Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-23 / 59. szám

- Hány hektárt arattak le tiarom­­menétesen?- Százötvenhatot! Egy órás műszak alatt 120 mázsát csépeltünk ki, s mi­vel két műszakban dolgoztunk 250 mázsa körül mozgott állandóan a tel­jesítmény. S még valamit; már emlí­tettem, hogy a gabonát a háromme­netes aratás után nem kel! mégegy­­szér tisztítani. Ez így is van. Tőlünk a felvásárló üzem minden mázsa há­rommenetes Csépelt gabonát elit­vetőmagnak vett át. szerkesztői, illetve, tökéletesítői mit tudnak a munka közben előforduló hibákról a hárommenetesen aratást illetően, Péluche elvtárssal, az üzem igazgatóhelyettesével beszélgetünk el erről a kérdésről. — A hárommenetés aratás Péluche elvtárs szerint elterjed-e mifelénk is? — Az még a jövő titka. Az idei nyár a megfigyelések, a gondos kí­sérletezések nyara. Nem lehet tudni, hogy az egyik pillanat után mit hoz a másik, s nagyon sok kísérletre, s fejtörésre lesz még szükség, hogy véglegesen elmondhassuk, ez már tökéletes. — Van valami konkrét tapasztalatuk önöknek is a hiányosságokat illetően? — Embereink állandóan látogatják azokat a mezőgazdasági üzemeket, ahová adagolóasztalokat szállítottunk a hárommenetes aratáshoz. Az eddigi jelentések, mind a cséplőgépeket ki­fogásolják, s nagyobb teljesítményüe­­ket követelnek mindenfelé. — S mit tesznek a gépgyárak? — Egy nagyobb 110-es cséplőgé­pünk már van. A prostéjovi Agrostroj üzem állította elő, s most folynak a próbakísérletek. A prostéjovi Agro­stroj üzém munkásai egy újabb ada­golóasztal típust is szerkesztettek, amelyet szintén még idén kipróbálnak. Ha ez jobban beválnék, mint az eddi­giek, ezeknek a szériagyártására té­rünk át. Kár, hogy nem jöttek egy hónappal később. Akkor ugyanis már kezünkben lesz minden megfigyelés, s pontosan megtudnók mondani, hogy hogyan vált be a hárommenetes ara­tás, és hogy a jövőben megmara­­dunk-e az eddigi gépeknél, vagy va­lami újat kell esetleg kitalálnunk. — A „Gagarinosok“ hogy állnak a vállalásuk teljesítésével? — A 65 adagolóasztalból 44 db már forgalomban van. A többivel is elké­szülnek pár napon belül, sőt három darabot még ráadásnak is szántak. — Péluche elvtárs mit üzen föld­műveseinknek? — Csak azt, hogy a hárommenetes aratástól nem kell idegenkedniük, mert ez is, mint minden, a nehéz aratási munkálatok, az ő munkájuk megkönnyítésére szolgál. T. E. — Hogyan aratták le a többi gabo­nájukat? — Kétmenetesen és kombájnokkal. A kévekötőket már a múzeumba küldtük. — Matyasovszky elvtárs szerint mi a teendő a hárommenetes aratás kö­rül, s mit üzen mezőgazdasági gép­­szerkesztőinknek? — Szerintem a gépek tökéletesítése a fődolog, s ha ez megvan, akkor már semmi akadálya, hogy jövőre minden szövetkezet és állami gazdaság há­rommenetesen arasson. Gépszerkesz­tőinknek pedig csak annyit; úgy igye­kezzenek, hogy ez megvalósulhasson. A MÁSIK: A kíváncsiság nem ha­gyott nyugodni, így kerültünk a Ko­máromi Mezőgazdasági Gépszerkesz­tő Üzembe, az adagoló-asztalok egyik szülőotthonába. Nem utolsó sorban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gép Az aratás egyik fontos mozzanata a már kicsépelt gabona szárítása. Tudják ezt jól a palárikovóiak is, s ugyancsak hozzá­fogtak a munká­hoz. Képünk azoknak a csoportját ábrázol­ja, akik az árpát forgatással szárít­ják Palárikovo fő­utcáján. (Foto: Tóth E.) A dolgozók új otthona Az újarcú falu Három éve jártam utoljára Bajcson s most, hogy újra ide vetődtem, első dolgom volt érdeklődni: mi újság a faluban. — Semmi különös. Éldegélünk — jöttek kérdésemre a nevetős vála­szok. Pedig van újság, nagyon is sok van, hisz első pillantásra alig lehet felismerni a régi Bajcsot, illetve azt már egyáltalán nem is lehet, mert ez a mostani már csak kevésbé ha­sonlít a régi falura. Eltűntek a nád­­fedeles házikók s az első televíziós antennák úgy jelentek meg a piros zsindelyes házak tetején, mint ta­vasszal a gólyák, egy új tavasznak, egy jobbnak a hirdetői. Felépült a „dolgozók otthona“, szép önkiszolgáló boltot s még szebb uszodát kapott a falu. Az uszoda a Z-mozgalom ke­retén belül készült el, s itt különö­sen a fiatalok tettek ki magukért, mert nem kevesebb mint 20 000 mun­kaórát dolgoztak le ingyenesen az építésénél. S már elkészült az új mű­velődési otthonuk is. De nemcsak a falu arculata változott meg, új jelle­get öltött a mezőgazdasági termelés is. Ugyanis a bajcsiak a termelésnek már csaknem minden ágazatát gépe­sítették. A vezetőség rég meggyőző­dött arról, hogy egyedül a jó munka­megszervezés, a korszerű technika minden vívmányának a felhasználása biztosíthatja állandó emelkedését a mezőgazdaságban. A Bajcsi Állami Gazdaságot méltán nevezhetjük szo­cialista nagyüzemnek. A gazdasághoz, amelynek Matya­­sovszki József elvtárs a vezetője, öt üzemegység tartozik, 's összesen 6106 hektáros területén ' gazdálkodnak. Állatállományuk nem kevesebb mint 7000 darabot számlál. Az etetés tel­jesen gépesített. A napi súlygyarapo­dás az 50 — 60 kg-os sertéseknél 50 — 55 dkg, az elhullás pedig mindössze 0,7 %-os. Itt* az állatoknak nincs joguk el­pusztulni — jegyezték meg tréfásan az etetők, amikor az eredmények fe­löl érdeklődtem. így tudtam meg azt is, hogy az elmúlt évben 1 586 000 kg sertéshúst adtak közellátásunknak, s ezzel mintegy 5000 kg-mal szárnyal­ták túl vállalásukat. Szépek az eredmények a baromfi­­telepen is (vietorníki üzemegység), ahol jelenleg 4000 baromfit gondoz­nak, de 1965-ig mintegy 11000 da­rabbal növelik a számukat. Keresztes elvtársnő csoportja, amely már a szocialista munkabrigád büszke címet viseli, nagy szeretettel gondozza az állatokat. A gondos munka, a tojás­hozamon is meglátszik, hisz tyúkon­ként az elmúlt évben is 182 darab tojást értek el. Idén ezt az eredmé­nyüket még fokozni akarják. A Bajcsi Állami Gazdaság üzem­egységei jól gazdálkodnak. Az embe­rek szeretnek dolgozni, méghozzá jól dolgozni. Szeifert Ferenc kombájnos például a „munkaérdemrend“ tulaj­donosa. Az egész gazdaság pedig köztársasági elnökünktől „az építés­ben elért sikerekért“ kitüntetést kap­ta. Az igazgatóság nagy gondot for­dít a szocialista munkaversenyzésre s a szakkáderek nevelésére. Eddig nyolc csoport versenyez a szocialista murikabpigád büszke címért, további három csoport pedig most van ala­kulóban. A gazdaságból jelenleg 50 fiatal tanul az ország különböző me­zőgazdasági szakiskoláin, akiknek majd ha visszatérnek a gazdaságba a jelenlegi szép eredmények tovább­fejlesztése, továbbvitele lesz a fel­adatuk..Nem kevesebb mint 16. gépe­sítő pedig tévúton tanul, hogy még nagyobb szaktudásra tegyen szert. Csak három év telt el, hogy utol­jára Bajcson jártam. Megváltozott a falu, megváltoztak az emberek. Bajcs megszépült a munka fényében. Török Benedek, Tósnyárasd Tehenészek között A tehénistálló előtt szorgalmas munkában találtuk KOVÁCS Máté te­henészt. Ilonka lányával éppen a ta­karmányt készítették elő az etetés­hez. . Kovács elvtárs, az alsótykési szö­vetkezet tehenésze 26 tehenet etet. Lelkiismeretes munkáját a jó tejelé­­kenység és a tehenek kitűnő egészségi állapota dicséri. A tehenek fejési át-Mint egy hatalmas darázs, úgy dong, zümmög a diószegi cukor­gyár Réti Major-i részlegének ha­tárában, a cséplőgép. Két oldalról is „etetik", de fel sem veszi, úgy nyeli a kévéket, mint a szomjas ember, a tikkasztó hőségben, — mondjuk a sört. Az elevátoron hatalmas kupa­cokban kúszik fölfelé a szalma, lent a gép alatt pedig a zsákosok vannak nagy munkában. Jól fizet az árpa. Alig győzik az üres zsá­kokat aggatni, mert máris tele­surran aranyló árpával. Jó nagy zsákok. Az egyik zsákoló azonban mintha csak játékszerek volnának, dobálja, rakosgatja a mázsára, s onnan a csomóba. — Estére ugyancsak elfárad, ha igy, egyedül fog egész nap zsá­kolni — megyünk közelebb. . - Nem nehezebb ez sem, mint 16 tehenet megfejni. — ? ? ? — Tehenész vagyok én itt a Réti Major-i részlegen, csak hát most segítek az aratásban, mert nem­csak a tejet, hanem a kenyeret is szeretem. Deák Ferenc már hetedik éve dolgozik az állattenyésztésben, s egyike a környék legjobb tehené­szeinek. Szereti mindenki, a gaz­daságban is, mert nincs az a mun-Deák Ferenc munka közben lesz semmi baj. Az asszony érti a dolgát, meg aztán reggel, este mindig ott vagyok magam is. A múlt évi 4500 literes tehenenkéntt átlagot idén már jóval túl akarom szárnyalni. Zúg, zümmög a gép. Olyan mint egy hatalmas darázs. Nótát züm­mög, a nyár legszebb nótáját.-tó laga 10 litertől egészen 22 literig váltakozik Kovács elvtárs istállójában. — Vállaltam — módja Kovács elv­társ -, hogy a gondjaimra bízott 26 tehéntől terven felül havonta 500 liter tejet fejek ki. Eddigi vállalásomat még minden hónapban teljesítettem. Meg­éri a fáradságot, ha a tehenekkel fog­lalkozunk, mert az ember gondosko­dását bő tejelékenységgel hálálják vissza. Kovács Máté szereti- az állatokat, de nemcsak egyedül van a szövetke­zetben, aki szép eredményeket ér el. Itt dolgozik 18 tehén körül KOLESZÁR Margit is, aki egyébként bekapcsoló­dott a járási szocialista munkaver­senybe is, s az első negyedév átlagos fejéshozamával (járási méretben) az első helyre került. — Már egy éve dolgozom a tehe­neknél — mondja Koleszür el vt ár siló —, s nagyon megszerettem ezt a mun­kát. Vállalást is tett, amelynek értel­mében egyedül végez minden munkát tehenei körül. Háromszor fej naponta, s még borjúneveléssel is foglalkozik. Az utánpótlást neveli, ugyanis magas tejelékenységü teheneket akar, s sze­rinte: — A jó tehénnevelést is, mint a ház építését, az alapoknál kell kezdeni. Az istállóban mindig példás rend uralkodik, s ilyen helyen öröm a ne­héz, fárasztó munka is. Igaz, már nem sokáig fejnek kézzel. Áttérnek a gépi fejésre az als'ótökési tehenészek is, mihelyt a szükséges villanyvezeték elkészül az istállóban. Akkor aztán kevesen kelhetnek versenyre Kovács Máté és Koleszár Margit tehenészek­kel. Andreás Sándor (Kassa) KÉT VÉLEMÉNY a hárommenetes aratásról AZ EGYIK: A napokban a Bajcsi Állami Gazdaságba látogattunk el, s a gazdaság vezetőjével Matyasovszky József elvtárssal elbeszélgettünk a gazdaságunkban 156 hektáron megva­lósított háromménétes aratásról szer­zett tapasztalatairól. — Matyasovszky elvtársnak mi a véleménye a hárommenetes aratás­ról?- Nálunk kitünően bevált. Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy most aztán már nincs rajta semmi javítani való. Van hibája, de előnye még több. Hogy csak egy párat említsek a kétme­­netes aratással ösz­szehasonlitva; egyik előnye, hogy amíg a kétfázisos aratáshoz a mag­tisztítással együtt 10 ember szüksé­ges, addig a há­rommenetes ara­táshoz elegendő 7 ember is. Másik nagy előnye, hogy a kicsépelt gabonát nem kell még egy­szer tisztítani.- Hogyan vált be az adagolóasztal? — Kitünően. A szerkesztői minden dicséretet megérdemelnek. Ha jövőre mérnökeink kiküszöbölik a cséplő hiányosságait öröm lesz a múltban oly fáradtságos aratás. „Az adagolóasztal nálunk is bevált", mondja Gyurcsovics Mihály, az ekeli gazdaság fiatal mezőgazdásza a gépet simogatva. r Jr I r | s o gazdak A farnadi szövetkezetesek még az 5 elmúlt évben gondoskodtak az idei s bőséges takarmányról állataik számá- r ra. Idén aztán már csak le kellett £ kaszálni, megszárítani és betakarítani. ” Igen ám, csakhogy nem kevesebb, mint 112 hektár lucernából, 300 hek- £ tár vörösheréről és 40 hektár réti ® szénáról volt szó. De a farnadiak nem 4 ijedtek meg a murikától, a nehézsé- * geken meg átsegítette őket a szó- 8 cialista munkaverseny. A jól megszervezett munkaverseny szép eredményeket vont maga után. Már a kaszálásnál megmutatkozott, hogy a versenyzéssel helyes utat vá­lasztottak a farnadiak. Hogy fehér­jékben és szénhidrátokban gazdagabb takarmányt nyerjenek, még virágzás előtt lekaszálták lucernájukat és a 300 hektáros vörösheréjüket. Naponta 100 — 120 szövetkezeti tag, továbbá számos traktor és lófogat dolgozott vasszorgalommal. Munká­juknak meg is lett az eredménye, mert most már nyugodtan várhatják, a telet, az állatok nem fognak éhezni. Naponta 3-4 kazal szénát és lóherét is összeraktak. Nyugodtan várják a nagy aratást is. Az őszi repcét már régen learat­ták, s ugyanúgy a 35 hektár őszi ár­pájukat is. Már kasza alá érett a búza, amelyet kétmenetesen aratnak. Annak idején 260 hektárt terveztek kétmenetes aratásra, de most — látva a szép eredményeket - elhatározták, hogy amennyi gabonát csak lehet, ezzel a módszerrel aratnak le. S hogy ezt a nagy csatát a farnadiak nyerik meg, mindenkinek eloszlik a kételye, ha megtekinti a gazdasági udvaron sorakozó két rendrakót, a rendfel­szedővel ellátott két kombájnt, a négy cséplőgépet és a 9 kévekötőt. De an­nak ellenére, hogy elegendő meny­­nyiségű géppel rendelkeznek, pontos aratási tervet dolgoztak ki, s asze­rint végzik munkájfikat is. A munkacsoportok állandó ver­senyben állnak, s a végzett munkát naponta értékelik. A legjobb dolgozók külön jutalomban részesülnek. Szép a termés, s a farnadiak bíznak benne, hogy a hektárhozamok is ma­gasak lesznek. Búzából és árpából 30 mázsás hektárhozamot várnak, zabból pedig 28 mázsára számítanak. Jó gazdák a farnadiak. Van azonban egy fájó pontjuk is. Nincs megfelelő gabonaraktáruk. Kénytelenek a gabo­nát kis helyiségekben, apró tételek­ben elraktározni, ami nagyon sok üggyel-bajjal jár, és költséges is. A szövetkezet évről évre tervezi ugyan a magtár építését, építési en­gedélyt azonban mindmáig nem ka­pott. Ideje lenne már, hogy az illeté­kesek figyelembe, vegyék: ennyi ga­bonát, mint amennyi a farnadiaknak terem, nem könnyű és nem fizetődik ki apró tételekben elhelyezni. A far­nadiak azonban remélik, hogy a kö­vetkező artásra végre megépíthetik az új, korszerű magtárt, amely nagy­ban megkönnyíti majd a gabona be­gyűjtését, mert ki lehet használni a gépesítés minden előnyét. Bolfa János (Farnad) Befejezték az aratást A nánai szövetkezetesek már befejezték az aratást. Igaz, kihasználtak minden időt, így a vasárnapot is. A vezetőség felhívására pedig a J e d - nóta tagjai is segítettek a szövetkezeteseknek ebben a fontos munká­ban. Nem tétlenkedtek azonban a falu nem szövetkezeti tagjai sem. A Jed­­nota tagjaival karöltve egy brigád alkalmával csaknem két vagon ga­bonát csépeltek ki. j. j 2Vy«r ka, amelyre ne vállalkozna szíve­sen, ha ideje engedi. Már június 25-tól dolgozik kint a határban, s alig van olyan nap, hogy keve­sebbet csépelnének 250 mázsától. — Tegnap 270 mázsa volt, de kell is, hogy a teheneinknek télen itt-ott tudjunk valamit adni, mert nálunk a fő tejelési időszak a tél. Télen mindig többet fejünk mint nyáron. Jelenleg például „csak" 13 literes napi fejési átlagom van. Kukorica-csatornádét (amennyit megesznek), 2 kg száraz herét és 40 dkg erőtakarmányt (korpa, da­ra) keveréket etetnék, télen pedig ezt a takarmánymennyiséget bőví­tik jó minőségű répaszelet-silók­kal, s a here mennyiséget is egy kilóval növelik. — Háromszor fejünk naponta - mondja Deák elvtárs, - s jelenleg a feleségem segít a tehenek kö­rüli munkában. Főként a fejősben, mert délben már egyedül kény­telen megfejni. — Meddig marad kint az aratás­ban? Nem félti, hogy lecsökken a tejhozam ? — Ahogy a munka kívánja, majd addig maradok, a tejjel pedig nem *yj.r£tt(L _ fÜiOMVUif 3 1961. július 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom