Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-11 / 29. szám

magy^^an kétja

Több jóakaratot, leleményességet

FENNÁLLÁSA ÓTA mindig a gyengébb szövetkezetek közé tartozott a medvei, amely a dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. Hétszáztizennégy hektáros. Mezőgazdasági földterületének csaknem fele savanyú füvet termő rétekből és legelőkből, valamint kisebb erdőségekből, berkekből, csalitosokból tevődik össze.

Miután számottevőek a mocsaras, ingoványos területük,, a talajjavítás lehetőségeit kellene mihamarabb kihasználniuk. Lecsapolással, talajmeszezéssel a szántót növelhetnék, amelyen a gépek segítségével nagyobb hektárhozamokat tudnának elérni, kisebb ráfordítási költséggel jövedelmezőbbé tehetnék.

A növénytermesztés terén minden eddigitől nagyobb lelkesedéssel, a munka minőségének javításával előbbre juthatnának. Elsősorban az

rAA*****++**++***+********

Minden tudásra szükség van

A buzitai szövetkezet összesen 726 hektár földterületen gazdálkodik. Ebből egy hektár szőlő, 5 zöldségféle,

3,5 gyümölcsös, 85 rét, 23 legelő és 608 hektár a szántóterület. A szövetkezet az elmúlt gazdasági évben járási viszonylatban az elsők közt fejezte be az idénymunkákat, s a fölvásárlást is jó teljesítette.

A harmadik ötéves terv négy év alatt történő teljesítése érdekében szükségesnek tartom, hogy a szövetkezet fokozza a talaj tápanyagtartalmát, elsősorban istállótrágyával. A mostani kezelés mellett az istáilótrágya sokat veszít értékéből és így sokezer korona értékű tápanyag jut veszendőbe, válik hasznavehetetlennél

Az EFSZ 1400 m3 komposztot készít a talaj tápanyagtartalmának feljavítására. Ezt feltétlenül le kell földelnünk, hogy jól beérjen, és tápanyagértéke magas legyen, a talajba juttava emelje a termelékenységet.

Ajánlatos lenen a száraz időben a réteken öntözőberendezéseket létesíteni, ez elősegítené a bő szénatermést, a szarvasmarha részére gazdag takarmányalapot jelentene.

Vaskó János, a szövetkezet zootechnikusa beszélgetésünk során a következőket mondotta:

— A szarvasmarhaállományunk megvan ugyan, de a tejtermeléssel lemaradunk.

S mi ennek az oka — tehetjük fel a jogos kérdést.

A fejőstehenek 90 %-a gümőkóros, a növendék szarvasmarháknál ez az arány 64 %-ot tesz ki. Itt a felelet a kérdésre. A gümőkóros szarvasmarhát fokozatosan ki kell cserélni a TBC-mentes tiszta fiatal állományt elkülönített istállókba kell tenni, s ajánlatos lenne hegyi legelőkre vinni.

A sertéstenyésztésben sem kielégítő a súlygyarapodás. Elképzelhetetlen az, hogy egy ember, konkrétan Árvái József egyedül, gépesítés nélkül 368 darab sertést gondozzon.

A szövetkezetek számára igen jelentős jövedelmet biztosít a baromfitenyésztés. Éppen ezért szövetkezetünkben nagyon kifizetődő lenne a vándorólazás, s ezért már most kellene gondoskodni elegendő vándoról elkészítéséről.

Általában ha ä gépekről és a gépesítésről beszél az ember a szövetkezeti tagokkal, fő óhajuk, bárcsak lenne elegendő gép, akkor nem lenne baj soha a mélyszántással. Azonban számos esetet hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a nagy teljesítményű gépek csak egy műszakban dolgoznak vagy a rossz karbantartás végett — ami egyenlő azzal, hogy nem hozzáértő ember ül a volánnál — sok a gépkiesés.

Manapság már alig akad szövetkezet és állami gazdaság, ahol ne ismernék az új technológia áldásos előnyeit, amely nemcsak megszabadítja az embert a nehéz fizikai munkától, de a termelés hatékonyságát is növeli. Rajtunk múlik csupán, hogy a rendelkezésünkre álló gépekkel valóban a termelés fokozását és hatékonyságát szolgáljuk.

Török Imre (Szepsi)

agrotechnikai határidők betartására, s lelkiismeretesebb munkára van szükség! Például a burgonya ültetésénél előfordult, hogy a hányaveti munka következtében a burgonya nem a földbe, hanem a föld felszínére került. Az ültetéskor fennmaradt aprókrumpli sem arra való, hogy a medveiek kinthagyják a mezőn: ez — takarmánypocsékolás! Végezzék a kapálást akkor, amikor az ideje azt megkívánja. Nem elég bekapálni a tábla két végét, s a közepét gyomosan hagyni! Ez a tény arra vall, hogy a munkacsoportvezető nem áll a helyzet magaslatán, megfeledkezik az elvégzett munka ellenőrzéséről.

HANYAG MUNKÁRA, a dologszervezés alacsony színvonalára vall az is, hogy a kukoricaszárat nagyon megkésve takarították be. Oda kell hatni, hogy a kukoricaszár learatását gépek végezzék, így nemcsak gyorsabban megy, hanem hamarabb kerül a silógödrökbe.

Ami a takarmánytermesztést illeti, sok a javítanivaló. Helytelen az a gyakorlat, ami a medvei szövetkezetben tapasztalható: a takarmányt a legrosszabb minőségű földeken termesztik. Így bizony csak álom marad a jóminőségű, gazdag takarmányalap.

Javaslom, hogy a takarmánybetakarítás idején minden lehető munkaerőt a begyűjtésre mozgósítsanak, természetesen a gépek legtökéletesebb kihasználása mellett. A takarmányszárítás hideg, illetve meleglevegős módszerétől ne idegenkedjenek, hiszen sok-sok szövetkezetben már sikerrel alkalmazzák. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilymődon szárított takarmány fehérjetartalma a szokásostól eltérően 7 —8%-ról 11 —13%-ra emelhető.

A TAKARMÁNYOZÁSI TECHNIKA lehetne jobb is. Például a takarmány közvetlenül az etetés előtt van bekeverve. Ezáltal nem jut elég idő a takarmány befülledésére, s az állatok kiválogatják a javát, a többit pedig elbitangolják.

Tejtermelésben a szövetkezet lemaradt: a múlt évben 32 ezer liter tejjel a<}ós maradt az államnak. A lemaradás egyik jelentős oka, hogy ünnep- és vasárnapokon a hétköznapinál kevesebb gondot fordítanak a tehénállomány etetésére, gondozására. Ilyenkor a tej 30 — 50 literrel kevesebb, s ezáltal a hétfői tejhozam is gyengébb. Éppen ideje lenne már, hogy a teheneket tejhozamuk szerint csoportosítva takarmányoznák.

Sertéstenyésztés szakaszán: az

ólak nem megfelelő helyen, s rossz kivitelben épültek. Hidegek, a malacok már az anyjukban megbetegszenek. Évente nem kevesebb, mint 100 malacot vásárolnak, ami 40 ezer korona kiadást jelent. Ha csupán ezt az egy évi kiadást az ólak rendbehozására, valamint villanymelegítők vételére fordítanák — ez utóbbi jó szolgálatot tesz számos szövetkezetben —, a költség megtérülne.

SOK A TENNIVALÓ a baromfitenyésztésben is. A tojástermelés tervét csak 75 %-ra teljesítették. Mindenekelőtt a legalapvetőbb hygiéniai követelményeket kell betartani: időről időre fertőtlenítésről kell gondoskodni. Melegen ajánlom a baromfi vándorólazását tavasztól egészen őszig. Rengeteg rovart képes a falánk szárnyashad elpusztítani, ami nemcsak takarmánymegtakarítást, hanem egyben növényvédelmet is jelent; nem kétséges, hogy ezáltal a hektárhozam is növelhető, amely egyik legfőbb célunk.

