Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-18 / 31. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉTJA • A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉXJA • A SZABAD FÖLDMŰVES NAGY ANKÉTJA • A SZABAD FÖLDMŰ

Szádalmás, Körtvélyes és Jablonca egyesülhetne

Szádalmás, Körtvélyes és Jablonca is versenyez az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. Mindhárom szövetkezet külterjes gazdálkodást folytat, hataruk dimbes-dombos, főleg állattenyésztésre, szőlő, és gyümölcstermesztésre alkalmas.

A község földterülete a következőképpen oszlik meg:

Szádalmás szántó 525 ha, rét 230 ha, legelő 180 ha, gyümölcsös 5 ha Körtvélyes szántó 240 ha, rét 87 ha, legelő 217 ha, gyümölcsös 36 ha Jablonca szántó 245 ha, rét 83 ha, legelő 232 ha, gyümölcsös 49 ha

Döntő fordulat előtt

Az őrös! szövetkezet is fejlődik. Lényeges javulást tapasztalhatunk a munkaszervezésben. A szövetkezet egyre jobb hektárhozamokat ér el és az egy hektárra eső pénzjövedelem emelkedik.

A szövetkezet 1067 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 748 hektár szántó, 104 hektár rét és 190 hektár legelő. A trebisovi járásban itt vannak a legalacsonyabb fekvésű földek. Igen kevés csapadék esik és nagy része a téli időszakban. Legkevesebb csapadék hull a földre május közepétől július közepéig. Viszont a téli csapadékhullás hátránya az, hogy a kötött agyagtalaj a vizet nehezen engedi át és tócsák képződnek. Több mint 700 hektár kötött agyagos talaj, 200 hektár pedig homokos-vályogos. A többi része homokos, melyből nagy mennyiségű a futóohmok. Rétjeink és legelőink alagcsövezés nélkül művelhetetlenek. Szántóterületünk szintén nagyon eltagolt, sok a 2 —3 hektáros parcella. Nagyon találóan jellemezte

ezt a volt Királyhelmeci Gép- és TrVktorállomás agronómusa:

„Olyan az őrösi határ, mintha ágyúból lőtték volna ki!“ A határ felülete bizony nagyon egyenlőtlen. Sok rajta a homokdomb és közvetlen mellette mocsár. Ezek a területek felületi egyenlítésre várnak, ha ki akarjuk alakítani a gépi művelésre alkalmas parcellákat. Tehát a legfontosabb feladat a talaj lecsapolása. Jó volna építeni egy vízgyűjtő csatornát, melynek segítségével egyrészt öntözni is lehetne. Ilyen vízgyűjtő csatorna építését már Szomotoron megkezdték, de ez csak határunk felső részét érinti. Talán helyes volna a kötött talajt homokkal keverni. A talaj termőerejének megjavítására több zöldtrágyát kell termelni.

Gondosabban kezelgük a takarmányokat

A felsőkirályi EFSZ-nek 1389 hektár a mezőgazdasági területe, ebből 1190 hektár a szántó, amelynek 20 °/o-a nedves, mocsaras terület, amelyen a növénytermesztés nem lehetséges, csupán akkor, ha e területeket lecsapolják. Ezt sürgősen meg kell valósítani, mert 200 — 250 hektár földterületet nyerne így az EFSZ, amely elősegítené a pénzügyi és termelési tervek teljesítését. A trágyázás tervszerűen csak 1951-től folyik, de ez nem elég ahhoz, hogy az egész földterületüket termékenynyé tegye. A szövetkezet vezetősége az agronómus felhívására a következőket határozta el:

a trágyázás felgyorsítására és hatékonnyá tételére évente 60 hektáron végeznek zöldtrágyázást. Az istállótrágyázás teljesen gépesítve van; Ez nagy részben felmenti a dolgozókat a nehéz testi munka alól. Itt szükséges az, hogy a gépkezelők gondoskodjanak a gépek helyes kihasználásáról, és akkor nem fordulhat elő késedelem vagy hiányosság.

