Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-11 / 29. szám

magy^^an kétja Több jóakaratot, leleményességet FENNÁLLÁSA ÓTA mindig a gyen­gébb szövetkezetek közé tartozott a medvei, amely a dunaszerdahelyi já­ráshoz tartozik. Hétszáztizennégy hektáros. Mezőgazdasági földterüle­tének csaknem fele savanyú füvet termő rétekből és legelőkből, vala­mint kisebb erdőségekből, berkekből, csalitosokból tevődik össze. Miután számottevőek a mocsaras, ingoványos területük,, a talajjavítás lehetőségeit kellene mihamarabb ki­használniuk. Lecsapolással, talajme­­szezéssel a szántót növelhetnék, amelyen a gépek segítségével na­gyobb hektárhozamokat tudnának el­érni, kisebb ráfordítási költséggel jövedelmezőbbé tehetnék. A növénytermesztés terén minden eddigitől nagyobb lelkesedéssel, a munka minőségének javításával előbbre juthatnának. Elsősorban az rAA*****++**++***+******** Minden tudásra szükség van A buzitai szövetkezet összesen 726 hektár földterületen gazdálkodik. Eb­ből egy hektár szőlő, 5 zöldségféle, 3,5 gyümölcsös, 85 rét, 23 legelő és 608 hektár a szántóterület. A szö­vetkezet az elmúlt gazdasági évben járási viszonylatban az elsők közt fejezte be az idénymunkákat, s a fölvásárlást is jó teljesítette. A harmadik ötéves terv négy év alatt történő teljesítése érdekében szükségesnek tartom, hogy a szövet­kezet fokozza a talaj tápanyagtartal­mát, elsősorban istállótrágyával. A mostani kezelés mellett az istáiló­­trágya sokat veszít értékéből és így sokezer korona értékű tápanyag jut veszendőbe, válik hasznavehetetlennél Az EFSZ 1400 m3 komposztot készít a talaj tápanyagtartalmának feljaví­tására. Ezt feltétlenül le kell földel­nünk, hogy jól beérjen, és tápanyag­­értéke magas legyen, a talajba jut­­tava emelje a termelékenységet. Ajánlatos lenen a száraz időben a réteken öntözőberendezéseket létesí­teni, ez elősegítené a bő szénater­mést, a szarvasmarha részére gaz­dag takarmányalapot jelentene. Vaskó János, a szövetkezet zoo­­technikusa beszélgetésünk során a következőket mondotta: — A szarvasmarhaállományunk megvan ugyan, de a tejtermeléssel lemaradunk. S mi ennek az oka — tehetjük fel a jogos kérdést. A fejőstehenek 90 %-a gümőkóros, a növendék szarvasmarháknál ez az arány 64 %-ot tesz ki. Itt a felelet a kérdésre. A gümőkóros szarvas­­marhát fokozatosan ki kell cserélni a TBC-mentes tiszta fiatal állományt elkülönített istállókba kell tenni, s ajánlatos lenne hegyi legelőkre vinni. A sertéstenyésztésben sem kielé­gítő a súlygyarapodás. Elképzelhe­tetlen az, hogy egy ember, konkrétan Árvái József egyedül, gépesítés nél­kül 368 darab sertést gondozzon. A szövetkezetek számára igen je­lentős jövedelmet biztosít a barom­fitenyésztés. Éppen ezért szövetke­zetünkben nagyon kifizetődő lenne a vándorólazás, s ezért már most kel­lene gondoskodni elegendő vándoról elkészítéséről. Általában ha ä gépekről és a gé­pesítésről beszél az ember a szövet­kezeti tagokkal, fő óhajuk, bárcsak lenne elegendő gép, akkor nem lenne baj soha a mélyszántással. Azonban számos esetet hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a nagy teljesít­ményű gépek csak egy műszakban dolgoznak vagy a rossz karbantartás végett — ami egyenlő azzal, hogy nem hozzáértő ember ül a volánnál — sok a gépkiesés. Manapság