Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-04 / 27. szám
minden UasoH&Uuhk UL alrkáalmas írták: SZAMÄK István és HARAJ Cyril agrármérnökök, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozói Kongresszusi Á lelkesedéssel Vajon kit ábrázol ez a kép? A bal szélső H it ne r Gyula, a Gombai Állami Gazdaság példás traktorosa. Tavaly 757 hektárt szántott jel. Szomszédja a híres D e j János kombájnos. Kombájnjával 504 hektár gabonát és 40 hektár kukoricát aratott le. — A kongresszust jó munkával köszöntjük — mondja Dej. — Naponta Hitner bácsival 30 hektárt sirhítózunk személyenként. Hatalmas agregátjaikkal a jutóeső miatt megálltak egy percre, karbantartásra. Hitner bácsi kezében morzsolgatja a magra váró jöldet. A kis pihenő után máris indulnak. r Az olgyai szövetkezetben már bejejezték az árpa vetését. Második képünkön balról jobbra Csehi András, Kiss István traktoros és Varga Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára a borsó vetőmagot vizsgálják. (Foto: Balta) A szociolisto mezőgazdaságért A MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1962. április 4. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 27. szám. A múlt év koratavaszán a Tornóci Állami Gazdaság fejőkollektívája versenyezni kezdett a szocialista munkabrigád címért, Hazuch elvtársnő vezetésével. A brigád versenyre hívta fel a járás fejőit a CSKP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Vállalta, hogy tehenenként átlag 10 liter tejet fej ki. Szavát betartotta. Kitüntetésben részesült. Ez év elején már Senat sem lepett meg Hauch elvtársnő, amikor lártunk XII. kongreszszusa tiszteletére vállalta: 11 literes napi tejátlag elérését, azaz, tehenenként ebben az évben 4015 liter tejet. Nem kételkedünk benne, hogy adott szavát idén is betartja. Vadovics J. (Galánta) Versenyben az idővel Szorgos munka a kelet-szlovákiai kerületben Kicsit későn érkezett a rügybontó tavasz, ám megörvendeztette mégis a falvak dolgozóit. Minden épkézláb ember munkához látott. A népes mezőkön, mint hangyák, úgy dolgoznak a szántóvető emberek, hogy mielőbb elvégezhessék az összetorlódott munkát. Behozhatjuk a rossz időjárás okozta késést, ha 5 — 6 nap alatt földbe kerülnek a kora tavasziak. A talajélet már tevékeny, rugalmas a föld. A nedvesnek tetsző talaj kellemes csalódást okoz. Somodi szövetkezetesei csak határt nézni mentek és akkor döbbentek meg, amikor a mezőre értek és a földből markukba véve morzsolgatni kezdték. A jószagú talaj magra várt. Be is vetettek még aznap 10 hektár zabot a Hegyláb dűlőben. Az ilyen talajban a talajparányok meggyorsítják a mag kelését és a vetés további fejlődését. A márciusvégi kedvező időt már több szövetkezet jól kihasználta Kelet-Szlovákiában. Jő munkaszervezés révén, s ,a komplexbrigádok munkája nyomán sok mag a földbe került. De még többet elvethettek volna, ha nem várnak a „korai kezdőkre" (akik évente elsőnek kezdték a vetést szárazabb földjeik miatt). Méhészkén a parasztok rendszerint egy hét múlva kezdték a tavaszi munkát az udvarnokiak után. Mostpedig aznap jutott az első mag a Földbe. Molnár Bálint, a szövetkezet elnöke előző nap vette észre, hogy az udvarnokiakkal egyszerre olyan szövetkezetek is hozzákezdtek a talajelőkészítéséhez, amelyek máskor az övékkel együtt rajtoltak. Hozzá is látták hamarosan a magágykészítéséhez, s nyomban sor került a vetésre is. A gépeken kívül a fogatokat is mozgósították. Szinte ellepték a Tapolca dűlőt. Ifjú Veres István műtrágyázott, Korcsmáros Lajos pedig simítozta és boronálta a talajt. Molnár János, Molnár Sándor és id. Veres István lóval dolgoztak, s velük volt egész nap Sereg é '. y Dániel agronómus is. így aztán a gyümölcsfáktól védett dűlőben egy nap alatt földbe került az árpa, baltacím aláfvetéssel együtt. A fiatalabb Veres István szerint a kora tavasziakat 7 nap alatt bevetik és április 5-én megkezdik a cukorrépa vetését. Elvetették a tavaszi búzát Az udvarnokiak idén elsők voltak. Egyszerre kezdték ugyan a vetést a méhészkeikkel, de a talajt három héttel előbb előkészítették, egy szombati napon. A vetésre másnap került volna sor, de araszos hótakaró borította be a határt. Ez egy kis szerencsét is hozott, mert ha bevetik a földet, igen sok magot elhordott volna a földből a rá következő fergeteg. Most azonban nyert ügyük van, mert 30 hektár tavaszi búzát bevetettek egy agregáttal, míg a mé. hészkeiek 10 hektárt. Az agregátot Éliás Lajos vontatta traktorával. Ezalatt a tornai szőlőhegyen Korcsmáros Dezső 10 hektár tavaszi keveréket elvetett, Szitás elvtárs pedig 15 hektár hereföldet szántott fel, ahol a tél folyamán kifagyott a növény. Bizonyára, mire e sorok megjelennek, az udvarnokiak már el is végzik a kora tavasziak vetését, s a cukorrépa is jőbészt a földbe kerül. Az almásiak sem hagyják magukat! Ők is a koránkezdők közé tartoznak. De azért hagyjuk meg, hogy náluk sem a különleges talajfajtának köszönhető minden, hanem a jó felkészülés jelentett a legtöbbet. Idejében kijavították a gépeket és elkészítették a vetőmagot, s aztán ők is a legelsők között láttak hozzá tavaszi munkához, jó szervezéssel, hangyaszorgalommal. Hasonló a helyzet a torna, áji, vendégi és a szepsi szövetkezetben: a talajt készítik elő és vetnek. Tehát a Bódva menti szövetkezetek idén is kitesznek magukért. Elsőnek végzik el a kora tavasziak vetését. Éjjeli műszakok Kelet-Szlovákiában Miután Királyhelmecen minden évben elsők közt végeztek a tavaszi munkákkal az ottani állami gazdaság traktorosai Sándor János, Bartli Vince és Szűcs Bertalan a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy amennyiben az időjárás késleltette a vetést, éjjel is dolgoznak a földeken. Példájukat követik az állami gazdaság hat részlegének traktorosai is. Idén a Királyhelmeci Állami Gazdaságban két egyetemesen gépesített csapat 900 hektáron látott a munkához. Az egyik közülük, Paka Pál vezette 19 főnyi csoport, bejelentette részvételét a „CSKP XII. kongresszusának brigádja" címért folyó versenyben, egyben kötelezettséget vállalt a gabonafélék hektárhozamának egymázsás, a siló kukorica hektárhozamának 10 mázsás és a szemeskukorica hektárhozamának 8 mázsás növeléhozzák rendbe a gépesített művelés számára. E terület 15 százalékán az új technológia szerint takarítják be a takarmányt. A napokban 5500 hektárnyi rétet, 5200 hektár legelőt műtrágyáznak és húgylével öntöznek. Hosszabbított műszakban A görgői szövetkezetesek is türelmetlenül figyelték a talaj szikkadását. Nekirugaszkodtak a munkának, de mire vetésre került volna a sor, az idő mindig elromlott. Végre a komplexbrigád kifogott az időn, és március 28-án földbe került az első mag. Ez a siker felbuzdította a szövetkezeteseket, s másnap a falu aprajanagyja a mezőn tevénykedett. Trágyát hintettek, követ szedtek az őszi vetésről, stb. A Péterháza dűlőben már a kapásnövények talaját készítik elő a traktorosok, hosszabbított műszakban. (csj) A téli csapadék hiánya, az elkésett kitavaszodás a gabonatermesztésben komoly problémákat vet fel. Egyrészt a naponta ingadozó és fagypont alá süllyedő hőmérséklet gyengíti az ősziek állományát, másrészt a talaj állapota sok esetben nem alkalmas talajelökészítésre a korai vetés iránt annyira igényes tavasziak alá. Nagy hibát követnénk el, ha beletörődnénk az időjárás változhatatlanságába és nem igyekeznénk teljes erőnkkel kialakítani a gabonafélék agrotechnikájának előfeltételeit. Vitán felül áll, hogy azokon az állományokon, amelyeken már ősszel betartották a helyes agrotechnika alapfeltételeit, az ősziek állapota jobb, mint ott, ahol nem szenteltek ennek kellő figyelmet. Az ingadozó hőmérséklet következtében sok helyen felfagyott a talaj felső rétege, sőt egyes esetekben a fagy teljesen kihúzta a növényeket. Előfordul, hogy a növénykék a vetőmaggal és gyökérzetükkel a föld felületén találhatók. Tapasztalataink, melyeket a „Ga- Iántai mozgalom" kötelezettségvállalásával kapcsolatban a rétéi, semptei és vágsellyei EFSZ-ben szereztünk, bizonyítják, hogy az őszi búza azon állományai, amelyeken jó volt az agrotechnika, jobban bírták a kedvezőtlen időjárást, mint azok az állományok, amelyeken az agrotechnika néhány fontos alapfeltételét mellőzték (pl. nem kielégítő vetésmélység). Az 1961/62-es tél megmutatta, hogy a kellő vetésmélység még az agrotechnikai határidő betartásánál is fontosabb. Használjunk ki minden alkalmas órát és minden rendelkezésre álló Cambridge-hengert, valamint könnyű sűrű gyürűshengert, hogy ezek segítségével visszanyomjuk a talaj felfagyott rétegét és egyben a felfagyott növényeket is. így ezek gyorsabban pótolhatják megsérült gyökérzetüket. Az alkalmas órák ilyenkor annyira értékesek, hogy ki kell használnunk az éjszakai órákat is. Természetesen ez mindig az adott talajállapottól függ, és ezért használjuk ki a dolgozók gazdag tapasztalatait. Jóllehet sokhelyütt elvégezték a tavaszi fejtrágyázást, mindenütt ahol az ősziek állapota gyenge és a fejtrágyázást még nem végezték el, nem szabad ezt tovább halogatnunk. Legyen alapelvünk, hogy az állomány minden négyzetdeciméterét meg kell trágyáznunk, azaz a salétrom elosztása legyen a lehető legtökéletesebb. A helyes salétromadag hektáronkint 50 — 150 kg. Az őszi gabona felülvetése tavaszi gabonával Az őszi gabonák károsodása szabályos megritkulás, esetleg szabálytalan foltok, néha a parcellák egy részének teljes kifagyásában nyilvánulhat meg. Amennyiben fennforog a szabályos ritkulás esete, azok a fajták, ame-Gyorsított ütem a galántai járásban Befejezték az árpa vetését A hidaskürti EFSZ tagjai a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy árpából hektáronként 29 mázsát termelnek. Hogy ígéretüket betartsák, igyekeztek a vetéssel. Az egyetemes gépesített csoport március 30-án jelentette: 80 hektáron elvégeztük az árpa vetését. A brigád megkezdte a cukorrépa vetését is. Kr. Nyolc helyett három nap alatt A Galántai „Május 9“ EFSZ dolgozói eredetileg nyolc napra tervezték a tavasziak vetését. De mivel az idő késleltette a munkát, a tervet megváltoztatták. Jól nekigyürköztek, így történt, hogy a 120 hektár árpa és zabterületet három nap alatt bevetették. P. L. Lerövidítik a határidőt A felsőszeli EFSZ addig is kihasználta az időt, amíg vetőgépekkel nem mehettek a talajra. Eddig 321 hektár búzát fejtrágyázták, a 213 hektár tavaszi árpa földjére kiszórták a műtrágyát. Mivel az idő sürget, elhatátozták, hogy 8 nap helyett 5 nap alatt földbeteszik a tavaszi kalászosokat. A lerövidítést a két műszak bevezetésével érik el. Éjjel 3 hernyótalpas simít, nappal ugyanazok a gépek agregátokat húzatnak. A legszebb eredményt elért traktorosok pótjutalomban részesülnek. (Vd) Vasárnapi műszak az érsekújvári járásban Termékenyebb rétet, legelőt A poprádi járás dolgozói idén a mezőgazdasági területnek mintegy 65 százalékát kitevő réteket és legelőket • Szímőn szombaton 12 traktorral kezdték a munkát. A traktorosok este 11 óráig dolgoztak. Vasárnap reggel újra kivonultak a határba. A két nap eredménye: 185 hektáron elvetették a tavaszi árpát. A traktorosok közül jó munkájukért dicséretet érdemelnek Illés Sándor, Takács József és Illés Vince. • A kürti EFSZ traktorosai szintén szombaton vonultak ki először a határba, majd vasárnap folytatták a munkát. A símítózást és boronálást 120 hektáron végezték el, 66 hektárt pedig bevetettek. Ezenkívül 20 hektáron évelő takarmányokból alávetést végeztek. • Az üTany nad Zitavou-i szövetkezetben a DT-sek két váltásban, a traktoristák meghosszabbított műszakban dolgoznak. Vasárnap 17 hektáron szórták szét a műtrágyát, 