Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-18 / 31. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉTJA • A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉXJA • A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉTJA • A SZABAD FÖLDMŰ Szádalmás, Körtvélyes és Jablonca egyesülhetne Szádalmás, Körtvélyes és Jablonca is versenyez az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. Mindhárom szövetkezet külterjes gazdálkodást foly­tat, hataruk dimbes-dombos, főleg állattenyésztésre, szőlő, és gyü­mölcstermesztésre alkalmas. A község földterülete a következőképpen oszlik meg: Szádalmás szántó 525 ha, rét 230 ha, legelő 180 ha, gyümölcsös 5 ha Körtvélyes szántó 240 ha, rét 87 ha, legelő 217 ha, gyümölcsös 36 ha Jablonca szántó 245 ha, rét 83 ha, legelő 232 ha, gyümölcsös 49 ha Döntő fordulat előtt Az őrös! szövetkezet is fejlődik. Lényeges javulást tapasztalhatunk a munkaszervezésben. A szövetkezet egyre jobb hektárhozamokat ér el és az egy hektárra eső pénzjövedelem emelkedik. A szövetkezet 1067 hektár földte­rületen gazdálkodik, ebből 748 hektár szántó, 104 hektár rét és 190 hektár legelő. A trebisovi járásban itt van­nak a legalacsonyabb fekvésű földek. Igen kevés csapadék esik és nagy ré­sze a téli időszakban. Legkevesebb csapadék hull a földre május közepé­től július közepéig. Viszont a téli csapadékhullás hátránya az, hogy a kötött agyagtalaj a vizet nehezen en­gedi át és tócsák képződnek. Több mint 700 hektár kötött agyagos talaj, 200 hektár pedig homokos-vályogos. A többi része homokos, melyből nagy mennyiségű a futóohmok. Rétjeink és legelőink alagcsövezés nélkül művel­­hetetlenek. Szántóterületünk szintén nagyon eltagolt, sok a 2 —3 hektáros parcella. Nagyon találóan jellemezte ezt a volt Királyhelmeci Gép- és TrVktorállomás agronómusa: „Olyan az őrösi határ, mintha ágyú­ból lőtték volna ki!“ A határ felülete bizony nagyon egyenlőtlen. Sok rajta a homokdomb és közvetlen mellette mocsár. Ezek a területek felületi egyenlítésre várnak, ha ki akarjuk alakítani a gépi művelésre alkalmas parcellákat. Tehát a legfontosabb fel­adat a talaj lecsapolása. Jó volna építeni egy vízgyűjtő csatornát, mely­nek segítségével egyrészt öntözni is lehetne. Ilyen vízgyűjtő csatorna épí­tését már Szomotoron megkezdték, de ez csak határunk felső részét érinti. Talán helyes volna a kötött talajt homokkal keverni. A talaj ter­mőerejének megjavítására több zöld­trágyát kell termelni. Gondosabban kezelgük a takarmányokat A felsőkirályi EFSZ-nek 1389 hek­tár a mezőgazdasági területe, ebből 1190 hektár a szántó, amelynek 20 °/o-a nedves, mocsaras terület, amelyen a növénytermesztés nem lehetséges, csupán akkor, ha e te­rületeket lecsapolják. Ezt sürgősen meg kell valósítani, mert 200 — 250 hektár földterületet nyerne így az EFSZ, amely elősegítené a pénzügyi és termelési tervek teljesítését. A trágyázás tervszerűen csak 1951-től folyik, de ez nem elég ahhoz, hogy az egész földterületüket termékeny­­nyé tegye. A szövetkezet vezetősége az agronómus felhívására a követke­zőket határozta el: a trágyázás felgyorsítására és ha­tékonnyá tételére évente 60 hektáron végeznek zöldtrágyázást. Az istálló­trágyázás teljesen gépesítve van; Ez nagy részben felmenti a dolgozókat a nehéz testi munka alól. Itt szük­séges az, hogy a gépkezelők gondos­kodjanak a gépek helyes kihaszná­lásáról, és akkor nem fordulhat elő késedelem vagy hiányosság. A takarmányozás terén elért ered­ményeink is kielégítőek, de itt is akad még javítanivaló. Az elmúlt években a takarmány betakarításánál szervezési hiányosságok voltak s en­nek következtében sok takarmányunk elveszett vagy értéktelenné vált. Meg kell szervezni a takarmány mester­séges szárítását. Szövetkezetünkben a fő termelési ág az állattenyésztés. Az állatte­nyésztés részére megvan a megfelelő mennyiségű szálastakarmányunk, azonban hiány mutatkozik az erő­takarmányoknál. Ennek a hiánya a múlt években is jelentős volt, így tehát általánosan lehet következtetni és összegezésül tanulságképpen ki­mondani, hogy erre a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani. A szövetkezet vezetősége nagy hi­bát követett el. amikor már tudta, hogy a szemestakarmány kevés, a tagság részére mégis kiadta a járu­lékot munkaegységek szerint. A tag­ság jövedelme bizonyára nagyobb lett volna, ha ezt a takarmánymeny­­nyiséget a közös állatállomány fo­gyasztja el. A növénytermesztés eredményei azt mütatják, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthetik. Az állattenyésztésben teljesen gépesítve van a takarmányo­zás, a trágyahordás, a vízellátás. Meg­felelő mennyiségű férőhellyel s az említett gépesítés következtében itt is felszabadultak a dolgozók a nehéz testi munkától. Mindehhez mégcsak annyit kell hozzáfűzni, hogy bár megvannak a gépeink, teljesen nin­csenek kihasználva. Ez vonatkozik főleg a fejőgépekre, amelyek már két év óta a raktárban porosodnak, csupán azért, mert nem kapni az el­kopott alkatrészek helyett újakat. Ügy néz ki a dolog, hogyha újra gépi fejést akarunk végezni, akkor fejő­gépeket kell vásárolnunk, holott elég volna egy-két alkatrész kicserélése és a régiek is újra működnének. A sertéstenyésztésben az elmúlt évben nagyarányú volt az elhullás; 9,7 %-ot tett ki. Ehhez hozzájárult a szemestakarmány hiány is. Itt nehézségek voltak. A sertésgondoző­­kat érdekeltebbé kell tenni a terme­lésben és foganatosítani kell az ellenőrzéseket, hogy a fizetés reálissá váljon. A jövőben csak a ténylegesen elválasztott és felnevelt malacok után, valamint a súlygyarapodás után kell prémiumot fizetni. A szarvas­marhatenyésztés helyzete sokban ha­sonlít a sertéstenyésztéshez. Az el­hullás itt 8,9 °/o-ot tesz ki (főleg a szopósborjaknál). A tejtermelésnél is sok hiány mutatkozik. Nagymérték­ben csökkent, mégpedig azért, mert nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű abraktakarmány. Ahogy hangsúlyoztuk már fentebb, ezzel a jövőben többet kell törődni. A zoo­­technikusnak ellenőrizni kell a ta­karmányok előkészítését és ízesítését. Be kell vezetni az élesztősített takar­mányok etetését, mivel ez nagy mér­tékben emeli a tejtermelést. És főleg az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az abraktakarmányok elosztására. Van elegendő mennyiségű silónk, de itt sem szabad megfeled­kezni a takarékosságról. Nem szabad megengedni, hogy a silót rosszul ta­karják be, ahogy az. előfordult a múlt évben is. Szövetkezetünkből a múlt évben 10 fiatal került mezőgazdasági szakis­kolára, ez évben- pedig 20 fiatalt kül­dünk; azt a célt látva magunk előtt, hogy ezzel szövetkezetünkben meg­oldjuk a szakember-hiányt. Az elmúlt évben a szövetkezet csa­ládi pótlékot fizetett, egy gyermek után 50 koronát, a második gyermek­re 100 koronát és minden további gyermekre 120 koronát. Az ilyen in­tézkedések azt bizonyítják, hogy a tagság és a szövetkezeti közösség kialakítása jó úton halad, ami ele­gendő biztosíték arra, hogy a kitű­zött feladatokat mindig időben és olyan mértékben teljesítsük, ahogy azt elvárják tőlünk. Gutrai Gyula (Felsőkirályi) Sajnos, állatállományunk egy része gümőkóros. Elszigeteléssel állandóan csökkenteni kell ezt a betegséget. A malacok részére bekerített kifutót kellene létesíteni. A malacállományt átmeneti kocák beállításával szapo­ríthatnánk. Nagy súlyt kell fektetni a baromfi­­tenyésztésre. Idejében vegyünk csir­kéket. A kacsa és libatenyészet mel­lett nagy hasznot hozna a pulyka­tenyészet. Mivel a szövetkezetnek minden lehetősége megvan a barom­fitenyésztés kiszélesítésére, több gon­dot kell fordítani erre a termelési ágra. A szövetkezetben megalakult az egyetemesen gépesített csoport, amely máris sikeresen dolgozik. 11 kerekes traktorával és három lánctalpassal kitesznek magukért a tavaszi mun­kákban. Reméljük ez az év döntő for­dulatot hoz az őrösi szövetkezet éle­tében. Deák Dezső (Őrös) ★ ★ ★ Végezzük felelősseggel a munkánkat! Aranykalászt hiába keresik a térképen, mert úgysem találják. Ez a szövetkezet 1960-ban alakult, mégpedig úgy, hogy három falut összeházasítottak. A nagyüzemi mezőgazdaság és a gépesítés megkövetelte, hogy a há­rom 450 hektáros kis szövetkezet egyesüljön. így kapta Csenke, Nagymagyar és Vajasvata az egyesítés után az Aranykalász nevet. Ebben a szövetkezetben ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthessék, sok munkára és kitartásra lesz szükség, mert a tervek eléggé nagyok. Talán kezdjük a trágyázással. Minden istállónál van valami hely, ahová a trágyát kihordják, általában szánkóval vagy talicskával. A trágya szét van terítve az istálló körül. Télen, ahogy kiviszik, megfagy, s nem érhet be, nyáron pedig kiszárad a tűző napon. Agerencséri szövet­kezet is fokozni akarja a hektárhozamo­kat. A növénytermesz­tés azelőtt itt elég ala­csony színvonalon volt. Némely évben alig ül­tettek kukoricát. A múlt évben árpából 19, rozs­ból 26, búzából 28 má­zsát termeltek hektá­ronként. Most a szövetkezetbe Rend a lelke mindennek minél több herefélét kellene vetni. A réteket és legelőket is jó volna elegyeníteni. A falu ha­tárán keresztül folyik egy kis patak, amelynek a partján jó fű nő. A gyakori záporok azon­ban beiszapolják, és e­miatt nem lehet érté­kesíteni. Jó volna ki­nyitni a víz útját. A szövetkezet az őszi mélyszántást idejében elvégezte és a járástól 30 000 korona jutalmat kapott. A kukoricájukat azonban ellepte a gyom és saraboló hiánya miatt kézzel kellett kapálni. Idén a kukoricát jó vol­na négyzetesen ültetni. A sertések már tágas, 400 férőhelyes ólba ke­rültek. Az állatok víz­hiányát is megoldották. A szarvasmarhaállomány elég jó, a tejbeadást is teljesítik. Az új kutak elég vizet szolgáltatnak. Jő volna, ha minél több szövetkezeti tar menne traktoros kikép­zésre. Sok az istállőtrágya, sok a termés — tartja a közmondás. De a jó terméshez műtrágya is szükséges. Ezen a téren akad bírálnivaló. A szö­vetkezetesek a határban a pótkocsiból kifordí­tották a műtrágyát és az eső bizony sokat tönkretett. Jónak lát­nánk, hogyha a gazda­ság udvarán valamilyen színt építenének a mű­trágya részére. Kár szállítani a műtrágyát, ha tönkremegy. Idén jól indul a szö­vetkezet, az állatállo­mány is betegségmen­tes. A gerencséri EFSZ remélhetőleg túlteljesíti termelési tervét. Sebők Antal, (Nyitragerencsér) így mire kikerül a földekre, majdnem teljesen értékte­lenné válik. Márpedig ez így tovább nem mehet, ha a terveket valóra akarjuk váltani. Legjobb lenne, ha a trágyát minden nap kihordanák azon táblák szélére, amelyet trágyázni szándékszunk, és ott szarvasokra rakva szakszerűen kezelnék. Jó lenne, ha esetleges szá­razság idején a szarvasokban levő trágyát trágyalével, esetleg hígított trágyalével öntöznék, ami bizonyára hozzájárulna minősége javításához. A trágyalével is jobban kell gazdálkodni. Nem szabad megengedni, hogy megtörténjenek olyan esetek, hogy a traktorosaink a ki­hordott trágyaleVet egyszerűen a tábla szélén kienged­jék egy helyre, csak azért, hogy több munkaegységet keressenek. Szólni kell a gépesítésről is. Van elég gépünk, de kevés még az öntudatos traktorosunk és gépkezelőnk. Általában nem a munka minőségével törődnek, hanem a keresettel, s így szem elöl tévesztik azt, hogy a hü­­belebalázs módjára végzett munkával tulajdonképpen önmagukat és az egész közösséget károsítják. Az ilyen felelőtlen munka aztán érezteti hatását, mert nemcsak a növénytermesztésben lesznek alacsonyak a termés­eredmények, hanem általa az állattenyésztés sem telje­sítheti a ráháruló feladatokat. Elhanyagoljuk lehetőségeink kihasználását az öntözé­ses gazdálkodás terén is. Megvannak a kutaink, de va­lahogy az öntözés szervezése sántít. A lucerna és egyéb szénák betakarítására is nagyobb gondot kell fordítani, mert a késlekedés sokszor a minőség rová­sára megy. Jó volna, ha a szövetkezetben alkalmaznánk a hideg vagy melegievegős takarmány szárítást. A kertészetben általában kihasználjuk a lehetősége­ket. A harmadik ötéves terv első évében megmutatko­zott, hogy igenis, el lehet érni azokat az eredményeket, amelyeket mezőgazdaságunktól elvárnak. Ifj. Mikóczi József (Csenke) kenne. A tölgyfalevelet felhasznál­hatnák mélyalmozásra. Az istálló készítését már a terü­letnek megfelelően kellene építeni. Az építkezést olcsóbbá tehetné, ha felhasználnák a helyi tufakészletet. Építhetnének műtrágyaraktárakat is. Amint már mondottuk, a három szövetkezet 1010 hektáron gazdálko­dik, de ebből csak 410 hektáron lehet gépi munkát alkalmazni. Az aratási munka is főleg kézi erővel volt vé­gezve. Azonban ha megszerveznék az egyetemesen gépesített csoportot, jóval nagyobb területen lehetne gépi munkát alkalmazni. Gépesíthetnék legalább 20 hektár cukorrépa műve­lését. A talajerő fokozásának érdekében fel kell számolni a tavaszi szántást és tavaszi trágyázást. A hektáron­kénti 3 köbméter komposztot is el­készíthetik, mert van elég nyers­anyag. Nagyobb mértékben kellene alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Takarmányrépa helyett termeljenek inkább cukorrépát takarmányozási célokra. A takarmányoknak legalább a 40 °/o-át szárítsák műszárítással. A három szövetkezetben még igen sok rejtett tartalék van, amivel fo­kozhatnák a termelést. Jó volna, ha minél előbb egyesítenék a gazdasá­gokat, mert a szakosított termelés csakis így bontakozhat ki. Zsebík Sándor (Nagykapos) tén ezen a gazdasági részlegen kel­lene elhelyezni. A juh- és baromfi­­állomány szintén otthonra találhat­na A baromfit vándorólazni, a juho­kat pedig a hegyi legelőkön kellene legeltetni. Körtvélyesen tenyészthetnék az anyakocákat és az egészséges tehe­nek egy részét. Az anyakocák részé­re nagyon jó legelőt nyújt a Kovács­tanya környéke. Jabloncára a növendék-szarvas­marhát, sülydőket lehetne elhelyezni. A mészben gazdag pillangós virágú legelő bőséges takarmányt nyújtana az állománynak május közepétől egészen szeptember közepéig. Az ön­költség ilymódon lényegesen csök-Hogy ezek a községek belterjes gazdálkodást folytassanak, néhány intézkedést kell megvalósítani; Szádalmáson a rét 98 %-a savanyú szénát terem és egyrészt emiatt a szarvasmarhaállomány között nagyon elterjedt a gümőkór, annak ellenére, hogy a növendékmarha jó hegyi le­gelőkön, egészségesen fejlődhetik. A réteket a Torna-patak szeli át, amit rövidesen meliorációs munkával sza­bályozni kell, így 200 ha gyenge ho­zamú rétből lesz jól termő szántóföld. A talaj savanyúságát helyi forrásokból származó tufakőporral közömbösít­hetjük, ami 70 % meszet tartalmaz. Ebből az anyagból korlátlan mennyi­ség áll rendelkezésre az evetesi bá­nyában. Sürgős lecsapolásra vár a volt Részvény dűlő is. Azelőtt ez a dűlő képezte a határ legjobb terüle­tét, de az utóbbi időben a csatornázás hiánya miatt megromlot a föld ösz­­szetétele. Javaslom, hogy minél több zöldtrágyát használjanak a trágya­­gazdálkodás megjavítására. Szőlőte­lepítésre igen megfelel a 70 hektárt kitevő Bakos alja és a Nyírség dűlő. Körtvélyesen a Torna-patak sza­bályozása után 30 ha savanyú rét válik termővé. A 30 hektáros víz­­tárifeból 30 — 40 hektárt lehetne ön­tözni. Több szőlőt termeszthetnének, de a fősúlyt az állattenyésztésre és gyümölcstermesztésre kell fordítani. Talán 3 község részére alakíthatná­nak egy gyümölcsfaiskolát is. A régi, öreg beteg fákat pedig ki kellene vágni. Főleg alma, körte, kajsziba­rack, dió és 'besztercei szilvafákat kellene ültetni. Ha a három szövetkezet működését elemezzük, Jablonca gazdálkodik a leggyengébben. A következő hiányos­ságokat találtuk: a szántóterület több mint fele dombokon és hegyoldalon terül el, amit gépi erővel csak ne­hezen lehet művelni. A lófogatos ta­­lajmüvelés, kézi aratás az önköltsé­get emeli. Ehhez hozzájön még a vaddisznókár is. A hegyoldalakon nagyon sok a cseresznye, de szedése egybeesik a szénagyűjtéssel és sokszor a fán ma­rad, ami a tervezett pénzbevételt is csökkenti. Nagy hiányosság az is, hogy nincs egyetlen szakemberük sem. A Trágyagazdálkodásnál hiá­nyosságok vannak: például a trágyalé szétfolyik az istálló körül. A férfi munkaerők teljesen ott­hagyták a gazdálkodást, csak pár nyugdíjas lézeng a határban. Azonban a fejlődés itt is megindul. Az alsó kertek alján 16 hektár gyümölcsöst fiatalítanak, a nemtermő öreg fákat kivágják, az Oldal- és Marton dű­lőkben 20 hektár új gyümölcsöst telepítenek. Még további 20 hektár szőlőt lehetne telepíteni. A Poronya és a Mélykút völgyét alagcsövezés­­sel jó termő talajjá tehetik. Nagy hiányosság Szádalmáson és Jabloncán is, hogy évről évre levált­ják a vezetőséget. Már választottak idegen községből is elnököt, de azt is leváltották és újabb jött a he­lyére. A felsoroltakból láthatjuk a három szövetkezet gazdasági helyzetét. Meg­változna a helyzet, ha egyesítenék a három gazdaságot. Megvalósítanák a szakosítást. A termelést olcsóbbá lehetne tenni, ha a fősúlyt az állat­­tenyésztésre és gyümölcstermelésre fordítanák. Az állattenyésztést a kö­vetkezőképpen kellene szakosítani: Szádalmásra összpontosítani a ser­­téshizlalást, a hizlalda már föl is épült. Itt lehetnének a hízómarhák is. A betegségmentes teheneket szin-1962. április 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom