Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-14 / 4. szám
EGYSÉGESEN Egy vezetőségi gyűlés vitájából A szűk teremben vágni lehet a dohányfüstöt. A horváti-tompái egyesült szövetkezet vezetősége ülésezik. A többórás gyűlésen jónéhány probléma kerül sorra. Parázs vita kerekedik a kertészet körül. Többen javasolják kibővítését, mások ellenzik. Egy közbeszóló a málnát is ki akarja szántatni. Persze a vita nem véletlen. A kertészetben kevés volt a munkaerő. Nyáron egy hónapig csak ketten dolgoztak benne. Ezért a gyom-felütötte a fejét,. Ezzel szemben a kertészet kibővítése indokolt és a málnát is meg kell hagyni. Hisz a kertészetből más szövetkezetek milliós bevételeket érnek el. A vitázók maguk is belátták, hogy a málna is jó hasznot hoz, ha helyesen gondozzák. A kibővítés és nem kibővítés helyett a vezetőségnek a munkaszervezés hiányosságaival kellett volna foglalkozni. Vajon hol dolgoztak a szövetkezetesek feleségei, amikor nem! volt munkaerő a kertészetben ? Erről kell beszélni minél többet a szövetkezetben. A vezetőség tagjai maguk is belátták, hogy helytelen úton haladnak és határozatot hoztak, hogy a málnát nem szántják ki és még 200 0Ó0 dugványt eladnak. A vita tovább parázslik, de a végén mindig határozat születik. 'Az állattenyésztésben és növénytermesztésben a vezetőség határozata szerint megalakítják a szakbizottságokat, amelyek kidolgozzák a teljesítménynormákat és termelési feladatokat. A szakbizottságok tagjai fejők, etetők és mezőn dolgozó szövetkezetesek. A következő határozat kimondja, hogy három traktoros a műhelyben segítsen a gépjavításban. Tehát öszszesen heten végzik majd a javítási munkákat. Jozef Slastan gépesítő bejelenti, hogy a 722 hektár szántófölddel rendelkező szövetkezet tíz kerekes és egy lánctalpas traktorral rendelkezik. Az őszi munkákat sikeresen elvégezték. Az őszi mélyszántásra már november, 30-án pontot tettek (a jelentés szerint). De Belánszky elvtárs hozzáfűzi, hogy még jónéhány hektár „befagyott“. A kerekes traktorokat már javítják. Négy teljesen készen áll és még rövidesen további kettő gurul ki a műhelyből. A gépesítő szerint, ha a javítás üteme nem Csökken, a kerekes traktorok három hét múlva mind üzemképesek lesznek. A lánctalpas traktor nem szorul javításra, a boronák jó karban vannak .. .1 ? Már amelyik ... Ismét többen közbeszólnak, hogy a határban sok törött gép és szerszám hever kint, és rozsda marja. Nyolc lovas- és két traktoros vetőgép is munkára kész. Sok a téma, van vitatnivaló. A vezetőség állattenyésztésben dolgozó tagjai mosdót követelnek a fejők részére. Többen kifakadnak: — Mindig csak határozunk, de nem cselekszünk. A villannyal is baj van. Egyes gazdasági épületekben nincs elég áram. Tipari elvtárs, a szövetkezet könyvelője elmondja, hogy az egyesült szövetkezet tompái részlegén, még 1959- ben ígérték egy gazdasági épületben a villanyhálózat megerősítését, de a mai napig sem végezte el az illetékes üzem. A gépesítő a komplex gépesített brigád megalakítását szorgalmazza. — Hisz már döntöttünk — mondja az elnök. A gépesítőnek mégis igaza van. A gépesített brigád munkáját alaposan elő kell készíteni. Az 1962-es tervbe a normákat, pénzügyi ellátást, feladatokat és a földterületet be kell venni. A tervkészítéssel kapcsolatban további javaslatok hangzanak el. Sürget az idő. azonnal hozzá kell fogni a munkához. Az elnök máris megbeszéli, hogy a délutáni órákban kik dolgoznak .a terven. A vezetőség néhány tagja a vendéglő felé veszi útját. Talán egy sörrel öblítik le torkukat. Téved, aki azt hinné. A gyűlés hangos vitával, közbe-közbe nótával folytatódik a vendéglőben. A féldecis poharak gyakran ürülnek. Szorosabbra fűződik a pálinkásbarátság; itt méginkább felélénkülnek a hibavédők. Amikor például a helyesen gondolkozók bírálták az egyik traktorost, aki munkaidő alatt a városban dolgozott, a répafej pedig a határban maradt, a bírálóknak kellett húzni a rövidebbet. Ezen a helyzeten a szövetkezet pártszervezetének és helyi nemzeti bizottságának rövidesen változtatni kell. Az egyesített szövetkezet, amint már említettük is, sikeresen végezte el a mélyszántást, tehát jó alapokkal indul majd tavasszal. A pénzügyi mérleg sem a legrosszabb. A szövetkezet könyvelője szerint egy munkaegységre 19 — 20 korona jut. Az általános vélemény, hogy az egyesülés mindkét községnek előnyére válik, mivel a dombos horváti határhoz, hozzákerültek a jó minőségű lapos tompái földek. Tehát a közös gazdaságban megindult az egészséges vérkeringés. A szövetkezet vezetősége azonban sokkal egységesebb lehetne. Valahol a vitából azt szűri le a szemlélő, hogy a vezetőség többsége helyesen gondolkozik, látja a kibontakozás formáit, de mások igyekeznek mellékvágányra terelni a vitát. Helytelen, hogy a vezetőség egyes tagjai munkaidő alatt a vendéglőben féldeciznek, egymás fülébe ordítozva, ahelyett, hogy tiszta fejjel a munkaerőhiányt vitatnák meg. Az egyesült szövetkezetben va nelég munkaerő. Csak félre kell tenni a sógor-koma-, Ságot. A vezetőség megvizsgálhatná, egyes szövetkezeti vezetők és tagok feleségei hány munkaegységet dől-Csakhogy... A TÖSNYÄRASDI „Győzelmes Üt“ szövetkezet tagjai még az elmúlt év elején megkezdték egy 1000 férőhelyes sertésól építését, örültek. Érthető is. Számítottak az új technológiára. Hisz csak egyet akartak: éspedig, hogy az 1962-es évben már teljesíthessék sertéshúseladási tervüket. Számolgattak, tervezgettek, s arra a megállapításra jutottak, hogy ha év elejétől az új Istálló-nyújtotta lehetőségek mellett gondozzák az 1000 darab sertést, eladási tervüket idén maradéktalanul teljesítik. Igenám,... csakhogy.. . CSAKHOGY A TERVEK tervek maradtak. A sertésistállót 1961 november 15-re kellett volna befejezni. így volt a tervben. Csakhogy... Eljött a november s már lehetett látni, hogy a terv nem teljesítődik. A Galántai Járási Építkezési Vállalat vezetői kijöttek a szövetkezetben és megígérték, hogy december 15-re bizonyosan elkészülnek az istállóval. Csakhogy... Elmúlt a december, utána az ünnepek Is. Már január közepén járunk, s az istálló... Hát igen. Az istálló körül minden maradt » régiben. A szövetkezet sertésállománya is maradt szana-széjjel a régi helyén. Már csak a villanyt kellene bevezetni, de úgy látszik, hogy a járási építkezési vállalat erre képtelen. Pedig a szövetkezeti tagok mindent megtettek és megtesznek, hogy az istálló mielőbb elkészüljön. CSAKHÄT ..., s ez eléggé sajnálatos dolog, hogy a járási építkezési vállalat vezetői nem gondolnak arra, hogy ez az építkezés egyben a tekintély kérdése is, ahol az üzemnek és vezetőinek, valamint dolgozóinak becsületéről van szó. És mintha azt is elfelejtették volna, hogy az ígéret szép szó, de azt betartani az ember, illetve az emberek kötelessége. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) Helyszín: a galántai állomás vendéglője. Szereplők: két húsz év körüli fiatalember. A szófogadatlan: — Képzeld Jóska. Az ünnepek alatt összekoccantani anyámmal. _9 9 9 — A mosógép miatt. Többször panaszkodott, jajnak a karjai, a veséi. Elhatároztam, megszabadítom a mosástól. Karácsonyra megleptem egy „Virula“ védjegyű géppel. Kilenc százast adtam érte. S mit gondolsz örült neki? — Bizonyára ... — Megharagudott s összeszidott. Hogy lebecsülöm erejét, tönkreteszem a fehérneműt és az ég tudná felsorolni kijelentéseit. Mikor látta, hogy szavain mosolygok, sírva fakadt s tovább leckéztetett. — Vasárnaponként fehér volt az inged, mint a frissen esett hó. Keményre vasaltam, feszült rajtad, akár a vőlegényen. Ogy látszik így nem volt jó! Azt akarod, hogy a gép tépje, 1 szaggassa ruháidat. Azt már nem! Míg asszony leszek a háznál, nem nyúlok ahhoz a masinához. Moshat vele aki akar, de én soha! — Mérgében tüstént összeszedte a szennyest, beáztatta, megfeledkezve arról, hogy másnapra disznóöléshez hívták segítségül a rokonok. Reggel apámnak kiadta a parancsot: — Melegíts vizet, két órára haza jövök. Nem fekszem le, míg nem végzek a mosással. — Amint kitette lábát az ajtón, szóltam apámnak melegítsen vizet a katlanban. Mire delet harangoztak, kimostam az összes mosnivalót. Hogy mi lett ebből? A „vihar elöl" a faluba menekültem. Csak este tértem haza. Enyéim aludtak már. Másnap vacsorakor került szóba a gép. Apámnak súgtam, hogy a mosás rendben van, de kéne egy villanyvasaló. Anyám felpattant, s ellentmondást nem tűrő hangon kijelentette: — Számomra ne végy semmit! — Hidd el, szavai lesújtottak. Kicsi korom óta érlelődött bennem a gondolat, ha saját lábamra állok, segítek anyámon. A múltban úgy is kijutott neki a nehéz munkából. Most miért ne könnyítenék sorsán, amikor pénzem van rá. Sehogy sem fér a fejembe, miért ragaszkodik olyan görcsösen a régihez. Nem bírom öt megérteni. Saját keresetemből, félrerakott pénzemből akarok kedveskedni, s ráadásul még én szorulok. — Csak azértis megvettem a vasalót. A legújabb divatát. Amikor hazavittem anyám nem volt otthon: Gondoltam kipróbálom. Éppen az ünnepi ingem akadt a kezembe. Bár nadrágon kívül még semmit sem vasaltam, nekifogtam. Öröm volt vele dolgozni, vagyis öröm lett volna ... Anyám hirtelen betoppant. Amikor meglátta kezemben a vasalót, alatta a féltve-féltett fehér ingem, megrémültem arckifejezésétől. Akaratlanul , megállt kezemben a vasaló. Istenuccse’ megsajnáltam. Ha pofont ad elszívlelem. Mint lopáson ért gyerek, lesütöttem a szemem s álltam némán, hangtalan. De a vasaló... — Psz ... psz ... psz. — Psisszegett mint a mérgeskígyó. A vízgőz füstként szállt a magasba. Anyám egy pillanat alatt mellettem termett és rámkiáltott. — Megég az istenért! Megég a drága ünneplő. Elkapta kezemből a vasalót, s nézte, nézte a tiisszögö masinát. Azt hittem megbékél, de dühösen a szemem közé vágta: — Szófogadatlan! — Nem tudom, mit szól majd fél év múltán, amikor televíziót hozok a házhoz. Remélem egy szép napon megbocsát szófogadatlanságomért. SÁNDOR GÁBOR SZOVJET tapasztalatokból Dugványozás nélküli répatermesztés Utazásunkkor a Szovjetunióban meglátogattuk a krasznodari. terület „Chutorok“ szovhozát is, amelynek igazgatója, Karamov elvtá's, a szocialista munka hőse. A szóvhozt a dugványozás nélküli répamagtermesztésre szakosították. A répamagtermesztésnek ez a módszere ugyanis alapvetően kevesebb kézi munkaerőt igényel, a répamag előállításának költsége 40 — 50 °/o-kal csökkenthető, s ugyananyi vagy 'még nagyobb maghozamot lehet velet elérni, mint a szokásos magtermesztéssel. A szovhoz 1957-ben 10 hektárnyi parcellán kezdte a dugványozás nélküli répamagtermesztést, 1961-ben ezt a területet már 826 hektárra bővítette és 1962-ben 1000 hektárra terjeszti ki, míg hagyományos módszerrel csupán 400 hektáron termeszti a maghozót. A magtermesztésnek ez az új módszere abból áll, hogy a dugványrépa-vetőmagot júliusban vagy augusztus első harmadában elvetik, leginkább őszi keverékek és őszi árpa után, szokásos sortávolsággal és 45 cm-es hövénytávolsággal. vagy pedig ikersorokba. Ha szokásos sortávolsággal vetették, akkor ősszel minden második sort kiszántják és a megmaradt sorokat télre 10 — 15 cm-es földréteggel takarják. A kiszántott dugványokat a szokásos ültetésre használják. Az ikersorok távolsága 75 cm. a növénytávolság 15 cm. Télre ezeket is befedik. A szokásos sorokba 18 kg-os, az ikersorokba 15 kg a vetőmagmennyiség. Tavasszal, amikor az időjárás már állandósult, a növényzetet a sorokra keresztbe nehéz boronákkal járják át, hogy eltávolítsák a növényekről a földréteget s ezek napfényhez jussanak. Később kétszer-háromszor sarabolják Az egyenletesen beérő magrépát két menetben aratják. Először a sorokat lekaszálják, majd néhány nap múlva felszedő szerkezettel ellátott SZK—3 kombájnnal takarítjuk be a magot. Az utóbbi két esztendő folyamán, 1959-1960-ban a hagyományos módon termesztett maghozó hektáronkénti kézi munkaerő-szükséglete 59 napot tett ki, míg a dugványozás nélküli módszer csupán 12,5 óra kézi munkát vett igénybe. Emellett ezzel az új módszerrel majdnem felére csökkenthető a répamag előállításának költsége. A krasznodari területen ma már 4000 hektáron, vagyis az egész répamagtermesztö terület 40 %-án alkalmazzák ezt a módszert. Karamnov elvtárs tavaly kísérletet végzett a répamag alávetésével védőnövénybe ügy, hogy a magot tavaszszal az árpa vagy len soraira merőlegesen vetették el (itt a téli fagyok meghaladják a 18—20 C fokot). A szovhoz kizárólag a Jaltuskovszki fajta egymagvú vetőmagot használja, amelyet a Szovjetunióban 1958-ban nemesítettek. A cukorrépatermesztő területeken már 750 000 hektáron vetettek egymagvú cukorrépamagot. Ezt a területet idén 1 500 000 hektárra bővítik, úgyhogy e téren világviszonylatban a Szovjetunió az első helyen áll. A krasznodari területen, amelyet Kubánynak is nevezünk, 220 000 hektáron termesztik a cukorrépát, s a hosszan tartó szárazságok ellenére is az elmúlt esztendőben átlag 220 mázsás hektárhozamot értek el. Ezt a termesztő területet 1965-ig több mint kétszeresére bővítik, s úy Kubány az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság legnagyobb répatermő vidékévé válik. Említést érdemel az is, hogy ezen a jellegzetes vidéken, amelyen 4 000 000 hektárt tesz ki a mezőgazdasági föld, csupán 565 mezőgazdasági nagyüzem, szovhoz és kolhoz gazdálkodik. Ezekben most kezdik szélesebb körben érvényre juttatni a szakosítást a komplex gépesített csoportok egyidejű kialakításával és az új munkaszervezés bevezetésével. Eddigi tapasztalataik bebizonyították, hogy az új, szocialista munkaszervezés lehetővé teszi a gépekkel való jelenlegi ellátottság mellett is a gépesített csoportok teljes kihasználását. Világossá vált továbbá, hogy az új munkaszervezés a dolgozók fokozott felelősségérzetéhez, kezdeményezésük serkentéséhez, s az önköltségek egyidejű csökkentése mellett az elért eredmények szerinti anyagi érdekeltség növeléséhez vezet. H: k Jarosl-v mezőgazdasági mérnök, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója Magyarországon a Bábolnai Állami Gazdaságban a csibenevelés új módszerét honosították meg. Teljesen gépesítették a takarmány és az ivóvíz adagolását, s így lehetővé vált, hogy egy-egy dolgozó tíz ezer csibét neveljen. Az állatok növekedéséhez kellő feltételeket biztosítanak a parabolikus tükrökkel felszerelt melegítőlámpák. A betegségek fellépését a legkisebb mértékre csökkentették. Képünkön ezt a ,,,csirkegyárat“ mutatjuk be. (CTK-MTI felv.) Nemzetközi borverseny lesz újra Magyarországon A Budapesten rendezett borversenyek nagy sikert arattak mindig a világ legjobb szőlőtermesztő országaiban. Első ízben 1958-ban rendeztek Budapesten borversenyt, amelyen 17 ország vett részt 368 (Csehszlovákia 33) fajta borával és a vendéglátó ország borfajtáit 369 minta képviselte. Másodízben 1960-ban már 24 ország 570 (Csehszlovákia 49) borfajtával szerepelt a magyarországi 290 minta mellett. A harmadik budapesti nemzetközi borversenyt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár alkalmából, 1962. augusztus 16 és 25-e között rendezik meg. Az előzetes érdeklődések alapján várható, hogy a most már hagyományossá váló nemzetközi borvetélkedésen a korábbiaknál még számosabb ország, még több borával vesz részt. A harmadik nemzetközi borversenyen kísérletként először történt teljesen titkosan a bírálat. A bírálók csak a bor bírálati számát, évjáratát és a benevezett kategóriákat ismerik előzetesen. Ez a bírálókat komoly követelmények elé állítja, ugyanakkor azonban a kategóriák bővítésével — mint például rose és vörös, száraz, félédes és édes, továbbá szénsavval telített borok bekapcsolásával — finomodik a borok előzetes minősítése. Ehhez mérten módosul a részvételi és bírálati szabályzat. Az OIV (Szőlészeti és Bírálati Nemzetközi Hivatal) legutóbbi párizsi ülésén a magyar borverseny szabályzatát fogadták el, a javasolt nemzetközi borverseny szabályzat alapjául. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a budapesti nemzetközi borversenyeket világszerte komoly figyelemmel kísérik és eredményük értékmérőül szolgál a szakemberek számára. Fehér Gyula (Budapest) goztak le a nyári idényben. A háztáji földet is a ledolgozott munkaegység számához kellene kötni. Elég komoly problémákkal kell megküzdeniük — főleg most a tervkészítésnél — a szövetkezetben. Ezt csakis úgy tudják megoldani, ha egységesen küzdenek a feladatok megvalósításáért. A jól végzett munka után természetesen szórakozásra is marad idő. De egyet le kell szögezni: a vendéglő nem gyülésterem! A szövetkezet ügyes-bajos dolgait vitassák meg a vezetőségi- és taggyűléseken. Bállá József 1962. január 14.