A takarmányozás terén elért eredményeink is kielégítőek, de itt is akad még javítanivaló. Az elmúlt években a takarmány betakarításánál szervezési hiányosságok voltak s ennek következtében sok takarmányunk elveszett vagy értéktelenné vált. Meg kell szervezni a takarmány mesterséges szárítását.

Szövetkezetünkben a fő termelési ág az állattenyésztés. Az állattenyésztés részére megvan a megfelelő mennyiségű szálastakarmányunk, azonban hiány mutatkozik az erőtakarmányoknál. Ennek a hiánya a múlt években is jelentős volt, így tehát általánosan lehet következtetni és összegezésül tanulságképpen kimondani, hogy erre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani.

A szövetkezet vezetősége nagy hibát követett el. amikor már tudta, hogy a szemestakarmány kevés, a tagság részére mégis kiadta a járulékot munkaegységek szerint. A tagság jövedelme bizonyára nagyobb lett volna, ha ezt a takarmánymenynyiséget a közös állatállomány fogyasztja el. A növénytermesztés eredményei azt mütatják, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt

teljesíthetik. Az állattenyésztésben teljesen gépesítve van a takarmányozás, a trágyahordás, a vízellátás. Megfelelő mennyiségű férőhellyel s az említett gépesítés következtében itt is felszabadultak a dolgozók a nehéz testi munkától. Mindehhez mégcsak annyit kell hozzáfűzni, hogy bár megvannak a gépeink, teljesen nincsenek kihasználva. Ez vonatkozik főleg a fejőgépekre, amelyek már két év óta a raktárban porosodnak, csupán azért, mert nem kapni az elkopott alkatrészek helyett újakat. Ügy néz ki a dolog, hogyha újra gépi fejést akarunk végezni, akkor fejőgépeket kell vásárolnunk, holott elég volna egy-két alkatrész kicserélése és a régiek is újra működnének.

A sertéstenyésztésben az elmúlt évben nagyarányú volt az elhullás;

9,7 %-ot tett ki. Ehhez hozzájárult a szemestakarmány hiány is. Itt nehézségek voltak. A sertésgondozőkat érdekeltebbé kell tenni a termelésben és foganatosítani kell az ellenőrzéseket, hogy a fizetés reálissá váljon. A jövőben csak a ténylegesen elválasztott és felnevelt malacok után, valamint a súlygyarapodás után kell prémiumot fizetni. A szarvasmarhatenyésztés helyzete sokban hasonlít a sertéstenyésztéshez. Az elhullás itt 8,9 °/o-ot tesz ki (főleg a szopósborjaknál). A tejtermelésnél is sok hiány mutatkozik. Nagymértékben csökkent, mégpedig azért, mert

nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű abraktakarmány. Ahogy hangsúlyoztuk már fentebb, ezzel a jövőben többet kell törődni. A zootechnikusnak ellenőrizni kell a takarmányok előkészítését és ízesítését. Be kell vezetni az élesztősített takarmányok etetését, mivel ez nagy mértékben emeli a tejtermelést. És főleg az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az abraktakarmányok elosztására. Van elegendő mennyiségű silónk, de itt sem szabad megfeledkezni a takarékosságról. Nem szabad megengedni, hogy a silót rosszul takarják be, ahogy az. előfordult a múlt évben is.

Szövetkezetünkből a múlt évben 10 fiatal került mezőgazdasági szakiskolára, ez évben- pedig 20 fiatalt küldünk; azt a célt látva magunk előtt, hogy ezzel szövetkezetünkben megoldjuk a szakember-hiányt.

Az elmúlt évben a szövetkezet családi pótlékot fizetett, egy gyermek után 50 koronát, a második gyermekre 100 koronát és minden további gyermekre 120 koronát. Az ilyen intézkedések azt bizonyítják, hogy a tagság és a szövetkezeti közösség kialakítása jó úton halad, ami elegendő biztosíték arra, hogy a kitűzött feladatokat mindig időben és olyan mértékben teljesítsük, ahogy azt elvárják tőlünk.

