Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-11 / 29. szám
A kollektív munka gyümölcsözőbb Damaszkuszi metamorfózis Március utolsó hete gazdag volt drámai mozzanatokban. Azonban figyelemre méltó és elgondolkoztató az a körülmény, hogy a drámai feszültség előidézésében ezúttal a katonák, vagyis egyes hadseregek tisztikara játszotta a döntő szerepet. Egy hét leforgása alatt három országban kíséreltek meg államcsínyt és részben végre is hajtották. Sajnos, a három közül csupán a Szíriái államfordulat az, amely az eddigi jelek szerint a haladás ügyét szolgálja. Amikor azon a bizonyos szerdai napon a hadsereg vette kezébe a hatalmat Szíriában, senki sem volt tisztában azzal, hogy mi is történik a Közép-Kelet eme viharsarkában. A Szíriái hadsereg főparancsnokságának aznapi kiálltványai igen szűkszavúan, viszont sokatmondóan jelentették be, hogy a hadsereg azért volt kényszerítve a hatalom átvételére, mert az eddigi kormány, amely a tavaly szeptember 28. forradalom után került uralomra, veszélyeztette a népi demokratikus vívmányait, és szorosan együttműködött a nyugati imperialistákkal s közép-keleti bérenceikkel. A kiáltvánoykbói aztán az is kitűnt, hogy a levitézlett polgári kormány tagjai börtönben várják méltó büntetésüket. Szíriának az Egyesült Arab Köztársaságból történt kiválása után, pontosan félesztendőre, tehát ismét katonai junta jutott hatalomra Damaszkuszban. Ahogy megfigyelhettük, mind a katonai junta nyilatkozatából, mind a nyugati hírügynökségek fanyarhangú jelentéseiből kitűnik, hogy az új kormány külpolitikai irányvonala erősen imperialista ellenes, sőt bátran mondhatjuk, hogy nyugatellenes. Ugyanakkor a junta, bár a magántulajdon mellett állt ki, elítélte a megdöntött kormány azon intézkedéseit, amelyek érvénytelennek nyilványították a már régebben megvalósított államosítást és földreformot. Szíria új kormánya kiejlentette, hogy az ország a semlegesség politikáját óhajtja folytatni és egyben az arab egység mellett tett hitvallást. Aztán belső villongásokról, tüntetésekről és a Nasszer-párti tisztek aleppói lázadásáról jöttek hírek. A Szíriái eseményekbe Anglia és az USA is beleavakozott. Úgy látszott, hogy a junta meghátrál és ismét a Kuatli- Dawalibi kettős kerül Szíria élére. Ám Szíriában az elmúlt két hét folyamán az államfordulatot végrehajtó hazafias tisztek csoportjának sikerült eltávolítani az ellentéteket a hadsereg egyes csoportjai, valamint a hadsereg és a lakosság között. Bár a nyugati hírügynökségek még ma is azt hangoztatják, hogy a szíriai események nem áttekinthetők, ezekben a jelentésekben azonban több a rossz szándék mind az igazság. Az USA 6. flottája ágyúinak és lökhajtásos bombáinak fenyegető közelsége ellenére sem volt hajlandó visszajátszani a hatalmat az imperialisták két ügynökének: a hírhett Kuatli volt köztársasági elnöknek és Dewalibinek, az egykori miniszterelnöknek, akiket a márciusi államfordulat eltávolított az ország kormánykerekétől. Az említett két államférfi Szíriát a gazdasági romlás és a politikai függőség útjára vitték. Ők voltak azok, akik az angol titkos szolgálat segítségével egy Libanonból, Jordániából és Szíriából összetákolt reakciós államszövetséget akartak létrehozni, amely Irak és Egyiptom függetlenségét veszélyeztette volna. Ma még elhamarkodott dolog lenne messzemenő jóslatokba bocsátkozni a szíriai eseményekkel kapcsolatban. Egy azonban tény: a három nyugati imperialista állam titkos szolgálatának munkája kudarcba fulladt és nem kétséges, hogy Szíriában nem verhet gyökeret olyan politikai irányvonal, amely az arab népek függetlensége és egysége ellen irányulna. BARSI IMRE Á k 1961. április 12-e arany betűvel került be a történelembe. Ezen a napon új korszak nyílt az emberiség történelmében: Jurij Alekszejevics GAGARIN, a Szovjetunió polgára „Vosztok" nevű űrhajójával meghódította a csillagok világát. A világűrkutatás tudományos munkájában kezdettől élenjáró szovjet tudomány elsöprő győzelmet aratott. Az egész világ a legnagyobb csodálatát fejezte ki a szovjet tudomány világra szóló győzelme felett. Gagarin, a világ első űrhajósa azóta már bejárta az egész világot. Felvételünkön: Gagarin első látogatását Csehszlovákiának szentelte. A prágai dolgozók örökre szívükbe zábták a mosolygó, bátor űrutast. Csölle János, az Alistáli Helyi Nemzeti Bizottság elnöke büszkén mondja, hogy a tej kivételével szövetkezetük mindenben 100 %-ra teljesítette eladási tervét. Ennyit talán bevezetőnek. Az 1873 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezetben (ebből 1714 ha a szántó) bizony nem kis gondot ad a helyes irányítás, az egyes munkaszakaszok termelési módszereinek ellenőrzése stb. Alistálon a szövetkezet vezetőségének sokat segít ebben a nemzeti bizottság és annak mezőgazdasági albizottsága. Nincs olyan gyűlés, amelyen ne foglalkoznának a szövetkezetben előadódó problémák megoldásával. Hogy honnan ismerik olyan jól a szövetkezet problémáit? Csölle elvtárs így foglalta össze: — öt tagú mezőgazdasági albizottságunk minden egyes tagja kapott egy munkaszakaszt ellenőrzésre, s minden tanácsgyűlésen megtárgyaljuk éppen a legszükségesebbeket. Cigarettára gyújt... s csak az első jóleső szippantás után folytatja. — Persze azt mi is jól tudjuk, hogy ha csak a gyűléseken mondanánk el a hibákat, nem sokat érnénk vele, de mi felhívjuk a figyelmet a hibákra, s ha valamely munkaszakaszon jobbnak látjuk más munkamódszer bevezetését, megvitatjuk a szövetkezet vezetőségével. Tudjuk, hogy először is a termelésben kell segítenünk, hogy aztán az eladást biztosíthassuk. S hogy a termelésben hogyan segítenek? Hát először is konkrét mun-A történelem nagyjai a béke kérdéséről / Benjamin Franklin (1706—1790) Igen, szinte naponta megfigyelhetjük a természettudományok óriási fejlődését, ami azonban az etikát illeti, még mindig várnunk kell olyan törvényre, amely a népeket arra kötelezi, hogy viszályaikat vérontás nélkül rendezzék. Mikor fejlődik már végre az emberi eszme annyira, hogy értékelni tudná ezt az áldásos törvényt?! Mikor látják be végre az emberek, hogy a győzedelmes támadó háború véget edményben annak is romlást okoz, aki jog nélkül megkezdte, mert nem számolt a háború borzalmas következményeivel. Jean Paul (1763—1825) Ha egy nagy állam hábörús tüzelőanyagának csak a felét használná fel a béke építőanyagául, és csak feleannyit fordítana emberek és nem gyilkosok kiképzésére, a fejlődésre és nem viszályokra, mennyivel boldogabbak, erősebbek lennének a nemzetek! Dr. Karl Liebknecht (1871—1919) Csak a szocializmus képes a tartós béke nagy művének megvalósítására; az emberiség ezer sajgó sebének meggyógyítására és arra, hogy virágzó ligetekké változtassa a háború apokaliptikus lovasai által összetaposott európai vidékeket: s hogy tízszer olyan teljesítményű termelő eszközöket varázsoljon elő, mint a háborúban tönkrement munkaeszközök voltak. Mindez megsokszorozná az emberiség fizikai és erkölcsi erejét, testvéri együttérzést teremtene a gyűlölet és viszály helyett, egyetértést és tiszteletet minden iránt, melynek emberi az ábrázata. Németország elég gazdag lehetne, hogy teljesítse minden kulturális feladatát, s minél többet teljesítene belőlük, annál könnyebben viselhetné azok költségét A militarizmus korlátjai azonban ezt az utat elzárják előtte. kával, hisz a vezetők és a mezőgazdasági albizottságok tagjai (egy kivételével) mindnyájan szövetkezeti tagok. Másrészt azzal segítenek, hogy időben figyelmeztetnek a hibákra, továbbá pedig ami főként a nemzeti bizottságiak meggyőző munkájának tudható be, hogy ma már 130 fiatal (25 évnél fiatalabb) dolgozik a szövetkezetben. Persze ezek a dolgok szervesen összefüggnek azzal, hogy a szövetkezet megerősödött és ma már 14 koronát fizet munkaegységenként. Ezen kívül a szövetkezet sok géppel rendelkezik. Vagyis kultúráltabb az élet és a munka is a szövetkezetben. Húszegynéhány a traktor és hetvenhárom a traktoros. Ilyen helyen aztán, ha a heljfzet megkívánja akár három műszakban is dolgozhatnak. Az íróasztalból előkerülnek a tanácsgyűlések jegyzőkönyvei. Belelapozunk, az egyikben ezt olvasom: „Bugár László a baromfiállomány vándorólazását javasolja. Ezzel a módszerrel jelentős takarmánymegtakarítás érhető el.“ Bugár elvtárs a magyar tannyelvű kilencéves iskola igazgatója. Az iskola irányítása mellett szakít magának időt arra is, hogy a szövetkezet vezetőivel elbeszélgessen, ezenkívül tagja a nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságának is. Amikor meglátogattuk először is a fenti bejegyzés sorsa felől érdeklődtünk tőle. — Sajnos eddig még nem valósították meg a szövetkezetben, de idén nyáron mér bizonyára sor kerül rá. Persze akad itt még más kiküszöbölni való is. Így például alaposan fel kell javítanunk a takarmányalapot, ha nem akarjuk, hogy tönkremenjen az állatállományunk. Megtudom aztán tovább, hogy az idén 20 tehenet vágóhídra kellett küldeni, mivel a helytelen takarmányozás következtében csontlágyulást kaptak az állatok. Persze itt felmerül a szakemberhiány kérdése is, mivel ha a takarmányadagot változatosabbá teszik, nem fordulhatott volna elő a fenti eset, s biztos, hogy a szövetkezet a tejeladás tervét is teljesítette volna. — A közeljövőben ez a kérdés is megoldódik, hisz már számos fiatalunk tanul mezőgazdasági műszaki középiskolában, s idén is tizennégyen jelentkeztek — újságolja örömmel Bugár igazgató. Fejlődik, szépül, épül mind a falu, mind a szövetkezet. A jó szervező munka mindenütt érezteti hatását. A traktorosok egyetemes gépesített csoportot alakítottak, a kertészeti munkacsoport pedig rnár elnyerte a szocialista munkabrigád büszke címet. Manapság persze a legszükségesebb az állattenyésztésben fennálló nehézségek megoldása, ami tulajdonképpen a takarmányozással függ öszsze s ez mint olyan, természetesen az eladási tervek teljesítésével. Ezen a téren, mint már említettük nem állnak legrosszabbul, de a következő negyedévben még lesznek nehézségeik. A szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság munkájának összehangolása ezért a tavaszi idényben még indokoltabb: a kettőnek ki kell egészítenie egymást. Alistálon a leghelyesebb utat választották az együttműködésre. Az egész közösség, szövetkezeti dolgozók, tanítóság, a szövetkezet — valamint a nemzeti bizottság vezetősége együttes erővel dolgozik, mert megértették, hogy csak így, ilyen munkával valósíthatják meg a maguk elé tűzött terveket. Csölle elvtárs büszke faluja szövetkezetére, s mint ahogy mondotta bízik a további feladatok maradéktalan teljesítésben is. — tó — Várhaisz babám, várhatsz... A galántai járás jónéhány szövetkezete már művelődési otthont, klubot, szövetkezeti mosodát létesített. A körtvélyesi szövetkezetben is van egy kultúrhelyiség, ahol esténként a televízió műsora mellett szórakoznak a tagok. A szövetkezet asszonyainak pedig egy korszerűen felszerelt mosókonyha áll a rendelkezésére, ahol díjtalanul, gépek segítségével moshatják ki holmijukat. Mindenhol