30 hektáron símítóztak 7 hektáron pedig elvetették az árpát. Jóth János (Érsekújvár) lyeknek jó a tavaszi regenerációja és egyben jó a tavaszi bokrosodásuk (Kosúti, Pavlovicei 198-as, Szlovákiai 200-as), a tavaszi ápolás után betölthetik a hézagokat, míg a gyengébben bokrosodó faiták kiritkult állománnyát (Hadmerslébeni VIII-as) tavaszi búza, vagy hüvelyesek felülvetésével egészíthetjük ki. A tavaszi búza felülvetésének az a hátránya, hogy a Nivafajta, amelyik nálunk bevált és aránylag korai, e tulajdonsága ellenére 4 — 10 nappal későbbi, mint a mi elismert őszi búza fajtáink. Ezért a Hadmerslébeni VIII-as kivételével, amelyik kései, kockázatos tavaszi búzát vetni a korábbi őszi búzák állományába, minthogy ezzel előállhat az állomány kiegyenlítetlen érése. Ugyanakkor a Hadmerslébeni VIII- as további előnye a hüvelyesek felülvetésénél mutatkozik, egyrészt állománya ritkább, másrészt szára szilárd. A felülvetett árpa érése jól alkalmazkodik korai érésű őszi búza fajtáinkhoz, hátránya, hogy az árut az élelmiszeripar nem veszi át, természetesen vetőmagnak sem használhatjuk. Abban az esetben, ha az állomány annyira hibás, hogy kiszántását mérlegeljük, kell hogy: 1. Bejárjuk az egész parcellát és jól bokrosodó fajta esetében számítván azzal, hogy jó bokrosodásával kipótolja a hézagokat, igyekszünk jó agrotechnikával mindent megtenni az állomány megmentése érdekében. 2. Még a legkisebb állományt sem szabad a JNB engedélye nélkül kiszántani. 3. Elképzelhetetlen, hogy a most kiszántott őszi búza parcellájába tavaszi búzát vessünk. A kiszántásra kerülő őszi búzák tavaszi búzával való pótlását következőképpen javasoljuk: Amennyiben őszi búzát akarunk kiszántani, azonos területű, ősszel mélyen szántott, jó előveteményü parcellát keresünk és ezt készítjük elő a tavaszi búza alá. Négyzetméterenként 500 — 550 csírázó szemet vetünk 5 cm mélyre. Csak a tavaszi búza elvetése után szántjuk ki az őszi búzát, amennyiben a JNB erre engedélyt adott. A kiszántás, esetleg kultiváció esetében a kukorica agrotechnikáját alkalmazzuk, minthogy ilyenkor a kiszántott búza helyébe minden valószínűség szerint kukorica kerül. Mi a tavaszi búza fő követelménye ilyen előrehaladott időpontban? Az április eleji kitavaszodás nálunk nem ritka eset, s már száraz években is sikerült tavaszi búzából jó termést elérnünk a kukoricakörzetben is a következő eljárásokkal: 1. Minthogy a tavaszi búza gyengén bokrosodik és a vetés késői időpontja egyrészt keskenysorú vetéssel, másrészt négyzetméterenkint 500 — 550 csírázó mag számításával, ami 7,5 cm-es sortávolság esetén folyóméterenkint 58 — 42 szemnek felel meg. 2. Vetésmélység 5 cm, hogy a vetőmag kellően nedves és hűvös rétegbe jusson. 3. Ki kell használnunk a természeti viszonyokat is, a nedvesebb, üdébb fekvésű helyeket, ahol a szárazság kevésbé fenyeget. 4. Alkalmatlan tavaszi búza vetésére a kavicsos altalajú föld, ahol a szárazság fokozottan veszélyezteti a tavaszi búzát. Az őszi búza tavaszi fejtrágyázásához és hengerezéséhez hasonlóan a tavaszi búza vetése szempontjából is döntő a munkára alkalmas órák tökéletes kihasználása. A tavaszi árpa vetését (tekintettel a kései kitavaszodásra) nagyobb gonddal és figyelemmel végezzük. Jóllehet az árpa vetésének agrotechnikai határideje a kukoricakörzetben március 10 április 5, tehát eddig még semmit sem mulasztottunk — az árpa vetésére használjunk ki minden alkalmas órát és eszközt, amint azt a talaj állapota lehetővé teszi. Az agrotechnikai határidő betartása esetén négyzetméterenkint 400 csírázó szemet számítunk. Az agrotechnikai határidő után vetett árpa vetőmagmennylsége 450 szem négyzetméterenkint. Azon állományoknál, ahol az árpa évelő herefélék védőnövénye, a vetőmagmennyiséget 25 — 30 %-kal csökkentjük. A vetés mélysége tiszta állományban 4 — 5 cm, herefélékkel vetve 3 cm.