Gutrai Gyula (Felsőkirályi)

Sajnos, állatállományunk egy része gümőkóros. Elszigeteléssel állandóan csökkenteni kell ezt a betegséget. A malacok részére bekerített kifutót kellene létesíteni. A malacállományt átmeneti kocák beállításával szaporíthatnánk.

Nagy súlyt kell fektetni a baromfitenyésztésre. Idejében vegyünk csirkéket. A kacsa és libatenyészet mellett nagy hasznot hozna a pulykatenyészet. Mivel a szövetkezetnek minden lehetősége megvan a baromfitenyésztés kiszélesítésére, több gondot kell fordítani erre a termelési ágra.

A szövetkezetben megalakult az egyetemesen gépesített csoport, amely máris sikeresen dolgozik. 11 kerekes traktorával és három lánctalpassal kitesznek magukért a tavaszi munkákban. Reméljük ez az év döntő fordulatot hoz az őrösi szövetkezet életében.

Deák Dezső (Őrös)

★ ★ ★

Végezzük felelősseggel a munkánkat!

Aranykalászt hiába keresik a térképen, mert úgysem találják. Ez a szövetkezet 1960-ban alakult, mégpedig úgy, hogy három falut összeházasítottak. A nagyüzemi mezőgazdaság és a gépesítés megkövetelte, hogy a három 450 hektáros kis szövetkezet egyesüljön. így kapta Csenke, Nagymagyar és Vajasvata az egyesítés után az Aranykalász nevet. Ebben a szövetkezetben ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíthessék, sok munkára és kitartásra lesz szükség, mert a tervek eléggé nagyok. Talán kezdjük a trágyázással. Minden istállónál van valami hely, ahová a trágyát kihordják, általában szánkóval vagy talicskával. A trágya szét van terítve az istálló körül. Télen, ahogy kiviszik, megfagy, s nem érhet be, nyáron pedig kiszárad a tűző napon.

Agerencséri szövetkezet is fokozni akarja a hektárhozamokat. A növénytermesztés azelőtt itt elég alacsony színvonalon volt. Némely évben alig ültettek kukoricát. A múlt évben árpából 19, rozsból 26, búzából 28 mázsát termeltek hektáronként.

Most a szövetkezetbe

Rend a lelke mindennek

minél több herefélét kellene vetni. A réteket és legelőket is jó volna elegyeníteni. A falu határán keresztül folyik egy kis patak, amelynek a partján jó fű nő. A gyakori záporok azonban beiszapolják, és emiatt nem lehet értékesíteni. Jó volna kinyitni a víz útját.

A szövetkezet az őszi mélyszántást idejében elvégezte és a járástól 30 000 korona jutalmat kapott. A kukoricájukat azonban ellepte a gyom és saraboló hiánya miatt kézzel kellett kapálni. Idén a kukoricát jó volna négyzetesen ültetni. A sertések már tágas, 400 férőhelyes ólba kerültek. Az állatok vízhiányát is megoldották. A szarvasmarhaállomány elég jó, a tejbeadást is teljesítik. Az új kutak elég vizet szolgáltatnak.

Jő volna, ha minél több szövetkezeti tar menne traktoros kiképzésre.

Sok az istállőtrágya, sok a termés — tartja a közmondás. De a jó terméshez műtrágya is szükséges. Ezen a téren akad bírálnivaló. A szövetkezetesek a határban a pótkocsiból kifordították a műtrágyát és az eső bizony sokat tönkretett. Jónak látnánk, hogyha a gazdaság udvarán valamilyen színt építenének a műtrágya részére. Kár szállítani a műtrágyát, ha tönkremegy.

Idén jól indul a szövetkezet, az állatállomány is betegségmentes. A gerencséri EFSZ remélhetőleg túlteljesíti termelési tervét.

Sebők Antal,

(Nyitragerencsér)

így mire kikerül a földekre, majdnem teljesen értéktelenné válik. Márpedig ez így tovább nem mehet, ha a terveket valóra akarjuk váltani. Legjobb lenne, ha a trágyát minden nap kihordanák azon táblák szélére, amelyet trágyázni szándékszunk, és ott szarvasokra rakva szakszerűen kezelnék. Jó lenne, ha esetleges szárazság idején a szarvasokban levő trágyát trágyalével, esetleg hígított trágyalével öntöznék, ami bizonyára hozzájárulna minősége javításához. A trágyalével is jobban kell gazdálkodni. Nem szabad megengedni, hogy megtörténjenek olyan esetek, hogy a traktorosaink a kihordott trágyaleVet egyszerűen a tábla szélén kiengedjék egy helyre, csak azért, hogy több munkaegységet keressenek.

Szólni kell a gépesítésről is. Van elég gépünk, de kevés még az öntudatos traktorosunk és gépkezelőnk. Általában nem a munka minőségével törődnek, hanem a keresettel, s így szem elöl tévesztik azt, hogy a hübelebalázs módjára végzett munkával tulajdonképpen önmagukat és az egész közösséget károsítják. Az ilyen felelőtlen munka aztán érezteti hatását, mert nemcsak a növénytermesztésben lesznek alacsonyak a terméseredmények, hanem általa az állattenyésztés sem teljesítheti a ráháruló feladatokat.

Elhanyagoljuk lehetőségeink kihasználását az öntözéses gazdálkodás terén is. Megvannak a kutaink, de valahogy az öntözés szervezése sántít. A lucerna és egyéb szénák betakarítására is nagyobb gondot kell fordítani, mert a késlekedés sokszor a minőség rovására megy. Jó volna, ha a szövetkezetben alkalmaznánk a hideg vagy melegievegős takarmány szárítást.

A kertészetben általában kihasználjuk a lehetőségeket. A harmadik ötéves terv első évében megmutatkozott, hogy igenis, el lehet érni azokat az eredményeket, amelyeket mezőgazdaságunktól elvárnak.

Ifj. Mikóczi József (Csenke)

kenne. A tölgyfalevelet felhasználhatnák mélyalmozásra.

Az istálló készítését már a területnek megfelelően kellene építeni. Az építkezést olcsóbbá tehetné, ha felhasználnák a helyi tufakészletet. Építhetnének műtrágyaraktárakat is.

Amint már mondottuk, a három szövetkezet 1010 hektáron gazdálkodik, de ebből csak 410 hektáron lehet gépi munkát alkalmazni. Az aratási munka is főleg kézi erővel volt végezve. Azonban ha megszerveznék az egyetemesen gépesített csoportot, jóval nagyobb területen lehetne gépi munkát alkalmazni. Gépesíthetnék legalább 20 hektár cukorrépa művelését.

A talajerő fokozásának érdekében fel kell számolni a tavaszi szántást és tavaszi trágyázást. A hektáronkénti 3 köbméter komposztot is elkészíthetik, mert van elég nyersanyag. Nagyobb mértékben kellene alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Takarmányrépa helyett termeljenek inkább cukorrépát takarmányozási célokra. A takarmányoknak legalább a 40 °/o-át szárítsák műszárítással.

A három szövetkezetben még igen sok rejtett tartalék van, amivel fokozhatnák a termelést. Jó volna, ha minél előbb egyesítenék a gazdaságokat, mert a szakosított termelés csakis így bontakozhat ki.

Zsebík Sándor (Nagykapos)

tén ezen a gazdasági részlegen kellene elhelyezni. A juh- és baromfiállomány szintén otthonra találhatna A baromfit vándorólazni, a juhokat pedig a hegyi legelőkön kellene legeltetni.

Körtvélyesen tenyészthetnék az anyakocákat és az egészséges tehenek egy részét. Az anyakocák részére nagyon jó legelőt nyújt a Kovácstanya környéke.

Jabloncára a növendék-szarvasmarhát, sülydőket lehetne elhelyezni. A mészben gazdag pillangós virágú legelő bőséges takarmányt nyújtana az állománynak május közepétől egészen szeptember közepéig. Az önköltség ilymódon lényegesen csök-Hogy ezek a községek belterjes gazdálkodást folytassanak, néhány intézkedést kell megvalósítani;

Szádalmáson a rét 98 %-a savanyú szénát terem és egyrészt emiatt a szarvasmarhaállomány között nagyon elterjedt a gümőkór, annak ellenére, hogy a növendékmarha jó hegyi legelőkön, egészségesen fejlődhetik. A réteket a Torna-patak szeli át, amit rövidesen meliorációs munkával szabályozni kell, így 200 ha gyenge hozamú rétből lesz jól termő szántóföld. A talaj savanyúságát helyi forrásokból származó tufakőporral közömbösíthetjük, ami 70 % meszet tartalmaz. Ebből az anyagból korlátlan mennyiség áll rendelkezésre az evetesi bányában. Sürgős lecsapolásra vár a volt Részvény dűlő is. Azelőtt ez a dűlő képezte a határ legjobb területét, de az utóbbi időben a csatornázás hiánya miatt megromlot a föld öszszetétele. Javaslom, hogy minél több zöldtrágyát használjanak a trágyagazdálkodás megjavítására. Szőlőtelepítésre igen megfelel a 70 hektárt kitevő Bakos alja és a Nyírség dűlő.

Körtvélyesen a Torna-patak szabályozása után 30 ha savanyú rét válik termővé. A 30 hektáros víztárifeból 30 — 40 hektárt lehetne öntözni. Több szőlőt termeszthetnének, de a fősúlyt az állattenyésztésre és gyümölcstermesztésre kell fordítani. Talán 3 község részére alakíthatnának egy gyümölcsfaiskolát is. A régi, öreg beteg fákat pedig ki kellene vágni. Főleg alma, körte, kajszibarack, dió és 'besztercei szilvafákat kellene ültetni.

Ha a három szövetkezet működését elemezzük, Jablonca gazdálkodik a leggyengébben. A következő hiányosságokat találtuk: a szántóterület több mint fele dombokon és hegyoldalon terül el, amit gépi erővel csak nehezen lehet művelni. A lófogatos talajmüvelés, kézi aratás az önköltséget emeli. Ehhez hozzájön még a vaddisznókár is.

A hegyoldalakon nagyon sok a cseresznye, de szedése egybeesik a szénagyűjtéssel és sokszor a fán marad, ami a tervezett pénzbevételt is csökkenti. Nagy hiányosság az is, hogy nincs egyetlen szakemberük sem. A Trágyagazdálkodásnál hiányosságok vannak: például a trágyalé szétfolyik az istálló körül.

A férfi munkaerők teljesen otthagyták a gazdálkodást, csak pár nyugdíjas lézeng a határban. Azonban a fejlődés itt is megindul. Az alsó kertek alján 16 hektár gyümölcsöst fiatalítanak, a nemtermő öreg fákat kivágják, az Oldal- és Marton dűlőkben 20 hektár új gyümölcsöst telepítenek. Még további 20 hektár szőlőt lehetne telepíteni. A Poronya és a Mélykút völgyét alagcsövezéssel jó termő talajjá tehetik.

Nagy hiányosság Szádalmáson és Jabloncán is, hogy évről évre leváltják a vezetőséget. Már választottak idegen községből is elnököt, de azt is leváltották és újabb jött a helyére.

A felsoroltakból láthatjuk a három szövetkezet gazdasági helyzetét. Megváltozna a helyzet, ha egyesítenék a három gazdaságot. Megvalósítanák a szakosítást. A termelést olcsóbbá lehetne tenni, ha a fősúlyt az állattenyésztésre és gyümölcstermelésre fordítanák. Az állattenyésztést a következőképpen kellene szakosítani:

Szádalmásra összpontosítani a sertéshizlalást, a hizlalda már föl is épült. Itt lehetnének a hízómarhák is. A betegségmentes teheneket szin-1962. április 18.