Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-23 / 68. szám

Emelkedik a tagság jóléte Kát műszakban végzik a tarlóhántást A losonci járás szövetkezeteiben is teljes ütemben halad a tarlóhántás. Nagy az igyekezet, hiszen 16 848 hek­táron kell elvégezni a tarlóhántást. Szövetkezeteink traktorosai ezért két műszakban dolgoznak. A zsélyi földművesszövetkezetben is éjjel-nappal folyik a tarlóhántás. Egy DT lánctalpas és egy Super 50-es traktor szánt. A lánctalpassal két műszakban B e c s k e i Zoltán és K i s s i m o n Pál szánt, a kerekes traktorral pedig Jónás Ferenc sza­porítja a barázdákat, összesen ’JS hektáron kell elvégezniük a tarío­­hántást, amelynek már az utolján tartanak. A traktorosok kitűnő munkát vé­geznek. Dicséret illeti még id. K i s­­simon Pál brigádvezetőt, aki kö­rültekintően szervezi mind a tarló­hántást, mind pedig a többi munká­latokat. A jól felszántott talajba 15 hektáron tarlókevéréket vetettek. Kajtor Pál (Zsély) Kiültették a kései karalábét Százötvenezer Kék Spek faj­tájú kései karalá­bét ültetnek ki Ér­sekújváron az ál­lami gazdaság ker­tészetében az An­­dódról és Sztmöröl bejáró dolgozók. Kéjünkön Or szagh Ilonkát, Figura Emíliát és Kantár Etelkát láthatjuk munka közben. Kúti Szilárd felvétele) fi jövő évi magasabb hozamok érdekében A gellet EFSZ dolgozói és vezetői. Tóth mezőgazdásszal az élen. a tar lajerö fokozására felhasználnak minden alkalmas anyagot, hulladékot, többek között a tőzeget is. Az aratási és cséplési munkák elvégzése után nyomban hozzáfogtak 8 tőzeg elszállításához a komposztálási helyre. A tőzegkomposzt mint szer­ves trágya hasznosul majd és záloga lesz a jövő évi gazdag termésnek. A tőzeget három traktorral hordják Kislúcsról.. Tóth Árpád, Albert Gyula, Pongrácz Vilmos és Tóth János traktorosokat szorgalmas és lelkiismere­tes munkájukért dicséret illeti. A tőzeget azután istállótrágyával keverik, majd trágyalével öntözik, hogy a minősége minél jobb legyen. Amint látjuk, a gelleiek arra törekszenek, hogy minél nagyobb földte­rületet tudjanak szerves trágyával ellátni, s Így megalapozzák a jövő évi gazdag termést. Számos szövetkezet és állami gazdaság példát vehetne a gelleiektől. Both Frigyes (Bős) Levelekből röviden • Vetik az őszi árpát. A tőke­terebesi járás és egyúttal az egész kelet-szlovákiai kerület három szö­vetkezetében megkezdték az őszi árpa vetését. Vajkán eddig 11 hek­tárt, Ladmócon 8 hektárt, Dobrán pedig 2 hektárt vetettek. (St^bar Rudolf, Kassa) • Közei a célhoz. A tarlőhántást több mint 90 hektáron végezte el Varga Sándor a csákányházai szö­vetkezet fiatal traktorosa. Napi tel­jesítménye 8 — 10 hektár, ami arra enged következtetni, hogy rövid idő alatt befejezik a tarlóhántást. Az állatállományról sem feledkeztek meg a csákányházai szövetkezete­­sek. Már kel a 12 hektár csalamá­­dé, amelyet idejében a földbe jut­tattak. (Csaba Zoltán, Ragyolc) • Idejében segítettek. Az alsó­­hutkai szövetkezetesek ^ gabona betakarítása és cséplése mellett nem feledkeztek meg a takarmányról sem. Segítségükre siettek a véd­nökség! üzem, a kassai Benzina­­nemzeti vállalat dolgozói is, akik nemcsak a gabona behordásában és a cséplésben segítettek, hanem a takarmányalap biztosításában is ki­vették részüket. Külön dicséretet érdemel Csácsó Ferenc a védnöksé­­gi üzem gépkocsivezetője, aki egy hétig a takarmány kaszálásában se­gédkezett. (Mató Pál, Alsóhutka) 9 magos termeléhenyseg eredménye A kenyheci szövetkezetesek méltán ta eléri a 0,68 kg-os súlygyarapodást, büszkék a köztársaságunk elnökétől Harakszin György az elválasztott kapott „Az építésben szerzett ered- üszöborjakat neveli. Nála a létszám Jó szomszédok önzetlen segítsége Az Smelyi szövetkezet két munka­­csoportja, Kovács Imre és Dobrovocz­­ky Béla vezetésével, nemcsak arra törekedett, hogy szövetkezetükben minél hamarabb kazlakba kerüljön a szalma, hanem a két szomszédos szö­vetkezetnek, a bagotainak és a mar­tosinak is segítségére siettek. A bagotai szövetkezetben Dobro­­voczky Béla nyolctagú csoportja hat nap alatt 70 hektárról takarította össze a szalmát. Ugyanakkor Marto­son Kovács Imre héttagú csoportjá­val 96 hektár szalmatermését rakta mintás kazlakba. Mindkét szövetkezet vezetősége nagy elismeréssel nyugtázta az íme­­lyiek önzetlen segítségét és kiváló teljesítményét. Kuczman János, fmely ményekért“ című kitüntetésre. Az első félév eltelte után jóleső érzés ezeket az adatokat olvasni: a marhahúsból 174,3 %; a sertéshúsból 135,2 %; a tejből és tojásból pedig 117,8 %, il­letve 101,4 %-ra teljesítették eladási tervüket. Szarvasmarhaállományuk szintén a tervezett mennyiségen fe­lüli. Egyszóval a kenyheci szövetkezet a kassai járásban az első félévi ered­ményei alapján elnyerte az elsőséget, és így a kerületi vándorzászlóért megrendezett versenyben is indul. Itt a termelés iránya a szarvas­­marha tenyésztése felé halad. A te­henek, a növendékmarha és a hízó­marha gondozásával a legszorgalma­sabb tagokat bízta meg a vezetőség. Szép eredményeik csakis becsületes munkájuk után születhetett, s az eredmények mögött az ember áll. Azt hisszük, érdemes néhányat közülük bemutatni. Kalapos István tudja, hogy csak akkor lesz jő a szarvasmarhaállomány, ha a szövetkezet egészséges, jő faj­tájú apaállattal rendelkezik. Ezért a bika gondozását ő végzi, mégpedig a legnagyobb hozzáértéssel. Korán Jó­zsef az elválasztott bikaborjakkal tö­rődik egészen hathónapos korukig. Általában 30 db-ot gondoz és napon-Szép a szövetkezet tehénállománya Szép a baromfi állományuk Szorgalmas kazalmesterek A páti szövetkezet gazdasági udva­rán öt .szénakazal sorakozik. Ha va­laki az .országúiról a gazdaság felé igyekszik, lehetetlen, hogy elkerülje a figyelmét a példásan kazalozott széna. S talán felveti magában a kér­dést: vajon kik rakták ezeket a for­más szénakazlakat? Erre a kérdésre minden szövetkezeti tag választ tud adni, s már sorolja is Pista bácsi, Józsi bácsi... De miért ne említsük meg „hivatalos“ nevüket? Papp Ist­ván, Novotny István, Kovács István, Bitter József és Skrivánek Szilveszter neve bizony említést érdemel. Egy alkalommal egy járókelő azt a megjegyzést tette, hogy a kazlak Több nyitott istállót! A szarvasmarhatenyésztés szempontjából felmérhe­tetlen az új technológia bevezetésének a jelentősége. Ezért a galántai járásban egyre jobban érvényesül a növendékmarha és a tehenek nyitott