Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-07 / 2. szám
műszakban folyik a munka. A legközelebbi hónapokban befejezzük a 7ŰÜ férőhelyes teljesen gépesített kocanevelőt. Itt a kocáknak külön takarmányelőkészítőjük, etetőjük és gondozójuk lesz. Hiszen az ilyen takarmányelőkészítőnek egyben jó szakembernek, zootechnikusnak is kell lennie, tökéletesen ismernie kell a takarmány előkészítésének technikáját és technológiáját. Azzal számolunk, hogy 700 koca ellátására két műszakban 14 dolgozóra lesz szükségünk, S hogy így az egy elválasztott malacra eső költségeket 13 —15%-kal csökkentjük. A szarvasmarha-tenyésztésben a munkatermelékenység növelése és a gépesítés terén eddig igen keveset tudtunk megvalósítani. A legközelebbi hónapok folyamán azonban a termelés e fontos ágazatában is megteszünk minden lehetőt, hogy javítsuk az eddigi eredményeket. Meg vagyunk róla győződve, hogy intézkedéseinkkel biztosítjuk a reánk háruló nagy feladatok sikeres teljesítését, s hogy pártunk vezetésével hozzájárulunk a valóban szép, szocialista mezőgazdaság kiépítéséhez. Gregor Mátyás, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója Fejjel befelé fordult bábok Megesik, hogy a bábok fejjel a sejt alja felé fordulnak. A méhek nem tud-, nak kibújni. Meyerhofj azzal próbálja ezt magyarázni, hogy megzavarta valami e gubáját szövő álcát. El lehet képzelni például, hogy a lép lehűlt az álca fejlődésekor. A szövöálca éppen fejjel bejeié fordult akkor, s így is maradt, ebben a helyzetben cdakult bábbá. (Leipziger Bienenzeitung, NDK)' Gesztenyeméz Európában Olaszország vezet gesztenyével. Az olasz gesztenyeméz Aldrovandi szerint illatos, sötétbarna, jellegzetes ízű. Gyorsan egyenletesen kristályosodik^ Kicsi a kereskedelmi értéke, pedig kiváló táplálék. Ha a méhek gesztenyemézet gyűjtöttek, a kaptár évekig megtartja a .szagát. (L’Apicoltore d’Italla, Olaszország) Januári teendőit a baromfitenyésztésben Január elsejével harmadik ötéves tervünk második évébe léptünk, s ezzel tervfeladataink nagyban megnövekedtek. Ha a múlt évben jói gazdálkodtunk, és a tervnek megfelelően elegendő jércét neveltünk, továbbá, ha az állomány jó egészségnek örvend, szorgalmas munkánk jutalmaként ez évben is szép eredményekre számíthatunk. Januárban megkezdjük a keltetést. Nagyobb baromfitelepeken ilyenkor már csirkétől hangos a nevelőház, amelyeket pecsenyehúsra készítenek elő. Hogy a keltetésben jó eredményeket érjünk el, megfelelő minőségű tojástermelésről kell gondoskodnunk. Ennek megfelelően a rendelkezésünkre álló takarmányok helyes keverésével etessük törzs- és tojóstyúk állományunkat. Ne feledkezzünk meg a zöldpótló, vitaminokban gazdag takarmányok etetéséről sem. Főleg zárt helyen, nagyüzemi rendszerrel nevelt tojóstyúk állomány esetén ügyeljünk a helyes baromfitartásra és a szakszerű takarmányozásra. A takarmányokon kívül ne feledkezzünk meg a gritt (vagyis a szénjravas takarmánymész) a durvaszemcsés folyami homok, az apró kavics és a takarmánymész rendszeres adagolásáról sem. A tavalyi kelésű 5ércék már elérik a fajtabéli fejlett tyúkok súlyát. Tojásaik súlya is nő. Jó erőnlétükhöz több takarmánynyal járulunk hozzá. A keltetésre szánt tojásokat naponta háromnégyszer szedjük össze és szállítsuk a tojásraktárba. Itt vigyázzunk a hőmérsékletre, hogy 12 foknál magasabb és S foknál alacsonyabb ne legyen. A nagy höingadozás és a hosszú raktározás nagyban rontja a kelés! százalékot. Vigyázzunk, nehogy 8 — 10 napnál öregebb tojás kerüljön a keltetőgépbe. Ajánlatos a keltetésre szánt tojásokat naponta, de legalább minden másnap megforgatni. A tojóházakban és az ólakban naponta ellenőrizzük az állomány egészségi állapotát. A beteggyanús tojóstyúkokat, amelyek a rudakon ülnek, sarokban gubbasztanak, vessük vizsgálat alá, és állapítsuk meg, mi a bajuk. Ha a bajt nem tudnánk megállapítani, úgy hívjunk állatorvost. Szigorúan tartsuk be az állatorvos utasításait. Vigyázzunk minden egyes tojóstyükra, mert minden egyes elhullott állattal 120 150 db tojást veszítünk. A változékony idő sok állományban náthát és diftériát váltott ki. A beteg csoportokat azonnal különítsük el és kezdjük meg gyógykezelésüket. Fel kell készülnünk a csibék nevelésére. Ha a nevelöházakat még nem javítottuk és nem fertőtlenítettük ki, úgy azonnal fogjunk hozzá ehhez a munkához. Az etetővályúkat és az itatókat javítsuk ki. Gondoskodjunk melegfejlesztő kályhák, fűtőtestek, valamint műanyák idejében történő beszerzéséről. Ne hagyjunk mindent az utolsó percre, hiszen naposcsibéinknek a melegítő lámpák és a műanyák alatt 28 — 30 fok melegre van szükségük. Ezt a hőfokot fokozatosan csökkenteni kell. Már előre gondoskodjunk csibéink részére megfelelő száraz alomról. Erre a célra jó a szalmaszecska, a pelyva, a gyaluforgáes. A 3—4 hetes életkor betöltése után már fűrészport is tehetünk alájuk. Ha kacsáinkat meleg száraz ólban tartjuk, megkezdik a tojásrakást. Tojáshozamukat jobb takarmányozással, csírázott zab, szilázs, lucernaliszt vagy sárgarépa etetésével fokozhatjuk. Még jobb eredményeket érhetünk el a kacsaólak mesterséges megvilágításával. Minden 5 — 6 tojóra egy gácsért számítsunk, mert csak így lesznek tojásaik termékenyek. Állandóan álljon tiszta víz kacsáink rendelkezésére, mert a kacsa gyakran szomjas. Gondoskodjunk apró-kavicsos, durva folyami homok és takarniánymész szükségletükről is. A kacsatojás zsírtartalma magas, így gyorsan romlik. A keltetésre szánt tojásnak nem szabad hét napnál idősebbnek tennie. Libáink is megkezdik lassan a tojásrakást. Gondoskodjunk száraz alomról, hogy a hideg időben azon tartózkodhassanak. Emeljük kissé a fehérjetartalmú takarmányok etetését, de okvetlenül kapjanak csírázott zabot és sárgarépát. A szilázst nehezen szokja meg a liba, de 4 — 5 napi etetés után már szívesen fogyasztja. Tojásaikat szedjük össze, és tartsuk melegebb helyen. Ezeket naponta forgassuk meg. A libák itatására is nagy gondot fordítsunk. Ügy a kacsa-, mint a libaállományunkban ügyeljünk arra, hogy jó erőben legyenek az állatok, de ne hízzanak el. Ha gúnárainknak külön egy kis zabot adhatunk naponta, úgy a tojások megtermékenyítését jelentősen fokozni tudjuk. Pulykáinkat tartsuk jó erőben, reggel, este ad-, junk nekik szemet. Délben főtt krumplit, reszelt répát, lucernalisztet keverjünk nekik búzakorpával vagy darával. Lassan készítsük elő a márciusban megkezdődő tojásrakásra a pulykaállományt. Péterfalvi László, baromfitenyésztő, Nyitra Gazdasági „csodák“ Udo Hennings nyugat-németországi zöldségtermesztő szerény kis konyhakertészete messze esett a legközelebbi várostól. Miután sehogyan sem sikerült megtudnia, .mennyiért árusítja a fejeskáposztát az a felvásárló nagykereskedő, aki neki csupán 9 pfenniget fizet darabonként, különös cselhez folyamadott: kivájta az egyik káposztafej torzsáját s apró cédulát rejtett el belsejében kérve a „becsületes megtalálót", közölje vele, mit fizetett érte a városban. És rövidesen megjött a meglepő válasz: 98 pfenniget kellett érte fizetnie egy müncheni cselédleánynak, vagyis 1000 százalékkal többet, mint amennyit Hennigs kapott a nagykereskedőtől. Íme a Német Szövetségi Köztársaság egyik „gazdasági csodája". A svájci iskolákban pályázatot hirdettek: soron kívüli vakációval egybekötött külföldi körutazásra indulhat az a diák, aki a tehéntenyésztésről és tejtermelésről a „legérdekesebb" dolgozatot megírja. A versenyt a svájci mezőgazdasági minisztérium volt kénytelen kiírni, hogy nagyobb mennyiségű tejivásra ,buzdítsa' a polgárokat, mivel a svájci állattenyésitok nem képesek tejfeleslegüket értékesíteni. • Az idén több mint 800 tudományos intézet, kolhoz és szovhoz különböző övezetekben, különféle talaj-, éghajlati-, hőmérsékleti viszonyok között több mint 250 ezer hektáron kőolajból előállított serkentőket próbált ki. Az elért eredmények mindenben igazolták a várakozásokat. Bebizonyosodott, hogy a kőolajból készült biológiai serkentők gyorsítják a csírázást, növelik a levelek klorofiltartalmát. Az ukrajnai kísérleti kukoricaföldeken 50 —100%-kai több kukoricacső termett az említett serkentők hatására. 1962. január 7.
