Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-13 / 65. szám

A közelmúltban még katonák gya­korlatoztak Prágában azon a karlíni térségen, régebben pedig dragonyo­­sok vágtáztak errefelé, nagy ívben körülkerítve azt _. ___ helyet, ahol ma gomba módjára nő­nek ki a közeljövő legkorszerűbb há­zai, amelyek a ha­ladó építészeti új­donságok hosszú sorával dicseked­hetnek ország-vi­lág előtt. Orvosi kifejezéssel élve: ezek amolyan meg­figyelés alatt álló kísérleti nyulak. De ha már a kí­váncsiság idecsalt bennünket, néz­zünk csak körül kissé. Innen, távolabb­ról, az építészek barakkja felől kö­zeledve, föltűnik, , hogy az épületen , kevés a falrész. Minden emeleten, egymás mellé helyezett nagyobb üvegtáblákból, egyetlen hosszan ösz­­szefüggő, hatalmas ablak nyílik vé­gig. — Tulajdonképpen mi tartja eze­ket az épületeket, hiszen itt a tö­mör falak helyett csupa vékony, fénylő üveg látszik kívülről? — ve­tettük fel a magától kínálkozó kér­dést. Proküpek Alojz mérnök, akinek e különös épületcsoport létrehozását gondjaira bízták, nagy elfoglaltsága ellenére is készségesen feltárta előt­tünk a rejtélyes házak titkát. — Amíg az eddigi emeletes lakó­házak építési módja az volt — mon­dotta —, hogy a tartőfalak szerepét az épület hosszában nyíló két külső fal töltötte be, addig mi most, kísér­letképpen a keresztben levő közfala­kat erősítettük tartófalakká. így min­den helyiség külső része végig ablak lehet és a készülő korszerű lakások ennek folytán elég fényt kapnak. „Ölhetett kézzel dolgozhatnak“ Útközben hozzánk csatlakozott Krc Alojz építész és Hvézda mérnök, hogy felcsigázott érdeklődésünket tovább 1 VMa^atUé^ i » Püspökin, a müút mellett § ® mit bámulnak,• mit figyelnek? § a — A volt cigánytelep helyett % * egy kunyhó áll, egyetlenegy. - Ő 2 Ki mondja meg, hány éven át fi S övezte nyomor a falát? 8 5 Most, vaslánccal körülvéve, £ £ traktor áll a kötélvégre, Ö y rugaszkodik, bog a motor, y dől a kunyhó, felszáll a por. 5 S Volt lakói körülállják, X ö. nem könnyezik, nem sajnálják. % S Uszított eb, alamizsna, ^ ß ütleg; ezt siratnák vissza? % 2 Vége a számkivetésnek, 9 » embermódra laknak, élnek! m * ZALA JÓZSEF | Aratási hangverseny Jól dolgoznak az aratás idején is a szepsi kultúrmunkások. A CSEMA­­DOK, a tizenegyéves középiskola és a zeneiskola növendékei.karöltve nagy sikerű hangversenyt adtak az aratók tiszteletére. A műsoros est nagyon tartalmas volt. A zenekar zeneszerzőink leg­szebb alkotásaiból adott elő egy cso­korra valót, míg a CSEMADOK szóló­énekesei szovjet tánc- és operdtt­­dalokat adtak elő. A legnagyobb si­kert az iskola pionírszervezetének a tánccsoportja aratta, amely a „Ta­vasztól őszig“ című táncban mutat­ta be a mezőgazdasági munkákat. Ki­tett magáért a CSISZ szervezete is, amely szovjet népdalokkal szerepelt A fiatalok jól sikerült műsoráért há­lásak a szövetkezeti tagok. Hadácsi László, Szepsi kapcsolódjék be, mert 15 órakor jön meg munkából a'feleség; a gyerek­szoba fűtése kapcsolódjék be még hamarabb, tegyük fel 13 órakor, mert már délben megjön az iskolából az egyik gyerek és tanulni kezd. Ezen­kívül „termosztát"-tal is ellátták a helyiségeket, amelyre szintén rábíz­hatják a fűtés bekapcsolását. Például a szerkezetet a lakó beállítja 18 fok­ra, s ha a hőmérséklet ez alá csök­ken, a fűtés önműködőleg megindul, vagy ha a már bekapcsolt fűtésnél nem kíván nagyobb meleget a lakó, mint mondjuk 20 fokot, akkor a szer­kezet nem engedi e fölé emelkedni. Ez a legújabb elrendezésű ötletes fűtőberendezés dr. Láznovsky szaba­dalma és a Morávia-gyár előállításá­ban kerül majd forgalomba. Lélegzik a mosható festék A falakat fénytelen Latex-festék­­ken vonták be, amely egyébként az olajfestékhez hasonló, de átengedi a levegőt és „lélegzeni hagyja“ a fala­kat. Alkalmazása takarékossági szem­pontból nagyon előnyös, mert a fes­ték maradandó és szappanos vízzel akár minden nagytakarításkor lemos­ható. A sokféle újítás különböző formáit veszik megfigyelés alá ezekben az épületekben. Értékelésük után beve­zetésük természetesen mindenfelé elterjed. Krc elvtárs elmondotta, hogy az ismert régi építési rendszer szerint az alapok helyét és a nagy pince­mélyedéseket magas költségek árán vájták ki. A kísérleti építkezésen most nem mélyítenek, hanem tölte­nek. Feltöltik az utakat, ami egysze­rűbb és olcsóbb, az alapokat pedig a kemény, ülepedett talajra rakják le. Kísérőinktől azt is megtudtuk, hogy összesen 3400 lakást építenek ezen a telepen, és az egyik nagy épület közülük az ún. „hotel-lakás“ lesz. Ebbe költözködés alkalmával a lakó csak a ruháit hozza magával, egyébként a lakást bútorral és más kellékekkel felszerelve találja. Az épületben étkezde, mosoda, fűszer­üzlet és sok egyéb szükséges léte­sítmény szolgálja majd a lakók ké­nyelmét. Ahogy az emeletes új íakóházak sorra épülnek, úgy szerelik őket fel egyéb újításokkal, a szerzett tapasz­talatok alapján pedig ezeket az új­donságokat továbbfejlesztve az egész ország területén elterjesztik. Itt, ahol a közeljövő lakáskultúrája születik meg, a kísérletezés nagy felelősséggel jár. Látogatásunk fo­lyamán meggyőződhettünk arról, hogy a kísérleti lakásépítés dolgozói fele­lősségük teljes tudatában vannak, ezért igen jelentős eredményeket várhatunk tőlük, amelyekhez búcsú­zóul sok sikert kívántunk. Kúti Szilárd ba már megelőzőleg beépített villany­­vezetéket helyeznek el, a falakban pedig a villanyon kívül a víz- és gáz­vezeték is helyet kapott. Ilyen kö­rülmények között persze elmarad a nagyobb falvésés, fúrás-faragás, és a szerelőknek alig akad munkájuk. Nevetve azt mondják róluk, hogy „itt ölhetett kézzel dolgozhatnak“. Az egyszárnyú lépcsőház fém lép­­csőzete minden emeleten más színű anyaggal födött. Ha benyitunk, pél­dául itt a sárga lépcső feletti emele­ten az egyik lakásba, látjuk, hogy a négy helyiségből álló lakőegységet Sololit-közfalakkal szükség szerint még különböző részekre osztják, ha a lakó úgy kívánja. Ügyes megoldá­súak a mennyezetig nyúló, falba épí­tett szekrények. ötéves gyermek fölemelné a fürdőkádat' A padlózatot egyszínű vagy mintás PVC műanyag födi. A szobákban azon­ban szép keményfa parkettet talá­lunk. Csakhogy ezt a parkettet nem itt rakják kézi erővel lassacskán össze, hanem gyárban, gépi segítség­gel. Az összeillesztett lécecskék nagy négyzet alakú gumialátétre ragasztva érkeznek az üzemből, itt ezeket a táblákat már csak lefektetik és egy­másba helyezik. A fürdőszobában poliészter mű­anyagból készült fürdőkádat találunk, amelyet a mosdótállal a gyártáskor egybeöntöttek, s az egész olyan könnyű, hogy egy ötéves gyermek játszva fölemelné. A korszerű fém­konyha mosogatótála ugyancsak köny­­nyű műanyagból készült. Amikor és ahogyan akarod Az egyik helyiségben kapcsolókkal, órával és szabályozókkal ellátott asztalkát találunk. Ez a lakás gáz­­melegítésű vízfűtésének az elosztó­­táblájp. Minden helyiség hőmérsék­letét innen lehet irányítani. Ha tél­időben reggel a családtagok elhagy­ják a lakást, beállítják a diszpécseri fsztalka szabályozóját, hogy — mond­juk — a konyha fűtése 14 órakor 4Szr,fatL 1961. augusztus 13. A FALU KÖLTŐJE Alkonyodott. Zalaba házacskái lassan-lassan megteltek élettel. Az emberek hazafelé tartanak a határból. Elérkezett a pihenés ideje. Csontos Vilmos a kertjében dolgozgatott, paprikáit öntözte. Meg­kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Csontos elvtárs mindig falun élt. Előny-e egy író számára a falusi élet? — Csak azt felelhetem, hogy amennyire előny, annyira hátrány is. Előny, hogy az író jobban megis­merheti a falusi embereket, problé­máikat. Természe­tesen, így művében is jobban tükrö­ződhet a ma falu­ja. Én azt a sorsot élem, mint a többi falusi ember. Fizikai munkát vég­zek. Hisz írói minőségben falun meg sem élhetnék. Ezért aztán nem jut elegendő idő alkotásra. Ebben az évben például még csak három verset írtam. — Témáit mindig a falu életé­ből meríti? — Nem mindig. Bár azon igyek­szem, hogy magamon keresztül a falu is benne legyen verseimben. Ellenben figyelem a világ esemé­nyeit, a világpolitikai helyzetet s egy-egy esemény gyakran ihlet vers írására. — Elégedett a falusi tárgyú mű­vek mennyiségével és minőségével a csehszlovákiai magyar irodalom­ban? — Nem vagyok elégedett. De­hogy vagyok ... Magammal sem! Ügy gondolom, nem is érem meg, hogy megírjam mindazt, amit sze­retnék. — Vajon mi az oka, hogy kevés a falusi tárgyú mű? — Ennek az okát ott kellene ke­resni, hogy íróink nagyon elfog­laltak. Nem érnek rá arra, hogy a nép között, falun töltsenek több időt. A fiatal írók meg talán ke­rülik is az „egyhangú“ falusi éle­tet. — Mint falun élő író, mit taná­csol íróinknak, hogy jobban meg­ismerhessék a falu életét és a fa­lun végbemenő változásokat? — Ne szakadjanak el a falutól. Tartsanak fenn állandó kapcsola­tokat falun élő emberekkel. Külö­nösen a prózaírókat féltem. Sok közülük már csak régi élmények­ből él. Szükséges tehát, hogy gyakrabban látogassanak el falura s töltsenek ott el huzamosabb időt. — A falu lakossága bizonyára figyelemmel kíséri írói munkássá­gát. — Olvassák verseimet. — Mikor szokott írni? Milyen a munkamódszere? — Csak akkor lá­tok hozzá a vers megírásához, ha belső kényszert ér­zek. Régebben még éjjel is felkeltem írni, vagy éppen egész éjjel dolgoz­tam. Most azonban már fáradtabbnak érzem magamat. Különösebb mun­kamódszerem nincsen. Papír és ceruza nélkül nem mozdulok ki a házból. — Mivel tölti szabad idejét? — Ha egy kis szabad időm akad, írok. Elveszett perceket nem is­merek. Vagy olvasok, vagy írok. Különben olvasni sincsen elegendő időm. Kapom a lapokat, televíziót nézek, rádiót hallgatok. Nem ér­zek semmilyen „elszigeteltséget“. — Bekapcsolódik-e a falu kul­turális