Különös helyzetben van a medvei szövetkezet. Tagjainak átlagéletkora közel jár az ötvenhez így munkaerő híjján rákényszerül a gépek kihasználására. Megvannak az előfeltételei egy komplexbrigád megszervezésének. Csak arra kell törekedniük, hogy a meglévő gépeknek védett helyett (félszert, garázst) biztosítsanak. Nem helyeselhető, hogy a traktorosok „vastáltosukon“ hazajárnak ebédre. Jó lenne, ha a szövetkezet csak anynyi gépet vásárolna és olyanokat, amire szüksége van a termelésben.

A TAGSÁG JELENTŐS RÉSZE még nem eléggé öntudatos, ki-ki maradozik a közös munkából. Ajánlatos lenne az EFSZ-ek alapszabályzata szerinti belső házirend készítése, amelyhez minden tagnak tartania kellene magát. Az indokolatlan kimaradozásokat, feketefuvart, s egyéb fegyelmezetlenséget csak úgy fékezhetik meg, ha felelősségre vonják azok elkövetőit. Természetesen, szem előtt tartva minden esetben a nevelő szándékot.

Kévék a fiatal. A falu nem nyújt annyi szórakozási lehetőséget, amenynyit a medvei fiatalok szeretnének élvezni. A községi vendéglő az egyedüli hely, ahol megtalálható az otthonmaradt néhány fiatal, s az idősebb emberek. Táncmulatság alig van, tehát a szövetkezet vezetősége ne csodálkozzék, hogy a fiatalok otthagyják falujukat, hiszen a legalapvetőbb szórakozási lehetőség sincs biztosítva számukra. Kultúrház kellene, vagy legalábbis szövetkezeti klub, ahol a fiatalok rendszeresen összejöhetnének, mód nyílna a művelődésre, szórakozásra. Meg kell találni Medvén is a fiatalok szívéhez vezető utat. Ehhez csak akarat, leleményesség, s nagyobb bátorság kell!

Bottka J. (Calovo)

Jó bor, A

A vadalany és a nemes szólővessző angolnyelves párosítása után az oltványokat ládákba gyűjtik.

jó egészség

• • •

Használjuk ki a lehetőségeket

1962. április 11.

Szövetkezetünk tagsága hosszúéves tapasztalat birtokában sok szép eredményt ért el a közös gazdálkodás útján. Érthető, hogy mindannyian érdeklődéssel vizsgáltuk a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére indított felhívást.

Mérlegeltük a helyzetet, mit tudnánk mi ennek érdekében tenni. Rejtett tartalékok után kutattunk, s meg is leltük. Ez a tartalék a föld humusztartalmának növelése. Szövetkezetünkben mindannyian azon dolgozunk, hogy mihamarabb megteremtsük az előfeltételeket a legmagasabb eredmények elérésére. Én azt a nézetet vallom, hogy a száraz esztendők nem lehetnek kihatással a cukorrépára, a kukoricára és más növény hozamának csökkenésére, ha megfelelő alapot teremtünk a termelésre. A szakszerű trágyázás és komposztozás mellett emelhetjük a termés eredményt, öntözéses gazdálkodás útján pedig legalább 25%-kal. Ezt a lehetőséget ki kell használniuk a környékünkön levő-szövetkezeteknek is mert az

e téren történő "befektetés alig kerül valamibe. A Garam közel van és az öntözés lehetősége adva van.