így van ez, ahol gondoskodnak a szövetkezeti tagokról. De ugorjunk át Körtvélyesről, mondjuk Királyrévre. Igaz, ott is ■ van korszerű mosó- és vasaló berendedezés ..., de vegyük csak sorjába a dolgokat. Éppen tíz éve, hogy a szövetkezet asszonyai a nőbizottsággal karöltve megkérték a szövetkezet vezetőségét egy mosóberendezés megvásárlására. Csak mosógépet kértek, de mivel a szövetkezet vezetői ki akartak tenni magukért, vettek vasalógépet is. Az asszonyok örültek és várták a pillanatot, hogy mikor kezdhetnek hozzá a mosáshoz. Eltelt egy év, utána a második, majd a többi. Az aszszonyok meg továbbra is vártak és bíztak. Ennek már tíz éve, de az aszszonyok még most is csak egyre várnak. Sehol sem taiáltatik azonban egy ember, (értve a HNB és EFSZ vezetőit), aki változtatna ezen az áldatlan helyzeten. A szövetkezet raktárában viszont ott hevernek beporosodottan a tíz év előtt vásárolt értékes gépek. Pedig hány asszonyt kímélt volna meg ez a gép a nehéz kézi mosástól a tíz év alatt. Dehát úgy látszik, hogy erre Királyréven nem gondol senki. Reméljük azonban, hogy nem fognak még további tíz évet várni a mosógépek Uzembehelyezésével. Szekeres Kornél (Galánta) A nemzetközi kommunista mozgalom történelmi jelentőségéről A proletariátus már a kapitalizmus szabad versenyének idején szinte ösztönösen felismerte annak szükségességét, hogy érdekeinek védelméért nemzetközi kapcsolatokat kell teremtenie. Felismerte, hogy érdekei egyek a közös ellenség, a kapitalizmus elleni harcban. A nemzetközi monopóliumok fejlődése később még közelebb hozta az egyes országok proletariátusát annak felismeréséhez, hogy osztályérdekei nemcsak saját nemzeti burzsoáziájával állanak kibékülhetetlen ellentétben, de minden ország proletariátusa szemben áll a nemzetközi kapitalizmussal, amely nemzetközi monopolkapcsolatain keresztül igyekszik egységesen fellépni a munkásosztály érdekei ellen. Ez a felismerés még jobban előtérbe helyezte a nemzetközi munkásmozgalom egységének és akcióképességének kérdését. Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban a munkásosztály küldetését elemezve, már több mint 100 évvel ezelőtt leszögezte, hogy a munkásosztálynak történelmi küldetése a kapitalizmus megdöntése és az osztály nélküli társadalom felépítése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egységének nemcsak egyszerű akciósegységnek kell lennie a mindennapi követelésekért való harcban, de politikai egységgé kell kovácsr.lódnia a marxizmusleninizmus elméletének alapján. A nemzetközi munkásmozgalomnak az ilyen politikai egység eléréséhez igen hosszú út kellett. Ez az út a könyörtelen ideológiai harcok útja volt az oportunizmussal és a revizionizmussal szemben, amelynek képviselői legtöbbször a marxizmus köpenyébe burkolódzva megkísérelték a nemzetközi munkásmozgalom egységének megbontását és legyengítését. Ilyen és hasonló kísérleteknek ma is szemtanúi vagyunk, amelyek a jugoszláv revizionisták és az albán dogmatisták marxistaellenes nézeteiben nyilvánulnak meg. A nemzetközi kommunista mozgalom különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta indult gyors fejlődésnek. A NOSZF győzelme és a szocializmus sikeres építése a Szovjetunióban, a világ dolgozóit a gyakorlatban győzte meg arról, högy lehetséges a kapitalista társadalmi rendszer megdöntése és a szocializmus felépítése, ha a munkásosztály élén marxista-leninista párt áll. Ez a felismerés vált rúgójává a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésének, amelynek során az öt világrész legtöbb államának dolgozói felismerték a marxista-leninista kommunista párt megszervezésének szükségességét. Ennek a hatalmas fejlődésnek eredménye az, hogjl ma a világon több mint nyolcvan kommunista és munkáspárt létezik, közel 40 millió taggal, akik méltó képviselőjévé váltak a munkásosztály és a dolgozó tömegek érdekeinek. Ezek a kommunista és munkáspártok állnak ma minden országban a békéért és a szocializmusért vívott harc élén. Kiindulva a marxizmus-leninizmus tanításából, ezek a pártok szervezik ma következetesen a munkásosztály és az egész dolgozó nép harcát a kapitalista országokban a nemzetközi monopóliumok ellen. Ha tehát Marx a Kommunista Kiáltványban több mint száz évvel ezelőtt azt írta, hogy a „komunizmus »réme« járja be Európát“, akkor ma azt mondhatjuk, hogy a kommunizmus eszméje járja be az egész világot és a kommunizmus ideológiája anyagi erővé vált a tömegek forradalmi öntudatának és gyakorlatának növekedésén ‘keresztül. A nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas fejlődésének közvetlen következménye volt a szocialista világrendszer kialakulása, amely a Szovjetunió vezetésével sikeresen építi a szocializmust és a kommunizmust. Ez a szocialista világrendszer'szabja meg a világ fejlődésének irányát. A szocialista világrendszer fejlődése világosan bizonyítja a marxizmus-leninizmus tanításának helyességét a társadalom fejlődésének történelmi irányát és a munkásosztály történelmi szerepét. Ezekben az országokban a szocializmus és a kommunizmus ideológiája élő valósággá vált, megtestesült a szocialista termelési viszonyokban, a népek kizsákmányolás-mentes életében és a tömegek aktív részvételében az állam és a nemzetgazdaság irányításában. A nemzetközi kommunista mozgalom ma ezekre a gazdag tapasztalatokra támaszkodva tovább erősödik és szélesedik a világ minden országában és győzelmes útján nem lehet többé feltartóztatni. Ez a mozgalom ma záloga lett a szocializmus és a kommunizmus győzelmének az egész világon. Ezért minden marxista pártnak a legfontosabb feladata volt és marad a jövőben is, a nemzetközi kommunista mozgalom ideológiai egységének ápolása és harcolnia kell minden olyan elmélet ellen, amely megkísérli megbontani ennek egységét. A marxizmus-leninizmus alapjain álló pártok jól tudják, hogy a kapitalizmus felismerte, milyen veszélyt, jelent a nemzetközi kommunista mozgalom a kapitalista társadalmi rendszer számára. Sokszor hallunk olyan hangokat is a kapitalista ideológusok szájából, akik azt követelik, hogy a Szovjetunió szüntesse be a kommunizmus terjeszkedését a világon. Nos, ennyire jutottak csak el a kapitalizmus ideológusai, a társadalom törvényszerűségének felismerésében, és nem veszik tudomásul, hogy ez olyan kívánság, mintha azt követelnék, hogy a Nap keljen fel Nyugaton és nyugodjék le Keleten. A nemzetközi kommunista mozgalom tehát törvényszerű, épp oly törvényszerű, mint a kapitalizmus állandó gyengülése és ideológiájának teljes csődje. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének egyik legfőbb záloga a proletárnemzetköziség, amely áthat minden marxista pártot s ennek szel. lemében neveli minden ország dolgozó népét. Egységének legfőbb záloga azonban ezen pártok és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyában jut kifejezésre, amely mint a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező párt méltán tanítója és vezető ereje a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A nemzetközi kommunista mozgalom egyik legfontosabb feladata és történelmi küldetése a jelen időszakban ápolni a Szovjetunió iránti barátságot, mert úgy, ahogy a Szovjetunió létezése alapja volt a szocialista világrendszer kialakulásának, alapja ma is a proletariátus győzelmének az egész világon. Varga János