életébe aktívan? — Alakulása óta elnöke vagyok a CSEMADOK-nak. Tagja vagyok a járási vezetőségnek is. A kul­turális megmozdulások szervezé­sébe kapcsolódom bele. Jut ebből is éppen elég! — Tulajdonképpen mi az, ami Csontos elvtársat állandóan mun­kára ösztönzi? — A mondanivaló üldözi az em­bert Fiatalos kedvvel dolgozom. Nagyobb kedvvel, mint amikor indultam. A felszabadulás óta más . a helyzet. Ez a kor, a ma tett íróvá. — Mit tanácsol fiatal, falun élő kezdő íróinknak? — Tanácsot nehéz adni. Hogy a buktatókat elkerülhessék, állan­dóan kísérjék figyelemmel a való életet. Sokat olvassanak, főképp mai írók művét. Nekik ma lénye­gesen könnyebb a dolguk. Művelt­séget, lehetőséget kapnak. Társa­dalmunk biztosítja ezt számukra. — Milyen tervei vannak a jövő­re nézve? — A versírás mellett szeretném megírni az életrajzomat, s úgy hiszem érdekes lenne. De félek, hogy az egész életemet csak a ké­szülődés tölti majd ki. Komoly —*—m ez. Polák Imre Sikeres fellépés Nagy közönséget vonzott a Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar nyit­­rai fellépése. A több mint 800 főnyi közönség előtt a zenekar ferge­teges sikerrel adta elő Prokofjev III. szimfóniáját és Asz-dúr hangverse­nyét. A hangverseny a csehszlovák-szovjet barátság spontán megnyilat­kozása volt. Az előadás után elbeszélgettünk Gennadij Rozsdesztvenszkij elvtárssal, érdemes művésszel, a zenekar karnagyával. Elmondotta, hogy mindenütt szívélyes fogadtatásban részesülnek. Nyitrán a város festői szépsége ragadta el őket. A karnagy hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia lelkes hangversenyközönsége kellemes meglepetéssel szolgált számukra. M. L. Az országos hepután Ebben az évben három nagy szem­lén lehettünk tanúi annak a fáradsá­gos, de szép munka eredményének, amelyet tánccsoportjaink az elmúlt évben kifejtettek. A CSEMADOK-nak körülbelül 100 létező tánccsoportja közül mintegy 30 kerülhetett fel az országos bemutatókra. Talán nem is kell mondani, hogy ezek a legjobb tánccsoportjaink, sok fáradságos munka után, megérdemelten szere­pelhettek az országos bemutatókon. Ha egy mondattal kellene véle­ményt mondani valamennyi szereplő tánccsoportunkról, nyugodtan állít­­liatnók, hogy a színvonal emelkedik, a csoportok fejlődése jó úton halad. Nem elégedhetünk azonban meg az elért eredményekkel. Nézzük csak az idei bemutatók mű­sorát. A népi hagyományok feltárásában az eredeti népi szokások feldolgozá­sában több tánccsoportunk ért el ki­magasló eredményt. Nagy együtte­seink önálló néptánc kompozíciói az egyes területek gazdag és még kellően nem ismert kincseit jól szerkesztett számokban dolgozták fel. Ilyen pél­dául a deákiak „Fonó“-ja és a lele­­sziejc „Tárkányi csárdás“-a, amelye­ket Kosúton, Zselízen és Gombaszö­gön láthattunk. Általában minden tánccsoportunk folklór-számmal sze­repelt. Helyes, hogy tánccsoportjaink műsorukban a népi hagyományok fel­­tásárára törekszenek, de a fejlettebb tánccsoportok — rendszeres gyakor­lás mellett - már áttérhetnének az új témájú táncokra is, mint például a felsőcsallóközi együttes tette azt „Emlékezünk“ című kompozíciójával, valamint a csatai kilencéves iskola az „Ünnepre készülünk" című táncával. Az elmúlt években nagyon szép