Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-27 / 42. szám
Nem véletlen, hogy tavaly az Olomouci Állami Gazdaság holicei és Novy Dvúr-i részlegén 120 hektár területen 420 mázsás át'agtermést értek el cukorrépából. Ezt a sikert példaszerű talajelökészítéssel és jó minőségű növényápolással biz - tosították. Képünk Jan Nov'otnyt mutatja, amint a már előzőleg láncos boronával ritkított cukorrépatáblán Ifa RS-09 jelzésű eszközhordozó traktor segítségével a sarabolást végzi. (ksz) TAKARMÁNY, TAKARMÁNY, TAKARMÁN Y Elmondta PAVOL HROMADA, a rozsnyói JNB mezőgazdaságiosztályának vezetője. A növényápolás idején dől el, vajon a nádszegi szövetkezet mennyi kukoricát takarít majd be hektáronként. Az időben végzett, jó minőségű sarabolás biztosítéka annak, hogy a CSISZ szervezet által kezdeményezett 50 mázsás hektárhozamot elérjék, sőt túlszárnyalják. Képünkön Sándor József traktoros, Kohel István segítségével meghosszabbított műszakban naponta 14 hektáron végzi el a kukorica sarabolását. (sg) Sürget a növényápolás. Erősen gyomosodik a talaj. Lenthár József és Ambrózai István traktorosok a Zselízi Állami Gazdaság nagyudvari részlegén hadat üzentek a gyomoknak. Már másodszor sarabolják a cukorrépát. (Sl) Járásunkban legfőbb gond, hogy állatállományunk részére elegendő jóminőségü takarmányt biztosítsunk. Erre most, herekaszálás idején nyílik alkalom. Fontos, hogy a lehető legtöbb lucerna, here kerüljön kazlakba, s minél több széna legyen télire. Régebben a rozsnyói járásban jóformán csak a kaszálás határidejével törődtek, a széna szárításával és begyűjtésével annál kevesebbet. A földön szárított takarmány a tartós esőtől, erős napfénytől több esetben a szalmával egyenértékűvé vált. Az állat többet elpocsékolt belőle, mint amennyit megevett. Ennélfogva tavaszra alig maradt belőle. Takarmányhiány miatt már április 15-én kihajtották a jószágot a kecsői, rozsnyói, jabloncai és a rédovái. szövetkezetben. Természetes, se tejet, súlygyarapodást nem eredményezett a korai legeltetés, de legalább az állomány megmaradt. Ilyen eset többé nem fordulhat elő. Ebből okulva, az idén alaposan megszerveztük a munkát és állandóan ellenőrizzük annak folyamatát. Erre a célra minden faluban alakult egy bizottság a szövetkezet és a HNB dolgozóiból, amelyet a JNB dolgozói egészítenek ki. EGY SZÄL HERÉT SEM SZÄRITÜNK A FÖLDÖN Méhtél folyamán elkészítettük a szárítókat és az utak, vasutak mentén felállított hófogókat is felhasználjuk szénaszárításra. Idén egy szál herét sem szárítunk földön. Mind fonnyadt állapotban kerül a szárítóra, amikor levele még nem töredezik és színe zöld. A jobb szénakészítésre az is kényszerített, hogy a pillangósok 40 %-át ki kellett szántanunk. Ezek helyére ugyan takarmányfélék kerültek, főképpen kukorica, de a jő szénát nem pótolja semmi! Ismeretes, hogy a kukorica keményítőben gazdag, a hereféléket jjedig fehérjetartalmuk teszi értékessé. E két takarmány közül egyiket a másikkal nem pótolhatjuk, de nagyon jól kiegészítik egymást. A. felszántott hereföldeken több takarmányt termelünk, a megmaradottakról pedig jóminőségű szénát szárítunk. Zölden nem etetünk egy szálat sem, hisz a legelőn elég fehérjéhez jut a jószág, télire pedig csak az marad, amit nyáron elraktározunk. A kaszálás idejének megválasztásával is többet törődünk. Tapasztalatunk szerint a lucernának a tejtermelésre akkor legkedvezőbb a hatása, ha zöldbimbós korban kaszáljuk, és