg­érdemelt dicséretet az újságra bí­zom. * * * — Mit eredményezett ez a termé­szetszerű tartás? — A borjak 86 dekás átlagos napi súlygyarapodását. — És mennyire rúg gazdasági mé­retben a régi és új módszer közös eredménye ? — A húseladás félévi tervét június elejére teljesítettük. Azóta pedig ro­hamosan haladunk a harmadik ne­gyedév feladatainak teljesítésében. — S milyen a tejtermelés jelenlegi állása ? — A napi tervet 120 %-ra teljesít­jük és a tejtermelés egyre növeke­dik. — Ezen kívül nem lenne valami megjegyezni valója az igazgató elv­tár snalf ? — Talán csak annyi, hogy a hús­hoz, tejhez, burgonya is kell. A na­pokban öt vagon új burgonyát adunk közellátásunknak, sok-sok karalábét meg egyéb zöldséget. Ennek mennyi­ségét pontosan nem tudom meghatá­rozni, de ha akarják, egy kis idé­zéssel utánanézhetünk. — Sietős a dolgunk, inkább más­kor ... Örömmel jövünk vissza a Ki^ rályhelmeci Állami Gazdaságba. Csurilla József Leány a nyeregben Bizony, a száraz tél megdézs­málta évelő növényeinket — mond­ja Árendás András, a kürti EFSZ agronőmusa, amikor a ta­karmány begyűjtéséről kezdek kérdezősködni. Annál inkább meg kell becsül­nünk azt a 120 hektár herét, amelynek a begyűjtése most a ka­pások megművelése mellett elsőd­leges feladatunk. És még azért is sokra kell tartanunk ezt a takar­mányt, mert ha mennyiségileg ugyan adós is' maradt a várt ho­zammal, mégis egész jó minősé­gű. Valkó János és Szabó Vilmos traktorosok végzik a rendrevá • gást, Ballai Béla és Mittag József pedig gyűjtik az illatos szénát. De minden munkában ott van köz­tük az alig 18 éves Csizmadia Va­léria, aki különben vizsgázott traktoros, gs nem egy munkánál versenyt dolgozik a férfiakkal A csoportnál végzett munkája pél­dás szorgalomról tanúskodik. Ha kell, késő estig a nyeregben ül, csakhogy a begyűjtést minél ha­marabb elvégezzék. A félig száraz herét boglyákba gyűjtik, hogy utána száraz levegővel száríthas­sák. Gábris J. (Érsekújvár) 1962. június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom