Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-04 / 18. szám
Németh Ferenc két segédjével zettel és állami gazdasággal. A traktorok javításán kívül vontatott gépeket, eszközöket is javítanak. 406 vetögépet, 142 négyzetes-, fészkes kukoricavetőgépet és 11 réparhagvetőt javítottak ki, ezenkívül több mint 1000 egyéb, a tavaszi munkákhoz szükséges fogas, henger, borona és simító vár indulására. összevonva, százalékban kifejezve a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek 90 %-a készült el ezidáig. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a komáromi járásban az indulást, a tavaszkezdést felkészülve várják. A gépek nagy része megvan, de a gépekhez elegendő szakképzett munkaerő kell. Hogy e téren se le-Indulás előtt mikor a naszvadi EFSZ vezetősége és tagsága vállalta, hogy az ötéves tervet a megszabott határidőnél egy évvel hamarabb teljesíti, meg volt róla győződve, hogy nem vállalkozott megvalósíthatatlan feladatra. Ezt kötelezettségvállalásokkal is alátámasztották. Aztán ... aztán nem történt semmi. Az egész ügy elaludt. A vállalások teljesítését nem ellenőrizte senki. A verseny is formálissá vált. Ha valaki mégis néha lelkiismeretfurdalást érzett, s pengetni kezdte ezt a kérdést, úgy néztek rá, mint aki tárt ajtókat dönget. Hiszen a szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy az adott szó valóra váljék. Csak egyről feledkeztek meg: hogy az ötéves terv feladatainak teljesítése nem csupán a vezetőség ügye, hanem az egész tagságé. Ha nem mozgósítják az egész tagságot — a vállalás teljesítése csak álom marad. Lebecsülték a tagság szerepét, s a termelést a véletlen játékára bízták. Véletlenre pedig a tervteljesítést alapozni nem lehet! A MEGOLDÁSRA VÁRÖ PROBLÉMÁK közül az első helyet a földrendezés foglalja el. A rosszul végrehajtott műszaki földrendezés, a hibás földnyilvántartás és a szövetkezet nemtörődömsége alig kibogozható csomóvá duzzasztotta a földkérdést. Azok a rétek, amelyeket a földrendezés felszántásra jelölt ki, még most is .rétek, míg másokat a szövetkezet felszántatott. Helyettük viszont néhány darab szántóföldet befüvesítettek. A szántók közé vannak sorolva olyan homokdombok, amelyek soha művelve nem voltak. Ezeknek a szélhordta domboknak művelése nem is ajánlatos mert a megüllepedett felső réteg megbontásával a szél eróziós hatása fokozódik, s a környező szántók elhomokosodása lehet a következménye. HELYES BECSLÉSEK ALAPJÁN - újabb, pontosabb földrendezéssel és földnyilvántartással — a szántó körülbelül 50 hektárral gyarapítható, ugyanakkor a földalap 88-ról 100 százalékra növelhető. Ide sorolható a rétek és legelők feljavításának kérdése is. A tavaszi és őszi időkben a kátyús utak helyett a közlekedés áthelyeződik a rétekre, legelőkre. A traktorok és fogatok annyira összevágják ilyenkor a legelőket, hogy a 492 hektárnyi szőbanforgó területnek mintegy harmadrésze teljesen használhatatlan. Az állandóan növekedő állatállomány érdeke megkívánja, hogy a rétek termőképessége lényegesen megjavulják. Ennek érdekében a traktorosokat és fogatosokat le kell tiltani ezekről a területekről és a tönkretett réteket, legelőket két éven belül fel kel! újítani. LÉNYEGESEN EMELI a szövetkezet az ötéves tervben a 100 hektárra eső állatlétszámot. A szakosítás végrehajtásával az állatsűrüségnél bizonyos eltolódások mutatkoznak majd az egyes tenyészetek között. A baromfitenyésztés 1964. év végéig teljesen felszámolódik, s az irányadó szerepet átveszi a sertéstenyésztés, illetve a sertéshústermelés. Ennek folytán — 1960-hoz viszonyítva — a tervidőszak végére a sertéshústermelés csaknem ötszörösére emelkedik és az egy hektárra eső 44 kilóról 195 kilóra növekedik. A hízékonyság és takarmányértékesítés növelése érdekében bevezetik a nedves és száraz takarmány etetésének kombinációját, rézgálic hozzáadásával. Egy-három grammot sertésenként, a súlyhatárnak megfele-Pálfordulás Gellén A gellei Szövetkezet hosszú évek során át a dunaszerdahelyi járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozott. Sokáig nem bírta a kezdeti fogyatékosságokat leküzdeni. Csak az Utóbbi időben sikerült a jobb vezetésnek a szövetkezetét a fejlődés útjára terelni. Amint Domonkos Géza, főkönyvelő mondja: — Okultunk a múlt fogyatékosságaiból, s ma már a mi szövetkezetünk is rohamos léptekkel halad előre. Tudja, volt év, amikor 2—3 hónapig a szövetkezet nem tudott előleget fizetni, és később is csak 3 — 4 koronára futotta munkaegységenként. De ezen nem is lehet csodálkozni, mert hisz nem termeltünk jól, nem tettünk eleget a kötelezettségeinknek, s Így nem volt miből fizetni sem. Pedig hát föld volt bőven, hisz a szövetkezet nem kevesebb mint 1239 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik. S ebből 1142 hektár a szántó. Ma már, ha belenézünk a gazdasági könyvekbe, bizony alaposan meglepődünk a látható fejlődésen. Hisz hacsak a sertéshús termelést vesszük figyelembe, már az is elég okot ad a csodálkozásra. Ugyanis a szövetkezet 1959-ben csak mintegy 570 mázsa sertéshúst adott el közellátásunknak, s az elmúlt évben már 1180 mázsa sertéshús került ki a szövetkezetből. — A múlt évben — mondja Domonkos elvtárs —, amikor már azt hittük, hogy minden a rendes kerékvágásba jutott, beütött a baroinfipestis és ez terveinket alaposan megzavarta. A_ növénytermesztésben azonban szép ered. ményeket értek el a gelleiek, ami főképp a Molnár László és Puha Dénes irányította egyetemesen gépesített munkacsoportnak köszönhető. Idén pedig mintegy 65 hektáros terület mesterséges öntözését vették tervbe, 100 hektár kukoricájukon pedig vegyszeres gyomirtást végeznek. A szövetkezet az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. Ma már fejlett állatállománnyal rendelkeznek, s a növénytermesztésben el. ért eredmények is biztatóak. A munkaerőre sem lehet panasz, hisz 25 éves korig több mint 40 fiatal dolgozik a szövetkezetben. Pongrácz Gábor (Mihályfa) Pártunk és kormányunk február 6—7-i határozatában többek között felhívja az EFSZ-ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások vezetőit és dolgozóit, hogy a tavaszi munkákat agrotechnikai határidőn beiül végezzék el. ' A tavaszi munkák sikeres elvégzésének záloga az erőgépek és vontatott gépek kijavítása; s nem utolsósorban a traktorosok szakmai felkészültsége. Harmadik ötéves tervünk második évében nagy feladatokat kell megvalósítani a mezőgazdaságban. Most, az indulás előtt minden erőt arra kell fordítani, hogy a tavaszi munkák a tervek szerint follyanak, s a gépeket a lehető legjobban kihasználják. Huszárik József technikai ellenőr és Domonkos István szerelő a magasnyomású porlasztó működését vizsgálja. A komáromi járás őgyallai traktorállomáson 52 szövetkezet gépeit javítják. Ez olyan szám, amely mögött falvak, szövetkezetek, ez évi eredményes vagy eredménytelen gazdálkod sa rejlik, attól függően, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket a megkívánt időben használhatják vagy nem. Közel állunk az újrakezdéshez; a tavaszi munkák az ajtónkon kopogtatnak, minden nappal sürgetőbbek a körülmények. Kellenek a gépek! A tavaszi vetőmag kitisztítva várja, hogy a földbe kerüljön, a műtrágyát már egyes szövetkezetek szórják, hogy a kegyetlen tél által megviselt őszi gabona tápanyaghoz jusson, erősödjön. S ehhez gép, sok gép szükséges. Hegedűs Tiborral, az Őgyallai Gép- és Traktorállomás szaktanácsadószolgálat vezetőjével azt vizsgáljuk, hogyan is állnak a komáromi járásban a gépek javításával, előkészítésével a tavaszi munkákra. ■*- Járásunkban ezidáig 747 kerekes traktort javítottunk ki. A traktorok javítása a szövetkezetekkel kötött szerződés alapján készített harmonogram szerint folyik. Az eddig kijavított traktorokkal a tavaszi munkákat agrotechnikai határidőre, sőt, lényegesen hamarabb is elvégezhetik a járás szövetkezetei, ben. Tehát csupán szervezési kérdés a tavaszi munkák sikeres elvégzése. Ennek tudatában a gép- és traktorállomás a komplex gépesítési csopor. tok vezetői számára iskolázást tartott, amelyen 82 résztvevő tanult a járás szövetkezeteiből. Ezenkívül a szaktanácsadó-szolgálat állandó kapcsolatot tart fenn minden szövetkegyen szakadás, jelenleg a komáromi járásban az őgyallai Gép- és Traktorállomás Bátorkeszin, Gután és ögyallán végez traktorosképző tanfolyamot. Elegendő gép, elegendő szakember! így bátran indulhatnak. A tavaszi munkák sikeres elvégzése az egészévi terméseredményekben mutatkozik majd meg. Ennek tudatában készüljenek fel rá szövetkezeteink és az állami gazdaságok dolgozói. Legalább olyan fele'ősséggel vegyék azt, ahogy az Őgyallai Gép- és Traktoráliomás Az utolsó simítások szorgalmas gépjavítói, akik az alkatrészhiány ellenére is sikeresen oldották meg a gépek javításánál felmerült nehézségeket. -gslően. így a sertéshizlalás ideje hat hónapra csökken. A termelési költségeket olymódon csökkenthetik, ha az ólakban az etetőjáratokat bővitik, s adagolókocsikat használnak. Ezáltal a munkatermelékenység megduplázódik. A sertéshústermelést tovább korszerűsítik. Jövőre felépül egy 1200 férőhelyes önműködős sertéshizlalda. Itt egy dolgozó végzi majd el, napi két műszak mellett, a tennivalókat. KOMOLYABB FELADATOT JELENT a szarvasmarha-állomány növelése. Az 1960-as évhez viszonyítva az emelkedésnek 174 °/o-osnak kell lennie. Sajnos, az alapok ehhez nem a legbíztatóbbak. A tehénállomány 27 %-a gümőkóros. Az üszőállomány ugyan tiszta, de a rossz takarmányozás következtében gyönge erőnléty. Az állattállomány-fejlesztés távlati tervének készítésekor ezt a körülményt nem vették figyelembe, s így a terv megvalósítása eleve kétessé vált. A kitűzött cél csak akkor érhető el, ha a szövetkezet még ebben az évben legalább 20 darab nagytejelékenységű tehenet vásárol, s ezek mellé évente legalább 10 üszőt sorol a tehénállományba. Az EFSZ vezetőségének körültekintőbben kell figyelemmel kísérnie a növendékállatok takarmányozását. A növendékállat takarmányozására naponta nem elegendő és nem megfelelő néhány kiló szilázs penészes búzaszalmával keverve. így csak gümőkórra hajlamos, gyenge szervezetű lehet az állomány. Jó egyedek neveléséhez az előfeltételek megvannak, hiszen a növendékmarhatelep a nagykiterjedésű rétek kellős közepén kapott helyet. Ahhoz, hogy a marhahús termelését az ötéves terv végére megháromszorozzák, a megoldás kulcsa a növénytermesztők kezében van. Mindez — takarmánykérdés! Végre, hogy elég takarmányt tudjanak termeszteni, már nincs akadály. Ugyanis, a szövetkezeti termelés súlypontja az árutermelésről áttolódik a takarmánytermesztésre. Az egyes münkacsoportokon belüli szakosítás is a takarmányalap biztosítását segíti elő. A szemesek között uralkodó helyre kerül a kukorica, mégpedig 21 %-kal az őszi árpa és a búza rovására. Az árutermelés cukorrépára. dohányra, őszi repcére, mákra, zöldségfélékre korlátozódik. A takarmánytermesztésnél az évelő herefélék területe 18 %-róJ 22 %-ra növekedik, a többi 10,5 % legnagyobb részét pedig tejes-viaszos érettségi állapotban betakarított silókukorica foglalja el. A silókukorica közé ajánlatos lesz borsót és szóját vetni a fehérjeérték növelése végett. A TERVEZETT HOZAMOK MELLETT a takarmányszükséglet egyenlege kedvező, hiányok csak a kapásoknál mutatkoznak, amit a szövetkezet részben szilázzsal pótolhat, részben pedig burgonyával. Ez utóbbit beszerezheti csere útján, hegyaljai szövetkezettel való együttműködés keretén belül. Jövőben már nem szabad előfordulni annak, hogy a takarmányok egy része megromoljék, vagy megpenészedjék. Melegen ajánlhatom az évelő takarmányok hideglevegős szárítását, a rétiszénát pedig csakis állványokon. A silógödrök befedésénél ésszerűbb megoldás föld helyett egy réteg takarmánymész, s polyva használata, s efölé vékony földréteget szórni, és ezt bevetni árpával. A szigetelés így légmentes lesz, ugyanakkor a takaró,réteget a szilázzsal együtt fel lehet etetni — a vékony földréteg kivételé, vei. Helyes lenne, ha a burgonya raktározás kérdését célszerűbben oldanák meg. Pincében tárolnák, így a veszteség körülbelül a felére csökken a prizmás tárolással szemben. A növénytermesztés átszervezése és szakosítása megköveteli a vetésforgó módosítását. .'Az eddigi 10-es vetésforgó a nagyüzemi termelés akadályozója. A kicsi, 15-20 hektáros parcellákon a gépeket nem lehet kihasználni. Az új átszervezés szerint 2 mezei, 2 takarmányos és egy öntözött forgó a leghelyénvalóbb. ÜJ VETÉSFORGÓK bevezetésével nagyonis előtérbe kerül az okszerű trágyázás. Az eddigi műtrágyázás teljesen nélkülözte a tervszerűséget; Az istállótrágya nagy részét felemésztet. te a zöldségkertészet, s a többi a cukorrépa alá kellett. így fordulhat elő, hogy olyan parcellák is akadnak, amelyek a szövetkezet megalakítása óta istállótrágyát nem láttak. Éppen ezért érthetetlen a szövetkezet vezetőségének az ellenséges magatartása a komposztolással szemben. Pedig a határban legalább 300 mázsa hároméves kukoricaszár rothad. Okvetlenül fontos (ellenszenv ide, ellenszenv oda!!) évente legalább 1500 mázsa komposzt készítése, hulladékanyag és a trágyalé felhasználásával. Hanyagság észlelhető a műtrágyák tárolásánál is. A műtrágya jórészt letakaratlanul vár a sorsára a gazdasági udvar egyik sarkában. Addig is, míg a műtrágyatároló felépül, fedett heiyen kell a műtrágyát tárolni, hogy ne veszítsen értékéből, mikorra a felhasználásra sor kerül. Sok kívánnivalót hagy maga mögött még az agrotechnika. Bizonyára a 180 Tlektár mélyszántás el nem végzése majd a hektárhozamok alacsonyságában nyilvánul meg. Remélhetőleg az új munkaszervezés, amely idén már testet ölt, ezen is segít. Az eddigi négy növénytermesztő csoport helyébe két egyetemesen gépesített munkacsoport kerül. Ezáltal az eddigi szervezés ellentmondásai is megszűnnek. Míg az eddigi szervezés és munkairányítás egyedül az agronómusra nehezedett, addig a jövőben az egyes komplex csoportok vezetői nagyobb önállósággal rendelkeznek majd, s az agronómus szerepe inkább az ellenőrzés vonalára tolódik át. AMI A SZAKKÁDEREKET ILLETI, a szövetkezet viszonylag jól áll. Mind a ■ növénytermesztést, mind az állattenyésztést főiskolát végzett szakemberek irányítják, s a könyvelést is érettségizett káderek végzik. Hiány a kisebb vezetőszerepet betöltő irányítók szakképesítésénél mutatkozik. Az ötéves terv állattenyésztési feladatai olyan komolyak — a naszvadi szövetkezet esetében —, hogy az állattenyésztési ágazatok élére is érettségizett szakemberek kerüljenek. A szövetkezeti tagság szakképzettsége színvonalának emelése érdekében, a termelés szakosításának megfelelően fel kell újítani a szövetkezeti munkaiskolát, amely már 3 éve hanyagság révén szünetel. A munkaerő kérdésénél több gondot kell fordítani az ifjúság megtartására. Az ifjúság részére olyan körülmények és lehetőségek megterem» tése kívánatos, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a faluban, ne kívánkozzanak el onnét. Az, hogy a naszvadi sportot a szövetkezet felkarolja, támogatja, ez egyedül még nem elég. A szövetkezet vezetőségének kötelessége gondoskodni arról, hogy a munkából hazatérő fiataloknak legyen szórakozó helyiségük. A CSISZ- szel karöltve miért nem lehetne létrehozni a szövetkezeti klubot, ahol olvasással, zenével, különféle sporttal, esetleg tánccal tölthetnék el a fiatalok szabad idejüket. EZEK A FELADATOK NAGYOK, de teljesíthetőkké válnak, ha a vezetők a tagságot érdekeltté teszik a termelésben, mégpedig a premizálás legjobban bevált tapasztalatainak felhasználásával. Az adott szó kötelez! A kötelezettségvállalásokat nem elég csak papírra vetni, de azt meg is kell valósítani. Ha szavukat betartják, egyben a külterjes gazdálkodás maradványait is felszámolják. A belterjes nagyüzemi termeléssel megalapozhatják szövetkezetünk gazdasági megszilárdítását, s a tagság-is anyagi gondoktól mentesen élhet, műveltté válhat. Kemény József (Ögyalla) Belterjes gazdálkodásé a jövő Szakmájának mestere Régente, ha azt mondták egy emberről, hogy mestere szakmájának, akkor mindjárt valami ügyeskezü asztalosra vagy kovácsra gondoltak. Manapság már nemcsak az ipari mesterségekről beszélhetünk így. Megváltozott az élet, megváltoztak a körülmények, s ezzel együtt az emberek és a fogalmak is. Ez jutott eszembe, mikor beléptem a vízkeleti szövetkezet újonnan épült borjúistállójába, mert itt is dolgozik egy ember, aki mestere a maga szakmájának. Hogy miért?... A borjúnevelés a vízkeleti szövetkezet fájó pontja volt mindig; pontosabban 1961-ig. Azóta már más a helyzet. De míg idáig jutottak, sok nehézséget kellett leküzdeniük. A tehénállomány nagy része gümőkóros, ennélfogva a mellettük nevelt kisborjúkat is megfertőzték. A helyze-ten változtatni kellett. A szövetkezet vezetősége úgy oldotta meg a problémát, hogy egy ideiglenes borjúneveidét épített. De itt dolgozni senki sem akart. Kiss Sándor vállalta. És bebizonyosodott, hogy aki szívből dolgozik, tanul, s nem a maga, hanem a közös érdekeket tekinti feladatának, olyan eredményeket ér el, ami feljogosít arra, hogy szakmája mesterének nevezzük. Kiss Sándor a múlt év júliusától 168 egészséges borjút nevelt föl. Nem fiatal ember már, túl van az ötvenen, de a fiatalok is tanulhatnak tőle: kitartást és munkaszeretetei. Vadovics József