már alig akad szövetke­zet és állami gazdaság, ahol ne is­mernék az új technológia áldásos előnyeit, amely nemcsak megszaba­dítja az embert a nehéz fizikai mun­kától, de a termelés hatékonyságát is növeli. Rajtunk múlik csupán, hogy a rendelkezésünkre álló gépek­kel valóban a termelés fokozását és hatékonyságát szolgáljuk. Török Imre (Szepsi) agrotechnikai határidők betartására, s lelkiismeretesebb munkára van szükség! Például a burgonya ülteté­sénél előfordult, hogy a hányaveti munka következtében a burgonya nem a földbe, hanem a föld felszí­nére került. Az ültetéskor fennma­radt aprókrumpli sem arra való, hogy a medveiek kinthagyják a me­zőn: ez — takarmánypocsékolás! Vé­gezzék a kapálást akkor, amikor az ideje azt megkívánja. Nem elég be­kapálni a tábla két végét, s a köze­pét gyomosan hagyni! Ez a tény arra vall, hogy a munkacsoportvezető nem áll a helyzet magaslatán, megfeled­kezik az elvégzett munka ellenőrzé­séről. HANYAG MUNKÁRA, a dologszer­vezés alacsony színvonalára vall az is, hogy a kukoricaszárat nagyon megkésve takarították be. Oda kell hatni, hogy a kukoricaszár learatását gépek végezzék, így nemcsak gyor­sabban megy, hanem hamarabb kerül a silógödrökbe. Ami a takarmánytermesztést illeti, sok a javítanivaló. Helytelen az a gyakorlat, ami a medvei szövetke­zetben tapasztalható: a takarmányt a legrosszabb minőségű földeken ter­mesztik. Így bizony csak álom ma­rad a jóminőségű, gazdag takar­mányalap. Javaslom, hogy a takarmánybeta­karítás idején minden lehető munka­erőt a begyűjtésre mozgósítsanak, természetesen a gépek legtökélete­sebb kihasználása mellett. A takar­mányszárítás hideg, illetve meleg­levegős módszerétől ne idegenkedje­nek, hiszen sok-sok szövetkezetben már sikerrel alkalmazzák. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az ilymődon szárított takarmány fehérjetartalma a szokásostól eltérően 7 —8%-ról 11 —13%-ra emelhető. A TAKARMÁNYOZÁSI TECHNIKA lehetne jobb is. Például a takarmány közvetlenül az etetés előtt van be­keverve. Ezáltal nem jut elég idő a takarmány befülledésére, s az állatok kiválogatják a javát, a többit pedig elbitangolják. Tejtermelésben a szövetkezet le­maradt: a múlt évben 32 ezer liter tejjel a<}ós maradt az államnak. A lemaradás egyik jelentős oka, hogy ünnep- és vasárnapokon a hétközna­pinál kevesebb gondot fordítanak a tehénállomány etetésére, gondozásá­ra. Ilyenkor a tej 30 — 50 literrel ke­vesebb, s ezáltal a hétfői tejhozam is gyengébb. Éppen ideje lenne már, hogy a teheneket tejhozamuk szerint csoportosítva takarmányoznák. Sertéstenyésztés szakaszán: az ólak nem megfelelő helyen, s rossz kivitelben épültek. Hidegek, a mala­cok már az anyjukban megbeteg­szenek. Évente nem kevesebb, mint 100 malacot vásárolnak, ami 40 ezer korona kiadást jelent. Ha csupán ezt az egy évi kiadást az ólak rendbe­hozására, valamint villanymelegítők vételére fordítanák — ez utóbbi jó szolgálatot tesz számos szövetkezet­ben —, a költség megtérülne. SOK A TENNIVALÓ a baromfite­nyésztésben is. A tojástermelés tervét csak 75 %-ra teljesítették. Mindenek­előtt a legalapvetőbb hygiéniai köve­telményeket kell betartani: időről időre fertőtlenítésről kell gondos­kodni. Melegen ajánlom a baromfi vándorólazását tavasztól egészen őszig. Rengeteg rovart képes a fa­lánk szárnyashad elpusztítani, ami nemcsak takarmánymegtakarítást, hanem egyben növényvédelmet is jelent; nem kétséges, hogy ezáltal a hektárhozam is növelhető, amely egyik legfőbb célunk. Különös helyzetben van a medvei szövetkezet. Tagjainak átlagéletkora közel jár az ötvenhez így munkaerő híjján rákényszerül a gépek kihasz­nálására. Megvannak az előfeltételei egy komplexbrigád megszervezésének. Csak arra kell törekedniük, hogy a meglévő gépeknek védett helyett (félszert, garázst) biztosítsanak. Nem helyeselhető, hogy a traktorosok „vastáltosukon“ hazajárnak ebédre. Jó lenne, ha a szövetkezet csak any­­nyi gépet vásárolna és olyanokat, amire szüksége van a termelésben. A TAGSÁG JELENTŐS RÉSZE még nem eléggé öntudatos, ki-ki mara­­dozik a közös munkából. Ajánlatos lenne az EFSZ-ek alapszabályzata szerinti belső házirend készítése, amelyhez minden tagnak tartania kellene magát. Az indokolatlan kima­­radozásokat, feketefuvart, s egyéb fegyelmezetlenséget csak úgy fékez­hetik meg, ha felelősségre vonják azok elkövetőit. Természetesen, szem előtt tartva minden esetben a nevelő szándékot. Kévék a fiatal. A falu nem nyújt annyi szórakozási lehetőséget, ameny­­nyit a medvei fiatalok szeretnének élvezni. A községi vendéglő az egye­düli hely, ahol megtalálható az ott­honmaradt néhány fiatal, s az idő­sebb emberek. Táncmulatság alig van, tehát a szövetkezet vezetősége ne csodálkozzék, hogy a fiatalok ott­hagyják falujukat, hiszen a legalap­vetőbb szórakozási lehetőség sincs biztosítva számukra. Kultúrház kel­lene, vagy legalábbis szövetkezeti klub, ahol a fiatalok rendszeresen összejöhetnének, mód nyílna a mű­velődésre, szórakozásra. Meg kell találni Medvén is a fiatalok szívéhez vezető utat. Ehhez csak akarat, lele­ményesség, s nagyobb bátorság kell! Bottka J. (Calovo) Jó bor, A A vadalany és a nemes szó­­lővessző angolnyelves páro­sítása után az oltványokat ládákba gyűjtik. jó egészség • • • Használjuk ki a lehetőségeket 1962. április 11. Szövetkezetünk tag­sága hosszúéves tapasz­talat birtokában sok szép eredményt ért el a közös gazdálkodás útján. Érthető, hogy mindannyian érdeklő­déssel vizsgáltuk a har­madik ötéves terv négy év alatti teljesítésére indított felhívást. Mérlegeltük a hely­zetet, mit tudnánk mi ennek érdekében tenni. Rejtett tartalékok után kutattunk, s meg is lel­tük. Ez a tartalék a föld humusztartalmának növelése. Szövetkeze­tünkben mindannyian azon dolgozunk, hogy mihamarabb megte­remtsük az előfeltéte­leket a legmagasabb eredmények elérésére. Én azt a nézetet val­lom, hogy a száraz esz­tendők nem lehetnek kihatással a cukorré­pára, a kukoricára és más növény hozamának csökkenésére, ha meg­felelő alapot teremtünk a termelésre. A szak­szerű trágyázás és komposztozás mellett emelhetjük a termés eredményt, öntözéses gazdálkodás útján pe­dig legalább 25%-kal. Ezt a lehetőséget ki kell használniuk a kör­nyékünkön levő-szövet­kezeteknek is mert az e téren történő "befek­tetés alig kerül valami­be. A Garam közel van és az öntözés lehetősé­ge adva van. A másik, talán még jelentősebb dolog, ami­vel emelhetnénk a ter­melést és évente sok ezer korona megtaka­rítást érhetnénk el, ez a trágyalé, a trágya és annak helyes kezelése. Ügy hiszem, nem min­denütt tudják felmérni azt a veszteséget, amit a szertefolyó trágyalé és a rosszul kezelt trá­gya révén veszítenek. Szövetkezetünkben má­jusban fejezzük be a trágyaleves öntözés csőrendszerének kiépí­tését 40 hektárnyi te­rületen. S most nézzük meg közelebbről, mit hoz ez a szövetkeze­tünknek. Állatállomá­nyunk több mint 250 nagy állategységet tesz ki (egy nagy állategy­ség 500 kg) ez év fo­lyamán egy számosállat után körülbelül 15 m3 trágyalevet nyerünk, 250 X15 — 3750 m3 trá­gyalével. Ez pedig, ha jól kezeltük a trágya­levet, úgy 150 mázsa nitrogént, 50 mázsa foszfort, 250 mázsa ká­lit és 75 mázsa meszet tartalmaz, ami bőven elég 800 mázsa jó mi­nőségű széna kiterme­lésére. Ebből a meny­­nyiségből 80 000 liter tejet termelhetünk, de felhasználhatjuk a hús­termelésnél is. A mezőgazdaságban előttünk álló nagy és igényes feladatok tel­jesítését szakmailag képzett emberekkel tudjuk csak végrehaj­tani. Ezért szövetkeze­tünk ez évben két dol­gozót küldött iskolába a magasabb képesítés megszerzésére. Hibának tartom, hogy még ma is vannak olyan szö­vetkezetek, ahol már 10 esztendeje közösen gazdálkodnak, de még senkit nem küldtek is­kolába. A jövőben oda kell hatni, hogy a fia­talokkal már az általá­nos iskolákban megsze­rettessük a mezőgaz­daságot. Ezáltal fiatal erőket nyerünk szövet­kezetünk számára. Ez pedig mindannyiunk ér­deke. Mindezek után leszö­gezhetjük, hogy az öt­éves terv négy év alatti teljesítése leginkább az embereken múlik. Ép­pen ezért mindany­­nyiunk kötelessége, hogy tudásunk legjavát adjuk, hogy ezt a ne­mes törekvést valóra válthassuk Csekei Ernő (Horná Sec) Ki ne szeretné a szép fürtű, ízletes csemegeszőlőt, vagy a gyöngyöző aranysárga, esetleg vérvörös bort. Nyár végén, ősszel a munkástelepü­lések és a nagyvárosok gyümölcs­árusító állványain nagy választékban jelenik meg az ízletes levű csemege. A szállítóládák oldalán a legtöbb esetben ezt a szót olvashatjuk: EXPORT. Pedig ha meggondoljuk, hány hasznavehetetlennek hitt domb és lejtő áll parlagon Szlovákia déli részein, önkéntelenül is kínálkozik az ötlet, hogy ezeket szőlővel telepít­sük be. Ezt teszik a köbölkúti EFSZ-ben is. Elhatározták, hogy a János-hegy déli- délnyugati fekvésű lejtőit, ne­mes szőlőoltványok kiültetésével te­szik hasznosabbá. A teljes költség­­vetési érték Kovács Ferenc könyvelő szerint 1,8 millió koronát tesz ki, de legalább fél millió korona megtaka­rítást szeretnének elérni, ezért a szükséges oltványok egy részét nem vásárolják, hanem odahaza állítják elő, Tóth Zoltán képzett vincellér, a szőlészeti csoport vezetőjének irá­nyításával. — Mennyire szeretik a bort és hány hektáron telepítenek szőlőt? — A bort ugyan nem vetjük meg — mosolyodik el Tóth elvtárs — de a meglévő, 15 hektárt kitevő szőlésze­tünket nemcsak ezért gyarapítjuk további 30 hektárral, hanem elsősor­ban amiatt, hogy kihasználjuk a lej­tős területen fekvő homokos és kö­zépkötött talajt, meg a tagság jutal­mazásának javítása céljából. — Láttuk, amint a hazai gyártmá­nyú keskeny „Holder“ traktor per­metezte a gyümölcsfákat. Ez jó szol­gálatot tehetne a szőlészetben is. Igen, főleg ezért is vettük. Az új telepítést már ennek megfelelő sor­távolságban, kétemeletes magas ve­zetékű művelési módszerrel végezzük a közeljövőben. A szükséges fém­huzalt már beszereztük. Ezt fémosz­lopokra erősítjük, melyek alsó végét betonba ágyazzuk. — Milyen szőlőfajták kiültetésével számolnak? — Több fajtával próbálkozunk. A nemesítők komjáti, cerníki és kürti nevelőtelepéről kapott 45 000 darab egyéves gyökeres vesszőt most ta­vasszal ültetjük ki. Van közte 7700 Semillon blanc, 6000 Olasz rizling, 5100 Müller, 2800 Kossuth, 8100 Leányka, 5400 Szürke barát és egyéb fajtájú vessző. Éppen most fejezzük be 50 000 szőlővessző oltását, melye­ket őszig két hektáros anyatelepen iskolázunk, A megéledt kész vessző­ket nem vermeljük el, hanem még november végén kiültetjük egy 15 hektáros területre, úgyhogy összesen 45 hektárnyi termő szőlővel rendel­kezünk majd 4 —5 év múlva. Az álta­lunk oltott nemes vessző fajtája Szemillon blank, Zöld szilváni, Sau­­vignon blanc és Tramín. — Milyen alanyra oltanak és ho­gyan végzik az ezzel összefüggő munkát ? — Az alany Riparia portalis. Az oltást angolnyelves párosítással vé­gezzük. Az oltóvesszőn, vagyis a csa­pon, melynek hossza' 3 — 4 cm, egy szemet hagyunk csupán. A vadalany hossza 42 — 45 cm. Az összeillesztett oltványokat a ládába rakjuk. Ennek hossza 90 cm, szélessége . 55 cm, a magassága pedig 60 cm. Az élére állított ládában minden sorba 50 — 55 oltványt helyezünk. Ezt beszórjuk fürészporral, meglocsoljuk vízzel, amely ezt bemossa, és behintjük kén­porral a penész ellen. Fűrészport a hliníki fűrésztelepen sikerült besze­reznünk. Minden ládában 950 — 1000 oltvány fér. Erre körülbelül 25 dkg kénpor kerül. A tele ládákat egy fű­tött helyiségbe tesszük, ahol a hő­mérséklet 8 — 9 napon keresztül 28 — 30 fok, majd ezt a hőfokot lassan­ként csökkentjük 20 — 22 fokra. Mivel a helyiség relatív páratartalmának- 75-80 %-osnak kell lennie, ezért 16 napon át, 12 óránként háromszor permetezzük a ládák oldalát vízzel. A hajtatóban 5 — 6 hétig marad a vessző. — Milyen a megszabott norma? — Egy norma 320 oltvány elkészí­tése. Ezért 25 koronát fizetünk ki, mégpedig 23 koronát pénzben, 2 ko­ronát meg terményben. — Teljes munkaütem esetén hány szőlövesszőn képes egy ember a pá­rosítást elvégezni naponta? — Ha bő a vessző vastagság sze­rinti választéka, akkor 500 — 700 da­rabot is elkészít egy ember. Naponta körülbelül 5 ládára való, vagyis 5000 oltvány gyűlt össze nálunk. A munka jól ment, ezért a szőgyéni EFSZ-ből meg a Stúrovói Mezőgazdasági Isko­lából is eljöttek megtanulni az oltás csínját-bínját. Az iskolások 3000 olt­ványt készítettek gyakorlatképpen az iskola részére. A jó munkáról magunk is meg­győződtünk és megtekintettük hogyan végzi Lengyel Gyula és Siliga András a „ládapakolást“, vagyis a szölöoltvá­­nyok fűrészporba ágyazását és sár­gászöld kénporral történő behintését. Kardos Ernő, Kiének Imre, Kürti Ferenc és Horváth Béla a hosszú asz­tal bal oldalán, Tóth Vince, Pásztor János, Mihály Sándor pedig a jobb­oldalán szorgoskodtak, az oltással, az asztalvégén meg Kiss László készí­tette elő a vesszőt. Közülök hatan Libádról jöttek kisegíteni. A hajtaté­ban 50 000 oltvány várja megéledését. Néhány gyenge, hibás szál elszárad ugyan, de az oltványok zömében az élet győzedelmeskedik. KÖTI SZILÁRD Az udvarnoki óvodások is örülnek a tavasznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom