Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-13 / 38. szám
VI. ÉVFOLYAM • 9. SZÁM 1962. május 13. ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Évelő takarmányokat Pártunk Központi Bizottsága a takarmányalap biztosításával kapcsolatban felhívta mezőgazdasági dolgozóink figyelmét az évelő takarmányokra, mint a kukorica és a cukorrépa után következő legfontosabb takarmányra. Járásunkban minden szövetkezet termeszt hereféléket. Ezeknek feljavítása, műtrágyázása és fogasolása már a legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban megtörtént, de néhány táblán még ott hever az elszáradt növényzet, ami jelentősen akadályozza az új here növekedését és akadályozni fogja a kaszálást is. Ebben az évben döntő jelentőségű az új technológia nagyarányú bevezetése, melynek segítségével több tápanyag megőrzését biztosíthatjuk. Nagyon fontos megválasztani a kaszálás idejét, amely minden táblán késedelem nélkül kezdődjön. A kaszálást akkor kezdjük meg, amikor már sarjadoznak a következő termés rügyei, ezek rózsaszínűek és meghaladják az egy millimétert. Ekkor már kaszálhatunk, függetlenül attól, hogy mekkora az első kaszálásra kerülő here, sőt még a bimbó kifejlődésére sem kell várnunk. Ha elszalasztjuk a megfelelő időpontot, a here fölöslegesen öregszik, veszít minőségéből és akadályozza a következő kaszálás növekedését. Nagyon fontos, hogy a betakarítást jól szervezzük meg, nehogy torlódás álljon be. Járásunkban az idén legalább 8000 hektáron szeretnénk a herét kazalban utánszárítani, hidegvagy meleglevegős módszerrel. A hideglevegövel történő szárítás útján annyi magasabb tápértékű herét nyerhetünk, hogy túlszárnyalhatjuk tejtermelési feladatainkat. Eddig másfélmillió liter tejjel tartoztunk a közösségnek, de ezt a lemaradást még behozhatjuk. Milyen tények beszélnek a hideglevegős szárítás mellett. Például, ha a régi módszerrel, vagyis a földön végzett szárítással 7 % emészthető fehérjét nyertünk, akkor már elégedettek voltunk. Az új módszerrel, vagyis a hideglevegős szárítás segítségével a múlt évben minden esetben legalább 12 % emészthető fehérjét mutattunk ki. Ha mondjuk egy hektárról 60 mázsa herét takarítottunk be, melynek fehérjetartalma 7 %, akkor ebből 8528 kg tejet nyerhetünk, ami 15 340 koronának felel meg. Ha egy hektáron ugyancsak 60 mázsa here terem meg, de ezt új módszerrel szárítjuk, akkor 12 */* fehérjetartalmat érünk el, amely mennyiség 14.400 kg tej előállításához elegendő, ami pénzben 25 920 koronát jelent. Ha feltételezzük, hogy az említett 8000 hektáron a régi szárítási módszerrel 7 */o fehérjetartalmú hereszénát termelünk, akkor ez 68 224 000 liter tejet és 122 720 000 korona bevételt jelent. Viszont ha erről a területről nyert széna emészthető fehérjetartalma 12 %-os, akkor 115 200 000 liter tejet termelhetünk, ami 207 360 000 korona bevételt jelent. Bármire is használjuk majd fel ezt a jobbminőségű herét, a haszon mindenképpen nő. A herét azonban a leggazdaságosabb módon a tejtermelésben használhatjuk fel. Hogyan készítsük elő a hideglevegővel történő szárítást és hogyan rakjuk a kazlat? A herét .akkor forgassuk, mikor nedvtartalma kb. 30 %. Legmegfelelőbb az újfajta sugárkerekű rendsodró, de ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, akkor az eddigi típusokat használjuk. A SOP —300-as géppel egyszerre 2 — 3 rendet forgathatunk meg vagy sodorhatunk egybe. A szárítás a kazalban úgy történik, hogy benne egy 150 cm magas és alul 100 cm széles háromszögalakú favázat helyezünk el. A kazal 12 m hosszú, 5 m magas, és 5 m széles legyen. Azonkívül a kazalba 2 —3 m magas kéményeket helyezünk. így a szénaréteg vastagsága átlag 2 méter körül mozog majd. A levegő fúvását szénafújtatóval vagy ventillátorral végezzük, mígcsak a kazalozott szálastakarmány ki nem szárad. Az olyan szövetkezetek, melyekben nem áll rendelkezésre semmilyen légáramfejlesztő eszköz, megrendelhetik azokat a gépállomásokon. Az új szárítási módszer lehetővé teszi, hogy a here levelei, melyben a legtöbb tápérték található, nem pereg le. Ha nedves időben szárítunk, okvetlenül használjunk ventillátort és a kazalból távolítsuk el a nedves levegőt. Ezekhez a munkákhoz a legügyesebb és a legbecsületesebb szövetkezeti tagokat osszuk be. A fentebb említett módszer előnyei minden mezőgazdasági dolgozót ennek bevezetésére ösztökéljenek, mert ez nem kíván különös munkát, viszont felbecsülhetetlen hasznot jelent a szövetkezetnek és a közellátásnak egyaránt. SÖRÖS LAJOS, az SZLKP galántai járási bizottságának titkára TARTALOM Tusanová Éva mérnök: Vegyszeres gyomirtás a kukoricában .....................................66 Blaho Rudolf, mezőgazdasági mérnök: Szarvasmarhaállományunk átmeneti takarmányozása ...........................67 v_________________________y Lesz elegendő szuperfoszfát A műtrágyagyárak szünet nélkül, éjjel nappal üzemeltetve vannak. Szövetkezeteinkben mégis azt hallani, hogy kévés a műtrágya. Hol tudnának erre jobb feleletet adni, mint a műtrágyagyárban. Ebből a célból látogattunk el Píerovba, a Moravské Cheraické Závody-ba, ahol szuperfoszfátot gyártanak. Karel Kuncík az üzem szolgálatos diszpécsere ismerteti a gyártási folyamatot. A szuperfoszfáthoz szükséges nyersanyagot, a nyers foszfátot Afrikából kapják. Ezt az anyagot megőrlik, majd kénsav behatásának vetik alá. Az erősebb kénsav a foszforsav harmadlagos mészsóit, elsődleges sókká változtatja át, melyek vízben jól oldódnak és a növények számára könnyen felvehetökké válnak. A bomlasztó kamrában, ahol az őrölt foszfátot kénsavval vegyítik, hatalmas kanalas forgórész van elhelyezve, amely 12 óránként egy fordulatot tesz körbe. Kanalaival kivágja a belétöltött pépszerű, de már tömör anyagot, miközben porszárazzá válik. A kész szuperfoszfát azután kamrákba kerül, ahol egész hónapon keresztül érlelik. Az így előállított szuperfoszfátot 16 — 18 % vízben oldható (P2O5) foszforsavat tartalmaz. Beérés után a kész műtrágyát szállítják az elosztókba. A diszpécsert tájékoztatjuk arról, milyen hangok vannak a műtrágyaellátással kapcsolatban szövetkezeteinkben. — Mi jól ismerjük a hiányosságokat — jegyzi meg. — Nézzen csak oda — mutat egy óriási építkezésre. — Ott épül az új gyár. Hatalmas építkezés. A háromemeletnyi magasságból is alig látni a végére. — Ott majd ötször annyi szuperfoszfátot gyártunk, mint idáig. Aztán elmondja, hogy az üzem első része már 1963 áprilisában gyárt majd. Ez a részleg poralakú szuperfoszfátot készít. Az üzem másik fele pedig 1963 július elején kezdi meg a termelést, ahol a poralakúból szemcsézett szuperfoszfátot állítanak elő. Az új gyártási eljárás előnye abban is megmutatkozik majd, hogy egyes munkaműveleteket, amelyek idáig csak részben voltak gépesítve, teljesen automatizálnak. így lényeges emberi munkaerőt takarítanak meg, s nagyban emelkedik a termelékenység. Mezőgazdasági üzemeink a szemcsézett szuperfoszfátot sorbatrágyázásra használhatják, miáltal 30 °/t-os műtrágya-megtakarítást érhetnek el. A szemcsézett műtrágya előnye, hogy hatékonyságra nézve jóval értékesebb a poralakúnál, ami annyit jelent, hogy a megtakarítás mellett nagyobb hozamot eredményez. (hai)
