Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-21 / 15. szám
A Hruscsov-javaslat és a nyugati „nem" Már több mint egy hét telt el azóta, hogy a sajtó és a rádió éterhullámai világgá röpítették a szovjet kormány hatalmas horderejű javaslatát, de azóta sincs jelentősebb politikai esemény, amely háttérbe szorítaná Hruscsov elvtárs kezdeményezését. „A szovjet kormány szükségesnek tartja: már eleve gondoskodás történjék arról, hogy a 18 hatalmi bizottság munkája ne kerüljön a már kitaposott kerékvágásba és végeredményben ne süllyedjen a hivatalnokok szócséplésének színvonalára .. Ebben a megfogalmazásban félti Hruscsov elvtárs a genfi leszerelési bizottság munkáját és ezért javasolja, hogy a legmagasabb szinten tárgyalják meg ezt a rendkívül fontos kérdést. Vajon mi teszi indokolttá ezt az indítványt? Mindenekelőtt: a leszerelési tárgyalások eddigi történetére valóban a meddő „hivatalnoki szócséplés" nyomta rá a bélyegét. Még akkor is, ha ezért nem egyszerűen a „hivatalnokok“ hanem a nagyon is magasrangú nyugati államférfiak a felelősek. Emlékezzünk csak, hányszor ült össze Genfben a leszerelésről tárgyaló értekezlet, s hányszor végződött eredménytelenül. Amikor a szovjet kormány évről évre újabb és újabb konstruktív javaslatot tett, sőt a gyakorlatban elsőként mutatott példát a legnagyobb szintű leszerelésre, nyugati partnerei mindig az elutasítás álláspontjára helyezkedtek. Végül is becsapták a tárgyalótermek ajtaját és a fegyverkezési hajsza őrült útjára vetették magukat. Az a tény, hogy Hruscsov elvtárs üzenete nem taglalja a nyugati leszerelési politika felelősségét és az eddigi tárgyalások eredménytelenségét, persze nem azt jelenti, mintha e felelősség megszűnt volna, vagy feledésbe merülhetne. A szovjet kormányfő levelének lojális, barátságos hangneme egyszerűen arról tanúskodik, hogy a szovjet diplomácia megegyezési készsége ismét elébe megy a Nyugatnak. S menjünk tovább. Vajon nem logikus-e annak feltételezése, hogy — legalábbis elvileg — , a megegyezésnek nagyobb a valószínűsége akkor, ha a tárgyalóasztalnál az egyes országok legfőbb vezetői ülnek. Tehát azok, akiknek nincs szükségük arra, hogy időről időre felálljanak az asztal mellől és hazatelefonáljanak „további utasitásokért“. A 18 hatalmi leszerelési bizottságban a szocialista országok részéről a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia, a nyugati hatalmak részéről az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és Kanada, az el nem kötelezett országok részéről pedig Brazília, Burma, Etiópia, India, Mexikó, Nigéria, Svédország és az Egyesült Arab Köztársaság vesz részt. Eddig Washingtonban és Londonban mondták ki kereken a „nemet“ Hruscsov elvtárs javaslatára. Kennedy és Macmillan egyaránt elutasító válaszában valamiféle „kockázatról“ beszélnek, amely szerintük abban rejlik, hogy a kormányfők elé egy előkészítetlen kérdés kerülne a megoldás minden reménye nélkül. A Baden-Baden nevű nyugatnémet fürdővárosban lefolyt Adenauer —de Gaulle villámtárgyalásról kiadott szűk szavú közlemény ugyancsak arra enged következtetni, hogy Bonn és Párizs, — miként is lehetne ez másképp — szintén elutasítják a szovjet miniszterelnök javaslatát; jóllehet Nyugat-Németország nem tagja a leszerelési bizottságnak. Mindezek ellenére a szovjet békekezdeményezés jótékony hatást ért el, hiszen tulajdonképpen máris kimozdította a holtpontról a leszerelés ügyét, és a világpolitikában rendkívüli élénkséget eredményezett. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a szocialista országok kormányfőin kívül eddig Kanada, India, Svédország és az Egyesült Arab Köztársaság kormányai mutattak készséget a szovjet javaslat iránt és hajlandók Geníbe utazni, máris a szovjet diplomácia nagyszerű sikeréről beszélhetünk. Ha tehát Hruscsov elvtárs és a többi szocialista ország kormányfője, valamint a semleges kormányfők többsége — ami nagyon valószínű — Genfbe utazik, Kennedy és Macmillan, esetleg egy-két társuk otthonmaradása nem a szovjet kormány tekintélyének ártana, hanem éppen a leszerelés esküdt ellenségeit állítaná a történelem ítélőszéke elé! Tóth Géza Ülésezett a SZNT elnöksége A szovjet haditengerészet egyik csoportja. (Foto: CTK-TASZSZ) A szovjet hadsereg napján Minden év február 23-án ünnepeljük a béke és a szocializmus hadserege megalakulásának évfordulóját a szovjet hadsereg napját. Ezen a napon az egész Szovjetunióban ünnepi gyűlésre gyűlnek össze a szovjet katonák, hogy megemlékezzenek az oly sok dicsőséget szerzett szovjet hadsereg fennállásáról. Nem célunk most a szovjet hadsereg érdemeit ecsetelni a második világháború idején. Erről mindent tud a világ: a szovjet nép legjobb fiai egy emberként álltak csatasorba a haza védelméért és a német fasizmus megsemmisítéséért. Ma, amikor a nyugati hatalmak, különösen pedig a nyugat-német fasizmus egyre fenyegetőbb revanspolitikájának sötét felhői árnyékolják be Európa és a töbi nemzet békéjének egét, még nagyobb feladat hárul a szovjet hadseregre, amely a szocialista országok hadseregeivel együtt biztosan áll a béke vártán. A szovjet hadsereg összeforrottsága a néppel ma sokkal nagyobb, mint bármikor valaha. Elsöprő ereje nemcsak abban rejlik, hogy a világ legütőképesebb hadi felszerelésével rendelkezik, hanem abban is, hogy erkölcsi erélyei, az igazi célért küzdő, a szocializmus és kommunizmus, valamint a világbéke biztos győzelmébe vetett hit fűti őket minden lépésükben. Köszöntse őket ez a néhány sor is ünnepük alkalmából. (tg) A tanácskozáson a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeivel foglalkozott, majd megvitatta népgazdaságunk egyes feladatainak teljesítését, A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége tanácskozásainak fő pontja az volt, miként biztosítható Szlovákiában a mezőgazdaságfejlesztési állami terv teljesítése. A termelés fejlesztése és a mezőgazdasági termékek felvásárlása igényes feladatainak teljesítése megköveteli, hogy rendkívül gondosan, idejében és jó minőségben végezzük el a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Nem minden mezőgazdasági üzemben vannak kellőképpen tudatában ennek a fontos feladatnak. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége tekintettel a CSKP Központi Bizottságának februári határozatára, amely a mezőgazdaság fejlesztésével és a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeivel foglalkozott, hangsúlyozza, hogy a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági üzemeknek elsősorban a mezőgazdasági gépek javításának gyors befejezésére, a gépállomány kiegészítésére, a vetőmagvak tisztítására, s csávázására, a traktorosok és egyéb gépesítők szakoktatásának befejezésére kell összpontosítaniuk figyelmüket. Helyes lesz, ha minden mezőgazdasági üzemben külön bizottságok vizsgálják felül a tavaszi munkák előkészületeit: a vizsgálatok eredményeit pedig vitassák meg az EFSZ-ek taggyűlésein, az állami gazdaságok üzemi gyűlésein és a községekben rendezett nyilvános gyűléseken. Egyidejűleg azt is meg kell vitatni, milyen intézkedések szükségesek az őszi vetemények gondozására, továbbá a tavaszi növények tervezett vetésterületeinek betartása érdekében. A földműveseknek emellett rendkívüli figyelmet kell szentelniük a tavaszi búza, a szemes- és silókukorica, valamint a hüvelyesek vetésének, s úgyszintén a burgonya ültetésének. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége hangsúlyozza, hogy lényegesen növelni kell a rétek és a legelők terméshozamát. A rétek és legelők termékenysége ma még nem felel meg a mezőgazdasági termelés fejlesztése követelményeinek. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége intézkedést hagyott jóvá annak érdekében, hogy a Banská Bystrica-i és a martini járás kezdeményezésére a rétek és legelők fejlesztésére irányuló mozgalom további járásokban is elterjedjen. Az elnökség értékelte az állatta» nyésztési termékek felvásárlásának jelenlegi helyzetét és azt a segítséget, amelyet az SZNT nyújt a CSKP KB politikai irodája 1961. dectember 12-én hozott határozata értelmében, a kelet-szlovákiai kerület egyes problémáinak megoldásában. Ezenkívül a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális ügyek bizottságának és osztályának, továbbá az építőipari bizottságnak és osztálynak a munkáját értékelte. A testnevelés fejlesztése az egész társadalom ügye A Csehszlovák Testnevelési Szövetség II. kongresszusa tüzetesen felülvizsgálta az első kongresszus óta eltelt időszakban végzett testnevelési tevékenységet. A küldöttek beszámoltak az eddig szerzett tapasztalatokról a testnevelés szervezése és irányítása terén. A háromnapos tanácskozás Pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata szellemében folyt le. A tömegsport megteremtéséről, az ifjúság rendszeres testneveléséért esett a legtöbb szó. CSTSZ Központi Bizottságának beszámolója hangsúlyozta, hogy bár a testnevelési mozgalom rohamosan fejlődött, azonban ez a fejlődés nem felel meg a szocialista társadalom jelenlegi feltételeinek és szükségleteinek. Az ifjúságnak körülbelül csak az egyharmada kapcsolódott be a CSTSZ szervezeteibe, ami azt jelenti, hogy a többségük egyelőre semmilyen sportot nem űz szervezetten. Az iskolai testnevelés színvonala sem kielégítő, nem jár kellőképpen hozzá az ifjúság fizikai felkészültségének erőnlétének emeléséhez. A testnevelés fokozódó fejlődéséhez feltétlenül szükséges a sportszakosztályok, edzők, oktatók számának a növelése. A sport tömeges elterjedését elősegítik majd a csehszlovák sportjátékok megrendezése, amelyekre rendszeresen az országos szpartakiádák között és az olimpiai játékok előtt kerül majd a sor. A testnevelés fontosságát Jifí Példaképül szolgálhat Tóth Mária elnöknő vezetésével jól dolgozik a fülöppüspöki nőbizottság. Az 1961-es évben több kötelezettséget vállaltak a felvásárlás elősegítése érdekében. Többek között kötelezték magukat, hogy 900 darab tojást szednek össze a közellátás részére. Ezt a kötelezettségvállalásukat magasan túlteljesítették, s 4500 darab tojást gyűjtöttek. Kitartó meggyőző munkával szép eredményeket értek el a háztáji és a magángazdák tejbeadási tervének teljesítésénél. A sürgős nyári munkák idején több mint 610 órát dolgoztak le. A község szépítése érdekében a „Nemzetközi Nőszövetség Parkját“ egész éven keresztül rendben tartották. A nőbizottság tagjainak szervezésénél és irányításánál nagy segítséget nyújt Andrási Ilona, a Fülöppüspöki Helyi Nemzeti Bizottság dolgozója, aki egyben a járási nemzeti bizottság nőbizottságánjk az aktivistája is. A fülekpüspöki nőbizottság minden esetben hozzájárul a községünkben rendezett különböző akciók szervezéséhez, mert tudatában van annak, hogy ezt megkívánja a falu szocialista átalakulása. Kamodi Ilona (Fülekpüspöki) Hendrych, a CSKP vezetőségének feí. szólalása határozta meg. „A testnevelés a kommunista nevelés, a nép kulturáltságának elválaszthatatlan része, fontos eszköz a dolgozók és az ifjúság egészségéről való gondosko* dásban, a munkára és a haza védel« mére való felkészültségben. Hogy ezt a fontos küldetését a testnevelés meg tudja oldani nem elegendő, hogy csak a CSTSZ szervezze a testnevelési mozgalmat, hanem ez az összes társadalmi szervezet feladata is. Falvainkon a CSISZ és a HESZ szervezetek együttműködésén kívül komoly segítséget kell nyújtani a CSTSZ munkájához a helyi nemzeti bizottságnak és nem utolsó sorban az egységes földművesszövetkezeteknek. Falvainkon a testnevelési mozgalom anyagi támogatása elsősorban a nemzeti bizottságokra és az egységes földművesszövetkezelekre hárul. Az EFSZ-eknek érdeke a testnevelési mozgalom támogatása, mert a fiatalság megnyerésének egyik hathatós eszköze a sokoldalú sportolási lehetőség. Ennek a megteremtése pedig anyagi feltételekhez van kötve. Az EFSZ-nek vannak anyagi lehetőségeik sportpályák karbantartására, sportfelszerelések vásárlására. A falusi testnevelés fontos eszköze minél több jól képzett edző álljon a falusi sport rendelkezésére. Az edzők, oktatók nevelésénél komoly segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági iskolák. A testnevelési mozgalom továbbfejlődésének útja a különböző szervek és szervezeteknek az együttműködésében van. A jó együttműködés és a pártunk sokoldalú gondoskodása biztosíték a kongresszus fő jelszava megvalósításának, hogy a testnevelés a szocialista ember életének szerves része lesz. világűrbe való repüléseknek, amelyeket Jurij Gagarin és German Tyitov valósítottak meg, világra szőlő jelentőségük van. Az ember világűrbe való utazását, a bolygó közti térségbe való behatolását számos tudós sok évi tudományos kutatómunkája előzte meg. Természetes, hogy az ilyen munka nagyon pontos és tudományosan alátámasztott tervezést követel. A jelen időben az ilyen terv kidolgozását több évre, körülbelül két évtizedre kell elkészíteni. Emellett el kell dönteni azt a kérdést, hogy milyen mértékben kell összhangba hozni az ember tevékenységét az automatikus eszközök munkájával. Nagyon fontos tudni például, hogyan viseli el az ember az űrrepülés körülményeit fiziológiai, biológiai és pszichológiai szempontból. Tud-e tevékeny munkát végezni a világűrben, meg tud-e oldani bonyolult, néha váratlan tudományos és műszaki feladatokat. Éppen ebből a szempontból szükséges elsősorban áttanulmányozni az első űrutasok űrrepülését. Szintén szükséges rámutatni arra, hogy milyen fontosak gyakorlati szempontból az eredmények, melyeket várhatunk a legközelebbi két évtized űrrepüléseitől. Nem lenne észszerű dolog az űrrepülések eredményeinek teljes és végleges értékelését várni. Jelenleg meg kell elégednünk néhány alapvető tudományos adat értékelésével és ebbőt a szempontból mérlegelni az űrrakéta-technika fejlődési fokát. Nem az a célunk, hogy elemezzünk mindent, amit ki lehetne emelni a mai körülmények közt. Elegendő, ha csupán néhány példát veszünk a leghozzáférhetőbb adatokból, hogy valóban határozott választ kapjunk. Köz-Az űrkutatás tudományos problémái A Szabad Földműves számára írta: GEORGIJ POKROVSZKIJ professzor, a műszaki tudományok doktora, Moszkva ismert, hogy földünk légköre bonyolult energetikai csere, és az ezt kökülvevő űr-térségben van. A légkör, a nap és csillagok sugárzása, a világegyetem távoli térségeinek kozmikus sugarai, az égitestek elemeinek áradatai stb. alkotják. A légkörből a világűrbe meleg sugárzás és világosság ered, úgyszintén a föld felületének, a víznek és’a felhőknek a viszszaverődése. Nem kisebb jelentőségűek a radiációs övezetek, amelyeket az egymást kölcsönösen kiegészítő, Van-Allen vezetése alatt dolgozó amerikai tudósok és Szergej Vernos, az 1960-as évben Lenin-díjjal kitüntetett szovjet tudós vezetése alatt dolgozó szovjet tudósok munkájának köszönhetünk. A radiációs övezeteket, mint ismeretes, elemi részecskék áradatai képezik, amelyeket a föld vonzóereje ragad magával. Ezek a részecskék éppúgy mozognak, mint az elektrónok vagy az atommagok — egyszerű köralakban. Ügy mondhatnánk, hogy földgömbünk mintha kívülről gigászi természeti ciklotrőnnal lenne körülvéve. Tehát a föld légköre és radiációs övezetei bonyolult gigászi mechanizmust képeznek, amely működésének eredménye például az időjárás. A meteorológusok mindmáig nem tudták az időjárás pontos előrejelzését hoszszabb időre biztosítani. Ez a helyzet azért állt fenn, mert a klasszikus meteorológia a légkörnek csupán „alacsony“, sűrűbb rétegeinek vizsgálatával foglalkozott, körülbelül 10 kilométer magasságig, mindamellett, hogy néhány jelenség, amely befolyásolja az időjárást, a légkör nagyobb magasságában történhet. . Ezért az időjárás pontos előrejelzése végett, főleg hosszabb időre, feltétlenül szükséges egy közös, a világ minden tájának egyformán szolgáló kozmikus időjárás-szolgálatot szervezni. A világűrbe megfelelő rakétákat és mesterséges szputnyikokat kell kilőni, amelyek ellenőrzik majd a légkör magasabb rétegeiben és a radáciős övezeteiben végbemenő folyamatokat. így aztán lehet biztosítani pontos időjárás-előrejelzést. Ez kétségtelenül elsősorban a mezőgazdaságnak jelent majd nagy' segítséget, ahol a bekövetkező idény időjárását ismerve tudnak majd dolgozni. Az emberiséget végre nem éri váratlanul a sok elemi csapás: a szárazság, árvíz, fagy, uragán. A mezőgazdaság, a tengeri, szárazföldi és légi közlekedés pontos tervezés szerint fog működni. A mezőgazdaságból eltűnnek a nagy, elkerülhetetlen károk. Mellesleg: ilyen feladat részbeni megoldása világviszonylatban hatalmas nyereséget jelentene, ami többször annyi, mint az űrrakéta-technika költségeire fordított összeg. Az említett példa, természetesen, nem egyedüli. Megemlíthetjük itt az egész világ számára készített televíziós adóállomást, amelyet 3 — 4 szputnyik-reléállomás segítségével lehetne megvalósítani; ezek az egyenlítő felett kb. 36 000 kilométer magasságban mozognának. Ilyen, az egész világra szóló televíziós adóállomás a népek kölcsönös barátságát fogja szilárdítani; gyümölcsöző kulturális, tudományos és technikai kapcsolatok létesítőjévé válik. Hogy a felsorolt intézkedések már jelenleg megnyerjék a világ közvéleményének tetszését, reméljük, rövid időn belül, mégpedig mindenképpen a mai nemzedék életében, megvalósítjuk őket. Remélhetünk-e, vajon ilyen gyors ütemet? Hogy ezt a reményt reálisabban láthassuk, a világűr átkutatását kell meggyorsítanunk. Egyedüli módja erre az embernek — a haladó tudomány képviselőjének, a világűr jövőbeni gazdájának és a világűrben végbemenő hatalmas folyamatok birtokosának — a világűrbe küldése. A világűrbe való repülések közül, amelyek fontos adatokat nyújtanak ezen a téren, legjelentősebb German Tyitov űrrepüjése volt a Vosztok —2 nevű űrhajón. Tyitov kiemelése azonban nem homályosíthatja el az első űrhajós, Jurij Gagarin hőstettét. Ez alkalommal meg kell említenünk Shepard és Grisson amerikai, pilótákat is, akik bár aránylag nem nagy űrrepülést valósították meg, viszont ezek nagy veszéllyel jártak. Tyitov űrrepülésének sajátossága mindenekelőtt abban rejlik, hogy először valósította meg a világűrben az emberi élet legalapvetőbb biológiai S 1962. február 2L
