Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-14 / 4. szám

December utolsó napjára virradóra, az egyik ösvényen emberek botorkál­tak. Lehettek vagy tizen. Hallgatagon lépkedtek, mintha csak véletlenül ve­rődtek volna össze útközben. De ha nem is esett sző köztük, megértették egymást, minduntalan csaknem egy­azon gondolat foglalkoztatta őket. Amint a kővé fagyott, rögös utat ró­ják, egyszerre villan át agyukon: szerencsénk van, hogy hidegre for­dult az idő! Nem kell majd a csaták­ból kikotorni az elejtett vadat! Gyen­ge északi szél kerekedik, amely ép­pen kapóra jött. — Hadd fújjon — mondogatják — lesz mit pásztáznia a sörétnek! Fácán-és nyúlvadászatra indultak az érsekújvári I. Vadásztársulat tag­jai. Már itt is vannak, amott a kis­erdő szélén. És nemcsak az a tíz, aki a dülőűton érkezett, mert számuk itt a hatvanat is megüti. Hangos szó­nak nincs most helye, suttogva adják tovább egymásnak lövészek és hajtők a vezényszavakat, utasításokat, a leshelyek kijelölését, ahogyan azt • vadászat helyes szer­vezése megköveteli. A ritka erdőből, amely végül is gazdag fácános­nak bizonyult, riadtan szálltak fel az első fácá­nok. Lövések hangzottak el, nyomukban hangtala­nul zuhantak a kövér madarak a fagyott szán­tóra. A további fegyver­ropogás egybeolvadt a fácánok szárnycsapkodá­sával és a kakasok éles rikácsolásával. Távolabb nyulak riad­tak fel. Körben, majd összevissza futkostak a mezőn, egyesek először csak nevetségesen le­­gyezgettek fülükkel, má­sok meg alig ocsúdtak fel meglepetésükből, má­ris bukfenceztek... Egymást érték a lövések. Megmoz­dult a kiserdő egész környéke, csönd­jét egyszeribe felverte a lövészek és dául a nyugat-szlovákiai kerületben 1,3 kg vadat kell el' rniük. Az érsek­újváriak ezzel szemben már a múlt évben 3,94 kg vadat termeltek hek­táronként. A nem beavatottnak ke­veset árul el ez a csúcsteljesítmény, amiért is érthetőbben magyarázzák meg jelentőségét: 1961-ben 600 nyu­­lat ejtettek el és 3160 élő nyulat fogtak hálóban, amely mennyiség' 15 792 kg ízletes nyúlhűsnak felel meg. Ugyanakkor 1700 fácánt lőttek és 590-et élve kerítettek kézre, ami 3240 kg finom fácánhússal egyenlő. Fogolyból 897-et ejtettek el és 960-at élve fogtak. Ezenkívül 18 őzet és 107 vadkacsát lőttek, összesen tehát 20 713 kg vadhúst termeltek. De mielőtt még ilyen húsos fácánt külföldre adunk el, hatalmas hasznot hajt számunkra a hazai berkekben. Tudományosan bebizonyított tény (az állatok gyomrának és begyének elem­zése alapján), hogy egy fácán éven­ként 4,63 kg állati kártevőt és 6 kg dudvamagot pusztít el. Képet nye­rünk ilyformán arról, milyen hasznot jelent például mezőgazdaságunk szá­mára az érsekújvári fácánosnak 5000 darabot képviselő törzsállománya! Ezek a fácánok 203 métermázsa állati kártevőtől és 300 mázsa gyomnövény­öröm tölti el a vadászokat a gazdag zsákmány láttán. (Foto: Kruzinsky) tői szabadították meg az érsekújvári szövetkezetét! Hasonló hasznot hoz­nak a foglyok is. Hogy ez mit jelent a termés hektárhozamának viszony­latában, az könnyen kiszámítható. A vadászember saját kedvtelésén kívül népgazdaságunk fellendítéséhez is hozzájárul akkor, amikor egész éven át gondoskodik a vadállomány fenntartásáról, védelmezi és eteti az állatokat, sőt akkor is, amikor elejti azokat. L. G. (Ford.: K. E.) ÚJÍTOK, FIGYELEM! □aiiDaDaQciDaaaacoaaoDQcaxoxixronnrajaxicxiDoocicia magasan felülmúlnák a klasszikus típusú egyetemes járvaszecskázókat. ötéves terv éveiben a mezőgazdákhoz hasonlóan a vadászok is hektáronként számítják a termelést, amelyből pél-A járvaszecskázók nagy jelentősé­güknél fogva az első helyen állanak a mezőgazdasági gépek közt. Mivel minden takarmánynövény, s az utóbbi időben a gabonafélék betakarításakor is használjuk őket, olyan gépek, amelyeket valóban az egész év fo­lyamán üzemeltetünk. Igényeink • teljesítményükkel és megbízhatósá­gukkal szemben azonban évről évre növekednek. A gép megbízható munkájának egyik legfontosabb láncszeme a le­aratott vagy felszedett anyag folya-Gazdag kultúráiét A kassal járásban a CSEMADOK helyi szervezetei évzáró gyűléseiket mindenütt a tervezett időben és ün­nepség keretében tartották meg. Most a járási konferenciára készül­nek, amelyet e hőnap 21-én tartanak Kassán a Szlovan szállóban. Itt érté­kelik majd a szervezetek egész évi munkáját. Szép eredményeket értek el a helyi csoportok a színjátszás terén. Nem volt egy sem köztük, amelyik ne tanult volna színdarabot. Az otthoni előadásokon kívül a szomszédos községekben két-háromszor is sze­repeltek a színjátszó csoportok. A legnagyobb sikert a debrődi, jánoki és a magyarbődi helyicsopor­tok érték el, amelyek a járási ver­senyben is részt vettek. A verseny­ben Debrőd az I., Jánok a II., Ma­gyarbőd a 111. helyet foglalta el. Külön meg kell említeni a kassai helyi csoportot, amely évről évre egyre többet szerepel vidéken. A múlt éven például hússzor játszottak a járás különböző községeiben nagy sikerrel. A kultúráiét színvonala azonban a járási és körzeti CSEMADOK napo­kon mutatkozott meg a legjobban. Somodiban 400 szereplő három órán Az eddigi állapot műszaki és gazdasági hátrányai Aj ez idő szerint gyártott gépeken ezt a műveletet gumitextilből készí­tett szállítók végzik, középütt csa­varral felerősített felhordókkal. A szállító szűkítését a vagószerkezet (esetleg a gyűjtőszerkezet) szélessé­géről az adagoló szélességére bádog­garattal oldották meg. E berendezés hátránya a csekély szállítóképesség, amihez a szűkülő bádoggarat is hozzájárul. A gép jobb teljesítményét még az is akadályoz­za, hogy a felhordók csupán a szál­lító közepén helyezkedhetnek el, a széleken szabad járatukat éppen a szűkülő garat fékezné, amelynek pe­dig szorosan a szállítószalaghoz kell nyomódnia, nehogy veszteségek áll­janak be a gabona betakarításakor. E szállító további igen súlyos hátrá­nya, hogy a gyártás nagyon körül­ményes és költséges. Feladat és a műszaki követelmények A learatott vagy felszedett anyag folyamatos szállításának megoldása az egyetemes kerekes járvaszecskázó vágó- vagy gyűjtősze£kezetétöl az adagolószerkezethez. A berendezésnek meg kel! felelnie mindennemű takarmánynövény szál­lítására, legyen az zöld- vagy szárí­tott takarmány, továbbá a legrövi­debb vagy legvékonyabb szárú takar­mánytól a leghosszabb és legvasta­gabb szárú takarmányig. Hasonlókép­pen- legyen alkalmas a gabonafélék számára is, amelyek szállításakor különösen fontos, hogy elejét vegyük a veszteségeknek és a mag sérülé­sének. A szállító legyen könnyű, egyszerű és olcsó kivitelű.A szállító szűkítése megoldható passzív vagy aktív géprészekkel, biztosítania kell azonban az anyag egyenletes adago­lását és ne okozza a gép eltömődését. Az alkalmasság felülvizsgálása A beküldött újítás alkalmasságának megítélésével a Chodov u Prahy-f Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutató­intézet (Vyzkumny ústav zemedel­­skych stroju, Chodov u Prahy) és a pelhrimovi Agrostroj nemzeti válla­latot (Agrostroj, národní podnik, Pelhrimov) bízták meg. A jóváhagyott újítás prototípusát a pelhrimovi Ag­rostroj nemzeti vállalat állítja elő. Az újítás beküldési határideje 1962. május 31. ■■■■■■■■■■■■■■■I • Charlie Pidgeon angol gazdál­kodó két televíziókészüléket állított be a tehénistállójába és azóta a te­henek tejhozama észrevehetően nö­vekedett. Pidgeon elmondotta, hogy 25 tehene naponta 10 literrel több tejet ad, amióta a televízió áldását „élvezik“. A rádió és a lemezjátszó mellett tehát a televízió is bevonult a tejhozamot emelő eszközök sóiéba. Új biztonsági előírások do,so*ék Tanulni sohasem késő Bojtos Lajos betöltötte a 40. X-et, amikor beiratkozott a nagymegyeri kétéves mezőgazdasági technikumra. Dimbes-dombos Gömörböl a jesticei szövetkezetből jött tanulni, szak­­képzettséget szerezni. — Nem volt könnyű otthagyni a családomat — nyilatkozott. — Ebben a korban az ember inkább szeret már otthon, a békés családi körben élni. Viszont a szövetkezetünk gyengén működött. Ezt én láttam legjobban, mint a szövetkezet könyvelője. Rá­jöttem, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás irányításához sokkal több szak­mai tudásra van szükség, mint amennyivel mi rendelkeztünk. A tu­dást azonban olcsőn nem adják. így kerültem aztán az iskola padjaiba. Egy ember a sok közül, aki nem félt idősebb fejjel nekilátni a tanu­lásnak, nem félt könyvet venni a kezébe, tanulni azért, hogy szebb legyen családja s mindnyájunk hol­napja. Czlta Béla (Nagymsgyer) Az üzemekben, szövetkezetekben és erdei munkahelyeken elszenvedett balesetek súlyosabbjait gyakran okozzák körfűrészek, és ezek a balesetek vezető helyet foglalnak el a statisztikában. A balesetek oka leginkább a gép hanyag kezelésében, a védő és más biztonsági eszközök elégtelen felszerelésében kereshető. A körfűrészek biztos kezelésére és felszerelé­sére vonatkozó eddigi előírások idejét múlták. A tudomány és technika mai helyzete új kötelező előírásokat követel a körfűrészek számára is. Az új előírásokat a CSN 49 6105 sz. norma törvényesíti és 1962. január 1-én lép érvénybe. Az új norma már azért is fontos, mivel nemcsak a belföldi fűrészek gyártását szabályozza, hanem vonatkozik a külföldről behozottakra is, előírja azonkívül, hogy a munkahelyeken található kör^ fűrészeket legkésőbb az új norma érvényesítésének napjától számított egy éven belül az új előírásoknak megfelelően kell felszerelni. A szakszervezet ellenőrző szerveinek a kötelessége meggyőződni róla, foganatosítva vol­­tak-e a dolgozók védelmét szolgáló biztosító intézkedések. A norma meg­határozza a korhatárt is a veszélyes famegmunkáló gépnél dolgozók számára, ahol csak 18 évesnél idősebb; tökéletesen kiképzett személyek dolgozhatnak, akik a védelem személyi és gépi eszközeit használni is tudják. A megtartandó szakoktatásról feljegyzéseket kell vezetni és az oktatást egy éven át állandóan meg kell ismételni. A tanoncok és a ki­képzésen résztvevők vezető mesterük közvetlen felügyelete alatt 16-18 éves korükben is dolgozhatnak körfűrészen. Ez esetben azonban a fűrészt tökéletesen el kell látnunk biztonsági felszereléssel és a dolgozókat a munka veszélyére figyelmeztetnünk, kell. A gép minden mozgó része a szerkezetbe legyen zárva. Amennyiben ez lehetetlen volna, a mozgó részeket kell befednünk, nehogy a dolgozó közvetlen érintkezésbe lehes­sen vfelük. A fürészkorongot mint ‘ legkomolyabb veszélyforrást tökéletes védőfelszereléssel kell elátri, hogy meggátoljuk a közvetlen, vagy a fű­részlap törése folytán keletkezett baleseteket, valamint a repülő faforgács és a szilánkok okozta sérüléseket. A villanymotor a fűrész álványában kapjon elhelyezést, oly módon azonban, hogy ellenőrzése, tisztítása és karbantartása szempontjából hozzáférhető legyen. Védőberendezésnek meg kell gátolnia a fa visszavetését is, mely oly gyakran okoz balesetet csomós faanyag megmunkálása esetében. Az új norma Bratislavában a Fuöíkova ul. 20. sz. könyvesboltban kap­ható, ára 8 Kcs. Dr. 3. Majersky 1962. január 14-AZ UTOLSÓ PUSKALÖVÉSEK A járvaszecskázókban a takarmánynak a vágószerkezettől az adagolószerkezethez történő jobb szállításának megoldása A Szabadalmazás!- és Műszaki Hivatal a Csehszlovák Tudomá­nyos Társasággal egyetemben pályázatot hirdet a következő újítás megvalósítására. Pálya­díj: 7000 korona. matos szállítása a vágó- vagy gyüjto­­szerkezettöl az adagolóhengerekhez, amelyek a takarmányt a vágódobhoz szállítják. E szállítás folyamatossá­gától függ az egész gép egyenletes működése és jó teljesítőképessége. Az egyenlőtlen szállítás következté­ben ugyanis túlterhelődik az adagoló és eltömődik a szecskázőszerkezet. Ebben az esetben megtörténhet, hogy a biztonsági kapcsolók, ame­lyekkel mind a hazai, mind a külföldi gyártmányú gépek fel vannak sze­relve, önműködően megállítják az adagolást, a gépet le kell állítani és a felgyülemlett takarmányt kézzel vagy mechanikai úton kell eltávolí­tani. A takarmány szállítását