magassága elérte a 40 — 45 cm-t. A korai elsőkaszálás mennyiségben ugyan kevesebb szénát ad, de a többi kaszálás hozama nemcsak a mennyiségi kiesést pótolja, hanem jobb minőségével növeli a lucarnaterület állateltartó képességét. Ha jól választjuk meg a kaszálás időpontját és korszerű betakarítási módszereket alkalmazunk, több és jobb a széna nem pállik ki a rend alja, gyorsabban sarjad a második kaszálású lucerna és július végére harmadszor is kaszálható. Sajnos, a takarmánybetakarítást nagyon megnehezíti rétjeink és földjeink fekvése. Emiatt a szántóföldeken termesztett takarmányok 90 %-át gyűjthetik be géppel, a réteknek pedig csak 30 %-a felel meg gépi munkára. A jövő évre terveztünk 130 darab motoros kézi kaszálőgépet a hegyi rétek kaszálására, de ha előbb kaphatnánk meg, tnég többet érne. MUNKAVERSENNYEL, PRÉMIUMMAL A berzétei és jolsvai állami gazdaságokban az idén már hideglevegős szárítást végeznek. A ventillátorok készen várják a szárítást és a dolgozók is alaposan felkészülnek a munkára. Járásunkban ezt a módszert eddig csak hírből ismerték, ezért elmentünk Szobráncra, és ott az új módszer minden csínjával-bínjával megismerkedtek az állami gazdaság dolgozói. Ezután a szövetkezetekben is bevezetjük ezt a módszert, mégpedig nyomban, mihelyt a szükséges gépeket megkapjuk. A jobb munkaszervezés érdekében tettük a legtöbbet. Ezelőtt reggel osztották be a dolgozókat munkába, most előző este megtörténik az elosztás és a napi munka értékelése. Széleskörű munkaversenyt indítottunk, amelyben minden gazdaság résztvesz. A munkaverseny győzteseit jutalomban részesítjük. Járásunk területe négy termelési körzetre osztódik. Eszerint minden termelési körzet három szövetkezetét, az elért eredmények szerinti sorrendben, 1000, 800 és 600 korona pénzjutalomban részesítjük. Állami gazdaságaink közül a legjobb részleget 1000 koronával jutalmazzuk. A járás három legjobb komplexcsapata 2000, 1500 és 1000 korona jutalomban részesül. Minden körzet legjobb agronómusa 600 koronát kap a jő munkaszervezésért s minden körzet legjobb növénytermesztési csoportját 2000 korona illeti, a takarmánygyújtésb^n elért szép eredményekért. A traktorosok egyéni versenyének győztesei — itt beleszámítva a vetési munkák határidejét és ^ninőségét is — 500, 400 és 300 koro'na jutalomban részesülnek. A takarmánybegyűjtés egész menetéről naponta a helyi hangszórókon keresztül és villámújságokban közlünk híreket. A munkaverseny eredményét pedig az újság és rádió révén tesszük közzé. Ezeknek az intézkedéseknek máris mutatkozik a hatása s remélhető, hogy célravezet, vagyis idején elegendő és jóminőségű takarmányt takarítanak be mezőgazdasági üzemeink. Lejegyezte: Csurilla József Hej, de kényes lányka az a szomszéd Kátyal Amit csinál, nem szép dolog, nagyapjával eképp dohog: — Add a labdát! Hol van? — — Játszhatsz, Kátya, nyomban, ámde csinálj rendet elébb, mosd is el a teásedényt.' Nyafog erre Kátya: — Nem én! Anyu dolga, nem az enyém! Édesanyja épp most tért meg s így szól hozzá: - Kátya, kérlek, segíts nekem! — Kátya erre válaszolja elheverve: — Jó, hogy jöttél, mami édes, már a cicánk szörnyen éhes! Vidd neki a tejeskorsót, játszani mea cérnaorsót! Ugyan melyik 10 — 12 éves kislánynyal ne fordult volna még elő, hogy egy-egy félnapra — édesanyja városba utazása miatt — nyakába szakadt az egész ház gondja-baja. Biztosan sokan vannak közületek olyan kislányok is, akik nap mint nap