Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-30 / 61. szám
Kuba megünnepelte a forradalom évfordulóját Havanaból jelentik (CTK - SZF): Havanában, a Kubai Köztársaság fővárosában nagyszabású ünnepségek Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a moszkvai ifjúsági világfórum az elmúlt hét legkiemelkedőbb politikai eseménye. Negyven ország ifjúsági és egyetemi szervezeteinek képviselői egy héten keresztül beszámolókat tartanak, gyűléseket rendeznek, szabad vitákat folytatnak korunk égető kérdéseiről. A moszkvai ifjúsági találkozó olyan lehetőséget nyújt a fiatalok problémáinak megoldására, amelyre eddig nem volt példa az ifjúsági mozgalmak történetében. Fórumot kap — a szó legteljesebb értelmében — minden ifjúsági réteg, tekintet nélkül politikai és vallási Meggyőződésére. Ez volt az előkészítés legfőbb irányelve, s hogy ez az elv maradéktalanul érvényesül, annak biztosítéka, hogy még az egyik svájci lap is megállapította: — Moszkvában nem lesz olajszag, amely szétválasztja a londoni katolikust, az iraki mohamedánt, a párizsi Sorbonne-egyetem diákját az algériai szabadságharcostól. A moszkvai ifjúsági fórumot támogatja az egész világ békét kívánó, az ifjúság igazi érdekeiért felelősséget érző haladók társadalma. Egy volt francia miniszterelnök üzenetében üdvözölte a fórumot, és megjegyezte, .hogy mindazok a kérdések, amelyek napirendre kerülnek, nagyon fontosak. A jelenkor ifjúsága köteles folytatni az elődök által megkezdett harcot. A nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett Cyrus Eaton amerikai nagyiparos nyilatkozatában kijelentette: — Az olyan találkozó, mint az ifjúsági világfórum, segít ledönteni a népek közé emelt gonoszság falát. Nehru indiai miniszterelnök ugyancsak üzenetben szögezte le: — Mélyen hiszek és bízom az ifjú nemzedékben. Azt üzenem nekik, hogy a fórumon érjenek el nagy sikereket a békéért, a gyarmaturalom ellen, a háború megszüntetéséért folytatott igazságos harcukban. A világ ifjúsága nagyhatalom a szó minden értelmében. A moszkvai ifjúsági világfórum — a fiatalok csúcsértekezlete — ezt a nagyhatalmat kívánja a béke, a haladás, a népek függetlenségének, szabadságának szolgálatába állítani. Hruscsov elvtárs, aki részt vett a viiágfórum megnyitó ünnepségén, üdvözlő beszédében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a fiatalok e nagy találkozója fontos lépést jelent a nemzetek közötti barátság és együttműködés megszilárdításában és a világbékéért folytatott harcban. Amíg Moszkvában, a béke fővárosában, száz- és százmillió haladó fiatal képviselői korunk égető problémáinak rendezésén munkálkodnak, az Atlanti-óceán túlsó oldaláról, Washingtonból újból a sötétség, a kardesörtetés, a háborús hisztéria hangfelhője fedte be a világ egét. Kennedy elnök rádió- és televízióbeszédében újból a levitézlett fegyverkezési hajszát hirdette meg. Beszédében ismét elvetette a német békeszerződés és a nyugat-berlini kérdés békés megoldására tett szovjet javaslatokat. Tárgyalások helyett az amerikai hadsereg erejének növelését és a fegyverkezési kiadások fokozását jelentette be. Javaslatai szerint jelentősen megnövekednek az USA katonai kiadásai, az idén további 3 milliárd 247 millió dollárt fordítanak fegyverkezésre. A háborús előkészületek fokozását Kennedy úgy állította be, hogy az „válasz a Szovjetunió katonai költségvetésének növelésére". Az amerikai elnök beismerte, hogy Németországban nem rendezett a helyzet, azonban nem terjesztett elő semmilyen javaslatot a probléma megoldására. Azt a szovjet javaslatot, hogy mindkét német állammal kössenek békeszerződést, „értelmetlennek“ minősítette. Lényegében amellett tört lándzsát, hogy a jelenlegi rendezetlen helyzet maradjon fenn, hogy ezáltal „igazolhassa“ fegyverkezési programját. Kennedy beszédét - igen logikátlanul — azzal fejezte be, hogy az USA-nak ezek az intézkedései békés célokat szolgálnak. A kubai forradalom alkalmából több üdvözlő távirat érkezett a Kubai Köztársaság kormányához. A Szovjetunió kormánya nevében Hruscsov és Brezsnyev elvtársak üdvözölték a kubai államférfiakat. — A szovjet emberek — hangzik a táviratban —, ugyanúgy, mint az egész haladó ..emberiség, figyelemmel és nagy rokonszenvvel kísérik a kubai nép sikeres törekvéseit és azt, hogy miként hidalja át azokat a nehézségeket és akadályokat, amelyeket az imperialisták gördítenek az útjába. Csehszlovákia dolgozó népe nevében Novotny és Siroky elvtársak küldtek üdvözlő táviratot a kubai kormánynak, amelyben biztosítják a kubai népet, hogy Csehszlovákia dolgozói a legőszintébb sikereket kívánják a szabadságát elnyert kubai népnek, s ebben az igazságos harcában mindenkor támogatást nyújtanak neki. az imperianstaK jói tuajax, nogy mit vesztenek az afrikai népek gyarmatellenes harcának erősödésével. Franciaország is tudja, ezért indított gyalázatos fegyvertámadást Bizertában. Ha rátekintünk a mellékelt térképre, látjuk, hogy Bizerta a Földközitenger egyik legfontosabb stratégiai központja. Katonai szempontból igen jelentős kikötő. A francia gyarmatosítók úgy építették ki, hogy a legénység egy atomtámadás esetén is átélje a támadást. A város katonai jelentősége azonban nem az egyedüli oka annak, hogy miért tagadta meg Párizs az 1958. évi francia —tuniszi megállapodást a támaszpont felszámolásáról. Bizerta Franciaország gyarmati uralmának jelképe, északafrikai előretolt bástyája. oiícua Citcit lett a uaaua taina-dás áldozata. Bombák és tankok pusztították a függetlenségének védelmére kelt tunisziakat, akik közül több százan életüket áldozták a város szabadságáért. Sírjaik felett egész Tunézia népe gyászol, Burgiba miniszterelnök pedig kijelentette: — A harc tovább folyik, mindaddig, amíg az utolsó francia katona is el nem távozik Tunézia földjéről. Bizerta tragédiája még szorosabb egységre szólította fel az arab világ népeit, amelyek összetartozásukról és együttérzésükről biztosították a tuniszi népet. Bizerta ügyének legnagyobb tanulsága: újból bebizonyosodott, hogy a világ békéjére milyen nagy veszélyt jelent idegen nagyhatalmak katonai támaszpontja más országban. Bizertában egyelőre elhallgattak a fegyverek. A Földközi-tengertől a Csendes-óceánig, szerte a világon, a haladó emberek százmilliói követelik: Le a francia gyarmatosítókkal, Bizerta legyen a tunisziaké! (sk) Kodv©& találkozás Az elmúlt napokban tíztagú afrikai küldöttség járt a bösi szövetkezetben. Tunisz, Algéria, Marokkó, a Mali Köztársaság, Nigéria és Guinea küldöttei a szövetkezeti gazdálkodás tanulmányozására jöttek el hazánkba. A szövetkezetek központi tanácsának vendégei ellátogattak több szlovákiai szövetkezetbe, így például a cíferi és a verebélyi szövetkezeti tagok körébe is. Bősön leginkább a szövetkezeti munkaszervezés egyes kérdéseiről érdeklődtek. Nagy figyelemmel hallgatták a szövetkezet elnökét, aki beszélt a szövetkezet kezdeti nehézségeiről, majd ismertette a mai eredményeket. Az afrikai vendégek élénk beszélgetést folytattak a növény- és állattenyésztés egyes kérdéseiről. Különösen a lucerna hideglevegős szárítása és az állattenyésztésben bevezetett új technológia iránt érdeklődtek. Felső képünkön: Egy bösi kislány az afrikai vendégek karjában. Alsó képünkön: a szövetkezeti tagok beszélgetése afrikai vendégeikkel. (Szöveg: S. Zúberová, kép: F.Petrlík) * bt M ÍV if 1961. július 30. • A genfi tárgyalások kudarcát a nyugati hatalmak okozták — jelentette ki Carapkin, a Szovjetunió képviselője az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi háromhatalmi értekezleten. A szovjet küldött bírálta a nyugati hatalmaknak a konferencián elfoglalt álláspontját és leszögezte, hogy a háromhatalmi konferencia sikertelensége közvetlen abból a negatív álláspontból ered, amelyet az USA a leszerelés kérdésében foglal el. • Ojból összeült a kongói parlament. Hosszú várakozás után Leopold-Furcsa erkölcs Melyik nagyobb bűn: tippelni vagy gyilkolni? Ha pillanatnyilag értelmetlennek tűnik ez a kérdés, a következő kis történet feleletet ad rá. A holland Midwolda város Groningen tartományában a kereszténytanács körlevelet bocsátott ki, amelyben megtiltja híveinek, hogy olyan sportlétesítmé-A kapitalizmus általános válságának ú] szakasza A kapitalizmus általános válsága történelmi folyamat, amelynek tartalma a kapitalizmusnak mint társadalmi-gazdasági rendszernek a fokozatos hanyatlása, illetve végleges pusztulása. Eközben a szocializmus fokozatosan váltja fel a kapitalizmust, tehát szükségszerűen egymás mellett léteznek. A kapitalizmus általános válságát a kapitalizmus öszszes belső ellentmondásainak végső kiéleződése okozzza. Történelmileg ez a folyamat az első világháború időszakában kezdődött és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével vált különösképpen nyilvánvalóvá. A z Októberi Forradalom győzelme elősegítette a gyarmati rendszer válságának kirobbanását és a gyarmati népek függetlenségi harcát, de alapjában véve a gyarmati rendszer válságát, majd széthullását nem a Szovjetunió, vagy pedig a második világháború után a szocialista tábor léte okozza, illetve teszi szükségessé, hanem végső soron az imperializmus világrendszerében meglevő belső ellentmondások kiéleződésének a következménye. A szocialista világrendszer jelenlétének és erősödésének szerepe e történelmi folyamatban az, hogy közvetve, példájánál és hatásánál fogva meggyorsítja, elősegíti a folyamat lezajlását. Éppen ezért hangsúlyoznunk kell: a kapitalizmus pusztulását alapvetően nem a szocialista rendszer léte okozza, hanem az imperializmus rendszerének belső ellentmondásai teszik elkerülhetetlenné. A kapitalizmus általános válságának eddig két szakasza volt. AZ ELSŐ SZAKASZ az első világháborúval és az Októberi Forradalommal kezdődött, s a második világháborúig tartott. A második szakasz a második világháborúval kezdődött, s az ötvenes évek derekáig tartott. A kommunista és munkáspártok múlt év novemberében megtartott moszkvai értekeziet leszögezte, hogy új szakasz következett be a kapitalizmus általános válságának fejlődésében. A két rendszer közötti gazdasági versenyt a kapitalizmus általános válságának első szakaszában az jellemezte, hogy a Szovjetunióban sokkal gyorsabb ütemben fejlődtek a termelőerők, mint bármely tőkésországban. 1937-ben a Szovjetunió az ipari termelésben a világon az ötödik helyről a második helyre, Európában pedig az efső helyre került. Az egy főre eső ipari termelést tekintve a Szovjetunió ekkor még elmaradt az Egyesült Államok mögött, de ezt a hátrányt rohamosan behozta. A következő időszak történelmi je lentőségű. A kapitalizmus általános válságának MÁSODIK SZAKASZÁBAN a szocializmus áttört egy ország határán és világrendszerré vált. A szocialista világrendszer a föld területé aek 26 %-án uralkodik, magában foglalja a föld lakosságának majdnem harmadát. 1959-ben a szocialista világrendszer országai adták a világ összipari termelésének több mint 30 %-át és a világ gabonatermelésének több mint a felét. A Szovjetunió hétéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányszámai, valamint a többi szocialista ország népgazdaság-fejlesztési ötéves terveinek sikeres valóraváltása következtében 1965-ben a szocialista országok ipari termelése a világ összipari termelésének a felét fogja kitenni. Emellett a második szakaszban a szocializmus gazdasági fölénye mindig abban mutatkozott meg, hogy a fejlődés üteme sokszorosan meghaladta a vezető tőkéshatalmak által elért fejlődési ütemet. A HARMADIK SZAKASZBAN, amely,nek kezdetét történelmileg az ötvenes évek derekára tehetjük, e tekintetben nagy jelentőségű minőségi változás következik be. A Szovjetunió és az USA termelési színvonala közötti különbség nagymértékben csökken. A kapitalizmus és a> szocializmus versenyében és a közöttük levő erőviszonyok alakulásának tekintetében kétségtelenül az egyik legfontosabb tényező a gazdasági potenciál alakulása. Teljesen hibás eljárás lenne azonban a két rendszer erőviszonyainak alakulását pusztán a termelési adatok összehasonlítása alapján elemezni. Figyelembe kell venni a tudományos és a technikai fejlődés ütemét, minthogy ezek döntően közrejátszanak a termelőerők fejlődésében. E tekinville közelében összeült a kongói parlament, amelynek ülésén mintegy 200 képviselő vett részt. A parlament ülésére nem jöttek el a katangai képviselők, akiknek megjelenését Csőmbe kormánya megakadályozta. • A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának nyilatkozata, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra Párizsban, leszögezi, hogy a francia kommunisták minden erejükből támogatják a német kérdés békés rendezésére tett szovjet javaslatokat. a Moszkvában nagy jelentőségű közleményt írtak alá a Szovjetunió és Szudán képviselői a két országot érintő kölcsönös gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok kiszélesítéséről. e Befejezte európai viltámkörútját Mc Namara, az USA hadügyminisztere, aki előzőleg Párizsban találkozott Norstad tábornokkal, a NATO szárazföldi haderőinek főparancsnokával, majd Londonban felkereste az angol kormány hadügyminiszterét. Hírek szerint a „nyugat-berlini kérdés kata^ai problémáiról“ tárgyaltak. tétben az ötvenes évek közepe óta szemmel látható ugrás következett be a szocializmus javára. A legmodernebb technika, valamint a tudományos kutatás számos területén a Szovjetunió maga mögött hagyta a legfejlettebb tőkésországokat. Ez mindenekelőtt a Szovjetuniónak az űrkutatás és a rakétafejlesztés terén felmutatott sikereiben mutatkozik meg. Véglegesen összeomlottak azok a burzsoá propagandamesék, hogy a szocializmus „lefékezi“ az emberek alkotó kézségét, gátolja a tudományos haladást; stb. Ezek az eredmények nemcsak a tőkésországok dolgozó tömegei előtt, hanem különösen az értelmiség széles rétegei előtt is megnövelték a szocializmus vonzóerejét. Végül, de nem utolsósorban: a szocialista országoknak, főként a Szovjetuniónak a gazdaság, a technika és tudomány területén elért eredményei oda vezetnek, hogy katonai-stratégiai szempontból a szocialista világrendszer erői fölénybe kerültek az imperialista országok erői felett. A szocializmus erőinek ez az óriási növekedése, amiben visszatükröződik, hogy a kapitalizmus bomlása, pusztulása új, döntő szakaszba jutott, oda vezetett, hogy a szocializmus vált a történelmi fejlődés döntő, meghatározó erejévé. Ez azt jelenti, hogy olyan szakaszba értünk, amelyben a társadalmi fejlődésnek, a szocializmus világméretű győzelme irányában történő előrehaladása meggyorsult, más szóval: az imperializmus mint világrendszer a teljes felbomlás állapotába került. (A Társadalmi Szemle nyomán) zajlottak le Kuba forradalmi ünnepének, július 26-ának ünnepségein. A lakosság tömegesen vonult fel Havana főterén, ahol több tízezer sportoló lépett fel. Az elnöki emelvényen megjelent Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, Fidél Castro miniszterelnök, Gagarin őrnagy, a világ első űrutasa, valamint Kuba politikai, társadalmi és tudományos életének számos képviselője. A felvonult tömeg viharos tapssal köszöntötte Gagarin őrnagyot. Ezután megkezdődött a kubai sportolók felvonulása. A forradalmi ifjúság felsorakozása után a nép egységét jelképező csoport fellépése következett. Az ünneplő tömeghez Fidél Castro miniszterelnök szólt, aki beszédében kijelentette, hogy a kubai nép egyszer s mindenkorra kezébe ragadta a szabadság és függetlenség zászlaját, s nincs az az erő, amely kitépje azt kezéből. * * * «£♦ • Nagyszabású ünnepségek Havanában • Gagarin őrnagy, a világ első űrutasa a kubai nép vendége • Egész Kuba A örömmel üdvözölte a világ népeinek jókívánatait Bizerta a tunisziaké nyékén vegyenek részt, amelyek szerepelnek a holland „Sazka" tippszelvényein. Aki megszegi a rendelkezést, kegyvesztett lesz. Indokolás-. a „Sazka" ellenkezik a katolikus erkölccsel. Ügy látszik, a holland lalkipásztorok túl szigorúak ezzel a „halálos bűnnel" szemben, másrészt viszont a „kisebl bűnökkel" szemben nagyvonalúak. Példám olyan „kicsinységek", mint Hollandia bekapcsolódása a támadó jellegű NATO-ba, vagy c munkásság kizsákmányolása és a bennszülöttek meggyilkolása. Erre — furcsa módon - nem vonatkoznak a keresztény erkölcs tiltc törvényei. (sk)