a vágó­szerkezettől az adagolóhoz mind a hazai, mind a külföldi gyártmányú gépeken a száilitólánc, vagy a léces szállító, esetleg a szállítószalag végzi. Ez a szállító lehet ugyanolyan szé­lességű, mint a vágószerkezet (a Szovjetunióban és a Magyar Népköz­­társaságbah gyártott gépek) vagy keskenyebb (a Német Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok gépei), vagy pedig a vágő­­szerkezettöl az adagoló felé szűkülő, miközben föléje bádoggaratot építe­nek; A nem szűkülő szállítók előnye a jó teljesítményük, mert semmi sem okozhatja a gép eltömődését, de szükséges lenne olyan adagoló- és vágószerkezet megszerkesztése, amely megfelelne a gép teljes munkaszé­lességének. Példaképpen megemlítjük a magyar gyártmányú dobos járva­­szecskázót, amely igen jól bevált a gabona hárommenetes aratásakor, s melyet gyüjtőszerkezet nélkül, kézi etetéssel is kipróbáltak. A részben szűkülő szállítók jó tel­jesítményűek ugyan, de olyan beren­dezés kellene, amely a gép egész munkaszélességének megfelelő meny­­nyiségben szállítaná a takarmányt a szűkített szállítóra. Abban az eset­ben-ugyanis, ha a szállítást nem ak­tív elemek végzik, a gép nem dol­gozhat folyamatosan. Ilyenek például az Amerikai Egyesült Államokban gyártott Massey-Harris típusú gépek. Aktív géprészek, például csigás to­vábbítók és újjas szállítók használata esetén bizonyos bonyodalmak állhat­nak elő a gépben, s a takarmány ezekre a géprészekre rácsavarodhat. Ez a hátránya az NDK-ban és a Né­met Szövetségi Köztársaságban gyár­tott gépeknek. A harmadik esetben az egész szál­lítószalag hosszában bádoggaratot építenek - egy további elem meg­szerkesztésével javítani kel'ene a szállító munkateljesítményét, mert ez tereli és egyben adagolja le az anyagot. Szükségesnek mutatkozik továbbá a szállítószalag jobb tömí­tése is, hogy így megakadályozzuk a veszteségeket. Hátránya ennek a be­rendezésnek az is, hogy a szűkített száliitóvályú gyakran eltömődik, ami főképpen a hazai gyártmányú gépe­ken fordul elő. A takarmánynak a vágőszerk^zet és az adagoló közötti folyamatos szállítása kérdésének megoldásával annyira javulnának gépeink paramé­terei. hogy azok világviszonylatban szervezetek mindenütt ott voltak, ahol az élet megkívánta. Segítették a többi szervezeteket is. Szép ered­ményeket értek el a szövetkezetek gazdálkodásénak elemzése terén, amelynek alapján készültek a ter­melési tervek. Az ő érdemük is, hogy népbíráinkat bemutatkozásuk alkalmával mindenütt telt ház fo­gadta. A CSEMADOK szervezetek szép sikerei azonban azon alapultak, hogy nagy segítséget kaptak a szövetke­zetektől és az állami gazdaságoktól, valamint a többi tömegszervezetek­től. Az idén is innen várják a leg­több segítséget. / Cs. keresztül szórakoztatta a 3000 főnyi közönséget tánccal, énekkel, zenével, szavalatokkal és vidám jelenetekkel. Utána reggelig tartó népmulatság következett. Hasonló sikert értek el Nagyidán és Buzitán is. Ezek a rendezvények megmutat­ták, hogy a kassai járásban jő vá­gányra terelődött kultúrpolitikánk. Főképpen a mezőgazdaságnak nyúj­tott nagy segítséget. Felfrissítette az elfáradt dolgozókat és új erőt adott a további küzdelemhez. A CSEMADOK 9 hajtők vidám kacagása. Még a ku­tyák is, mintha megérezték volna, hogy „rendjén megy minden“, bolon­dosán nyargalásztak a mezőn. A/vadászat nemcsak romantikával párosult sportszenvedély, hanem egy­úttal népgazdaságunknak egyik fon­tos ágazata, amely jelentékenyen hozzájárul külkereskedelmünk felvi­rágoztatásához. Egy élő nyúlért pél­dául 35 kg zsírt vagy 66 kg citromot, avagy 30 kg sertéshúst kapunk. Ta­valy csupán Szlovákiából közel 10 000 nyulat és 10 000 foglyot szállítottunk külföldre. £s ha már az érsekújvári vadászatnál tartunk, vessünk egy pil­lantást a vadásztársulat gazdálkodá­sára is. A 24 tagból álló I. számú Érsek­újvári Vadásztársulat 5250 hektárnyi területen gazdálkodik. A harmadik A hűséges segítőtárs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom