Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-08 / 28. szám

Örök időktől az a gondolat sarkantyúzta — és sarkantyúzza ma is — az emberek gondolatvilágát, hogyan lehetne jobban, könnyebben és szebben élni. Valaha ezt csalás, rablás, kizsákmányolás és hódítás útján teremtették meg maguknak a tőkés világ mindenható urai. Milliókat dorbézoltak el külföldön, a nyomorgók verítékes munkájának gyümölcsét. Egyik ember az éhségtől tántorgott, másik meg a bőségben gázolt.

Mi nem más népek leigázásával, sem gyilkolással, lopással, csalással akarjuk szebbé tenni éleUnket, hanem a tudományos alapokra fektetett munka révén, fokozott gépesítéssel, a rejtett tartalékok feltárásával, szakmai-politikai tudásunk állandó gyarapításával.

• • •

Falunkban, Nemesócsán is a múltban a földterület több mint háromnegyedrésze nagybirtokosok és módos gazdák kezében volt... Ezerkilencszázötvenben jött létre a közös gazdálkodás. Küzdelmekkel és buktatókkal telített egy évtized múltával, a gépek seregével, az új módszerek a a tudomány segítségével úrrá lettünk a nehézségeken, a fejlődés útjára léptünk.

Míg 1951-ben 1576 hektár szántó s a közel hárommillió korona értéket képviselő közös gazdaság összes bevétele csak 1 385 400 koronát tett ki, addig 1959-ben már ugyanaz a földterület s a közel 13 millióra emelkedett közös vagyon csaknem ötmillió koronát jövedelmezett. A múlt évre már közel 7 millió korona bevételt irányoztunk elő s a rendkívüli szárazság ellenére csak 200 ezer korona hiányzott a tervezett összegből, s az összvagyon értéke pedig igen közel járt év végén a 19 millió koronához.

Szövetkezetünk vezetésének teljes átszervezése, új vezetőség megválasztása lehetővé tette, hogy mások példáján ml is kitűzhettük magunk elé a harmadik ötéves terv ránk jutó feladatainak négy év alatti teljesítését.

Ac indulást fékezte ugyan az aszály, de a növénytermesztők így is kitettek magukért: csak az állattenyésztési dolgozók maradtak adósok bizonyos mennyiségű sertéshússal és tojással. A növénytermesztők több fehérjedús takarmányt termelhettek volna, az állattenyésztők viszont jobban érvényesíthették volna a korszerű nagyüzemi termelés technológiáját. A csupa-kukorica nem ízlett az állatoknak s ez gyenge súlygyarapodást vont maga után. A tavalyi egyoldalú takarmányellátást a következőképpen küszöböljük ki:

Mivel a szójabab 30 — 36, a borsó pedig 17-18% emészthető fehérjét tartalmaz, termesztési területét kiszélesítjük. A csalamádéba pedig lóbabot s bükönyös keveréket vetünk. Felkaroljuk a fehérsomkóró és a csillagfürt termesztését is. Ezek egyrészt a' fehérjedús tápértékükért, másrészt pedig a talaj nitrogéntartalmának fokozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Emellett nagy gondot fordítunk a murokrépa, takarmánytök és takarmánykáposzta termesztésére. S ami a legfőbb: szántónk 23 %-án termesztünk hereféléket !

Javaslom cukorcirok termesztését is, amely 500 — 800 mázsás hektárhozamot képes adni s nagyon jó silótakarmány ízesítése szempontjából is.

Amilyen a vezér, olyan a legénység

Ha valahol fordulat következett be a szövetkezet életében, akkor a nemesócsaiban kétszeresen. Ezt bátran kijelenthetjük! A járási átszervezéseket megelőzően a sereghajtó ócsai szövetkezettel úgy ijesztgették a volt nagymegyeri járás szövetkezeteit mint kisgyermeket a mumussal:- Ne csináljátok így, mert úgj jártok, mint az ócsaiak — mondottál gyakorta.

Nemhogy osztalékot, de még « munkaegységre járó előleget sen tudtuk kifizetni... Am 1959-ben megtört a jég! Lehetetlent nem ismerő, új vezetőség lépett a közös gazdálkodás élére. Az irányítók soraiban csak egy 35 éven felüli személy van, a többi mind fiatalabb.

A vezetőség megfiatalítása utál

több szállóige kapott szárnyra; többek között: „A gyerekek vezetnek, az öregek meg dolgoznak“. Később, amikor az eredmények már kézzelfoghatóan megmutatkoztak, a mendemondák gyérültek, mind többször lehetett hallani: „Mégis jó, hogy ők vezetnek!“ (már mint a fiatalok). Az eredmény: 1960-ban hét, tavaly pedig már 11 korona osztalékot fizettünk az év végi elszámolás alkalmával.

Javult a helyzet a szociális gondoskodás terén is: bevezettük a családi pótlékot, s az öregsegélyt. Ezenkívül a nősülő tagok 1000, a férjhez-Xovábbi javaslataim, elgondolásaim

Q

A Kelet-Szlovákiai Kerületben több ezer szövetkezeti asszony vett rétet

a „Földműves aszszonyok téli iskoláján". A nők megbeszélitek keretében foglalkoznak « mezőgazdasági termelés fokozásának különböző kérdéseivel. Példás munka folyik e tekintetben e michalovcei járás községeiben, ahol az asszonyok már negyedik éve tanulmányozzák a „Téli iskola“ tétetett.

Képünk a „Földműves asszonyok téli iskolájának'

Sot-i megbeszélésén készült.

HaM, itt három - x - négy...

menők 500 koronát, gyermekszüléskor ugyancsak 500 koronát s a leszerelt katona 1000 koronát kap. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok szintén 1000 korona hűségjutalmat kapnak. Támogatjuk a szövetkezet által Iskoláztatott fiatalokat a az idősebbeket egyaránt. Nem feledkezünk meg a betegekről. A kiváló teljesítményt felmutatókat különprémlummal jutalmazzuk, a hanyagokat pedig a íennebb említett javak elvonásával sújtjuk.

Rend a lelke mindennek! S ahhoz, hogy rend legyen a szövetkezetben, a vezetőknek kell példát mutatni, mégpedig a jobbik értelemben véve. Merthát amilyen a vezér, olyan a legénység.

Nálunk a vezetők mindennap résztvesznek a másnapi munka elosztásán, ahol a tennivalókat sürgősségi sorrendben osztják ki az embereknek, csoportoknak. Ha a csoportvezető valamilyen oknál fogva megbontja a sorrendet, ezt meg kell másnap indokolnia. A csoportvezető naponta délelőtt 10 óráig kitölti a munkalátogatási nyomtatványt: XY tag dolgozik, nem dolgozik, engedélyezett-e a távolmaradása, vagy sem. Ugyanis minden 60 éven aluli szövetkezeti tagnak havonta 24, a 60 éven felülinek pedig 18 napot kell dolgoznia, nem beleszámítva a rossz időjárást, betegséget. Ellenkező esetben elesnek a szociális javaktól. Továbbá nincs megengedve a vándorlás, egyik munkahelyről a másikra; csak a vezetőség beleegyezésével mehet át egyik csoportból a másikba. A jó szóra nem hajlók vezetőségi gyűlésen adnak számot tetteikért. Az ellenőrző bizottság elnökének egyedüli teendője: az ellenőrzés.

1962. április 8.

Javaslom még a túlvizenyős területek betelepítését vörösfűzfavesszővel. A malomároki tavon jövedelmező kacsatenyésztést lehetne folytatni. Ez annyiból is előnyös lenne, mivel a kacsatrágya is táplálék gyanánt értékesítődik Helyeslem vándortyúkfarmok s méhészet létesítését.

(Folytatás az 1. oldalról.)

terv teljesítésének. Ez azt jelenti, hogy minden szövetkezetben elsősorban arra van szükség, hogy’ állandóan szilárdítsuk a munkafegyelmet és előtérbe helyezzük i társadalom érdekeit. Szükséges erről beszélni, mert Szlovákiában még sok az olyan szövetkezet, ahol nem vállaltak kötelezettséget a XII. pártkongresszus tiszteletére. így például a besztercebányai kerület több mint 700 EFSZ-e közül mindössze 350 tett szocialista kötelezettségvállalást, holott valószínűleg a többi egységes földművesszövetkezetnél is lehetőség nyílik a tervek túlteljesítésére.

Az eladási tervek teljesítésénél nem szabad megfeledkeznünk a még egyénileg gazdálkodó kisparasztokról

sem. A poprádi járás példája mutatja, hogy helyes agitációs munkával el lehet érni azt, hogy az egyénileg dolgozó kisparasztok többezer liter tejet, többszáz métermázsa húst és más mezőgazdasági cikket szolgáltassanak be terven felül közellátásunknak.

Az itt felsorolt példák azt bizonyítják, hogy ha a mezőgazdasági termelés vonalán elősegítjük a dolgozók kezdeményezését és érvényre juttatjuk az anyagi érdekeltség elvét, minden lehetőség megvan arra, hogy szövetkezeti parasztságunk és a még magángazdálkodó parasztok valóban teljesítsék hazafias kötelességüket és elegendő mezőgazdasági terméket biztosítsanak a közellátás részére.

VARGA JÁNOS

Kimeríthető tartalékok--------------------- —■— •

•

Ügy érzem, kissé fslelöiségteljs-{ sebb és rugalmasabb intézkedésre;

van szükség a TBC felszámolását ille-{ tőén, ami az állatállományt illeti. { Bőségesebb és sokoldalúbb takar-: mányalap és bizonyos tartaléktakar-: mány biztosítása elkerülhetetlen { szükségesség. Be kell vezetnünk a] széna hideg és meleglevegős szári-: tásának módszerét, a szalma ízesíté- { sét, a takarmányok pácolását, a zöld { pillangósok etetését, a szabadlstálló-; zott szarvasmarha szarvtalanítását, a{ villanypásztort. Javaslom egy 6000 { férőhelyes tojóház építését. Több ál-; lati eredetű fehérje-takarmányt kell { biztosítani. Helyeslem a csukamáj- 5 olaj takarmánnyal keverését s mele-1 gén ajánlom a kukorica cséplését; kombájnnal,

Behatóbban kell foglalkozni az: öntözéses gazdálkodás meghonosító- { sávaí, majd pedig annak kiszélesítő- {

sével. További tartaléknak vélem a: szőlőterület kibővítését, a Mószer- • féle magas vezetés alkalmazását és { vadalany „anyatelep“ létesítését az új ; gyümölcsösben, körtefák ültetését, a { kertészetben majoránna termesztését.«

e

Üj nélkül nincs előrehaladás :

i •

•

A rejtett tartalékok túlnyomó ré- f szének feltárási kulcsát a belterjes { nagyüzemi termelés, a gépesítés és { az új technológia adják. Egyesek; szerint a „Többet, jobbat, olcsóbban!“; jelszó már ósdi, elcsépelt. £n ennek« az ellenkezőjét állítom! Az előreha- { ladást szolgálja, mindaddig, amíg az; értelmét megvalósítjuk. Az emberek { általában félnek az újtól, kézzel- { lábbal hadakoznak ellene, pedig ha-; ladás új nélkül el sem képzelhető. { Emlékszem az ötvenes évek leg-! elejére, amikor a gépállomás emberei { valósággal ráerőszakolták a kombáj- { nokat a szövetkezetekre. Az időseb-{ bek közül nem is kevesen azt hajtó-; gatták: „Nem kell! Minek a kom-« bájn!? Amikor kiskaszával arattunk,! akkor is kenyeret ettünk." Azóta j mennyire megváltozott a helyzet:; ötvenegyben egy kombájn ellen ki-{ abáltak, ma viszont tízet követelnek.; Jobban élünk mint a kiskaszás világ-; ban, s nem gürcölünk; könnyebb] munkával megtízszerezzük a teljesít-; ményt. Példa: egy DT —54-es lánc-J talpas naponta 10 hektár mélyszán- j tást elvégez; ugyanezt a munkát a! közelmúltban 30 pár ló és 30 ember; végezte el jóval gyengébb minőség- ] ben. Tehát, megtakarítódik 28 emberi munkaereje s egy csomó takarmány J az állatállomány részére.

Mégnagyobb a különbség a len, j gabonafélék, széna s más növények j gépi és kézi betakarítása között. Az! előnyt tehát senkifia nem vitathatja.! Az új jótáll magáért, érdekes, egye-; sek mégis húzódoznak tőle.

Az élet állandó harc s legtöbbet i az új viaskodik az elavulttal, a ma- ■ radival szemben, míg végül mindig! az új győzedelmeskedik.

Micsoda szédületes iram! Tíz év| sem kellett s elavultak a sertés- ési szarvasmarha-istállók, helyükbe új,; 174, illetve 1200 férőhelyes Istállók ] építését sürgeti az idő s a növekvői állatállomány. Természetesen, a leg- i korszerűbbet!

Emelni kell az egy főre eső tér- • melést, még akkor is, ha a kezdet 1 tekintélyes beruházást követel. En- i nek értelmében idén új gépeket vá-j súrolunk, főleg a gabona, széna, ku-: korica, cukorrépa komplex betakarí-: tása végett. Valamint takarmányízesítő berendezést is veszünk.

Akaratunkat az is hűen bizonyítja, hogy

a XII. pártkongresszus tiszteletére

650 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltunk.

E vállalások teljesítése s mindazon javaslatok valóra váltása, amit fennebb leírtam, lényegesen hozzájárulhatnak a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez, a bőségesebb élelmiszerellátáshoz.

KÁSA MIHÁLY (Nemesócsa)

tés újabb esetekről. A leadó ezúttal a král’ovcei hizlaldába irányítja az állatorvost, ahonnan egy bikaborjü

súlyos megbetegedését jelentették és állatorvosi beavatkozást kérnek. A tünetek ezek meg ezek és elhullás veszélye fenyeget. Lényeges különbség pedig, elhull-e az állat vagy 200- tól 400 kg-ig terjedő súlyban kényszervágásra kerül-e sor. Tehát minél előbb Královcébe kell jutnunk. A kilométerek gyorsan fogynak és rövidesen helyben vagyunk. Megkeressük az istállót, Rózsival elvtárs megvizsgálja és kezelésbe veszi a fiatal bikát, feljegyzi az esetet és mór búcsúzik is Bozena Cibutovától, a hizlalda állatgondozójától.

Nemsokára már hajnalodik és a kocsiban ülve Kassáról újabb „páciensről“ kapunk jelentést. Ez esetben a járás egyik szövetkezetének igen jő tejelőjéről van szó, amelynek bonyolult szülése azonnali beavatkozást követel. A kisborjú ugyanis mind a négy lábával előre igyekszik a világra. Az eset reménytelennek látszik, mivel nemcsak az újszülött, hanem az anyja élete is veszélyben forog.

így következik egyik eset a másik után. A reggel már a kassai állatorvosi központban talál bennünket. Álmosak vagyunk, aludni is kell még. Búcsúzunk egymástól, közben azonban Rózsival doktor mond még egyet s mást az állatorvosi tevékenységről.

A kassai állatorvosok négy hőnapja használják a gépkocsikba szerelt rádiókat. Minden kocsi több mint ezer km megtakarítását eredményezi havonta. Ugyanis gyakran előfordult azelőtt, hogy az állatorvosnak egy éjszaka folyamán kétszer is ki kellett utaznia ugyanabba a községbe, vagy két szomszédos faluba akadt dolga. Most kocsijában ülve, rádión kap utasítást, hová utazzon, anélkül, hogy Kassára kelljen visszatérnie. A járásban rádió-leadóállomással szerelték fel a szepsi és a bidovcei központokat, és a járás minden falujával biztosították az összeköttetést. Mintegy 1000 — 1500 állatorvosi beavatkozásra kerül sor havonta a járásban, s a beteg állatoknak a fele bizony elhullna a beavatkozások nélkül.

Az állatorvosi gondoskodásnak jelentős részét a kórmegelőzés képezi, de sokat foglalkoznak a takarmányozás új technikájával is. A kerület ! egyik állatorvosának feladata az élesztősített és ízesített takarmányfajták gyártásának bevezetése. Rövidesen már 12 helyen gyártják a já, rásban az élesztősített takarmányt. ' Az eredmények máris mutatkoznak.

Bár tavaly kedvezőbb volt a takar, mánymérleg, az idén az élesztősített takarmányfajták következtében a szö: vetkezetekben naponta 4000 literrel több tejet termelnek ki, mint tavaly

■ ilyenkor.

Az állatorvosi szolgálat sokrétű és elsőrangú feladata, hogy mezőgazdaságunk részére elősegítse az állat■ tenyésztés állandó növelését és ele- i ^endő hús, tej, tojás kerülhesen a . dolgozók asztalára.

B. NEMCEK (Kassa)

> A preáov —kassal országúton vala- i hol Budimír határában megállt egy

! gépkocsi. Errefelé elég sok száguldo- 1 zik belőlük, de ez a kocsi valahogy

> feltűnő volt, amint a vezető arcát ! hirtelen vörös, majd zöld fény világí- i tóttá meg, aztán hangok is kihallatiszottak az országútra. „Itt három j — X — négy, három — X — 4, hívom | az egyest. Itt három - X - négy, ! kapcsolok, jelentkezzetek!“ Az arra■ járónak különös gondolat cikkázik a

■ fejében: kém ez. vagy kicsoda?

] Pedig egyáltalában nincs a dologban ] rejtély. A kassai járás állatorvosai

• néhány ilyen gépkocsival rendelkez; nek. Ez esetben Dr. Frantisek Rózsi• val, egyszemélyben kocsivezető és ! állatorvos, éjjeli szolgálata teljesítése ! közben rádió útján beszélt a kassai

• állatorvosi központtal. Néhány perc• cél azelőtt hívták telefonon Palov ! községből a központot és onnan rá{ dión továbbítják azonnal a hírt az

• ügyeletes állatorvosnak, aki haladék• talanul indul Pal'ov község felé.

• A kassai állatorvosi kocsikba szerelt ! rádióleadó- és vevőkészülékek igen jól ! beváltak és a „Tesla“-vállalat dolgo| zóinak jó munkáját dicsérik. RózsiváI

• doktor rádiója utasítására azonna

• útnak indult, hogy Pal'ovban a 86-os ; házszám alatt felkeresse Pastorek { Jánt, akinek egy kocája betegedett

• meg.

; Egyeseket meglep talán ez a gon• doskodás, pedig ma már ez a jó'

• megszervezett segítség nélkülözhetet; len tartozéka mezőgazdasági politi{kánknak. Az állam csak a kelet-szlo• vákiai kerületben súlyos milliókat ál- 5 doz az állatorvosi gondoskodásra

• melynek eredményeként ezer mej

• ezer haszonállat elhullását előzzül ! meg. Ahogy dr. Rózsival elvtárs út; közben elmondta, az állatorvosok éj• jel-nappal készenlétben vannak, hogj { segítséget nyújtsanak a beteg állaj toknak, különbséget nem ismérv« «szövetkezeti, állami gazdasági vágj

• egyéni tulajdon között. S erről Pas! torek Ján egyéni gazdálkodó bete« {kocája esetében is meggyőződhetünk

• Pal'ovban a Pastorek-hézaspár tü! relmeltenül várta az állatorvost. Hf; szén szomorú volna, ha a vemhei « koca most tönkre menne, három hét•tel várt malacozása előtt. De az állat; orvos megérkezett. A kis faólban Pás• torekné szomorú hangon számol bi

• a beteg tüneteiről. Három napja nen ; eszik, fel se áll... Az állatorvos műn•kához lát, megméri a „páciens“ hő{mérsékletét, majd gyorsan határoz {két injekciót ad, receptet és diétát íi ; elő a beteg állat részére, megma; gyarázza, hol kapható csukamájolaj {takarmánymész stb. Az ügynek ezze

1 • még nincs vége, csak most kezdődd •a harc az állat megmentéséért.

J Rózsival doktor elvégzi még nyíl'Jvántartási bejegyzését, Ján Pastorel ; aláírja, aztán újra útnak indulunk.

5 A kocsiban az állatorvos ismét be{kapcsolja készülékét, bejelenti a kas ';sai központnak, - amelynek ő mag: ;a vezetője -, hogy a pal'ovi ügye •elintézte és megkérdezi, jött e jelen

Kéznél a tartalék

A tervezett hektárhozam túllépését azonnal kifizetjük prémium formájában. Mind most, mind pedig a jövőben nagy súlyt fektetünk a termőföld kiszélesítésére. A vályogosgödrök betemetésével és elegyengetésével 30 hektárt nyertünk. További 120 hektárral bővítettük a szántót, olyképpen, hogy a savanyú fűvet termő legelőinket feltörtük, altalajlazítást végeztünk s meszeztünk.

Szükséges azonban a természeti akadályok eltávolítása (például egyedülálló fa a dűlő közepén). Egyes dűlők összevonásával ugyancsak nyernénk bizonyos területet, gondolok itt a széles diilőút mellőzhetőségére.

Ugyancsak célszerű és gazdaságos lenne az állattenyésztő telep s a dülőutak mentének fásítása (természetesen, gyümölcsfákra gondolpk). A mezei trágyatelep földtakarójában kifizetődő lenne takarmánytököt termeszteni. Kisebb mértékben ajánlom takarmánytök termesztését, köztesként a kukoricatáblán.

Még egy lényeges javaslattal élek: a Nemesócsátől mintegy 5-10, Bogyótól 4-9, Gutától 7-11 km távolságra eső szétszórt nemesócsai és ! bogyaréti tanyavilág felszámolásának már éppen itt a legfőbb ideje. Éppen 1 ezért helytelenítem, hogy az illetékes ; járási nemzeti bizottság még ma is i engedélyezi a rétségeken a családihéz-építést, a legteljesebb össze, visszaságban. Ezt nem azért írom, hogy a rétség szálka a szememben: i csupán azért, hogy a tanya félhekt táros, sőt egyhektáros területen fekszik s legalább egy hektárnyi szö- i vetkezeti földterületet tönkretesz a i tanyás háztáji baromfi-hada. Ezeket i a tanyákat kerülgetjük, amikor a • földek művelésén és a termés beta> karitásán a sor. Bizonyára e kérdés- gyökeres és végleges megoldása so- káig már nem várat magára...!

6