A másik, talán még jelentősebb dolog, amivel emelhetnénk a termelést és évente sok ezer korona megtakarítást érhetnénk el, ez a trágyalé, a trágya és annak helyes kezelése. Ügy hiszem, nem mindenütt tudják felmérni azt a veszteséget, amit a szertefolyó trágyalé és a rosszul kezelt trágya révén veszítenek. Szövetkezetünkben májusban fejezzük be a trágyaleves öntözés csőrendszerének kiépítését 40 hektárnyi területen. S most nézzük meg közelebbről, mit hoz ez a szövetkezetünknek. Állatállományunk több mint 250 nagy állategységet tesz ki (egy nagy állategység 500 kg) ez év folyamán egy számosállat után körülbelül 15 m3 trágyalevet nyerünk, 250 X15 — 3750 m3 trágyalével. Ez pedig, ha jól kezeltük a trágyalevet, úgy 150 mázsa nitrogént, 50 mázsa foszfort, 250 mázsa kálit és 75 mázsa meszet tartalmaz, ami bőven elég 800 mázsa jó minőségű széna kitermelésére. Ebből a menynyiségből 80 000 liter tejet termelhetünk, de felhasználhatjuk a hústermelésnél is.

A mezőgazdaságban előttünk álló nagy és igényes feladatok teljesítését szakmailag képzett emberekkel tudjuk csak végrehajtani. Ezért szövetkezetünk ez évben két dolgozót küldött iskolába a magasabb képesítés megszerzésére. Hibának tartom, hogy még ma is vannak olyan szövetkezetek, ahol már 10 esztendeje közösen gazdálkodnak, de még senkit nem küldtek iskolába. A jövőben oda kell hatni, hogy a fiatalokkal már az általános iskolákban megszerettessük a mezőgazdaságot. Ezáltal fiatal erőket nyerünk szövetkezetünk számára. Ez pedig mindannyiunk érdeke.

Mindezek után leszögezhetjük, hogy az ötéves terv négy év alatti teljesítése leginkább az embereken múlik. Éppen ezért mindanynyiunk kötelessége, hogy tudásunk legjavát adjuk, hogy ezt a nemes törekvést valóra válthassuk

Csekei Ernő

(Horná Sec)

Ki ne szeretné a szép fürtű, ízletes csemegeszőlőt, vagy a gyöngyöző aranysárga, esetleg vérvörös bort. Nyár végén, ősszel a munkástelepülések és a nagyvárosok gyümölcsárusító állványain nagy választékban jelenik meg az ízletes levű csemege. A szállítóládák oldalán a legtöbb esetben ezt a szót olvashatjuk: EXPORT. Pedig ha meggondoljuk, hány hasznavehetetlennek hitt domb és lejtő áll parlagon Szlovákia déli részein, önkéntelenül is kínálkozik az ötlet, hogy ezeket szőlővel telepítsük be.

Ezt teszik a köbölkúti EFSZ-ben is. Elhatározták, hogy a János-hegy déli- délnyugati fekvésű lejtőit, nemes szőlőoltványok kiültetésével teszik hasznosabbá. A teljes költségvetési érték Kovács Ferenc könyvelő szerint 1,8 millió koronát tesz ki, de legalább fél millió korona megtakarítást szeretnének elérni, ezért a szükséges oltványok egy részét nem vásárolják, hanem odahaza állítják elő, Tóth Zoltán képzett vincellér, a szőlészeti csoport vezetőjének irányításával.

— Mennyire szeretik a bort és hány hektáron telepítenek szőlőt?

— A bort ugyan nem vetjük meg — mosolyodik el Tóth elvtárs — de a meglévő, 15 hektárt kitevő szőlészetünket nemcsak ezért gyarapítjuk további 30 hektárral, hanem elsősorban amiatt, hogy kihasználjuk a lejtős területen fekvő homokos és középkötött talajt, meg a tagság jutalmazásának javítása céljából.

— Láttuk, amint a hazai gyártmányú keskeny „Holder“ traktor permetezte a gyümölcsfákat. Ez jó szolgálatot tehetne a szőlészetben is.

Igen, főleg ezért is vettük. Az új telepítést már ennek megfelelő sortávolságban, kétemeletes magas vezetékű művelési módszerrel végezzük a közeljövőben. A szükséges fémhuzalt már beszereztük. Ezt fémoszlopokra erősítjük, melyek alsó végét betonba ágyazzuk.

— Milyen szőlőfajták kiültetésével számolnak?

— Több fajtával próbálkozunk. A nemesítők komjáti, cerníki és kürti nevelőtelepéről kapott 45 000 darab egyéves gyökeres vesszőt most tavasszal ültetjük ki. Van közte 7700 Semillon blanc, 6000 Olasz rizling, 5100 Müller, 2800 Kossuth, 8100 Leányka, 5400 Szürke barát és egyéb fajtájú vessző. Éppen most fejezzük be 50 000 szőlővessző oltását, melyeket őszig két hektáros anyatelepen iskolázunk, A megéledt kész vesszőket nem vermeljük el, hanem még november végén kiültetjük egy 15 hektáros területre, úgyhogy összesen 45 hektárnyi termő szőlővel rendelkezünk majd 4 —5 év múlva. Az általunk oltott nemes vessző fajtája

Szemillon blank, Zöld szilváni, Sauvignon blanc és Tramín.

— Milyen alanyra oltanak és hogyan végzik az ezzel összefüggő munkát ?

— Az alany Riparia portalis. Az oltást angolnyelves párosítással végezzük. Az oltóvesszőn, vagyis a csapon, melynek hossza' 3 — 4 cm, egy szemet hagyunk csupán. A vadalany hossza 42 — 45 cm. Az összeillesztett oltványokat a ládába rakjuk. Ennek hossza 90 cm, szélessége . 55 cm, a magassága pedig 60 cm. Az élére állított ládában minden sorba 50 — 55 oltványt helyezünk. Ezt beszórjuk fürészporral, meglocsoljuk vízzel, amely ezt bemossa, és behintjük kénporral a penész ellen. Fűrészport a hliníki fűrésztelepen sikerült beszereznünk. Minden ládában 950 — 1000 oltvány fér. Erre körülbelül 25 dkg kénpor kerül. A tele ládákat egy fűtött helyiségbe tesszük, ahol a hőmérséklet 8 — 9 napon keresztül 28 — 30 fok, majd ezt a hőfokot lassanként csökkentjük 20 — 22 fokra. Mivel a helyiség relatív páratartalmának- 75-80 %-osnak kell lennie, ezért 16 napon át, 12 óránként háromszor permetezzük a ládák oldalát vízzel. A hajtatóban 5 — 6 hétig marad a vessző.

— Milyen a megszabott norma?

— Egy norma 320 oltvány elkészítése. Ezért 25 koronát fizetünk ki, mégpedig 23 koronát pénzben, 2 koronát meg terményben.

— Teljes munkaütem esetén hány szőlövesszőn képes egy ember a párosítást elvégezni naponta?

— Ha bő a vessző vastagság szerinti választéka, akkor 500 — 700 darabot is elkészít egy ember. Naponta körülbelül 5 ládára való, vagyis 5000 oltvány gyűlt össze nálunk. A munka jól ment, ezért a szőgyéni EFSZ-ből meg a Stúrovói Mezőgazdasági Iskolából is eljöttek megtanulni az oltás csínját-bínját. Az iskolások 3000 oltványt készítettek gyakorlatképpen az iskola részére.

A jó munkáról magunk is meggyőződtünk és megtekintettük hogyan végzi Lengyel Gyula és Siliga András a „ládapakolást“, vagyis a szölöoltványok fűrészporba ágyazását és sárgászöld kénporral történő behintését. Kardos Ernő, Kiének Imre, Kürti Ferenc és Horváth Béla a hosszú asztal bal oldalán, Tóth Vince, Pásztor János, Mihály Sándor pedig a jobboldalán szorgoskodtak, az oltással, az asztalvégén meg Kiss László készítette elő a vesszőt. Közülök hatan Libádról jöttek kisegíteni. A hajtatéban 50 000 oltvány várja megéledését. Néhány gyenge, hibás szál elszárad ugyan, de az oltványok zömében az élet győzedelmeskedik.

KÖTI SZILÁRD

Az udvarnoki óvodások is örülnek a tavasznak