Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-29 / 87. szám
A KOMMUNIZMUS ax emberiség lövője (Befejezés az 1. oldalról.) GITALOV: Meg szeretném még jegyezni, hogy Garst 1958-ban, ahogy ő mondotta, életének legnagyobb termését (hektáronként 64 mázsa szemestakarmányt) takarított be. Mi idén 75 mázsát takarítottunk be hektáronként. Még röviden a mezőgazdasági komplex gépesítéséről szeretnék beszélni. Meg kell jegyeznem, hogy a mezőgazdaság jelene és jövője a komplex gépesítéstől függ. Gépesítés nélkül nem növelhetjük a ♦ Ezekben a napokban minden politikai eseményt háttérbe szorított a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. Ezt tükrözi az imperialista államok sajtója is, amely ugyan sajátos beállítottságával, de mégis kénytelen felszínen tartani e nagy jelentőségű esemény lefolyását. Ma joggal mondhatjuk, hogy az egész világ szeme Moszkvára irányul. Ez nem is csoda, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint egy új, igazságosabb társadalmi rend megszületésének konkrét tervéről még a mai nemzedék életében. Míg azonban a békeszerető emberek százmilliói éber figyelemmel kísérik a kongresszus tanácskozásait és csodálattal tekintenek az emberiség jövőjének gyönyörű távlatait felmutató, építő tervekre, addig a reakciós tábor, létéért és hatalmáért reszketve, további akadályokat gördít a békés fejlődés útjába. Ezt bizonyítják az ENSZ-ben folyó tárgyalások is. Az USA nem hajlandó kinyitni a szemét az erőviszonyokban beállott változások előtt és görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ továbbra is az imperialisták érdekeit szolgálja. Az ENSZ végrehajtó szerveinek átszervezésével kapcsolatban, a tagállamok többségének egyöntetű véleménye folytán, az imperialista biok kénytelen volt engedményeket tenni és beismerni, hogy a szocialista és a semleges országoknak is helyük van a világszervezet végrehajtó szervében, de irányító és uralkodó szerepéről nem hallandó lemondani. Az imperialista tábor ugyanis azt követeli, hogy a főtitkár öt helyettese közül három az imperialista blokk soraiból kerüljön ki. A politikai és biztonsági bizottság tárgyalásán Stevenson USA-küldött akaratlanul is leleplezte az imperialista hatalmak álláspontjának békeellenes jellegét. Elismerte ugyan a Szovjetunió és más békés államok álláspontjának helyességét, melyek azt követelték, hogy a nukleáris kísérletek kérdését az általános és teljes leszereléssel kapcsolatban kell letárgyalni, ugyanakkor azonban kijelentette, hogy az USA fenntartja jogát a kísérletek további folytatására. Nyilvánvaló tehát, hogy az USA és Anglia által benyújtott javaslat, mely követeli a kísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását, csak porhintés a világ közvéleményének a szemébe. A béke régi esküdt ellensége, a német militarizmus is fokozza aktivitását azzal a céllal, hogy az utóbbi napokban némileg megenyhült nemzetközi helyzetet, melyet elsősorban Hruscsov elvtárs kongresszusi beszéde idézett elő, újból elmérgesítse. Bonn washingtoni követe, aki újabb instrukciókért utazott haza gazdáihoz, visszatért Washingtonba, hogy ott tovább védje Adenauer álláspontját, mely ellenez minden megegyezést a német kérdésben, nem fogadja el az európai békeövezet tervét és konokul tagadja a két német állam létezésének tényét. A bonni háborús gyújtogatok fokozzák nyomásukat nyugati szövetségesükre, sőt már azzal is fenyegetőznek, hogy ha nem kapják meg a nukleáris fegyvereket, felül fogják vizsgálni a NATO-hoz fűződő viszonyukat. Elgondolkozhatnának azokon a szavakon, melyeket Malinovszkij marsall a kongresszuson elhangzott felszólalásában hozzájuk és nyugati szövetségeseikhez intézett: „Értsék meg végre ezek szőrűitek, hogy néhány millió trotil erejű kis atombomba is elegendő sűrűn lakott kis országaik elpusztítására, hogy egy szempillantás alatt elpusztuljanak saját barlangjaikban.