istállózása, s eb­ben a formában jelenleg 6900 növendékmarhát nevelnek, vagyis az állománynak csaknem a 40 %-át. Tavaly jó eredményt értek el a növendékmarha nyitott istállózá­sával, s így feltételezhető, hogy 1962-ben járásunkban már az új technológia alapján fogják nevelni az egész növendékmarhaállományt. A korszerű mezőgazdasági üzemek országszerte áttérnek a tehéntartás új formáira, egyre inkább teret hódít a tehenek nyitott istállózása és a gépi fejés. A tehéntartás új technológiájának szükségességét né- j hány számadattal szeretnénk alátámasztani. Járásunkban a mezőgazdasági üzemek körülbelül 17 000 tehenet tar- | tottak, s ebben az esetben a hagyományos tenyésztés 1140 tehén gondozót igényelne. A tenyésztés új mód­szere mellett a gondozók száma 550 főre csökkent, vagyis csaknem 600 dolgozót oszthatnak be más szaka­szokra, de ugyanakkor könnyebb lesz a tehéngondozók munkája is. A munka termelékenységének emelkedését ez a példa is bizonyítja: a javorinkai földművesszövet­kezetben a tehéngondozókra átszámított tejhozam meny­­nyisége évente 50 000 liter volt. A nyitott istállózás megvalósítása után a tejhozam 80 000 literre emelkedett egy-egy gondozónként. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a párt járási bizottsága helyesen határozott, amikor kitűzte, hogy 50 tehénistálló átalakításával kell szaporítani a nyitott istállókat. Járásunkban ez év végéig, az új beruházáso­kat is számítva, 40 istállót biztosítunk a tehenek nyitott istállózására. Az istállók mellett gépesített fejőházakat létesítünk, mégpedig hosszanti (tandem) vagy halszálka elrendezésű fejőállásokkal. A galántai járásban számolunk az istállók számának növelésével is. Ezért a járási pártbizottság határozata leszögezte, hogy a jövőben 200, sőt több szarvasmarhát befogadó és a nyitott istállózás céljának megfelelő istállókat fogunk építeni. Számolunk a szövetkezetek egyesítésével; nagyobb gazdasági egységeket alakítunk ki, s ebben az esetben korszerűen berendezett, nagyobb férőhelyes istállókra lesz szükségünk. i Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) olyan formásak, mintha mérnöki rajz után készültek volna. Idén kazalba került 23—25 vagon széna, s ebben ott az ő kezük nyoma is. Meg is kap­ják minden tag elismerését, hiszen nagy segítségére vannak a szövetke­zetnek. Koczka Géza elnök az elismerésen kívül még szíverősítőt is rendelt eh­hez az alkalomhoz. Különben már ez a szertartás ki sem hagyható, nekik ez annyit jelent, mint fiataloknak a „Szív küldi...“. Köszönet az öregek szorgalmas munkájáért. Nem fér kétség ahhoz, ■hogy megbecsülést kapnak akkor is, ha ezek a bácsik már nem tudnak segíteni, csak a ház előtti padkán üldögélve érdeklődnek majd, hogy kik rakják most a szénakazlat. Kurucz András (Pat) Alsócsitár Nyltrától 6 kilométer­nyire húzódik meg a Zsibrice aljában. Az erdő alatt terül el a földműves­szövetkezet baromfifarmja. Megkér­deztük a farm körül tevékenykedő szövetkezeti tagtól, vajon ki gondozza ezt a sok, szemet gyönyörködtető baromfit. — Hát, jómagam. Bengyák Mátyás a nevem — szól a 60 év körüli férfi. Elmondotta, hogy az egész barom­fiállomány 1090 db, ebből 450 tyúk, 20 kakas és 620 tavaszi csirke. Ezer tavaszi csirkéjük volt, ebből a köz­ellátásnak 200 kg-ot adtak. el. Az aratás és cséplés alatt a tagságnak i juttattak a fiatal baromfiból. Augus­tus 6-ig 39 000 tojást adtak el. Öté darab hiányzik még a tervezett nfénj nyiségből, de pár hét alatt ezt is teljesítik. — A 620 csirkéből még terven felül is adunk el. Eddig páronként 45 ko­ronát kaptunk értük. Az elhullás igen kevés, mert Mátyás bácsi lelkiismere­tesen gondozza a baromfit — fejezi be beszélgetésünket Borcsa András, a szövetkezet elnöke. Sebők Antal (Nyitragerencsér) A felsökirályi szö­­vetkezetben au­gusztus 13-án fejezték be a tarlóhántást, s már az 'őszi vetések alá szántanak. A határ képe változóban van; csupán a kukorica és a silóta­karmányok, valamint a napraforgó zöldell. A kertészetben az if­júsági csoport, L e n­­esés Dezső vezetése alatt, a paprika szedé­sével és a paradicsom szállításával foglalatos­kodik. Munkájukkal a szövetkezet elégedett. A csoport legszorgal­masabb dolgozói: Len­csés Ilona, Lencsés An­na, Bakó Márta, Lencsés Szidónia és Lencsés Er-Élenjáró fiatalok zsébet. Vállalták, hogy a fűszerpaprikát a ki­tűzött határidőre lesze­dik, felfűzik és beszál­lítják a paprikamalom­ba. A csirkék nevelésével is a fiatalokat bízta meg a szövetkezet ve­zetősége. A 7000 napos­csibéből az elhullás csu­pán 2 Vo volt. Eddig 4500 csirkét adtak el az állami felvásárló-üzem­nek. Az ifjúsági cso­portnak köszönhető, hogy szövetkezetünk a tojáseladási tervét 120 %-ra teljesíti. A ba­romfifarm legjobb dol­gozói közé tartozik: Lencsés Katalin, Uher Mihály és Lencsés Bös­­ke. A szövetkezet veze­tősége nagy gondot for­dít az ifjúság nevelé­sére. Mezőgazdasági is­kolába 4 fiút és három leányt küldtek, akik az iskola befejezése után a szövetkezetben hasz­nosítják majd tudásu­kat. G ü t r a y Gyula, (Felsőkiráiyj) Kladjt a Mező- erdő 4a vizqardasápl Mlrüstőrlum a Mezőgazdászt KladivSIlalarban - MepJeienlV fietenLe kétszer — Főszerkesztő: Pathő Károly — Szerkesztőség ét kíadőhtratal: Bratlalara, Suvgrovova 16. EÉíiffítflßE~ Telefon főszerkesztő 515-53, titkárság 501-00 - TeleforiVözpon* 543-91. 511.-10 550*93 - Belső vonalak főszerkesztő helyettese-- 636. mezőgazdasági osztály: 632. egit-prop. osztály 634, szákmelléklet l W kr w W kJ - Nyomta a Polygrafleké závody, n. p.t Bratislava, ul. Febröárővého- vUazitva S/d - Terjeszti a Posta Hírlapszcígálata - Megrendelhető nrinden postahivatalnál és kézbesítőnél - Előfizetési díj-----------— évente 36.4C Kfis. K-20*11274 amíg súlyuk meg nem haladja a 450 kg-ot, s az ezt követő állomás: a vá­góhíd. A 60 hízóbika súlygyarapodása naponta átlagban 0,98 kg körül mo­zog. A tehenészek három csoportban versenyeznek a szocialista munka­brigád büszke cím elnyeréséért. Te­henenként el akarják érni a 2300 literes fejési átlagot, de a csoport tagjai vállalták, hogy. ezt 200 literre! túlhaladják. A tehéngondozők leg­jobbjai közé tartozik Bodács Ferenc, aki feleségével együtt 14 tehenet gondoz. Júliusban tehenenként elér­ték a 9,1 literes fejési átlagot. A magas termelékenység jóvoltából a munkaegység értéke 22 korona. Eb­ből szilárd munkadíjként 19 koronát fizet ki a szövetkezet, 3 koronát pe­dig prémiumra tartalékol. Ilyen fize­tés mellett bizony senki sem kíván­kozik el a szövetkezetből. Nehéz lenne elképzelni, hogy például Csa­­maj Imre fejőgulyás nem lenne elé­gedett jutalmával. Az első félévben havonként 1824, 1203, 1809, 2086, 1604, 2375, júliusban pedig nem kevesebb mint 3688 koronát kapott. Nem csoda tehát ha a magas munkatermelékeny­ség minden problémát megoldott a kenyheci szövetkezetben. Iván Sándor (Kassa) mindig megnaiaoja a au aaraoor; az üszők súlygyarapodása szintén 0,68 kg. Horváth György gondjaira 30 nö­vendék hízómarhát bízott a vezetőség. A súlygyarapodás átlaga nem keve­sebb mint 80 deka. Horváth József innen addig egyet sem enged ki, u\ji vcytcu jfj.uiirs.aj uis. ULclU megei-demlik, hogy megtekintsék hazánk nevezetességeit. Az elnökünk Ma­gyarországra látogatott, így sok fel­adat hárul reám e napokban, mert még a csoportvezetőket is nekem kell helyettesítenem. — A munka azért így sem szünetel, ugye? — Bizony nem. Jelenleg a bükköny tisztításával foglalkozik néhány em­ber itt, a gazdasági udvaron, de a trágya . kihordásával is igyekeznünk kell, — Milyen volt a gabonatermésük? — A tavalyinál sokkal jobb. Búzá­ból és árpából a hektárhozam 31 má­zsa. A gabonaeladási tervet 100 %-ra teljesítettük. Már végeztünk a tarló­­há.ntással, s 15 hektáron tarlókeveré­ket vetettünk. — Remélem, hogy ilyen eredmények mellett a tagság jóléte is emelkedik. — Ez évben bevezettük a szilárd munkadíjakat; 23 koronát fizetünk egy munkaegységért. Számos szövet­kezeti tag megkeresi a 2 — 3000 koro­nát is havonta. K ú c s Gyula (Alsószecse) Megállják helyüket Naponta találkozom velük mun­­kábamenet. A két asszony egymás után haladva hajtja a kerékpárt, így járnak munkába Dancsik Judit néni és Zahoránné. A szövetke­zetben az anyakocákat gondozzák. Bizonyára nekik is nagy részük | van abban, hogy az izsai szövet­kezet a félévi húseladást 100 %-ra teljesítette. Annak ellenére, hogy mindkettő családanya, s nem is éppen a legfiatalabbak már, mun­kájukat örömmel és kitartó szor­galommal végzik. Jelenleg 56 anya­sertést gondoznak. Fél évig 414 malacot választottak el, ami 5044 kg súlynak felel meg. Vállalták, hogy év végéig minden anyakocá­tól 14 malacot nevelnek föl. A fél­évi mérleg úgy mutatja, hogy vál­lalásuk sikerül. Amint mondották, az év elején nehézségeik voltak a munkában, de ez már részben ki­küszöbölődött. Az EFSZ gépesítője segítségükre volt a felmerülő problémák megoldásában. Szavaikból bizakodás érződik; — Reméljük, lesz elegendő ta­karmány és nem lesz fennakadás az etetésben. Teljesíteni akarjuk a vállalást, mert ha több a malac, több a fizetés is — mondja biza­kodva Judit néni. Kurucz Nándorné (Izsa) Nemrég Felsőszecsén jártam, ahol szokatlan látványt nyújtott a csöndes, majdnem néptelen határ. Ahol más­kor nyüzsgő élet folyt, most alig akadt néhány ember a mezőn. Amikor betértem a szövetkezet irodájába, akkor tudtam meg Márkus András mezőgazdásztól, hogy mi ennek az oka. — Már augusztus 7-én elcsitult a cséplőgépek búgása — mondotta Márkus elvtárs —, most pedig a tag­ságnak majdnem a fele kirándulásra ment Prágába és Karlovy Varyba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom