Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-01 / 1. szám
írta: PATHÓ KÁROLY súlyként vállát. De nem retteg a holnaptól a munkában elfáradt, élete őszét járó ember sem, mert tudja, hogy dolgozó társadalmunk nem feledkezik meg róla. Ez a magyarázata, ez a titka annak, hogy miért telnek ily gyorsan napjaink. A fejlődés nem ismer, nem ismerhet határt. Életszínvonalunk felfelé ívelése elől el kell távolítanunk minden akadályt. Rajtunk múlik, embereken, szocialista államunk szabad polgárain, hogy milyen lesz holnapunk. A munkásokon, kik a gyárakban edzik a vasat, vagy új gépet készítenek. A földművesen, ki gabonát és húst termel, és rajtad is, értelmiségi dolgozó, hogy miképpen szolgálod a népet, felemelkedését. Szabad életünk tizenhét éve alatt tanúbizonyságát adtuk, hogy jó gazda módjára tudunk bánni örökségünkkel. A kapitalizmus romjain felépítettük virágzó szocialista hazánkat. Ebben, a jobb létért való gigászi küzdelemben mezőgazdaságunk dolgozói is becsülettel helyt álltak. Létrehozták és megszilárdították a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést, és a munka haladó módszereinek alkalmazásával állandóan fokozzák mezőgazdaságunk termelékenységét. Most, amikor búcsúzunk az ő évtől és köszöntjük az új esztendőt, a jő gazda szemével kell felmérnünk helyzetünket. Legyünk büszkék kimagasló eredményeinkre. Ne engedjük, hogy a feledés homálya lepje el azokat a haladó termelési tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt esztendőben eredményesen alkalmaztunk. Termelési tapasztalataink tárházának állandó gazdagításával teremtsük meg az előfeltételeket mezőgazdaságunk termelékenységének még gyorsabb ütemű növekedéséhez. Múlt évi gazdálkodásunk elemzésekor, az eredmények mellett lássuk meg hibáinkat, és fogyatékosságainkat is. Hiszen akadnak ilyenek bőven. Hány gazdaság van olyan, amely a vezetők vagy a tagság közömbössége, a maradi munkamódszerekhez való görcsös ragaszkodása következtében nem teljesíthette termelési feladatát. És vajon ki érezte meg elsősorban is ennek következményeit? A szövet^ kezet! tagság, /nert a közös, de lapos erszényből nem futja bőséges osztozkodásra. Lelkesítsen bennünket eredményesebb munkára a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a kommunista társadalom építésének programja, amely a mi programunk is. Mert mi is olyan korszak felé menetelünk, amelyben majd a költő szavaival élve — „a bőség kosarából mindenki egyformán vehet“. A munka dicső himnuszával ajkunkon köszöntsük harmadik ötéves tervünk második évét és becsületes építőmunkánk eredményeként „rakétaszárnyakon“ száguldjunk célunk, a kommunizmus felé. Erre, hogy minden így legyen, kocintsuk össze a gyöngyöző borral telt poharunkat, és kívánjunk egymásnak eredményekben gazdag, boldog újévet. Eseményekben gazdag életünk forgatagában sokszor úgy tűnik, mintha a természet irigykedne alkotómunkánk eredményeire, s az élet forrását jelentő Napunk gyorsabb tempót diktálna naprendszerünk és Földünk forgásának. Vagy mintha többlépcsős rakéták röpítenék a fejünk felett elszállt napokat, heteket és hónapokat, örömünket és reményünket, hogy egy új esztendő küszöbén büszkélkedhessünk eredményeinkkel és reménykedve tekinthessünk egy boldogabb jövendő távlatai felé. De nem! Nem irigykedik ránk a természet. Nem zavarta meg semmi naprendszerünk egyenletes mozgását. A többlépcsős rakétákat sem az idő múlásának szabályozására használjuk, hanem segítségükkel megfejtjük a világűr titkát. Szovjet emberek, világűrutasok — hősök száguldanak a Föld körül, ott, ahol az emberi fantázia egy ismeretlen, természetfeletti lény birodalmát hitte. De mindig vannak Föld-golyónkon emberek, nem is emberek, hanem emberi voltukból kivetkőzött sarlatánok, akik a rakéta-technikának más küldetést szántak. Olyanok, akik a rakéta-technika és az atomfegyver alkalmazásával szeretnék meggátolni a szocializmus győzelmes terjeszkedését, nem törődve azzal sem, hogy esztelen kísérletezésük a világ teljes pusztulásához vezetne. A békeszerető emberek százmilliói azonban lefogják az emberiség veszedelmes ellenségeinek kezét. Ennek egyik biztosítéka a szovjet rakéta-technika, amely hadászati szempontból is messze maga mögött hagyja az imperialista államok rakétafelszerelését. Mi lehet tehát az oka annak, hogy napjaink látszólag ily gyorsan telnek? A magyarázat egyszerű. Ez a mozgalmas, de szép élet, amely számunkra oly sok kellemes meglepetést, örömet és boldogságot tartogat, s melyben testet ölt az általános jólétért, a gazdasági és kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsításáért folyó harcos erőfeszítésünk, sokszor bizony a napok múlásának számontartását is feledteti velünk. T)e még más is! A múltban nagyon sokszor csigalassúsággal múltak napjaink, mert az emberhez nem méltó munkafeltételek, a munkanélküliség és a nyomor, valamint a végrehajtótól való rettegés következtében gyakran éltünk át örökkévalóságnak tűnő napokat. A szocializmust építő ember felszabadulva a kapitalista kizsákmányolás alól, rövidnek érzékeli a napokat, mert számára azok már nem nélkülözést és szenvedést, hanem az alkotómunka örömeit és az emberhez méltó életet jelentik. Nem gyűlöli a jelent és nem retteg a holnaptól az ifjú, mert tudja, hogy boldog jövő előtt áll. Nem retteg a családapa, mert a családfenntartással és gyermekneveléssel járó gondok nem nyomják már ólom-DÉNES GYÖRGY Oj év köszöntött ránk megint, ma még csak bimbós Bácska, de bízón tör a nap jelé, izmosodik az ága, s míg sürögnek a friss napok, megtelik forró fénnyel, lombba szökik és ág-boga mézes gyümölcsöt érlel. Oj év köszöntött ránk megint, új boldog vágyak, tervek, a napok, hetek, hónapok majd velünk menetelnek. Mert nem indulunk céltalan, gondunk a szebb jövendő, és értelemmel megtelik, virul az új esztendő. Virul a föld és gazdagon hozza az áldott termést, indúl az ember új úton s valóra váltja tervét: Több kenyeret, bort és derűt, jó munkát, békességet! Ezért küzd minden hősi stlv, ezt zengi minden ének. így nő az új év szép sudár fává, gyümölcsöt rázva, így lesz a holnap záloga termőföld, gyár s c bá.iya. így lesz a munkáskéz erős, boldog az ország népe, így lesz az új év virágzó jövendőnk ékessége. Holecko Viktor rajza A szocialista mezőgazdaságért Bratislava, 1902. január 1. Ara 40 fillér XIII. évfolyam, 1. szám. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Rakéták szárnyán U{ év