kez­deményezéseknek lehettünk tanúi. Példának okáért a zselízi tánccsoport­nál, amelynek tagjai a „Szlovák­magyar barátság“ című tánckompo­zíciót mutatták be több alkalommal. Ugyancsak mint jó példát említhetjük meg a deáki tánccsoportot „Év végi számadás“, és a felsőcsallóközi népi együttes „Béke-barátság“ című tán­cát. Miért nincs folytatása ennek a szép kezdeményezésnek? Ugyancsak kevés volt a humort, őszinte játékosságot, mély líraiságot és az érzelemvilág niás területeit, széles skáláját bemutató müvek szá­ma. Táncművészetünk még adós pél­dául a szatíra műfajával. Mai életünk elég sokrétű ahhoz, hogy mind lírában, mind drámában, de akár humorban és szatírában is, szinte kimeríthetetlen tárház legyen az alkotó, teremtő művészi fantázia számára. Bemutatóinkon a legnagyobb prob­lémát országszerte a táncegyüttesek színvonalától elmaradt zenei kíséret jelentette. Az alkalmi muzsikusok, ci­gány-zenekarok, amelyek anyagi okok miatt csupán egy próbán vagy éppen csak a helyszínen találkoztak az együttesekkel, sajnos, nem tudtak a táncosokkal együtt haladni. A harmo­nika-kíséret vagy az egy szál hegedű sem jelentett megoldást. Szükséges lenne, hogy a nemzeti bizottságok és a járási művelődési otthonok szív­ügyüknek tartsák a népi zenekarok kérdésének megoldását. Segítséget oly módon tudnának nyújtani, ha le­hetőséget adnának a zenészek tovább­képzésére, és bizonyos anyagi támo­gatásban részesítenék őket. Külsőség ugyan, de a tánchoz szo­rosan hozzákapcsolódik a viselet is. A legtöbb helyen megint csak anya­giak miatt nem kérhetjük számon, ha a viselet nem kapcsolódik a tánchoz. Azt. viszont szeretnénk, ha legalább egyl stílusos öltözete lenne minden csoportnak. Sok esetben s«aktanács hiján, drága, a népi tánchoz nem illő öltözeteket varratnak meg. Amint látjuk, csoportjaink több művészi és anyagi gonddal küzdenek. Hogy a jövőben munkánkat ne gá­tolják hasonló hiányosságok, megol­dást kell keresnünk. Egyik lehetősége az ilyen nehézség leküzdésének az állandó népi együttesek megszerve­zése. Több helyen megvan a lehetőség arra, hogy a nemzeti bizottságok, a művelődési otthon, a szövetkezeti klub és a CSEMADOK helyi szerve­zetének összefogásával megalakuljon az állandó együttes, ahol nem lehet probléma a zenekari kíséret, vagy akár a népviselet megoldása. Ha tánccsoportjaink további mun­kájára gondolunk, több lelkesedést és rendszeres munkát képzelünk el. Le­hetetlen jó eredményt elérni olyan tánccsoportban, ahol nincsen rendsze­res gyakorlás. A műsorban pedig több változatosságot és főleg mai témájú táncok feldolgozását szeretnénk látni. TÖTH MARGIT KÍSÉRLET vagy a közeljövő lakáskultúrája? Szokatlan építési megoldás • A legújabb módszerek alkalmazása • A fűtés bekapcsolódik, mielőtt a lakó hazameav • Fiirdrikárl miianvanhál • NanvtakarítácLrnr mnchütn fal ól. feszítsék. Kísérőinktől megtudtuk, hogy az előre gyártott elemekből emelődaru segítségével itt felépülő házak minden emeletének padlózatá-Jouza Karel, a kaatűu kísérleti lakásépítésen a villany­szerelőknek segédkezik. Mivel a vezeték már az előre gyártott padlóba szerelve érkezik az üzemből, csak kevés dolga akad a véső mosolygó gazdájának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom