Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-13 / 47. szám

Szavatartók Dedinka az elmúlt évben is azok közé tartozott, akik a tojáseladás terén élen jártak. Idén pártunk XII. kongresszusa tiszteletére vál­­, lalták, hogy május elsejéig eleget tesznek évi tojáseladási kötele­­j zettségeiknek. Szavukat betartot­ták és eddig 134,2 a/o-ra teljesí­­' tették vállalásukat. (tj) Bratislava, 1962. június 13. Ára 30 fillér XII. évfolyam, 47. szám. A szocialista mezőgazdaságért Képes híradó Már két hét szaladt el a júniusból. Ezt tudatosítva, mezőgazdasági üzemeink dolgozói az eddiginél gyorsabb ütemben kell, hogy végezzék a még hátralévő sürgős növényápolási és takarmánybegyűjtési munkát. Ám halogatást nem tűr a kombájnok, aratógépek javításának befeje­zése sem! Ugyanez mondható el a gabor.abetakarítási terv elkészíté­séről is; hiszen még a tervet meg kell vitatni a gabona betakarítását végző komplexbrigádok, növénytermesztési csoportok tagjaival, a kom­­bjnosokkal, traktorosokkal és gépkezelőkkel egyaránt, hogy azok meg­tehessék hasznos észrevételeiket, módosító javaslataikat. Minden dolgos kézre szükség van Mezőgazdasági üzemeinkben ebben az időszakban találkozik a nyár a tavasszal. Még javában folynak a tavaszi növényápolási és takarmán.ybetakarítási munkálatok, de már a naptár és a buján növő gabona arra figyelmeztet, hogy gyorsítanunk kell az arató- és cséplőgépek javításának ütemét. Ebben az időszakban a földeken minden gondos kéz munkára talál. Sokhelyütt még a cukorrépa egyelését sem fejeztük be. Szlovákiában a vetésterület 5°/o-a, a csehországi kerületekben pedig az egyharmada még egyelésre vár. A hűvös időjárás még egyelőre kés­lelteti a fejlődését, de ha melegebb napok jönnek, akkor a kiegyelt répa gyors fejlődésnek indul, viszont a ki­­egyelésre várót elnyomja a gyom. Tudják ezt a rimaszombati járás asszonyai is, akik a hűvös napokon nagykendőbe bugyolálva egyelték és kapálták a cukorrépát. Ezekben a napokban fel kell ké­szülnünk a levélragya elleni harcra is. A hideg időjárás miatt lassan fej­lődő cukorrépában a már jelentkező levélragya nagy károkat okozhat és annak hozamát 10 —30%-kal csök­kentheti. Szlovákiában csaknem 500 000 hek­tárt vetettünk be kukoricával s így lényegében teljesítettük a vetési tervet. Ezzel azonban nein ért véget a kukorica iránti gondoskodás. A gyakori eső és a párás levegő meggyorsítja nemcsak a kukorica, de a nálánál gyorsabban növő gyomok fejlődését is. Sietni kell a sarabolás­­sal, a vegyszeres gyomirtással, s ott ahol az még lehetséges, fogasoljunk. A nyugat-szlovákiai kerületben - 105 ezer hektár kukoricát az egyeteme­sen gépesített csapatok és brigádok vettek gondjaikba, tehát a kukorica­termesztés sikere ebben a kerületben az ő helytállásuktól függ. Országszerte folyik a takarmányfélék betakarítása. Szlovákiában az évelő takarmányok 47 %-át lekaszáltuk, de ennek még a fele sincsen tető alatt. Például a rimaszombati járásban a lekaszált 1000 hektár herének és több mint 200 hektár réti szénának még az egyötöde sem került le a földekről. Pedig csupán ebben a járásban 18 000 hektár takarmány vár betakarításra. Az aratást nem várjuk olyan felkészülten, mint ahogyan megérdemelné. A kombáj­noknak eddig még csak az 56 %-át javítottuk ki Számuk idén 800 új kombájnnal emelkedik, tehát az idei aratást : már 3160 kombájn végzi. Sokat várühk' tőlük, hiszen csaknem 730 000 hektár gabona vár betakarí­tásra. Az SZK —3-as kombájn ez évi • Fejezzük be a cukorrépa egyelését • Készüljünk fel a levélragya ellen • Lemaradtunk a sarabolással • Necsak szárít­suk, de silózzuk is a takar­mányt • Kopogtat a nyár normája 200 hektár, a többi kombáj­né pedig 100 hektár. Erre a teljesít­ményre fel kell készülni, hiszen ta­valy egy kombájnra csak 92 hektá­ros átlagos teljesítmény esett! Németh Pál s vele együtt Kocerka, Hvizdák és Rákóczi elvtársak, a ke­let-szlovákiai kerület kombájnosai még a tervezettnél is több gabonát akarnak learatni. Felhívással fordultak Tuzincin elv­társhoz, hazánk legjobb kombájnosá­­hoz, hogy ez évben 600 hektár gabo­nát aratnak le és 1200 tonna magot csépelnek ki. Tuzincin nem váratott a válasszal. Ez évben a tavalyi 908 hektáros teljesítményt 1100 hektárra akarja növelni. Ezen kívül azt java­solja, hogy necsak a legnagyobb teljesítményért, hanem az aratás mi­nőségének és a kicsépelt mag hek­táronkénti mennyiségének növelésé­ért is versenyezzenek. A versenyre készülő kombájnosok azonban különös gonddal javítják, olajozzák és kenik gépeiket, mert a rosszul kezelt, fut­tában megjavított géppel nagy tel­jesítményt elérni nem lehet. Ne hanyagoljuk el > a kévekötözők javítását sem, mivel még ebben az évben is velük aratjuk le a gabona jelentős részét. — GIR — «-**-*« «« ******* »«* ** ** + ■*■+++*+*■** Novotny elvtárs beszélt a lidicei ünnepségeken Nem Ismétlődhetik meg a történelem Vasárnap, június 10-én Lidice elpusztítása 20. évjordulójának napján a Barátság és Béke Park csehszlovák bizottsága a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Lidicei Helyi Nemzeti Bizottság nagy békemanifesztációt rendezett Lidicén. Hazánk minden tájáról több mint 70 000 ember és 30 országból néhányszáz külföldi vendég érkezett vasár­nap Lidicére, hogy jelenlétével bizonyítsa — Lidice még mindig azoknak a nemes érzéseknek jelképe, ame­lyek szilárd kötelékekkel fűzik egymáshoz a becsületes emberek millióit. A lidicei vértanúk emlékművénél a Csehszlovák Néphadsereg katonái, a népi milícia tagjai, kladnói bányászok és kohászok, CSISZ-tagok és pionírok álltak díszörséget. Pártunk és kormányunk képviselői Novotny elvtárs vezetésével megkoszorúzták a lidicei vértanúk emlék­művét. A koszorúzási ünnepségek után Maria Jarosová, a lidicei HNB elnöke üdvözölte kormányunk tagjait és a vendégeket. A nagygyűlés ünnepi szónoka Novotny elvtárs volt. Beszélt a fasiszták embertelenségéről, s többi között eze­ket mondotta: „Tizenhét évvel ezelőtt ért véget a második világháború. A nemzetek, amelyek a háború fö ter­hét viselő Szovjetunió oldalán leverték a német militaristákat és fasisztákat, valamint szövetségeseiket, meg­esküdtek, hogy a fasiszta barbarizmusnak soha többé nem szabad megismétlődnie. .Utána szocialista országunk békeharcáról, emberek és népek békés, boldog egymás mellett éléséről szólt. Beszédét „Éljen a nemzetek közötti barátság! Éljen az egész világ békéje!“ szavakkal fejezte be. A lidicei nők felhívása Mi, lidicei nők és velünk együtt mindazok, akik eljöttek, hogy ke­gyelettel adózzanak a fasiszta zsarnokok áldozatai emlékének, ma már huszadszor emlékezünk meg a lidicei hosszú éjszakáról, amely megrabolt bennünket apáinktól, fivéreinktől, férjeinktől, gyerme­keinktől és a náci koncentrációs táborokban kimondhatatlan szen­vedésektől sújtott mindnyájunkat. Nemcsak mi szenvedtünk, hiszen hasonló volt több város és község - Telavag, Oradour, Coventry, Bande, Putten, Marzabotto, Disto­­mon, Volgograd, Varsó, Leningrád és sokezer további város és falu sorsa is. A nácik annak idején el­követett gaztettei nyomán világ­szerte megkezdődött a jóakaratú emberek eszmeközösségének ha­talmas erejű mozgalma. A nemze­tek egyesült erővel elsöpörték azo­kat a sötét erőket, amelyek gyű­löletet szítottak és pusztulást zúdítottak az emberiségre. Az élet diadalt aratott a halál fölött! Mi e helyen nem azért emlé­keztetünk azokra a szenvedésekre, amelyeket a fasizmus okozott az emberek millióinak, hogy gyűlö­letre szítsunk a német nemzettel szemben. Hiszen a koncentrációs táborokban más nemzetek lányai­val együtt raboskodó német nők is osztoztak sorsunkban, s meg­tanítottak bennünket arra, hogy meg kell különböztetnünk a német antifasisztákat a fasisztáktól. A múltra csupán azért emlékezte­tünk, hogy figyelmeztessünk a fa­sizmus és a háború újabb veszé­lyére. Még nem jött el annak az ideje, amikor az emberek minden világ­részen fellélegezhetnek, zavarta­lanul dolgozhatnak, s hogy az anyáknak nem kell aggódniuk gyermekeik sorsa miatt. Az atom­sugárzás még mindig szedi áldo­zatait Hirosimában és Nagasaki­­ban, s veszélyre figyelmeztetnek az elpusztított koreai, vietnami, algériai városokban, községekben áldozatul esett emberi életek is. Az OAS-fasiszták még mindig gyilkolják a békés polgárokat, a Csendes-óceán térségében végre­hajtott atomrobbantások gomba alakú felhői takarják le az eget ma is, amikor az államférfiak ál­talános és teljes leszerelésről s az atomfegyverek betiltásáról tár­gyalnak. Frankfurt am Mainban talán éppen e pillanatban hangzik a határreviziót követelő és gyű­löletet szító revansiszták dobper­gése. Az élet s a béke nevében fel­emeljük szavunkat, hogy mindenki óvakodjon a náci tábornokoktól, a nyugatnémet fegyvergyárosoktól es revansisztaktoi, s minden segí­tőtársuktól, mert tömeggyilkossá­gok terhelik lelkiismeretűket. Fel­emeljük szavunkat, hogy a tömeg­­pusztító fegyverek ne kerüljenek e tegnapi gyilkosok kezébe, akik nem haboznának, hogy ismét há­borús katasztrófába döntsék a vi­lágot. Az új Lidice az élet s a béke legyőzhetetlen erejét jelképezi. Mi a tartós emberi értékeket alkotó munkában látjuk életünk értelmét. Szeretettel gondozzuk a világ min­den tájáról ide küldött rózsákat, amelyek férjeink sírjain virágza­nak és a nemzetek békés együtt­élésének gondolatát juttatják ki­fejezésre. Ezt tudatosítva remény­­teljesen készülünk annak a nem­zetközi kongresszusnak az üdvöz­lésére, amelyet Moszkvában ren­deznek az általános leszerelés és a béke érdekében. Támogassuk egyesült erővel a békét s a nemzetek barátságát! Küzdjünk fáradhatatlanul az álta­lános és teljes leszerelésért, a második világháború idejéből szár­mazó visszásságok megszüntetésé­ért, a német békeszerződés meg­kötéséért, s a tartós világbéke útjában álló időszerű kérdések megoldásáért. Ne engedjük meg, hogy a világ, úgy mint Lidice, lángok martaléka legyen! Egyetlen anya se szenvedje a mi gyötrel­meinket! Harcba a békeerők újabb győzelméért! Lidice, 1962. június 10-én. Könnyebben és gyorsabban halad a takarmányfélék gépi betakarítása a Nagymegyeri Nagy­hizlalda nemzeti vállalat újmajori részlegéhez tarto­zó földeken. Ennek Pajor Károly trak­toros, Kozák Ist­ván és Levánszky Árpád kisegítők a megmondhatói. Azt vallják: öröm a takarmánygyűjtő­­géppel dolgozni. A Kőhídgyarmati Állami Gazdaság­ban keresztbe­­hosszába sarabolja Kómár Elek trak­toros és Dékány József gépkezelő a kukoricát. Az állványos szá­rítás sokkal elő­nyösebb a földön szárításnál; nem szapulja ki az eső a ■ szálastakarmány­ból a fehérjeanya­got, s gyorsabban begyűjthető, mert hamarabb megszá­rad. Kiselejtezett gé­pek alkatrészeiből szalma- és szálas­takarmány össze­gyűjtésére egy­aránt alkalmas gé­pet szerkesztettek a szódói EFSZ mű­helyének dolgozói. A fenti fényképfelvételeket Kuti Szilárd, B. Dusek, J. Kocis és Seiner készítették. (CTK) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom