Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-09 / 55. szám

Dicséretre méltó segítség Aki netán még ma is azt hinné, hogy az aratás és a cséplés előkészü­letei, vaiamint azok megvalósítása csupán a falusi ember gondja, az na­gyot tévedne. Hiszen ma már az üze­mek és a szövetkezetek dolgozói kar­öltve készülnek mindkettőre. Gyakran ezt a segítséget a védnökségi üzem fogalmával intézzük el. A munkás­paraszt szövetség e megnyilvánulása sokkal többet jelent a puszta szónál. Együttérzést, közös gondot s közös célt fejez ki. A bratislavai kábelgyár dolgozói a sekulei szövetkezet fölött vállaltak védnökséget, illetve e szövetkezet megsegítését, tá­mogatását vállal­ták. Mindennap jár­nak aratási brigád­ra. s a széna be­takarításából is ki­vették a részüket. Különösen jő pél­dával jár elöl az 1. számú pártcsoport, amelynek vezetője Hunka elvtárs. Az említett pártszer­vezet mintegy 300 brigádóra ledolgo­zását vállalta s egy­ben versenyre hív­ta az üzem többi pártcsoportjait is a brigádórák túltelje­sítésére. A kollektíva Kora reggel top­pantam az üzembe. Az udvaron egy kisebb csoport éppen az aratási bri­gádra készülődött. Cibuí'ka elvtárs, az üzemi tanács elnöke is a kis cso­porttal tart. £míg az autó megérke­zett, elbeszélgettünk arról a segít­ségről, amelyet az üzem nyújt az említett szövetkezetnek. — Kovács Jenő szerelő már újév óta a szövetkezetben végzi a javítási munkálatokat — mondja Cibulka elv­társ. — Rajta kívül még egy hattagú szerelőcsoport jár a szövetkezetbe, amely a cséplőgépeket teszi rendbe. Megjavítottuk a szövetkezet hegesz­tőgépét is, amelynek villanymotorát újonnan kellett tekercselni. Az asz­­talosmühelyben pedig majdnem ké­szen áll már az a cséplőgép, amelyet úgyszólván teljesen átszereltünk. Csakugyan, az asztalosműhely kö­zepén fényesen csillog a megjavított cséplőgép. Oldalán büszkén fehérük a Sekule felírás. Még egy pár igazí­tásra van szükség, aztán indulhat az útjára, hogy búgva csépelje az arany­, amely a cséplőgépet kijavította sárgára érett gabonát. Körülötte Le­­glnus, Marth és Gernic asztalosok szorgoskodnak.- De nemcsak a mi érdemünk, hogy időre elkészült a cséplő — mondja Marth elvtárs —, hanem So­kol elvtársé is, aki a szövetkezetből jött el segíteni a masinát rendbe­szedni. Sokol Mihály jókedvű, bőbeszédű, r r Helytállnak a katonaságnál is Egy hónapja múlt, hogy katonai gyakorlatra bevonultunk Cima tiszt egységébe. A parancsnok jó és oda­adó munkájának köszönhető, hogy az egység erős kollektívává forrott ösz­­sze. A tartalékosok, akik ez említett egységbe bevonultak, jól végzik a reájuk háruló feladatokat. Mindjárt a bevonulás után szocialista munka­versenyt szerveztek, amely többek között magában foglalja a fegyver jó gondozását az egyéni higiénia betar­• Július ö-án fogadta első vendégét a sitnói nemzetközi pionírtábor. Első­ként a kis svéd üdülők érkeztek, s csakhamar megérkeznek a holland gyermekek is, hogy Sitno festői szép­ségű területén élvezzék a nyári szün­időt. • A Lidicei Nemzetközi Rózsakért számára különleges rózsát tenyész­tett ki egy angol rózsatenyésztő. A Lidice nevű rózsatövet ünnepélye­sen adták át Londonban Lidice pol­gármesterének, Proskova asszonynak. • A Bohumíni Vasmű és Huzalgyár dolgozói gyártják hazánkban a leg­több kazánt és fűtőtestet. Évente mintegy 50 000 lakást látnak el köz­ponti fűtéssel, (c) tását a sátrak karbantartását, vala­mint azt, hogy az éleslövészetet min­denki kitűnően végzi el. A versenyt mindennap értékelik az egységben. A harci és a politikai feladatok tel­jesítése mellett. az egység katonái segítenek népgazdaságunknak is. Az egység részt vett egy egyhetes széna­betakarítási brigádban, három cso­portot alakítva, amelyből győztesen Bobák tiszt kollektívája került ki. Veress Vilmos . . , nyugdíjas ember. Két évvel ezelőtt még a gö2tnozdonyokon száguldott, ma pedig a szövetkezetben segít, fe­leségével együtt. — Alig négy éve vettük a cséplő­gépet a gépállomástól — mondja So­kol elvtárs. — A helytelen kezelés következtében hamar tönkrement. Az ócskavasba akartuk adni, s akkor jöttek a kábelgyáriak, hogy majd ők megjavítják. Amint látja, szavukat is állták, s egy hónap alatt időre „újjá­született“ az ócskavasnak szánt csép­lőgép. Igaz, a kaszálás befejeződött, de kaszálógépre még szükség lesz. így gondolták az üzem Rajmanka-részle­­gének dolgozói is, akik az elmúlt na­pokban vettek át egy kaszálógépet a szövetkezettől, hogy azt kijavítsák. A szövetkezet sok-sok nehézséggel küzd még, de hát éppen ezért vállal­tak védnökséget fölötte a kábelgyá­riak. Minden igyekezetük, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezet mi­előbb magához térjen. Ez azonban csakis úgy valósítható meg, ha a szö­vetkezet vezetősége és annak tagsága is mindent megtesz ennek érdekében. Megjavítják a munkaszervezést, meg­szilárdítják a munkafegyelmet. íme, a gyár és a szövetkezet dol­gozói együtt aratnak, csépelnek. S ha a mag raktárba kerül és ismét szürke lesz a határ, elmondhatjuk majd a kábelgyár dolgozóiról, hogy dicséret­re méltó segítséget nyújtottak a se­kulei szövetkezetnek. Kolár Lajos mérnök Felelőséggel (Folytatás az 1. oldalról.) „globálisan" adták át a szerződéses mennyiséget a felvásárló üzemeknek. Számítaniuk kell arra, hogy államház­tartásunkban a zab vagy a takarmány­­árpa nem helyettesítheti a kenyér­­gabonát. Ha a nemzeti bizottságok albizottságaikon keresztül mind a ga­bonabetakarítási teendőket, mind a felvásárlással kapcsolatos problémá­kat helyesen magyarázzák meg vá­lasztóiknak és azt a legfontosabb cél érdekében valósítják is meg, akkor jó munkát végeztek. És nem vagyunk szerénytelenek, ha az egy éve megválasztott nemzeti bizottsági dolgozóktól joggal elvárjuk, hogy ezt a népgazdaságunk szempont­jából olyan fontos munkát egész né­pünk életszínvonalának emelése érde­kében felelősségteljesen végezzék. Csíz-fürdői Segítjük mezőgazdaságunkat Búdra tiszt alakulata már jó né­hány éve szép eredményekkel dicse­kedhet, különösen annak CSISZ-szer­­vezete. A CSISZ-szervezet vezetősége több esetben hulladékpapír- és vas gyűjtést rendezett sikeresen. Ezen­kívül az egység számos katonája meg­szerezte a Fucík-jelvényt. A kulturális és politikai munka mellett az egység CSISZ-szervezete kiveszi részét a brigádokból is. A „Z“ akció keretében eddig minden katona szabad idejében már 20 órát dolgozott le. Odaadó munkájuk eredményeként szép park létesült, amelyből nem hiá­nyoznak a padok sem. A park elké­szülése után az egység katonái vál­lalták annak gondozását is. Az egység CSISZ-szervezete nem feledkezett meg a mezőgazdaság meg­segítéséről sem. Szombatonként bri­gádokat szervez az állami gazdaságba és a környező szövetkezetekbe; ese­tenként mintegy 70 — 100 katona je­lentkezik. Jelenleg a szénakaszálásnál s a ko­rai burgonya szedésénél vesznek részt az egység katonái. Két nap alatt kö­zel 200 mázsa korai burgonyát szed­tek fel és egy kazal takarmányt taka­rítottak be. A répa és a kukorica kapálásából ugyancsak kivették ré­szüket. Az aratási és a cséplési mun­kálatokra pédíg állandó brigádosokat küld ki az egység, hogy úgy mint tavaly, ez évben, is idő előtt legyen elvégezve az aratás és a cséplés a kostomlatyni szövetkezetben, amely fölött az egység védnökséget vállalt. A szövetkezet tagsága s a védnök­ségi egység katonái jól megértik egy­mást. Közösen dolgoznak, tervezget­nek. A brigádmunka mellett a katonák gyakran eljárnak Kostomlatynba, hogy kultúrműsorral szórakoztassák a köz­ség lakosságát, valamint annak szö­vetkezeti tagságát. Belányi János katona Hasznos munka ! Gerencsér községnek az iskola kö­zelében egy cseresznyefája van. Szép, hatalmas fa. amelynek ágait csak úgy húzta a vérpiros cseresznye. A helyi nemzeti bizottság az iskola pionírjaira bízta a cseresznye leszedését. S a pionírok a több mázsa cseresznyét le is szedték, amelyet aztán átadtak a nyitral gyümölcsfeldolgozó üzemnek. A cseresznyéért kapott pénzt az isko­la kasszájában helyezték el, amelyből majd egy szép kirándulás kiadásait fedezik, vagy sportfelszerelést vásá­rolnak. Sebők Antal (Nitr. Hrnciarovce), Furcsa história. Egy ember kutat ásott, s amikor elérte a vizet, megkóstolta, s a vie sós, ihatatlan volt. Aztán kutatták, vizsgálták a vizet, s rájöttek, hogy elsőrendű gyógyvíz. A csontgürnókör, magas vérnyomás, s egyéb szövődményes betegségek orvoslására alkalmas. Az említett kútásás majdnem száz esztendővel ezelőtt történt, ugyan­is a csizi gyógyfürdő 1962-ben ün­nepli fennállásának 100. évfordu­lóját. Száz év telt el azóta. A fürdő hosszú évtizedekig magántulajdon­ban volt. Az jutott el csupán ide gyógykezelésre, aki busásan tudott fizetni. A szegény ember nem te­hette, nem tellett rá. Ma már azon­ban más a helyzet. Évente mintegy 2000 beteg kap a fürdőbe egy-egy hónapra beutalást, eltekintve attól, hogy tanító-e, gyári munkás-e vagy szövetkezeti dolgozó. Amíg a fölszabadítás előtt egy orvos ügyéit a betegekre, adli g ma már négy orvos és mintegy 25 kö­zépfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó. Szépen be­rendezett laboratórium, különféle villanygépek s egyéb szükséges berendezések állanak a betegek szolgálatában. Kellemes a hasznossal A legnagyobb türelmet a gyer­mekosztály dolgozóitól követeli meg a hivatásuk. Hiszen itt ágyhoz kötött ksifiúk és lányok vannak. Itt még a tanulás is az ágyban fo­lyik. A kis betegek büszkén dcise­­kednek, hogy van pionír-csoport­juk és a rádió-szakkörük is szépen dolgozik. A kis Kovács Jóska Ligetfalu­ból került ide, hogy fájós lábát meggyógítsa a „csodavíz“, meg az­tán a gondos orvosi kezelés. Édes­apja a Matador-gyárban dolgozik. ; \ ; * A kis Kovács Jóska- Ez évben a negyedik osztályt végzem - újságolja. - Ogy hi­szem, jó bizonyítványt kapok. Köz­ben néha-néha könyveket is olvas-A gyermekosztá­lyon nagy elisme­réssel nyilatkoznak Slachtová Mária fiatal ápolónő mun­kájáról, aki kis be­tegeit a legnagyobb gonddal ápolja. Fölvételünkön megörökítettük, amint éppen az egyik kisfiúnak se­gít a tanulásban. gatok. Jelenleg Vernétől a „Kétévi vakációt"-t olvasom. Aranyos, mosolygós kislány zárja be a sor végét. Minden kérdésre mosolyogva, de szégyenlősen vála­szol. — Gaba Spilarovának hívnak - mondja. — Hány éves vagy? — Felemeli a kis kezét, s ujjával mutatja, hogy három, miközben nagy, barna szeme csillog a mo­solytól. A Detva-szanatóriumban halkan benyitunk az egyik ajtón. A dél­utáni alvásból felébredő emberek álmosan pislognak. Az ajtó mellett Tóth Lajos üzletvezető fekszik.- Már másodszor vagyok itt, s mondhatom, hogy sokat használt a fürdő sós, jódos vize. Megköny­­nyebbülve térek majd haza.-Jól megértjük egymást a szo­bában — szól közbe Bobrovsky elvtárs, a vrútkyi vasúti főműhely egykori mozdonyvézctöje, aki ma már nyugdíjas. - Magyarok, szlo­vákok vagyunk a szobában, s hol magyarul, hol pedig szlovákul vi­tatjuk meg a nemzetközi helyzetet.- A szórakozási lehetőség is megvan a fürdőben - szól utánunk a folyosón Tylesné. - A fürdő vezetősége idén már másodízben rendezi meg a gömöri kultúrnya­­rat. ( A fürdő parkjában szól a zene. A betegek a park árnyékában hall­gatják a szebbnél szebb melódiá­kat. A falu végén az aratógép sza­porán vágja a gabonát. A mezőn mindenütt lázas munka folyik. A betegek pedig békésen pihennek, hogy fölgyógyulva mielőbb ók is elfoglalják helyüket az egészsége­sek sorai közt. Zene mellett a parkban (Kép és szöveg: Németh János) Megvárják az őszt ? Rimaszombat központjában szépen sorakoznak az agitációs táblák. Szé­pen sorakoznak, csakhogy az a baj, hogy rajtuk idejét-múlt hirdetések láthatók. Többek között május else­jére tett felajánlásokat stb, olvas­hatunk. Felvételünkön, amely az el­múlt héten készült, az egyik agitá­ciós táblát örökítettük meg, amely Gagarin arcképével s róla szóló pla­kátokkal van tele. A hiba egyáltalán nem is ott van, hogy Gagarin helyet kapott az agitációs táblán, (ez he­lyes), hanem ott, hogy legalább a fe­lén s a többi táblákon is már az ara­tási, illetve a takarmánybetakarítási munkálatok kaphatnának végre he­lyet. Vagy talán a rimaszombatiak megvárják, amíg beköszönt az ősz? Vasárnap a mezőn Az elmúlt vasárnap nem volt hirdetve sem járási, sem pedig országos brigádnap, mégis a belíniek már korán reggel a határba igyekeztek. A tá­gas réten egy traktoros és két fogatos kaszálógép dolgozott, s ahova ezek nem juthattak el, ott a szövetkezeti tagok kézzel kaszálták a szénát. A rét­ről nem hiányoztak az asszonyok sem. A lekaszált 10 hektár réten szét­teregették a rendet, hogy a zöld fű mihamarabb illatos szénává száradjon meg. E. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom