Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-03 / 71. szám

Kertészet a Duna partján délutáni szolgálatos lánytól, Cséfal­­v a i Erzsikétől és Czaf ik Rózsijá­tól.- Megígérte, hogy visszajön, s amit ö egyszer megmond, azt meg is teszi- dicséri csillogó szemmel Erzsiké. S mintha csak Erzsiké szavát akarná igazolni, alig kezdenek hozzá a lányok a munkához, amikor motor-csikóján bevágtat a jókertész, a 35 év körüli „bácsi".- Hozott-e vásárfiát? - szaladnak elé a lányok.- Akartam — mondja mosolyogva — , de mire a hivatalos dolgokat elin­téztem, már bezárták az üzleteket. No, de szaladjatok dolgotokra, majd leg­közelebb hozok. Bent a helyiségben, megbújva a tü­Karfiolt kötöző lányok zes napsugarak elől, beszélgetünk V ti­ros Károly kertésszel. Többek között azt is megtudom tőle, hogy már 7 éve vezeti a csölösztői kertészetet, s eddig még nem volt év, hogy ne teljesítet­ték volna túl a tervüket. Az 5 hektá­ros kertészet idei bevételi terve 310 000 koronában lett meghatározva, s Vörös Károly kertész eddig nem kevesebb mint 415 000 koronás bevé­telt könyvelhetett el. be 100 000-re még kilátás mutatkozik, persze itt már a: ősz is közbeszólhat. — Minden zöldségfélében már túl­teljesítettük a tervünket, de a leg­jobb eredményt uborkából értük el — mondja a fökertész. — Egy „ablak“ alól ugyanis 105 koronás bevételt ér­tünk el. Itt az uborkánál azonban álljunk meg egy pillanatra, mert később a szövetkezet könyvelőjével Forgács Oszkárral beszélgetve, azt is megtud­tam, amit Vörös elvtárs szerényen elhallgatott, hogy kísérletezik is a különböző mütrágyaf ajtókkal, hogy melyikkel ér el magasabb terméshoza­mot. Gyűlik tehát a pénz a közös kasszá­ba, jjisz nincs olyan nap, hogy papri­kát, paradicsomot ne szállítanának Oszorba, az átvevő helyre. S most már jön az őszi karfiol is, amelyből mint­egy 1050 fejet szállítottak eddig a piacra. A napokban is 265 láda para­dicsomot és 150 láda paprikát vittek be az úszori felvásárló üzembe. Szaporodik a pénz a közös kasszába, igaz, szorgalmasan dolgoznak is érte. Ha szállításról van szó, már hajnali 4 órakor hangos a lányok kacajától a kis dunaparti kertészet. Vörös Károly ugyanis olyan időt talán nem is tudna .,lányainak“ mondani, amikor ne len­nének hajlandóak minden gondolkodás nélkül munkába jönni. A jó munkának rt;ár most mutatkozik az eredménye, s eddig nem kevesebb mint 9 korona munkaegységenkénti prémiumra van kilátás. Melegen sitt a nap, a megcsendese­dett kertészetben, a tűző napon szor­galmasan dolgozik a két lány. Bent a kertészházban pedig a fökertész Vö­rös Károly talán éppen most iktatja be a „nagykönyvbe“ a legújabb bevé­telt. -tó-Szocialista munkaversennyel fokozzuk a termelést Dolgos fiatalok Érdekességek • Egy amerikai farmer esküszik rá, hogy tehenei több tejet adnak, ha a televízió műsorát nézhetik. Ezért a készülék képernyőjét mindig azon állat felé fordítja az istállóban, ame­lyen a fejés sora van. Nem tudni azonban, vajon a műsorszerkesztö is olyan hízelgőnek minősíti-e a „istál­lóközönség“ elragadtatását. v • 8500 brigádmunkás indult útnak eKlet-Csehországból a komló szedé­sére. • Bulgária ez idei cukorkivitele az előirányzat szerint eléri a 256 000 ton­nát. Ezzel az egy főre eső cukorter­melésben megelőzi Olaszországot, Franciaországot és Nyugat-Német­­országot. • Szovjet szakemberek sikeresen kísérleteznek húsnak és növényfélék­nek mézzel történő tartósításával. • Ezt is jó tudni: a világ tíz leg­népesebb nagyvárosa sorrendben a következő: Tokió, New York, Sangháj, Moszkva, Bombay, Peking, Buenos Aires, Sao Paolo, Chicago és London. • Vájszükségletünk 15 %-át a Szov­jetunió fedezi. Legújabban olyan vajat importálunk Ukrajnából, amely köny­­nyebben olvad ugyan, de zsírtartalma egyezik a régivel. • A Bundeswehr folytonos had­gyakorlatai egyre jobban nyugtala­nítják a nyugat-németországi föld­műveseket. Miután Hermann Krüger középparaszt megtudta, hogy az ő földje is „hadszíntérré“ válik, meg­tudakolta, hogy vajon a háza is bele­esik-e abba. Mire a harckocsi osztag parancsnoka azzal oszlatta el“ a gazda aggodalmát, hogy házát máris tüzér­ségi célpontnak szemelték ki. • A PP-5 típusú, új szovjet gép 6 — 8 tonna súlyú kukoricaszárról hán­tolja le óránként a levelet; kerekes traktorhoz kapcsolható, s mindössze három ember szükséges üzemelteté­séhez. (KE) Az idei aratási és cséplési munká­latokat az inámi szövetkezet sikere­sen és időben elvégezte. Nem kis része van azonban ebben a falu ifjú­ságának sem. Ugyanis fáradságot nem ismerve ők is ott voltak a cséplő­gépeknél, kombájnoknál és mindenütt ahol csak szükség mutatkozott mun­kaerőben. A legjobb fiatal munkások Nagy Károly, Fekete Erzsébet, Kázmér Ilona, Jancsovics Károly és Bolgár István voltak. De nemcsak a meáei munkában ilyen igyekvő az inámi fiatalság. A munka mellett a kultúrá­ról, s annak terjesztéséről sem feled­keztek meg. A mindennapi nehéz munka után esténként a művelődési otthonban találkozgattak, s az ara­­tást-végző ünnepségen egész délutánt betöltő műsorral szórakoztatták a munkában fáradt szövetkezeteseket. Különösen a tánccsoportnak volt nagy sikere, s minden táncuk osztat­lan tetszést aratott a közönség köré­ben. Az ember ezeket hallva azt gondol­ná, hogy Inámban minden a legna­gyobb rendben megy, jól működik a CSISZ-szervezet stb. Pedig itt van éppen a hiba. A CSISZ vezetősége nem törődik semmivel, s a műsor hogy mégis megszületett az egyedül a kultúrát, szórakozást áhítozó fiata­lok érdeme. Erő, kedv van a fiata­lokban, de aki irányítaná, vezetné őket, aki meghallgatná kérésüket, ta­nácsot adna nekik, sajnos nincs senki. Pedig ez nagy baj, mert a fiatalok esetleg elunják az örökös tétlenséget, s ott hagyva csapot-papot a faluban, másfelé keresnek maguknak szórako­zást. Azt pedig bizonyára a szövet­kezet is „megérezné“. De vajon a losonci járási CSISZ- szervezet vezetősége nem tudná or­vosolni az itt felmerülő hibákat? A közelmúltban Kassán, a kelet­szlovákiai kerületi nemzeti bizott­ság ülésén értékelték a szocialista munkaversenyt folytató szövetke­zetek és állami gazdaságok mun­káját is. Üjból beigazolódott, hogy ez a nemes verseny a szövetkeze­tek, és az állami gazdaságok mind politikai, mind gazdasági izmoso­dásának egyik legfontosabb lendí­tőkereke. A versenyből, mint ahogy azt az értékelés kimutatta a nagymihályi járás stretávkai szövetkezete ke­rült ki győztesként. A szövetkezet dolgozói többek között a tej- és tojáseladás terén értek el szép eredményeket. A tervezett 7,5 lite­res napi tejhozamot magasan, mintegy 2 literrel szárnyalták túl. A kiváló napi fejési átlag persze kedvezően befolyásolta a tejeladás tervének' teljesítését isi Á szövet­kezetesek, a tervezett 43 400 liter helyett 65 800 liter tejet adtak közellátásunknak az első félévben. Tojáseladási tervüket is jóval túl­teljesítették. De derekasan helyt­álltak a szocialista munkaverseny­ben a sabirjovi, mengusovcei, lube­­níki, kechneci és a studeneci szö­­vetkezetesek is, akik az elismerő oklevélen kívül, még pénzbeli ju­talmat is kaptak. Járási viszonylatban a húster­melés és felvásárlás tekintetében a trebisovi járás került az első helyre, s jutalomképpen 9000 ko­ronát osztottak szét a szövetkeze­­tesek között 28 000 koronát pedig más járások kiváló dolgozóinak fizettek ki. A szocialista munka­versenyben egyénenként Fábián József, Krisniaková Mária és Ke­rekes János tehenészek kaptak jutalmat jól végzett munkájukért. A sertéshizlalásban, elért szép eredményekért pedig Capová Ru­­zena érdemelte ki az elsőnek járó tiszteletdíjat. Csak néhány példát említettünk a sok közül. Kétségtelen azonban, hogy a szocialista munkaverseny átlagon felüli teljesítményéi fon­tos és serkentő tényezőjét képezik mezőgazdaságunk további felvirá­goztatásának. Bohuü Nemeek (Kassa) A losonci járásban is szép ered­mények születtek a szövetkezetek közt folyó szocialista munkaver­senyből. Ezt bizonyítja a verseny II. negyedévi értékelése is amelyet a napokban tartottak meg a Lo­sonci Járási Nemzeti Bizottságon. A versenyt az egyes körzetek sze­rint értékelték. A kukorica-körzetben a kővári szövetkezet került az első helyre, s így megérdemelten szerezte meg az elsőnek kijáró 5000 koronás pénzjutalmat is. A kővári szövet­kezet után következnek a kisroú- Iyadi, buzitai, inámi és az ipoly­­nyitrai szövetkezetek, amelyek szintén pénzjutalomban részesül­nek. A répa körzetben szoros ver­seny alakult ki, s végül is az ipoly­­nyéki szövetkezet bizonyult a kör­zet legjobbjának a' félsősztregovai, alsósztregovai. nyényei és az ipolynagyfalusi szövetkezet előtt. A burgonya körzetben a Ceské Brezovo-i, a hegyvidéki körzetben pedig a priboji szövetkezet sze­rezte meg az első helyet és az ezzel járó 5000 koronás jutalmat. Sor került a járás legjobb szö­­kezetének kiértékelésére is. A lo­sonci járás legjobb szövetkezeté­nek büszke címét a kővári szövet­kezet kapta, s a járási nemzeti bizottság tanácsának vándorzászló­ján kívül 8000, koronás pénzjuta­lomban is részesült. Egyúttal a járás traktorosainak munkáját is értékelték. A lánc­talpas traktorok csoportjában Nemcsok Vince a nyényei szövet­kezet traktorosa bizonyult a járás legjobbjának. A ZS —50-es gépek csoportjában Bán Flórián a busái szövetkezet traktorosa, s a ZS- 35-ös gépeknél Buris Sándor az ipolynyéki szövetkezet traktorosa bizonyult a legjobbnak, s ezzel megszerezték az elsőnek kijáró pénzjutalmat is. Az elért eredmények szépek, de bizonyára szövetkezeteseink látva a szép eredményeket s a belőle eredő hasznot, még nagyobb szám­ban kapcsolódnak bele az elkövet­kező időben a szocialista munka­versenybe. Agócs Vilmos (Ajnácskó) Segít a munkaverseny Nagy István (Inám) 1 Az érsekújvári szövetkezet hova­tovább szebb eredményeket ér el. De vajon mi hozta ezt a gyökeres vál­tozást? — kérdezhetnénk. Egyszerű rá a felelet. Nem más, mint a szö­vetkezetek közötti és a szövetkezeten belüli szocialista munkaverseny, amely, hogy így elterjedt, a szövet­kezetben, nem kis részben a fiatalok érdemé is. Még év elején történt ugyanis, hogy megalakítottak egy csoportot, amely a szocialista munkabrigád büszke cím elnyerését tűzte ki céljául. A 9 tagú munkacsoport tagjai: Csutkái Ferenc, Andó Pál. Öllé Simon, Jankó Ferenc, Szaszák Mátyás, ölveezky János, Far­kas Sándor, Krajcsir Sándor és Si­­picky Mátyás, aki egyben a versenyző csoport vezetője is. A büszke cím elnyerése nem kis dolog ám, igaz lel­kesedésben nincs is hiány az érsek­újvári szövetkezet fiataljai között. Ha kell munka idő után is szívesen dol­goznak, kisegítenek bármelyik mun­kaszakaszon. Tóth János, Érsekújvár A nagyobb vízgazdálkodási, vala­mint talajjavítási munkálatokat Kelet.­­Szlovákiában a múltban csak részben oldották meg. Ugyanis egyes kivált­ságos személyek - nagybirtokosok stb. — tulajdonát képezték a legjobb összetételű talajok (földek), amelyek méghozzá előnyös és az agrotechnika számára könnyen hozzáférhető helye­ken voltak. A másik oldalon a kis- és középparasztok álltak, akik érdeklőd­tek ugyan a talajjavítási munkálatok iránt, de tenni nem tudtak semmit. Mintegy ennek a bizonyításául szolgál az a tény is, hogy Kelet-Szlovákia mind kulturális, mind gazdasági fej­lődésében messze az országos átlag mögött maradt. Ezt a kapitalizmus­ból ránk maradt áldatlan örökséget, azonban már eltávolítottuk. A múlt­ban elmaradt Kelet-Szlovákia nagy­számú ipari üzemekkel rendelkező, s közös nagyüzemi gazdálkodást foly­tató területté épült. A jelenlegi fel­adatok közül főként a Keletszlovákiai Vasmű építése és a keletszlovákiai síkság vízgazdálkodási munkálatai emelkednek ki. A kelet-szlovákiai földalap nagyon el van hanyagolva. A hatalmas vad­vizes területek akadályozzák a talaj alapos megművelését; a másik olda­lon pedig ezer és ezer hektár olyan föld van. az ún. félszáraz övezetek­ben, amelyek elkerülhetetlenül meg­kívánják az öntözést. Ezeket, a talaj nedvességtartalmában előadódó éles különbségeket a kelet-szlovákiai sík­£kr,fatt ftiWMWff 3 1961. szeptember 3. D él fele járt az idő. A fa­lu, ha ugyan falunak lehet nevezni azt a pár házat, amely a Duna-töltés men­tén húzza meg magát, mint madár­fiókák vihar idején a fészek alján, csendes volt. A nap melegen sütött, s a kutyák is, amelyek mindig meg­­ugatják azt idegent, most lustán, el­nyújtózva heverésztek az árnyékban. — Mindenki kint van még a határ­ban — szólalt meg egy hang a hátam mögött. Annyira belefeledkeztem a nézelődésbe, a latolgatásba, hogy no, most merre is keressem a szövetkezet kertészetét, hogy közben észre sem vettem Molnár Ferencet, aki az istállók körül tart nappali szolgálatot, amint megközelített Az ó kalauzolása mellett indulok c kertészetbe és hogy rövidüljön az ide fonala, beszélge­tünk. így tudom meg, hogy a cső­­lösztóiek a tava­szon egyesültek c somorjaiakkal. És most már a két szövetkezet egy ka­lap alá tartozik, s hogy mintegy 1561 hektár mezőgazda­sági területen gaz­dálkodnak. Persze azért Csölösztö, Csölösztö maradt továbbra is, s az emberek sem illesz­kedtek még. bele az új helyzetbe. Ugya­nis a jól működe kertészetükre mindnyájan azt mond­ják, hogy a „miénk", a somorjai gyen­gébbre pedig, hogy az „övéké".- Szokni kell azt! Máról holnapra minden nem mehet — mondja Molnár elvtárs. A kertészházat, amelynek egyetler nagy termét a lányok birtokolják ebédlőnek, s egyben öltözőnek is hasz­nálva, majd felveti a jókedv. A fiata, lányok népes csoportja - mivel szom­bat lévén, s egy óra felé az idő - hazafelé készülődik. Csak ketten üldö­gélnek kissé szomorkásán és hallgat­ják a barátnők jótanácsait.- Aztán rendesen dolgozzatok, tud­játok, hogy Károly bácsi szereti a rendet. Ha igyekeztek, időben elké­szültök a munkával, s este majd ta­lálkozunk odahaza — s nevetve, visz­­sza-vissza integetve indulnak Vajka Doborgaz, Kecölcés és Tej falu felé. mert a 14 állandó lánymunkás között bizony csak ketten vannak Csölösztö­­ről, mégpedig Kovács Ilonka és Kovács Piroska. A fökertész felöl érdeklődöm a két ság vízgazdálkodási terve hivatott rendezni. A munkálatok még 1956- ban kezdetüket vették, a Latorca bal­partján megkezdett töltés építésével. A talajjavításban legjobban érde­kelt terület főként mezőgazdasági jelleggel bír. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés számára nagyon ked­vezőek itt az előfeltételek, de mind­ezt csak a vízgazdálkodás rendezésé­vel használhatjuk ki teljes mérték­ben. Aminek alapjában véve a har­madik ötéves tervben kell megvaló­sulnia. Ennek a fontos kérdésnek a megoldásával 36 000 hektár mezőgaz­dasági terület válik árvízmentessé, 64 100 hektáron védelmet nyújt a ta­lajvíz ellen, s 38,5 km hosszú közút és vasúti szakasznak, valamint 1685 lakóháznak is védelmet nyújt árvíz esetén. A fentiekből kitűnik, hogy a vízgazdálkodási munkálatokkal főként a mezőgazdaság nyer. Először: a ta­laj teljes kihasználásával, s másod­szor: a szántóterület kiszélesítésével, amely mintegy 115 470 hektárt kép­visel. A kelet-szlovákiai földművesek ezen „álmának" megvalósítására ren­dezik a folyók folyását, mintegy 354,8 km hosszúságban, felépítenek három szivattyútelepet, 9 gátat és 95 hidat. Ennek a tervnek a teljes megvaló­sulása után a mezőgazdasági terme­lés ebben a kerületben mintegy 160 millió koronával emelkedik. A talaiiavítási és vízgazdálkodási munkálatok jelentősébe KELET-SZLOVÁKIÁBAN A kelet-szlovákiai síkság vízgazdál­kodási terve főként a folyók folyá­sának rendezésére, kétoldali töltések, valamint szivattyútelepek építésére, s a talajvíz levezetésére irányul. Je­lenleg a nemzeti bizottságok főként az agrotechnikai és agrobiológiai in­tézkedéseket, valamint az alagcsöve­­zések, vízlevezető csatornák, stb. épí­tését kísérik figyelemmel. A kelet-szlovákiai sikság egyes te­rületein azonban a talajjavításban elért eddigi eredmények nem kielégí­­tőek. Csak a Latorca bal oldalán hú­zódó töltés mentén az elmúlt év őszén, s idén tavasszal nem kevesebb mint 1600 hektár földet lehetett vol­na termővé tenni, amely terület ed­dig még nem volt besorolva a terme­lésbe, az eredmény azonban csak 500 hektár megművelt föld. Pedig, hogy a talajjavitási munkálatok eredmé­nyesek, és mindenképpen kifizetőd­nek, főként a bácskai szövetkezetesek bizonyíthatnák, akik az elmúlt évben 60 hektár felszántott ugaron 30 má­zsás szemtermést értek el kukoricá­ból és 19 hektáros területen pedig zabból 22 mázsás hektárhozamot ta­karítottak be. A bodrogmezöi szövet­kezet pedig 31 mázsás szemtermést takarított be hektáronként kukoricá­ból. Hasonló szép eredményeket értek még el a leleszi, zétényi, valamin' a bolyi szövetkezetesek is. Azokban az esetekben, amelyekben 3 talajvíz következtében nem lehet alaposabb gazdálkodást bevezetni az alacsony hozamú réteken és rossz­­minőségű legelőkön szükséges, hogy a nemzeti bizottságok jóvoltából az érdekelt szövetkezetek és állami gaz­daságok azonnal tegyék meg a szük­séges intézkedéseket kisebb talaj ja­vítási munkálatok elvégzésére, főként önerőből. A nagyobb síkterületek !<•­­csapolását az illetékes nemzeti bi­zottságoknak a jövő évi tervekbe eil belefoglalniuk. Nemzeti bizottságaink­nak nagy segítséget nyújthatnak a szélesebb körű talajjavitási munká­latok megszervezésében a különféle dokumentációs anyagok a talajjaví­tásról és a vízgazdálkodás fontos kér­désének megoldásáról. A mezőgazdaságban dolgozóknak, valamint a nemzeti bizottságok dol­gozóinak a kelet-szlovákiai sikság körzeteiben bátrabban és haíározat­­tabban kellene haladniuk a további talajjavítási munkálatokban, foként a védett területeken, mivel itt van a legnagyobb lehetősége a mezőgazda­­sági termelés növelésének harmadik ötéves tervünkben. Emi) R e v a j mérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom