Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-07 / 19. szám

S“ a tvaroznai szövetkezetben

A gyerki szövetkezetben is kitisztították már a vetőmagot. A vetögépek indulnak a határba. Nincs idő a várakozásra, hisz 15 hektár mákot vetnek. Képünkön Huszárik Rudolf és Jozef Fríz az utolsó csavarokat húzzák meg a traktoron. Munka közben megalakítják a gépesített brigádot. Huszárik Ádám gépesítő vezetésével olyan kiváló traktorosok, mint Gál László, Fábián Lajos és Huszárik Rudolf, bizonyára megállják a helyüket a tavaszi munkákban.

Foto: Bállá

Céltudatosan használjuk ki a tartalékokat

(Befejezés az 1. oldalról)

számítva pedig 1 Rg sertéshús kitermelésében 5,5 kg-os zabegység mellett ez a tétel 411 000 darab 100 kg-os vágósertésnek felelne meg. A nyugat-szlovákiai kerületnek az idei terv összesen 79 550 tonna sertéshús felvásárlását Írja elő. Az említett intézkedésekkel a felvásárlási feladatoknak több mint a fele teljesíthető lenne.

• * * *

Most pedig utalni szeretnék arra, hogyan oldhatók meg a nyugat-szlovákiai kerületben a tehénállomány hasznossági problémái. Hol, és milyen források állnak a szarvasmarhatenyésztés rendelkezésére köztársaságunknak ebben a legjelentősebb mezőgazdasági kerületében, hogy a harmadik ötéves terv szerint végre teljes mértékben biztosítva legyen a tej és a marhahús termelése? Ismét hangsúlyoznom kell, hogy a tehénállomány növelése csak az üszők szakszerűbb nevelésével és idejében történendő befolyatásával érhető el.

Tavaly ebben a kerületben a tehénállománynak terv szerint 20 500 darabbal kellett volna szaporodnia. Az év elején 107 000 darab egyévesnél idősebb üsző állt rendelkezésre, s ezek közül több mint 45 300 borjas volt. Rajtuk kívül az első negyed évben további 12 900 üszőt folyattak be. Az év folyamán azonban csak 36 200 előhasi üsző borjazott le, amellett 37 200 tehenet vágási célokra kiselejteztek és így tavaly a tehénállomány ahelyett, hogy szaporodott volna, mintegy 1000 darabbal csökkent. Az állomány csökkentésére került sor a dunaszerdahelyi, a galántai, a nyitrai, az érsekűjvári, a topolcanyi, a trencíni és a trnavai járásokban. Ezzel szemben a lévai járásban 1400 darabba) növelték a tehénállomány létszámát, közben 117 %-ra teljesítették a szarvasmarha vásárlási tervét és több mint 100 %-ra a húseladást. Miben rejlik a lévai járás sikere?

A lévai „rejtély“

A múltban a lévai járásban és a területi átszervezés folytán hozzácsatolt zselízi járásban sem büszkélkedhettek jobb állattenyésztő-hagyományokkal, mint Dél-Szlovákia bármely járásában. A zselízi járás vezető tényezői azonban 5—6 évvel ezelőtt rájöttek, hogy fejlett szarvasmarhatenyésztés nélkül lehetetlen a mezőgazdaság fejlődését elősegíteni. Erről elsősorban a szövetkezeti tagságot győzték meg. Munkájuk jól indult. Miután Lévához csatolták őket, a már bevált munkamódszereket kiterjesztették a mezőgazdasági szempontból annyira jelentős járás valamennyi községére. Dr. Kovács, járási állatorvos szakirányításával megosztották a feladatokat. A következetes irányítás és az állandóan ellenőrzött nyilvántartás lehetővé tette részükre, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek. Az állománynövelés igyekezetével párhuzamosan hozzáláttak a szarvasmarha egészségi állapotának megjavításához. Felhasználták a hegyvidéki EFSZ-ekkel való együttműködés lehetőségeit. 1958-ban 160 üszőt legeltettek a Doln^

Kubín-i járás velicnai szövetkezetének hegyi legelőin, a következő évben már más szövetkezeteknél is, összesen 565 darabot, 1960-ban 1412-t és 1961-ben 805 üszőt. Az együttműködő szövetkezetekben lényegesen csökkent a szarvasmarha tuberkulózisa, és tavaly a léva> járásban ez az állatbetegség 6,7%-ka! csökkent, s ezzel a nyugat-szlovákiai-kerület legjobb eredményét érte el.

Munkájuk folyamán természetesen nehézségekkel is meg kell küzdeniük. A fogyatékosságok dr. Kovács elvtárs szerint abból állnak, hogy a h<*yi nemzeti bizottságok számos faluban nem vezetnek pontos nyilvántartást az üszők átcsoportosításáról, mégpedig mindenekelőtt azokban a községekben, ahol csak természetes megtermékenyítést alkalmaznak, azonkívül a járás peremközségeiben, például Kozárovcében, ahol még erősen képviselt a magánszektor, Rybník, Cajkov és Uhlisk falvakban, ahonnan borjas üszőket más Járásokba és kerületekbe adtak el.

A járás illetékesei a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének súlypontját a szocialista szektorban látják. Azonban itt is akadnak még gátló körülmények. így például a járás négy tenyészetében elemi csapások, és ismeretlen betegségek következtében 150 borjas üsző hullott el és 122 esetben elvetélésre került sor. A járás mesterséges megtermékenyítési tevékenysége sem mentes hibáktól. Dr. Kovács elvtárs, mezőgazdasági bizottságunk ülésén arról is beszámolt, hogy 8, távoli legelőkre küldött üszőcsorda bika nélkül maradt és természetesen befolyatás nélkül tért vissza. Ha a nyugat-szlovákiai kerületnek mind a 11 járásában meghonosodnának a lévai elvtársak módszerei, a tehénállomány évente 15 000 darabbal szaporodna.

Tegyük fel a kérdést: Miért ne volna mindez megvalósítható? Azonos számú szakemberek, azonos takarmány alap és alapjában véve azonos, sőt néhol még jobb termelési lehetőségek állnak rendelkezésre és a tehenek száma a járások felében mégis nemhogy emelkedne, hanem csökkent.

* * *

Ugyanennek a problémának azonnali megoldását követeli a helyzet a közép-szlovákiai kerületben is, mégpedig mind a síkvidéki, mind a hegyvidéki és hegyaljai mezőgazdasági üzemekben. A kerület szocialista szektorában a szarvasmarhaállomány igen alacsony színvonalában kereshető ugyanis az egész mezőgazdasági termelés rossz helyzetének oka.

1960-ban a cseh kerületek hegyvidéki és hegyaljai szövetkezeteiben a szarvasmarhák sűrűsége 100 hektár után 64 darab volt, ezzel szemben Szlovákia megfelelő területein csak 52, a teheneké Csehországban 26, Szlovákiában viszont csak 12.

A tej és a vágómarha termelésében a hegyvidékeken például 1960-ban a szövetkezetek egy hektárra számított összehasonlításban a cseh kerületekben 419 liter tejet termeltek, Szlovákiában pedig csak 157 litert: vágómarhában Csehországban 65,2 kg-ot, s ezzel szemben Szlovákiában csak 27,6 kg-ot.

Szlovákia hegyvidéki és hegyaljai körzeteiben állandóan magas a sertésállomány létszáma, s ez ellentétben áll a helyes termelés elveivel, mivel annak alapját a szarvasmarhatenyésztésnek kellene képeznie. 1960-ban ezeken a vidékeken a szövetkezetek 100 hektár szántóterület után 56 sertést neveltek a cseh kerületekben, Szlovákiában 73-at. (Sőt, a L. Mikulás-i járásban 133 darabot.)

Az 1957. évi eredményekkel szemben Szlovákia hegyvidéki körzeteiben a juhállomány a 100 hektáronkénti 41 darabról 20 darabra csökkent a szövetkezetek közös tenyésztésében és 51-ről 36 darabra az állami gazdaságok tenyésztésében.

Gyakran hallunk olyan nézetekről, hogy a két évvel ezelőtt bevezetett egységes beszerzési árak nem rentábilisak a szlovákiai hegyvidéki mezőgazdasági termelés szempontjából. Ez érthető Is ott, ahol 25—30 szarvasmarhát és 8—10 tehenet nevelnek 100 hektár mezőgazdasági területen, hiszen az ilyen helyeken sokkal magasabb árak által sem lenne gazdaságos a termelés.

* * *

Mi a teendő, hogy a kelet-szlovákiai kerületben, elsősorban a kelet-szlovákiai síkságon a lehető leggyorsabban fejlődjék a mezőgazdasági termelés?

Teljes ütemben folynak ott a széleskörű talaj javítási munkálatok. Tavaly a kelet-szlovákiai kerületben 82,7 millió koronát áldoztunk talajjavításra, s ebből 45,6 milliót a keletszlovákiai síkságra. Az ez évi munkálatokra a terv alapján további 80,2 millió korona áll rendelkezésre, s ebből 36.3 millió a kelet-szlovákiai síkság részére. Megkezdjük a vihorláti víztároló, 10 km-t kitevő levezetőcsatornák, gátak és szivattyúállomások építését és folynak már a bodrogközi öntözési rendszer építkezésének munkálatai is. Mindaz, ami nem is olyan régen csak szakemberek vágyálma volt, most hála a párt gondoskodásának, valósággá válik Kelet-Szlovákiában. Pedig ez még csak az első lépés a terebesi, michalovcei és kassai járások mezőgazdaságának felvirágoztatása felé. A Kárpátok vízfolyásainak szabályozása és a vízgazdálkodási beavatkozások mind hiábavalók volnának, ha a kelet-szlovákiai síkság földterületein haladéktalanul hozzá nem fognánk a talajkihasználás mélyreható megváltoztatásához.

Ebben a kerületben a növénytermesztés és az állattenyésztés eddigi színvonala a következőkkel jellemezhető: Nagy kiterjedésű, savanyú talajú rétek és legelők, ember és állat itatására szolgáló gémeskutak és nemrégen még sztyeppéi kishozamú, állandóan beteg szarvasmarhákkal. Röviden kifejezve, azt a külterjes gazdálkodást tapasztalhatjuk ebben a kerületben, amilyet 10-15 évvel ezelőtt Bratislava közelében és Dél-Szlovákiában is ismertünk.

Legfőbb ideje tehát, hogy megtanítsuk ott az embereket a belterjes gazdálkodás módszereire és arra hogy jól használják fel a kelet-szlovákiai sikság teljes földalapját. A lehető leggyorsabban kell javulnia minden tekintetben a kerület szarvasmarha állományának.

Meggyőződésem, - mondotta befejezésképpen Chudík elvtárs —, hogy amennyiben három szlovákiai kerületünk mezőgazdasági fejlődésének előbb említett problémáit szem előtt tartjuk, és azok megoldását a nemzeti bizottságokkal együttműködve következetes felvilágosító munkával és jó munkaszervezéssel biztosítjuk, akkor a sikerek sem maradnak el.

Gépjeiket saját műhelyeikben javítják (a tavaszi munkát akár most megkezdhetnék, mert a gépjavítással előre vannak!). Ennek az az előnye, hogyha valamelyik gépük estére kiesik a munkából, a másnapi munkában nélkülözhetetlen, hát reggelre kijavítják.

A Mária Divácká vezette növénytermesztő csoport a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy versenyez a szocialista munkabrigád megtisztelő címért. Ezt a többi között azzal akarják kiérdemelni, hogy 420 mázsás hektárhozamot érnek el cukorrépából, burgonyából pedig 200 mázsát átlagosan.

Munkacsoportjuk közösen látogatja a színházat, s mind a 19 asszony résztvesz a pártiskolázáson.

Ogy-e, lehet, s van mit tanulni a tvaroznáiaktól ? 1 Ferencz Béla

Kezdettől közösen művelik a háztáji földeket • Jó a tagság munkaerkölcse — parancsolgatás nélkül, felelősségteljesen • 515 hektáros szövetkezetben 30 fiatal munkaerő • Tej a fő pénzforrásuk • A fogatos csoport vezetőjéből — gépesítő

kát. Ezt annak köszönhetjük, hogy már régóta minden fontosabb ügyesbajos dolgot megvitatunk a tagokkal. Vállalásaink teljesítése arra ösztönzött bennünket, hogy marokra fogjuk az eszünket, s idejében intézkedéseket tegyünk a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére szövetkezetünkben. Felhívásunkból már közismert, hogy mit vállaltunk.

Harmincnégy tehén jut náluk száz hektárnyi területre. így tehát a tejből származó bevétel biztosította a munkaegységre járó előleget. Most áttér, nek a szilárd munkadíjazásra: újból a tej lesz a legfőbb pénzforrásuk. Van még 10 gümökóros tehenük, de ezeket már ez év első felében kiselejtezik.

Mint ismeretes, Szlovákiában a múlt nyári szárazság következtében a szövetkezetek legkomolyabb gondja az állatállomány takarmányozása az újig. Ezért azzal a kérdéssel fordultam az elnökhöz, milyen a helyzet e téren náluk.- Amikor a hatékonyság felülvizsgálásáról volt szó - magyarázza Veíera elvtárs -, rájöttünk, hogy a takarmányalap biztosítása körül nincs minden rendben. A takarmány rovására mákot vetettünk. Tavaly aztán azt mondottuk, mák ide, mák oda, nem vetünk, de silókukoricát annál inkább, ami a cukorrépa után a legjobban beválik. Eddig a cukorrépa után árpát vetettünk. Szárazság idején azonban a cukorrépa nem merítette ki a talaj táperejét, az árpa aztán ebben a földben gyors fejlődésnek indult, s még éretlen állapotban ledőlt.

Amikor a gépparkba terelődött a szó, kiderült, hogy a szövetkezet fej. lődésének második szakában 53 pár lóval rendelkeztek. Aztán elkezdték a gépeket vásárolni, s a lovak száma 12 párra csökkent le. így felszabadult a fogatoscsoport vezetője, akiből gépesítőt faragtak. Ami pedig a gépállományt illeti, a kerekes traktoraik száma 9, ezenkívül egy DT — 54-es lánctalpas és egy Szuper —50-es traktoruk, valamint egy tehergépkocsijuk is van.

Liákutin gépesltővel is szót váltunk.

— Jó ez a mi kollektívánk — beszéli. — A szocialista munkaverseny forrasztott eggyé bennünket. Csoportunk tavaly 113 hektár gabonát aratott le kombájnnal, két menetben, s még arra is futotta időnkből, hogy a jihlavaiakat is kisegíthettük.

Morvaország Központja orno. innét i 12 km-re esik Tvarozná, ez az 1100 i lakosú község, három irányban hosz- I szúra elnyúlva. A szlovákiai magyar ' falvakkal összehasonlítva, csak annyi : a különbség, hogy itt kövezett a fő- < utca. Meghogy nagyon korszerűek az 1 üzletek. Az ittenieknek nem kell 24 i kilométert (oda-vissza) rázatni ma- : gukat Brnóba, ha vásárlásra szottyan i kedvük.

Ragadós sárban Vezet az út az EFSZ 1 irodájába. A többi épülettől csak a ; cégtábla különbözteti meg, de belül- ■ ről Ízlésesen berendezték ezt a két :

helyiséget. Ján Vecera és Frantisek 1 Divácky elvtársakat a telefon körüli feszes várakozásban találom. Előbbi a szövetkezet, utóbbi pedig a helyi pártszervezet elnöke. Az asztalon egy tucat fénykép, az itteni szövetkezet : életéből.

A szövetkezet elnöke elújságolja, 1 hogy 60 hektárral kezdték a közös 1 gazdálkodást, még 1949-ben. Azóta 1 közösen művelik a háztáji földjeiket. Ezzel kizárják az esetleges nézeteltéréseket, s rengeteg munkanap válik szabaddá a közös munka javára.

— Kezdetben nehézségeink voltak l — említi meg Vecera elvtárs — ] mindössze négy férfi és egynéhány ! asszony képezte a munkaerőt. Nem 1 volt bizony rózsás a helyzet. Sokáig 1 tartott, amíg a sikerekig eljutottunk. 1 Ma már jó a tagság munkaerkölcse, . s elérte azt a fejlődési fokot, hogy 1 napi munkája közben előadódó ne- . hézségeket, feladatokat minden fel- 1 sőbb beavatkozás nélkül oldja meg. !

Elért sikereik nyomán az életszínvonal magas Ezt a pár példa is bizonyltja: az 1100 lakosú községben 50 személyautó, 300 motorkerékpár, : s 170 televízió van. Ehhez nem kell bővebb magyarázat. . '

Ezek után érthető, hogy miért van ; 30 fiatal tagja ennek a szövetkezetnek, amely csak valamivel több mint | ötszáz hektáros.

Az elnök elmondja, hogy az új célok elérése érdekében ma is meggyőző munkát kell végezniük. De szive- 1 sen teszik, hiszen megvan az eredménye.

— Köztársasági elnökünk, Novotny elvtárs az EFSZ-ek V. kongresszusán azt mondotta, hogy mezőgazdaságunknak 1970-ig el kell érnie az ipari termelés színvonalát. Felhívta a szövetkezetek küldötteinek figyelmét, hogy munkafelajánlásokkal mozdítsák elő a cél elérését. Mi eddig becsülettel teljesítettük minden vállalásun-Földműves-akadémia aTátrában

istállótrágya gondozása hozta — magyarázta Z s i g r a i József, a Tornai Állami Gazdaság mezőgazdásza. — Két ember, ezak már a szervestrágya kezelésének mesterei, egész évben törődnek a trágyával. Mindennap kivitetik a trágyát az istállóból a mezei trágyatelepre. Ott gondosan eligazgatják, Nyáron pedig vízzel is megöntözik. Törődnek azzal is, hogy a leszivárgó trágyalé el ne folyjék. Két arasznyi tőzeget terítenek a földre, és ennek közepére rakják a trágyatelepet. Amikor az istállótrágya megérik, széthordják a földre, a trágyalével átitatott tőzeget pedig egyéb hulladékkal együtt komposztolják. Ennek és a jó agrotechnikának, meg a nagy termőképességű búzafajtáknak köszönhetjük, hogy kavicsos, klstermőrétegű földjeinken a „Szán Pásztoré" olasz búza 40 mázsát termett hektáronként és a hazai nagytermőképességű búzafajtánk sem maradhat le nagyon mögötte.

Zslgrai elvtárs versenyre hívta fel Kelet-Szlovákia szövetkezeteit és állami gazdaságait a legnagyobb eredmények elérésére a fő mezőgazdasági növények, a kukorica, a búza, az árpa, a herefélék, a cukorrépa termelésében.

Ezt az elhatározását nem kis gond előzte meg. öt mezőgazdász társával, akik szintén az igazgatósághoz tartoznak, az előző estét átvirrasztották ennek az ügynek a megbeszélésével.

. Cs. J.

szórós keresztezésu hibridek, mint például a lednicei, nyárasdi vagy a kanadai 6 —8 év múlva szétesik fajtaalapító törzseire, illetve azokhoz hasonló törzsekre. Morgan szerint ugyanazokra, amelyekből kiindult. Micsurin ezzel szemben bebizonyította, hogy csak azokhoz hasonlókra. Micsurin nyomdokait követtük. Nem vártuk meg, hogy szétessenek a törzsekre, hogy odajussunk ahol a part szakad. A kanadai hibrid szomszédságába minden évben ültettünk számos más hibridet: ledniceit, nyárasdit, a magyarországi óvári 5-öst, a cseh korait és egyebeket. Ezáltal mindig új fajtákat értünk el. Kiválogatottuk belőle az egyöntetű csöveket, s azoknak mindkét végéről a nem megfelelő szemeket külön morzsoltuk , s takarmányozásra használtuk fel. így tehát egyforma vetőmag, a legújabb módszer révén nagyon elősegítette a gépesített brigádok feladatainak teljesítését. 106 mázsa kukoricát termeltünk hektáronként — az öt hektáros kísérleti parcellán — májusi morzsoltra számítva és 60,3 mázsa volt az átlag az összes kukoricaföldön.

Ezzel az eredménnyel első lett a kerületben a stretávkal szövetkezet.

Számos ilyen különös mesterfogást és rejtett tartalékot tártak tel a gyakorlat emberei; az egykori kis- és középparasztok és a mezőgazdasági dolgozók.

— Nálunk a legnagyobb sikert az

A nagy terméshozamok mesterei, tudományos dolgozók, kutatók és kísérletezők egyhetes földműves-akadémián vettek részt Tátralomnicon. Közülük 18 mezőgazdasági mérnök tartott egy-egy tudományos előadást, hogy felfrissítsék vele a gyakorlat embereinek elméleti tudását. Az előadások végén pedig a nagy terméshozamok mesterei mondták el, hogy milyen módszerrel érték el eredményeiket. Milyen agrotechnikát alkalmaztak, hogyan használták ki a gépeket, s milyen mesterfogásokat alkalmaztak, hogy a kontinentális éghajlat és sokféle talajfajták okozta nehézségeket Kelet-Szlovákiában leküzdjék. Ugyanis hazánk többi részében az óceáni légáramlás uralkodik, amely más éghajlatot is teremt. Az akadémia legérdekesebb tanulsága, hogy az ötéves terv négy év alatti teljesítésének problémáira a legértékesebb feleleteket a gyakorlat emberei adták.

— Sokan bíráltak bennünket azért, hogy miért kanadai hibrid kukoricát termesztettünk és nem hazai fajtát — tette le a garast Szabovik András, a stretávkai EFSZ elnöke. - Mert nem volt más ...

Beszéde végén pedig mindenki megértette, hogy nem tévedésről van szó, hanem hasznos népi kísérletezésről, egy újfajta hibridkukorica előállításáról.

— Mi is tudtuk azt, hogy a több-