segítenek otthon a ház körül és így megértik majd Marika esetét. Marika éppen olyan falusi kislány, mint az a sok-sok ezer hozzá hasonló és éppen olyan örök-kíváncsian, nyitott szemmel jár-kel a ház körül, mint akármelyik a sok közül. Mióta Marika az eszét tudja, igen sok kotlóalja kiscsirke felnőtt már a házuk táján, de olyan kedves, olyan szivéheznőtt, mint az idei első fészekalja, nem volt még sosem. Most hallgassátok meg ennek az okát: Marika édesanyja egy kora tavaszi este így szólt kislányához: — A városba kell mennem reggel, Marika, délre itthon leszek. Te úgy Is délután mégy iskolába, végezz el tehát mindent, amit csak tudsz. Az ebédet megfőztem előre, azzal nem lesz bajod, csak etesd meg a tyúkokat, no meg a kotlóst a kamrában, de jól vigyázz, nehogy kihűljenek a tojások.,. Marika ígért, fogadkozott. Édesanyja pedig a legkorábbi busszal elment. A kislány elhatározta, meglepi édesanyját és olyan nagytakarítást csap, hogy fenekestül felfordítja az egész lakást. A^ ő tekintetét ezen a délelőttön nem kerülheti el egyetlen porszem, vagy a térítőkre libbent parányi ránc sem. Neki is kezdett nagy buzgalommal és tíz óra felé járt az idő, amikor eszébe jutott a kotlós. Jaj, elfelejtette megetetni. Futott a kamrába, leemelte a rostát Fejtsétek meg! Este Kátya ásít nagyot: — Vetkőztess le! Fáradt vagyok! — Reggel Kátya megint fáradt: — Mama, vesd be te az ágyat! Íme: ilyen leány Kátya... Kényes kezét sose mártja hideg vízbe. Kis pimasz ma, nyafka, lusta, sót mihaszna, és ha meg nem javul Kátya, nem lesz néki jóbarátja! (Ford.: T. E.) venyegyedet hagynak meg. Szükséges továbbá, hogy a kukorica ápolása és gondozása — egészen a betakarításig — legyen biztosítva elegendő munkaerővel és géppel. Továbbá az kell, hogy a magas hektárhozam elérését megfelelő munkafelajánlások támasszák alá, s törekedjenek a hektárhozam túlszárnyalására. Ezeken az intézkedéseken kívül döntő szerepe lesz annak, hogy a szövetkezetekben milyen mértékben tudják anyagilag is érdekeltté tenni a dolgozókat a nagy hektárhozamok elérése szempontjából. Itt különösen nagyjelentőségű az idényprémium, amelyet fel kell használni a kukorica növényápolási és egyéb kártévök elleni munkák gyors és jóminőségü elvégzése érdekében. Ugyanis, az év végi prémium végeredményben már nem tudja befolyásolni a hektárhozamot; csak megállapíthatják, hogy ennyit vagy annyit értek el. \ > A galántai járás szövetkezetei már a tavaszi munkák első szakaszában meggyőződtek arról, hogy mennyire segíti az előirányzott feladatok teljesítését az idényprémium. Egész sor ilyen példa van a sopornyai, vágfarkasdi, tallósi és több más szövetkezetben. Ez jórészt hozzájárult ahhoz, hogy az említett járásban a tavasziak vetését hat nap alatt elvégezték. Ebből kiindulva például a nádszegi szövetkezet vezetősége és tagsága amellett döntött, hogy a kukorica növényápolási és betakarítási munkáját a minőség, s az elért hektárhozam figyelembevételével hektáronként 900 korona idényprémiummal jutalmazza. A tavaszi munkák eddigi menete azt bizonyítja, hogy a galántai járásban minden lehetőség megvan a kitűzött feladatok teljesítésére; hiszen a járásban nem kevesebb, mint 34 komplexbrigád működik. Ezenkívül egész sor kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Idén ezek a kollektívák nem tettek konkrét munkafelajánlásokat, éppen ezért a kukoricatermesztés szakaszán szervezhetnénk vállalásokat e brigádokon belül. A bőséges kukoricatermés érdekében fel kell használnunk az ifjúság lelkesedését, tettrekészségét is. A galántai járás derék fiataljai 10 ezer hektár kukorica művelését vállalták. Munkájukat kísérjük figyelemmel és segítsünk, hogy adott szavukat beválthassák, magas hektárhozamokat érhessenek el. VARGA JANOS A galántai járásban is egyik legfontosabb probléma most a takarmányalap biztosítása. Ennek érdekében a többéves takarmányféléken kívül főleg a kukorica termesztésére fordítják a legnagyobb figyelmet. Idén több mint 19 ezer hektáron termesztenek kukoricát ebben a járásban. A járás mezőgazdasági üzemei dolgozóinak többsége kötelezettséget vállalt, hogy átlagban hektáronként 50 mázsa szemeskukoricát és 450 mázsa silókukoricát takarít majd be. Ennek eléréséhez megteremtették az előfeltételeket, mégpedig olyképpen is, hogy hektáronként 40 ezer nö-Érvényesüljön az anyagi érdekeltség elve 1962. május 27. kénytelen volt a tojásvédő díszpárnál még egyszer megmelegíteni, meri attól félt, kihűlnek a tojások. Végül kotlós mamát visszahuppantotta elhagyott fészkére és nagy sóhajjal borította rá a rostát. Délben hazatérő édesanyjának nem szólt az esetről egy szót sem. Soha még ennyi izgalommal teli két hét nem volt a kislány életében. Éjjel álmábgn elébetűntek a megzápult tojások és ez lelkiismeretfurdalást okozott neki. Igen, ő lesz a hibás, ha a tojások megzápulnak. Miért hagyta ott a kotlóst és miért nem zárta be az ablakot? Aztán, egy napon az édesanyja azzal engedte el az iskolába: — Na, kislányom, mire hazajösz, talán már kiscsirkénk is lesz... ma van az ideje. Nem tudott odafigyelni a tanításra, bárhogy akarta is, és délben olyan elnehezült szívvel indult haza, mint aki valami szomorú eseményre érkezik. Annál nagyobb volt az öröme, amikor édesanyja boldogan újságolta: — Ügy kelnek, mint a villám, már nyolc kinn van és azt hiszem egyetlen egy zápult csak meg a 21-ből, a többit már mind-mind kivágták a kis drágák. Ne csodálkozzatok, ha Marika örömében táncba vitte édesanyját. Hát ezért nőttek a szívéhez az első fészekalj kiscsirkéi és ezért olyan büszke, boldog, valahányszor csak rájuk tekint. VlGH ROZSA Függőleges: 1. Tágas £ hely. 2. Állami illeték. 3. " Tagadó szó. 4. Vissza: f kereskedelmi cikk. 5. Talál. 6. Vízinövény. 7. Tej- j termék. j (Megfejtés az erősebben bekeretezett vízszintes sorban jön ki.) -(Beküldte: n Kecskeméti Ottó) Marika kiscsirkéi.. a kotlós fölül és elébeszórt egy marék kukoricát. Friss vizet is készített melléje, aztán egy ideig elnézegette a kotlós jóétvágyú szemezgetését. Majd gondolt egyet és besietett a szobába, hogy helyére igazítsa a szőnyeget. Hadd nyújtóztassa egy kis ideig szegény kotlóska meggémberedett lábait, egy pár perces szellőzés nem árt a tojásoknak sem. Alig telt el egy-két perc, már végzett is benti munkájával és kisietett a kotlóshoz. Legnagyobb megdöbbenésére azonban kotlós mama nem volt a kamrában. Marika tekintete a nyitott ablakra tévedt és mindjárt tudta: csak ott léphetett meg a huncut. Már-már kapta magát, hogy utána futva kézrekapja, amikor eszébe jutottak a tojások. Ki tudja, mennyi időbe telik majd a fogócska, addig a tojásokat nem hagyhatja fedetlenül. Szerencsére hamar a kezeügyébe akadt egy kivénhedt díszpárna, amelyet a tűzhely zománcos oldalán jól megmelegítve, ráborított az elárvult tojásokra. Aztán futott a szökevény után. Hát bizony jó időbe telt, amíg a kotlóskát kézrekerítette. Közben