“ Az angol királynő fiacskája nem hoz nagy dicsőséget az iskolára. A kis herceg ugyanis nyilvános iskolába jár. Persze nem akármilyen iskolába, hanem jól öszszeválogatott arisztokrata nebulók közé. A királyi szülő nemrég ilyen levelet kapott az iskola igazgatójától: „Királyi Felség! Károly herceg igen közepes tanuló és még az osztályátlagot sem éri el." De még nem is ez a fő hiba. A baj ott gyökerezik, hogy Karcsika nagyon szereti a tejszínes csokoládét. Hogy pedig ezt a nemes szenvedélyét kielégíthesse, 10-15 shillingért árusítja a királynő leveleit és aláírásait. Ezért gyakran így fejezi be anyukájának írt levelét: „Drága Muttikám, írj gyakrabban, nagyon várom leveleidet." S még ez sem minden. Az ifjú herceg karikatúrákat készít szüleiről és az órák közti szünetekben árverésen adja el a legtöbbet ígérőiknek. Az angol lapok természetesen fzéllébenhosszában foglalkoznak a kis herceg csínytevéseivel. Ügy látszik, ezért nem jut hely az olyan közleményekre, hogy pl. a londoni nyugatnémet követ egy volt SS-főcsoportvezetó, és hogy német páncélosok gyakorlatoznak Walesben. Karcsi herceg tehát nem éri el az osztályátlagot, ezzel szemben nagyon szereti a tejszínhabot. Ez ugyebár nem is nagy újság. Hiszen ó is annak az osztálynak a tagja, mely mindig és mindenről leszedte a tejfölt, s nem törődött azzal, hogy a népnekt főképp a gyarmati alattvalóknak jut-e száraz kenyér. (Heinz Knoblochnak a Wochenpostban megjelent cikke nyomán) «Minél több fiatalt a mezőgazdaságba Már most kezdjünk hozzá a toborzáshoz • Ez évben 17 000 fiatallal kell többet megnyerni a mezőgazdaság részére, mint tavaly ■ Gyorsítsuk meg a mezőgazdasági iskolák építését ■ A jó tervre e téren Is szükség van Gyakran halljuk az idősebbektől, hogy hát ezek a mai fiatalok nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. Szó sincs róla, sok esetben igazuk van, azonban elfeledkeznek arról, hogy ezért egyrészt mint szülők, másrészt mint szövetkezeti tagok maguk is felelősek. Szövetkezetükben, községükben nem foglalkoznak kellőképpen a fiatalokkal, vagyis sok esetben nem teremtik meg az előfeltételt arra, hogy a fiatalok otthonosan érezzék magukat falvainkon. Nem egy szövetkezetei hozhatnánk fel példának árra, hogy ahol a fiatalokkal kellőképpen törődnek, ott egyre több fiatal keres munkalehetőséget a szövetkezetben. Minek is menne idegenbe dolgozni, amikor odahaza is megkeresheti azt az összeget, amelyet máshol keresne. Itt vannak például a bősi fiatalok, akik az elmúlt napokban kapták meg az SZLKP KB vörös zászlaját. Ugyanis az ifjúság e szövetkezetben két 16 tagú egyetemesen gépesített ifjúsági brigádot alakított, amelyek dolgozói több tízezer koronát takarítottak meg a szövetkezetnek, s maguk is szépen kerestek. Ez évben 17 000 fiatallal kell többet megnyernünk a mezőgazdaság számára, mint az elmúlt évben. Ez az irányszám arra ösztönözzön bennünket, hogy ne tekintsük kampányszerű feladatnak az ifjúság toborzását a mezőgazdaságba. A tervszerűségnek e téren is érvényesülnie kell. Lényegében már minden járás ismeri az irányszámot, hogy hány fiatalt is kell biztosítania a különböző fokú mezőgazdasági iskolákba. Éppen ezért szükséges, hogy mielőbb összeüljenek a járási nemzeti bizottság munka-, mezőgazdasági, iskola- és kulturális osztályainak képviselői s tárgyalják meg, illetve dolgozzák ki a mezőgazdasági iskolákba való toborzás tervét. Az sem árt, ha erre a célra külön aktívát létesítenek, amely a toborzást haladéktalanul kezdje meg és egészen az új iskolaévmegkezdéséig irányítsa. Sokan felvethetik, hogy még van idő bőven, hiszen messze van még az új iskolaév kezdete. Az ilyen álláspontnak egyáltalán nincs helye. Az egyes mezőgazdasági üzemeknek, iskoláknak mielőbb meg kell kapniuk az irányszámot hogy üzemükben, illetve iskolájukból hány diákot kell megnyerni a mezőgazdasági iskolák számára. Szomorú tapasztalat, hogy a mezőgazdaságba való toborzást az alapfokú iskolákban elszigetelték a más szakmába történő toborzásoktól. Ennek idén nem szabad megismétlődnie, mert az ilyen módon elriasztjuk az ifjúságot, elvesszük a kedvét a mezőgazdaságtól. Az ifjúság mezőgazdaságba való megnyerésében sokat segíthetnek maguk az iskolák, tanítók. Például a végző osztályok számára a különböző mezőgazdasági üzemek szakembereivel beszélgetést rendezhetnének. Nem ártana az sem, ha a végző diákokkal ellátogatna az iskola valamelyik közeli, jól gazdálkodó szövetkezetbe/ hogy a mezőgazdasági termelés „titkait“ ezáltal még közelebbről megismerjék. A különböző fokú mezőgazdasági iskolák is nagyban elősegíthetik az ifjúság megnyerését a mezőgazdaságunkba, illetve a mezőgazdasági iskolák számára. Jönnek a hosszú téli esték, s ezeken a téli estéken különböző kulturális rendezvényekkel ellátogathatnak a környező falvakba. Az ilyen alkalmat persze mindig beszélgetéssel kellene összekötni, amelynek keretében a falusi fiatalok megismernék a mezőgazdasági iskola diákjainak életét, s a tanulás fontosságát, mint ahogy azt az izsapusztai szakiskola tette ez év tavaszán. Az ifjúság mezőgazdaságba való toborzási tervének kidolgozása mellett a járási nemzeti bizottságoknak újból napirendre kell tűzniük a mezőgazdasági iskolák, internátusok építésének kérdését, mert az építkezések menetével egy cseppet sem lehetünk megelégedve. Ugyanis e téren az állami beruházási tervet alig 38 %-rs teljesítjük. Ennek a kérdésnek napirendre tűzése már annál inkább is szükséges, mivel minden járásban 150-200 mezőgazdasági tanuló elszállásolásáról kell gondoskodni. Őszintén szólva, ezt a legtöbb járásban csak szükségmegoldásként valósították meg. Már most kell arra is gondolni, hogy az elkövetkező iskolaévben minden mezőgazdasági iskola megfelelő szaktanítóval rendelkezzék. A járásokon ez idő tájban dolgozzák ki az 1962-es pénzügyi terveket. A terv készítésénél megfelelő anyagiakat kell biztosítani a mezőgazdasági iskolák számára. Vagyis gondoljunk előre, hogy az elkövetkező iskolaév kezdetén ne legyenek sehol sem nehézségek. A nemzeti bizottságoknak figyelembe kell venniük az iskolák sajátos terveit is. Erre leginkább azért van szükség, hogy az iskolák megfelelő segédeszközökkel rendelkezhessenek. Az ifjúság mezőgazdaságba való megnyeréséért elsősorban is a nemzeti bizottságok felelősek. Nem mondjuk, hogy a toborzás könnyű feladat, azonban állítjuk, hogy munkájuk nagyban megkönnyebbül, ha — amint már említettük — jól átgondolt terv szerint irányítják ezt az akciót, nem pedig kampányszerűen. Ne feledjék el: a jó felkészülés fél siker.-nj-A Prostéjovi Ruhaipari Vállalat 117- es üzemrészlege a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viseli. Hogy méltók erre a névre, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a legtöbb munkafolyamatot a szovjet elvtársak módszereivel végzik. Szép falitáblájukon (fenti felvételünkön) a többi elismerő oklevél mellett ott díszeleg a „Példás önelszámoló műhely" feliratú oklevél is. A 117-es üzemrészleg dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulóját szép munkasikerekkel és felajánlásokkal köszöntik. A legfőbb cél: az exportterv idő előtti és a minőségi terv 100% -os teljesítése. A 117-es üzemrészleg dolgozói közé tartozik Petrásová Ludmila is (fölvételünkön), aki szintén 100Vo-on felül teljesíti a termelési tervet. -n-Bély az első A lévai járásban a napokban értékelték a szövetkezetek versenyét. A sorrend a következő: Bély, Medvecke, Felsötúr, 2emberovce, Mikula. A szövetkezetek értékes pénzjutalmat kaptak. Az első helyezett bélyi szövetkezet 12 000 korona pénzjutalomban részesült. munka termelékenységét. Sok gazdaságban nagyon óvatosan fognak hozzá a gépesítéshez, és merem állítani, hogy éppen e habozásukkal gátolják érvényesülését. — Kolhozunkban minden kézi munka nélkül takarítjuk be a kukoricát. Ebben a KKCH-3 typusú kombájn kiváló szolgálatot tesz. Jól megy a betakarítás az Izakszon gépszerkesztő javaslata szerint módosított gabonakombájnnal is. Mindez roppant egyszerű, s mégis a komplex gépesítés ennek ellenére sem honosodik meg oly széleskörűen, mint ahogy kellene. Egyes szakemberek és tudományos dolgozók, akiknek kötelessége lenne, a komplex gépesítés népszerűsítésé és bevezetése, néha gátolják érvényesülését. — Sokáig állítottuk, hogy a szemre termesztett kukorica csak kézzel takarítható be, mert a gépek kárt tesznek a kukoricaszemekben. A herzoni Petrovszkij-üzemben gyártják a KKCH —2-es típusú kétsoros kombájnt. Idén ilyen kombájnnal takarítottuk be azt a kukoricát, amelyet keresztezés céljára terveztünk. A kombájn kiváló szolgálatokat tett. — Néhány szóval említést akarnék tenni a cukorrépa termesztésének komplex gépesítéséről is. A cukorgyárak azt követelik, hogy a cukorrépa tiszta legyen a földtől és ne legyenek rajta levelek. Ogy vélem, jobb lenne, ha olyan gépeket alkalmaznánk ainelyek á felvásárlási központokban vágy az üzemekben tisztítanák meg a cukorrépát. Gitalov elvtárs felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — A kitovgradi terület minden kommunistája és dolgozója nevében biztosítom pártunk kongresszusát, a párt lenini Központi Bizottságát és Nylkita Szergejevics Hruscsovot arról, hogy területünk dolgozói megtesznek minden tőlük telhetőt a párt új programjában foglalt nagyszerű tervek teljesítése érdekében és méltóan kiveszik részüket azokból a törekvésekből, amelyeket egész népünk tesz, hogy felépítse a kommunizmust hazánkban. Az SZKP XXII. kongresszusának október 26-ki délelőtti ülésén, amelyen Véli Ahundov elnökölt, üdvözlő beszédet mondottak Camille Silvestre Martinique Kommunista Pártjának főtitkára, Smuel Mikulis, Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Fuad Nasar, Jordánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. George Jackson, Üj- Zéland Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke, Edgar Woog, a Svájci Munkapárt KB főtitkára, Pierre Justin Guadeloupe Kommunista Pártja KB politikai irodájának tagja. Ezután Nikolaj Szemjonov akadémikus a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Össz-Szövetségi Társaság vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tudósok boldogok és büszkék azért, mert az SZKP új programja oly nagyra becsüli a tudomány és a haladás szerepét a társadalomban. Osztályának hű gyermeke I " | • i Az egyesítő kongresszus jj 40. évfordulója A Kommunista Internacionálé III. kongresszusát 1921 nyarán tartották meg Moszkvában, amelyen részletesen elemezték a világgazdasági és politikai helyzetet. A forradalmi hullám Európában gyengülni kezdett. Lenin tanácsára kidolgozták a kommunista pártok további taktikáját, amely azt az elvet követte, hogy a párt céljainak megvalósításához meg kell nyerni a munkásosztály többségét és meg kell teremteni az egységet. Erre az időpontra estek a CSKP egyesítő kongresszusának előkészületei. Az új helyzetnek megfelelően meg kellett oldani a munkásmozgalom szét forgácsoltságának kérdését és fel kellett számolni a munkásságnak nemzetiségi hovatartozása alapján történő szervezését. Ugyanis ez a szétforgácsoltság hozzásegítette a burzsoáziát ahhoz, hogy a forradalmi huilám növekedésekor is megőrizze hatalmát. A munkásosztály egységes nemzetköziszervezésének elve egyedül Szovjet- Oroszországban érvényesült. Nálunk a marxista baloldalnak nehéz volt a helyzete. Egyrészt harcolnia kellett a jobboldali opportunista vezetőség ellen s ugyanakkor harcolt a nemzetközi egység elvéért is. Csehszlovákia kommunista szervezetei közös konferenciát hívtak össze 1921. augusztus 27-re, amelyen elhatározták, hogy október végén Prágába összehívják az egyesítő kongresszust. Az egyesítő kongresszus 1921. október 30-án kezdődött. Az egyesülés kérdéséről, fontosságáról Bohumlr Smeral és Kari Krefblch elvtársak tartottak beszámolót. Smeral elvtérs többek között ezeket mondta: — A forradalomnak nincs vége. Nincs már messze az idő, amikor új küzdelmek kezdődnek, s ezek majd sokkal jobban megrázkódtatják Európát és az egész világot, mint az eddigi harcok. Kreibich elvtárs beszédében megjegyezte, hogy a munkásság sokat vár a kommunista párt tömörülésétől. A III. Internacionálé is meleg szavakkal üdvözölte az egyesülő kongresszust. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy olyan döntő lépés ez Csehszlovákia kommunistáinak életében, amely képes lesz arra, hogy a munkásosztályt a végső cél felé irányítsa. A kongresszus elfogadta a Kommunista Internacionálé 21 feltételét és a legutóbbi irányelveket, valamint a párt szervezeti szabályzatát. A CSKP-nák ekkor 40 ezer tagja volt és a Kommunista Internacionálé legnagyobb pártja közé tartozott, azonban ideológiai felkészültsége és színvonala nem felelt meg az akkori idők követelményeinek. * A CSKP egyesülése hatalmas tüntetés volt a proletár nemzetköziség mellett és ezt a vonalat töretlenül mindvégig, 40 éves fennállása alatt megalkuvás nélkül tartotta és elveit minden tekintetben érvényesítette. Grek Imre 2 föiwfi/fS 1961. október 29.
