Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-20 / 40. szám
Hogy legyen elegendő, jóminőségű takarmány Bármerre járunk az országban, azt tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb teret hódít az új technika és technológia vívmányainak alkalmazása mezőgazdaságunk minden ágában. Évről évre jön valami új, amelynek bevezetése könnyebbé teszi a munkát, olcsóbbá a termelést. Ezt ta-Uj technológiát a takarmánynövények betakarításánál Indulásra készen a kaszálógép mint 50 °/o-át szárítják hideglevegős módszerrel. Elmondhatjuk ezt a galántai, dunaszerdahelyi és számos járás mezőgazdasági üzemeiről is. Igaz, a jelek azt mutatják, hogy jelenleg még nem áll elég gépi eszköz — különösen ventillátor — rendelkezésre, de a meglevő berendezés szakszerű kihasználásával is megtöbbszörözhetjük betakarított takarmánynövényeink fehérjetartalmát. S mivel az első kaszálatból eredő zöldtömeg a vártnál jóval kevesebbre sikerült, még inkább fontos, hogy a meglevő takarmányt az új technológia segítsége révén a legjobb minőségben takarítsuk be. Kísérletek szerint a mesterségesen szárított lucerna szárazanyagában az emészthető fehérje mennyisége 8 — 12 % között mozgott, a karotintartalom pedig 50 milligrammot tett ki, ami lényegesen több, mint amikor a szénát szokásos módon szárítjuk. A mesterségesen szárított takarmány megőrzi zöld színét, s a levélpergéses vesztesége jelentéktelen. Hideglevegós szárítás esetén gondoskodnunk kell ventillátorokról, valessége szintén 5 méter. A kazalban a szükséghez mérten kéményeket helyezünk el, hogy a levegő beáramlása a kazalba minden oldalról egyformán történjék. A takarmány hideglevegós szárítása csak úgy halad zökkenőmentesen, ha legalább 5 — 6 szárítóberendezésről gondoskodunk, mert csak ilyen körülmények között hordhatjuk folyamatosan a fonnyadt takarmányt a szárító állványokra. Ugyanis a szénaréteg vastagsága egyszerre nem lehet több 2 métertől. Ezután megindítjuk a ventillátort, amely a takarmányt a kívánt módon kiszárítja. Amíg a rpegkezdett kazalban a szárítás történik, addig fokozatosan megrakjuk a többi készenlétbe helyezett 5—6 szárítóállványt. A kaszált takarmányt akkor forgatjuk, amikor nedvtartalma körülbelül 30 %. Erre a célra legmegfelelőbb a SOP-300-as sugárkerekű rendsodrógép. Azokban a gazdaságokban, ahol nem áll rendelkezésre elegendő ventlllátoros berendezés, nagyon jó szolgálatot tesznek a fából vagy vas-Munkában a SOP —300-as rendsodró és forgatógép A favázra rárakták az első réteget pasztalhatjuk a takarmánynövények betakarítása terén is. Amíg a közel múltban csupán a kaszálőgép képezte a takarmánybetakarítás gépesítését, ma már rendsodró, gyűjtő- és boglyázógépek állnak rendelkezésre. A takarmánynövények szárítása ugyancsak új módszerrel történik, amely nemcsak a minőség növeléséhez, de az önköltség csökkentéséhez is vezet. Amíg az új technológia alkalmazásával a betakarított takarmány hektáronként 18,90 munkaórát igényel, addig a hagyományos betakarítás mellett 24,80 munkaórára volt szükség. Az egy mázsára eső óraszükséglet az új módszerek szerint 0,75, a réginél pedig 1,12 órát tesz ki. Pénzben kifejezve az új szerint 97,50, hagyományos módon 149 korona egy hektárra a betakarítás költsége. A többféle módszer közül tapasztalataink szerint legjobban bevált a hideglevegős szárítás. Bizonyítja ezt az a tény, hogy amíg a komáromi járás szövetkezetei tavaly a takarmánynövények 4 °/o-át, idén már több lamint a szárítórostok készítéséhez szükséges faanyagról. Száz négyzetméternyi szárítóterület létesítéséhez 0,55 m3 8 cm átmérőjű rönk, 2,5 m3 6-8 cm átmérőjű hasított rönk és 0,66 m3 selejtdeszka szükséges. Ezekből a faanyagokból 150 cm magas és alul 100 cm-es széles háromszögalakú favázat készítünk. A faváz hosszúságát rendszerint a kazal hossza szabja meg, de a legjobban beválik, ha a kazal hosszúsága 12 m, magassága 5, széholott tápanyag- és vitamintartalmukkal éppen ezek a levélkék adják meg a széna legfőbb értékét. De továbbmenőleg a lágy esővíz, valamint az erős harmat is súlyos károkat okoz azáltal, hogy kilúgozza a növényből a meszet, foszfort, magnéziumot, s veszendőbe mennek a szénhidrátok, a karotin stb. Mindez az állványok előnyét biztosítja a földön történő szárítással szemben. A takarmány betakarításakor többízben veszteséggel jár a kaszálás időpontjának helytelen megállapítása. Ugyanis késői kaszálással csökken a takarmány fehérjetartalma, ugyanakkor veszélyeztetjük a másodkaszálást is, mert ezzel a sarjú fejlődését a legnagyobb forróságok idejére toljuk, ami nemcsak rosszabb minőségű, de kevesebb mennyiségű sarjúterméssel is jár. Tapasztalataink szerint a növények virágzásának kezdete jelenti a kaszálás idejét. Idén azonban, különösen a lucernánál, nem várhatjuk meg a virágzást, mivel a növény a hideg idő következtében megöregedett. A aarjú termése érdekében fontos körülmény a meghagyott tarló magassága is. Helytelen eljárás a takarmány teljes „kiborotválása“, mert ezzel több kárt okozunk, mint hasznot. Ezzel nemcsak a tó alján megindult új rügyeket tesszük tönkre, Állványos szárítás de a kiborotvált föld árnyéktalan marad, gyorsan szárad, az új rügyek lassan fejlődnek rajta, miáltal a mennyiség csökken. A tarló magassága 5-8 cm legyen. Az említett tényezők mind, mind hozzájárulnak a takarmánynövények szakszerű betakarításához és tápértékük megőrzéséhez. S. G. Teremtsünk önálló takarmányalapot Vitát indítunk a takarmánykérdés megoldására • A já cikkeket tárgyi jutalmakkal díjazzuk • Indulhat a ventillátor ból készült takarmányszárítók. Az állványok jóvoltából levélpergés és a kilúgozás miatt bekövetkezett veszteség csupán 15-20 % körül mozog, míg a renden történő szárítás 25—30, esős időben többször 50 %-os veszteséggel is járhat. Amikor renden szárítjuk, meg kell forgatnunk, át kell raknunk és össze kell gereblyéznünk a lekaszált takarmányt, aminek az a következménye, hogy főleg a hereféleségek finom levélkéi letöredeznek, leperegnek, Mezőgazdasági termelésünk egyik kulcskérdése a kelló menynyiségű és minőségű takarmány biztosítása. Ezen dől el az állattenyésztésünk jövője, a tervezett állati termékek elérése, ami mind • közellátás kielégítésének, mind pedig iparunk nyersanyaggal történő ellátásának nélkülözhetetlen előfeltétele. Az évről évre visszatérő takarmányhiány szinte krónikus betegsége mezőgazdaságunknak. Mindannyiunk érdeke, hogy segítsünk ezen az állapoton, mert ennek magunk és egész népgazdaságunk látja hasznát. Számos élenjáró szövetkezet példája bizonyítja, hogy a takarmánytermesztés terén nagyon sok a kiaknázatlan tartalék. A Szabad Földműves szerkesztősége éppen ezért határozta el, hogy erről a kérdésről lapunk hasábjain vitát indít. Felkérjük tehát olvasóinkat, levelezőinket, szóljanak hozzá e fontos kérdéshez, tapasztalataik közlésével és tanácsaikkal segítsenek azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, ahol az önálló takarmányalap megteremtése megoldásra vár. A Szabad Földműves induló ankétjának célja tehát az eddiginél hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink szilárd takarmányalappal rendelkezzenek. E célból elsősorban tárgyalnunk kell a takarmánynövények területének növeléséről, az új technika és technológia vívmányainak alkalmazásáról a betakarításnál, köztesek és másodnövények termesztéséről, fejtrágyázásról műtrágyával, hígtrágyával stb. Szeretnénk, ha pályázóink a konkrét eredmények mellett beszámolná-* * nak a hiányosságokról is, dfe ez esetben tegyenek konkrét javaslatokat azok eltávolítására. A vitacikkek írói minden esetben a helyi konkrét adottságokból induljanak ki és javaslataikban is a helyi körülményeket vegyék figyelembe. A beküldött pályaműveket sorrendben közöljük lapunkban. Ennélfogva kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy írásaikkal mielőbb jelentkezzenek, hogy azokkal mozgósítani tudjunk a takarmányalap biztosítása érdekében. A pályamű terjedelmét 3—4 gépelt oldalra szabtuk meg. A vitát a mai nappal indítjuk és június 30-án zárjuk. Tehát a pályaműveket legkésőbb június 30-ig küldjék szerkesztőségünk címére. A legjobb, legértékesebb írásokat az alant felsorolt díjakkal jutalmazzuk: JUTALMAK: 1. díj: táskaírógép 2. díj: Flexaret V/A típusú fényképezőgép 3 — 5. díj: Flexaret IV. típusú fényképezőgép 6 — 7. díj: Pobeda karóra 8 — 9. díj: 5 — 5 kötet értékes könyv Reméljük, hogy olvasóink ugyanolyan lelkesen fognak majd tollat, mint a közelmúltban befejeződött nagy ankétünk alkalmával, és ezzel hathatósan hozzájárulnak kitűzött célunk eléréséhez. A Szabad Földműves szerkesztősége Legújabb változat: Hideglevegós szárítás toronyban A szécsénkei szövetkezet magas hektárhozamot akar elérni lucernából. Ezért a lucernát máris kaszálják és utána jejtrágyázzák. Képünkön Koncz György, a szövetkezet agronömusa megállapítja, hogy a lucerna már kasza alá vénült. Teljes gőzzel folyik a lucerna kaszálása, hogy mielőbb sarjadjon a növény. (Foto: Bállá) A hideg- és meleglevegős szénautánszárítási módszer különböző változatai lehetővé teszik, hogy kétszerannyi emészthető fehérjét nyerjünk, ugyanolyan mennyiségű szénából, mint a földön végzett szárítás régi módszerével. S mivel a hústermelés szempontjából nem a gyomortöltő balaszt-anyag, hanem az emészthető fehérje szükséges, minden mezőgazdasági üzemben haladéktalanul meg kell tenni az intézkedéseket, hogy a szénaszárítás új módszerének valamelyik változatát bevezessük. Nem lehet közömbös számunkra, hogy ugyanazzal az erővel 100, vagy 200 mázsa hús előállítására termeltük-e meg a takarmányt. Ahol ezt a kérdést alapvető fontosságúnak tartják, ott mindenütt latolgatják a helyi viszonyokhoz mért lehetőségeket, s különféle jó megoldások keresésén és megvalósításán fáradoznak. A Stúrovói'Állami Gazdaság igazgatójának, MEDOVARSZKY Mihály elvtársnak kezdeményezésére, az újmajori részlegen (melynek élén BARACSKA Ferenc áll), hideglevegős szárítási módszer egy eddig még nem alkalmazott változatát próbálták ki. Az eddigi tapasztalatok még nem nyújthatnak teljes áttekintést a tornyos-szárítás végleges minősítése terén, mert a tavaly elkészült építményt csupán egy alkalommal töltötték meg hereszénával a harmadik kaszálásból. Annak ellenére, igyekeztünk megtudni mindent, ami erről eddig ismeretes, ezért Baracska elvtárshoz fordultunk a kérdéssel, hogy miből is áll a torony. — A nyolcszögletű torony — mondotta — betonalapba helyezett 10 cm átmérőjű fémcsövekből emelkedik 15 m magasságba, ahol tető födi. A torony átmérője 5 m, befogadóképessége pedig körülbelül 10 vagon széna zöld állapotban. Az építményt drótháló veszi körül, s alapját vasváz fogja össze. — Mily módon megy végbe a szárítás? — A hereféléket az idén silókombájn, illetve traktormeghajtású függesztett kasza segítségével takarítjuk be. A renden fekvő zöld anyagot egy MPZ —140 jelzésű hengeres szálastakarmány-nedvsajtoló felszedi és a növény szárában levő nedvesség 40 %-át két gumibevonatú vashenger között kinyomatja. A szikkadásra ismét rendrerakott széna szára a sajtolás következtében a Ievélzettel egyenlő ütemben szárad. A gazdasági udvarba szállított, megszikkadt hereszénát csöves szénafúvatóval a toronytető alatt a drótháló mögé hullatjuk. A torony alján 4 villanymotor-meghajtású ZM kombájnról leszerelt ventillátort helyeztünk el. Ezekbi.1 4 „kéményen“ fújatjuk a levegőt a toronyban száradó szénába. A kéményeket egymásra rakható, dróthálóval körülvett csőkosarakból alakítjuk ki. A kémények végét eltömítjük, nehogy a levegő kiszökjön a kéményből, hanem a szénába hatoljon. Megemlíthetjük még, hogy az építmény 26 000 koronába került. Az elmondottakból is látjuk, hogy az emberi találékonyság kiapadhatatlan. Kúti Szilárd Baracska Ferenc részlegvezető bemutatja a csőkosarat (A szerző felvétele)
