Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-25 / 86. szám

WJj oszkva, Moscow, Moscou, Mos- I 7 fi kau; ettől a szótól hangos IkJ I 111051 az ®9ész világ. Moszkva a világ érdeklődésének kö­­zéppontjában áll. Moszkva ma ennyit jelent: béke, jólét, szabadság — kommunizmus. A világlapok címoldalainak, a rá­dió és televízió híradásainak első szava a béke fővárosának neve: — Moszkva. A Kreml falai között száz- és százmilliók jövője kovácsolódik. Oj nemzedék új szózata, a kommu­nizmust építő emberek programja ölt testet. A Hruscsov elvtárs által elő­terjesztett programtervezetet méltán nevezik korunk Kommunista Kiáltvá­nyának. Több mint 100 év telt el azóta, hogy Marx és Engels a tudo­mányos szocializmus megalapítói, szövegbe foglalták a világ proletariá­tusának harcos, előremutató prog­ramját. Jó útmutató volt ez, győze­lemhez segített. Lenin, a lángeszű forradalmár uralomra juttatta vele az orosz proletariátust. Ma, amikor a szocializmus áttört egy ország ha­tárán és világrendszerré vált, új iránymutatóra, szervező erőre van szükség. Ezt szolgáltatja á nemzet­közi munkásmozgalom élcsapatának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete. Az SZKP programtervezetének főbb gondolatait az alábbiakban foglalhat­juk össze: 4 A szocializmus világméretű ■ • győzelme és a kapitalista tár­sadalmi rend teljes pusztulása elke­rülhetetlen. 2 A szocializmusban megkét­• szereződik az átlagos emberi életkor. 3 Számítások szerint az elkö­• vetkező 20 évben a Szovjet­unióban felépül a kommunista társa­dalmi rend. A A kommunista társadalom a *• legnemesebb embertípust ne­veli ki. 5 A kommunista nevelőmunka • legfontosabb célja: az embe­rek kommunista szellemben történő nevelése. 6 Minden szovjet embernek te­• vékenyen kell bekapcsolódni a társadalmi élet irányításába. Az előterjesztett pártprogram többi között leszögezi: — A XX. század a kommunizmus diadalmas győzelmeinek évszázada. E század első felében földünkön szi­lárd gyökereket eresztett a szocia­lizmus, a század második felében pe­dig gyökeret vert a kommunizmus. Ehhez az utat pártunk új programja mutatja. A programtervezetben meg­testesül a párt kollektív szelleme. Minden szovjet ember azt vallja: ez a mi programunk, amely megfelel vágyainknak, törekvéseinknek. — A program gondolatai az egéaz emberiség leghöbb óhaját fejezik ki. Mindez a kommunizmus erejéről, s arról tanúskodik, liogy milyen nagy jelentőségű a programunk az em­beriség sorsa szempontjából. 1917 októberében a párt a kommunizmus­hoz vezető történelmi útján elérte az első nagy győzelmet: megdőlt a kizsákmányolók uralma és létrejött a proletariátus diktatúrája. A máso­dik kongresszuson jóváhagyott párt­programot teljesítettük. — A szovjet hajó parancsnoki hiú­ján bátor kormányos állt, a mi sze­retett Iljicsünk, aki kitűzte a szocia­lizmus felépítésének lángeszű tervét ★ Végérvényesen győzedelmeskedett a szocializmus • A pártprogram többi között meg­állapítja, hogy bár a kommunista tár­sadalomhoz vezető úton sok nehézség támadt, a proletariátus diadalra vitte lenini programját. A Szovjetunió óriá­si kiterjedésű területén hatalmas károdat okozott a háború, azonban a szovjet nép — szorosan felzárkózva pártja mögé — leküzdte a nehézsé­geket, és országát a világ egyik leg­fejlettebb gazdasági államává építet­te. A programtervezet leszögezi: — Minket, kommunistákat ellensé-Korunk Kommunista kiáltványa Kivonatok az SzKP programtervezetéből geink rombolóknak tüntettek fel, akik képtelenek építésre és alkotásra. Igen, leromboltuk a nép által gyűlölt ki­zsákmányoló rendszert, de ezt azért tettük, hogy a kapitalizmus szégye­nétől és igazságtalanságaitól meg­tisztított országunkban felépítsük az új, a legigazságosabb társadalmi ren­det, a kommunizmust.- A történelmi tapasztalatok meg­erősítették, hogy a kommunisták a legkövetkezetesebb hazafiak, a haza leghűségesebb fiai, érdekeinek hős védelmezői. A párt és a nép munká­jának fő eredménye a szocializmus teljes és végleges győzelme a Szov­jetunióban. Világtörténelmi jelentő­ségű nagy művet alkottunk, az em­beriséget felvértezve a szocializmus­ról szóló tudománnyal és annak a tapasztalatok által igazolt továbbfej­lesztésével. A nemzetek most már könnyebben haladnak a szocializmus felé. A továbbiakban a pártprogram elemzi a szocializmus főbb gazdasági eredményeit, majd leszögezi:- A kapitalizmus válsága és vég­leges elpusztulása elkerülhetetlen. Az egész imperialista építményt tetőtől talpig mély válság rendíti meg. Egyes tőkésállamokban bizonyos időszakok­ban átmeneti tényezők hatásár: gyor­sabban növekedett a termelés, mint más kapitalista országban. A kapi­talista termelési viszonyok azonban egészbe véve egyre jobban fékezik a korszerű termelőerők fejlődését. ★ Legfőbb cél: az ember szolgálata- Az új program jóváhagyása ha­tárkő lesz pártunk és az egész szov­jet társadalom történetében — foly­tatódik az SZKP programtervezete. - Alapvető vonása, és ez benne a legfontosabb, hogy ez a kommuniz­mus építésének konkrét, tudományo­san indokolt programja. A kommu­nizmus örök idők óta az emberiség vágya. A dolgozó tömegek bíztak ab­ban, hogy a rabság és a függőség, az önkény és a nyomod, az egy falat kenyérért folytatott könyörtelen harc, a népek között dúló háborúk helyére végre olyan társadalom lép, amelyben béke, munka, szabadság, egyenlőség, és testvériség uralkodik. — Húsz esztendős az a történelmi időszak, amelyre a programterveze­tet kidolgozták. Ahhoz, hogy a tár­sadalmat a kommunizmus elveinek szellemében kellőképpen felkészítsük, óriási méretben fejleszteni kell a ter­melőerőket, meg kell teremtenünk az anyagi és szellemi javak bőségét. Ehhez pedig bizonyos idő kell. A kommunizmus serlege a bőség serle­ge. Ennek a serlegnek pedig mindig csordultig tele kell lennie. Számítá­saink mutatják, hogy 20 esztendő alatt lényegében felépítjük a kom­munista társadalmat! A programtervezet nagy figyelmet fordít a kommunista társadalom anya­gi és műszaki alapja megteremtésé­nek kérdésére.*Leszögezi a következő legfontosabb feladatokat: a) páratlan teljesítő képességű ter­melőerőket hozunk létre és az egy főre jutó termelésben elfoglaljuk a világelsőséget; b) biztosítjuk a világon a legmaga­sabb fokú munkatermelékenysé­get; c) fejlesztjük az anyagi javak ter­melését, hogy kielégítsük a szov­jet emberek minden szükségletét; d) a szocialista termelési viszonyokat fokozatosan átalakítjuk kommu­nista termelési viszonyokká. A kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozása feltételezi, hogy biztosítsuk a termelésnek és szerve­zeteinek új technológiai és kulturális színvonalát. ★ Kommunista társadalomhoz méltó kommunista embereket kell nevelnünk Lenin elvtársnak az a lángeszű megállapítása, amely szerint az új társadalom gazdasági alapjának fel­építésénél gondolni kéll az ember gondolkozásának átformálására, kom­munista nevelésére, ma időtállóbb, mint bármikor. A kommunista, osz­tálynélküli társadalomnak olyan em­berekre van szüksége, akiknek gon­dolkozása, mindennemű tevékenysége megfelel ezeknek az óriási követel­ményeknek. A kommunizmusba való átmenetnél a termelőerők hatalmas fejlődésével együtt megy végbe a szo­cialista társadalmi kapcsolatok foko­zatos átalakulásának folyamata kom­munista kapcsolatokká. A gyakorlat bizonyítja, hogy a gé­pek és a villamosenergia • széleskörű alkalmazásával megváltozik az embe­rek jelleme és életmódja. A programtervezet leszögezi, hogy a kommunizmus építésében —_ a ter­melés technikájában és a munka jel­legében mutatkozó nagy változások következtében — egyre jobban eltű­nik a fizikai és szellemi munka kö­zötti lényeges különbség, és ez to­vábbi rendkívül fontos sikert jelent. Minél öntudatosabbak a társadalom tagjai, minél teljesebben és széles­­körűbben bontakozik ki alkotó mun­kásságuk, annál gyorsabban és sike­resebben váltjuk valóra a kommuniz­mus építésének programját. Az új ember kialakításánál a kö­vetkező főbb feladatok jönnek számí­tásba: 4 a kommunista világnézet meg­­* • szilárdítása; a kommunizmus eszméibe vetett mélységes hit, a haza iránti odaadás, a szocialista interna­cionalizmus; 2 a munkára való nevelés és a • termelés iránti kommunista vi­szony; 3 a szocialista erkölcs alapelvei­­• nek megszilárdítása; A kultúráltság, a tudományos alapismeretek elsajátítása és továbbfejlesztése. A programtervezet nagyszerű táv­latokat nyit az emberiség előtt, és végső jelszava: még ez a nemzedék kommunizmusban fog élni! A mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődése (Az SzKP programjának a mezőgazdaságra vonatkozó részéből) Elvtársak! Pártunk programterve­zete részletesen jellemzi a falun végbement társadalmi, gazdasági és politikai változásokat, amelyek a kol­hozrendszer győzelmének, a szocia­lista mezőgazdasági rendszer meg­szilárdulásának eredményei. Vlagyimir lljics Lenin kidolgozta lángeszű szö­vetkezeti tervét. A párt, e tervet követve, új életbe vezette a parasztok millióit. A szocialista mélyszántás ba­rázdája nemcsak a magántulajdon mezsgyéit söpörte el, hanem megsza­badította a magántulajdon béklyójától is a paraszti lelkületet. Pártunk mél­tán büszke arra, hogy új parasztot nevel fel. Az iparral együtt szovjet mezőgazdaság hatalmas szocialista gazdaságot alkot, amely nem ismer sem válságot sem megrázkódtatást. Megvalósítottuk Lenin szövetkezeti tervének* első részét, a parasztságot a kolhozok útjára vezettük, felépítet­tük a szovhozok széleskörű hálózatát, megszilárdítottuk a kolhozokat és a szovhozokat. Most további döntő lépés áll előttünk, hogy biztosítsuk vala­mennyi kolhoz és szovhoz felvirágzá­sát, a kommunizmushoz méltó szín­vonalra emeljük termelésüket. A kommunizmus építésének jelen­legi szakaszán az SZKP a következők­ben látja a mezőgazdaság fő felada­tait: ★ biztosítani kell a kiváló minőségű termények bőségét a nép számára és a nyersanyagot az ipar számára; ★ a mezőgazdaság termelőerőinek hatalmas arányú fellendülése alapján biztosítani kell, hogy a szovjet falú fokozatosan áttérjen a kommunista társadalmi viszonyokra, s lényegében meg kell szüntetni a város és falu közti különbségeket. Mennyi és milyen terméket kell termelnünk ahhoz, hogy teljes mér­tékben kielégítsük a nép szükségle­teit, számba véve a szovjet társada­lom fejlődésének kilátásait? Mezőgazdasági termelés az 1960-1960. években Termék 1960 1970 1980 Szemestermények (milliárd púd) 8,2 14 18-19 Hús (vágósúly millió tonnában) 8,7 25 30-32 Tej (millió tonnában) 61,7 135 170-180 Tojás (milliárd darab) 27,4 68 110-116 Gyapjú (1000 tonna) 357 800 1045 — 1155 Magvasgyapot .(millió tonna) 4,3 8 10-11 Cukorrépa (gyári feldolgozásra millió tonna) 57,7 86 98-108 Olajmagvas (millió tonna) 4,3 ' 8 9-10 Burgonya (millió tonna) 84,4 140 156 Zöldségfélék (millió tonna) 19,2 47 55 Gyümölcs, bogyősgyümölcs és szőlő (millió tonna) 4,9 28 51 Látjuk tehát, hogy a párt nagy fel­adatot tűz ki. Lehet, hogy valaki előtt túl merésznek tűnik az ilyen óriási méretű mezőgazdasági termelés terve. E számok valóban elképesztőek. Tény hogy 1954-ig évtizedeken át mindösz­­sze 5 milliárd púd volt hazánk össz­termése szemesterményből. A szűz­­földek termővé tétele és a kukorica vetésforgóba történt besorolása után csak az utóbbi években kezdtünk el­érni 8 — 8,5 milliárd púd szemester­ményt. Az állam hosszú időn ál mindössze 2 milliárd púd szemester­ményt vásárolt fel, s e mennyiséget csak az utóbbi években növelte 3—3,5 milliárd púdra. Viszont 1980-ig 18 — 19 mUHárd púdra kell növelni a szemes­termények termesztését és 7 milliárd púdra a felvásárlásukat. Hruscsov elvtárs ezután elemezte az egyes köztársaságok termelési le­hetőségeit és rámutatott arra, hogy a tervek mindenütt teljesíthetők, ha több kukoricát és hüvelyesfélét ter­melnek a kolhozok, majd így foly­tatta: Fel kell számolni az ugaros jazdálkodást. Az ukrajnai termelési lehetőségek figyelembevételével a kö­vetkező hektárhozamokra számítunk: összes szemestermények 35 mázsa hektáronként; ebből őszi búza 30 má­zsa, kukorica 50 mázsa, borsó 30 má­zsa, takarmányhüvelyesek 32 mázsa — E számok realitását az idei gya­korlat is igazolta — mondotta Hrus­csov elvtárs —. mivel sok kolhoz és szovhoz 70 —80, mázsa szemeskukori­cát és 30 — 40 mázsa búzát és borsót takarított be hektáronként. A kolhozok és szovhozok tapaszta­latai alapján következtethetünk, ho­gyan fejlesszük a szűzföldek növény­­termesztését. Nem gazdálkodhatunk tovább monokultúrás tavaszi búza alapján. Meg kell honosítani a kuko­rica. a borsó, a takarmányhüvelyesek is a takarmányozásra szánt cukor­répa termesztését. Helyesen cselek­szünk, ha a hüvelyeseket, jelentősé­güket tekintve, egy sorba állítjuk a kukoricával. A XXII. pártkongresszus küldötte, Vaszilij Mihajlovics Kavun, a vinyicaj terület Sztálin-kolhozának elnöke a hüvelyeseket illetően so­­káknak felnyitotta a szemét. Náluk 1961-ben 708 hektáros területen 31 mázsa borsót takarítottak be hektá­­tonként. A kukorica hektárhozama 60 mázsa volt. A borsó a szemester­ménnyel bevetett vetésterületek 21 százalékát, a kukorica pedig a 30 százalékát foglalja el. A kolhoz átlag­hozama szemesterményekbö! hektá­ronként 38 mázsa. Nemcsak Ukrajná­ban érnek el ilyen hozamokat. Sok hasonló példát hozhatnánk föl az or­szág minden részéből. Most, amikor erős iparunk van, nagyszabású öntözési tervet dolgo­zunk ki. Hazánknak most 9 millió hektár öntözött földje van, s ezt a területet körülbelül 28 millió hektárra növeljük. Pártunk eléri azt, hogy az ember ne függjön a természet ele­meitől és a természet ura legyen. Elvtársak! Iparunk fejlődési útjá­nak elemzésekor szólottám a munka­termelékenység fokozásáról mint a kommunizmus építésének legfőbb problémájáról. Ez a probléma nem kisebb mértékben időszerű a mező­­gazdaságban is. A kommunista párt programterve­zetében kitűzi, hogy a mezőgazda­ságban a munka termelékenysége 10 év alatt legalább két- és félszere­sére, 20 év alatt pedig öt-hatszoro­sára emelkedik. Teljesítéséhez azon­ban megvannak a feltételeink. Már most olyan példáink vannak a mező­­gazdasági termelés valamennyi ágá­ban, amelyek méltók a kommunista társadalomhoz. Lássuk, milyen munkatermelékeny­séget értek el a leghaladóbb ter­melők a mezőgazdaság legfőbb ágai­ban. Gabonatermelés. Hazánk szovho­­zaiban egy mázsa gabona termelé­sére mázsánként 4 rubel 10 kopek önköltség mellett 2,1 órát fordítanak. Ugyanakkor a rosztovi terület Gigász­­szovhozában egy mázsa gabona ter­melésére 38 percet fordítanak, az ön­költség pedig 1 rubel 53 kopek. Cukorrépatermelés. A szovhozok­­ban egy mázsa cukorrépa kitermelé­sére 3,2 órát fordítunk, az önköltség pedig mázsánként 1 rubel 80 kope­ket tesz ki. Am V. A. Szvetlicsnyij brigádja a krasznodari határkerület­ben gépesítette a cukorrépa termesz­tési munkáit és egy mázsa cukorrépa kitermesztésére csak 17 percet fordít és az önköltség mindössze 30 kope­ket tesz ki. Állattenyésztés. A szovhozokban egy fejőnö kézi fejéssel átlag 10-12 tehén fejését végzi és évente 30-40 tonna tejet fej ki. Más eredményeket ér el Zinaida Ivanovna Zabotyina, az ivanovoi terület Sujszkij-szovho­­zának fejőnője. Jelocska mintájú íe­­jőberendezéssel ellátott, gépesített farmon dolgozik. 1961-ben férjével - 300 tehenet fejnek és vállalták, hogy 650 tonna tejet fejnek ki. Már eddig 510 tonna tejet fejtek ki. Egy’mázsa tej termelésére egyenként 4,8 mun­kaórát fordítottak, bár a szovhozok­ban a országos átlag 14 óra. Az élenjáró szovhozok és kolhozok ötszörte-hatszorta, sőt többszörié túlszárnyalják a kolhozok és szovho­zok zömében elért munkatermelé­kenységet. Ki kell emelnünk, hogy nem évtizedek alatt, hanem az utóbbi években tették meg ezt a lépést a munka termelékenységének növelé­sében. Feladatunk, hogy úgy szervez­zük meg a termelést, hogy valameny­­nyi kolhoz és szovhoz mielőbb elérje ezt a munkatermelékenységet. A kolhozok és szovhozok munka­termelékenységét nem további erő­kifejtéssel, hanem azzal kell fokozni, hogy a mezőgazdaságot tökéletesebb technikával látjuk el. Rövid időn be­lül minden kolhozt és szovhozt el kell látni a mezőgazdasági termelés hala­dó technológiájának megfelelő kom­plex gépfelszereléssel. Különösen nagy gondot kell fordítani a szemes­termények termesztésében a haladóbb módszerek bevezetésére, továbbá a kukorica, gyapot, len, cukorrépa és burgonya termesztésének teljes gépe­sítésére szolgáló gépek, valamint az állattenyésztési munkák gépesítésére szolgáló gépek fejlesztésére és gyár­tására. Nagyobb teljesítő képességű gépeket és szállító eszközöket kell gyártani. Meg kell szerveznünk pél­dául a 200-220 lóerős új, erős és gyors traktorok és függeszthető mun­kaeszközök gyártását a Szovjetunió sztyeppes vidékei számára. Ezek a traktorok háromszorta-négyszerte na­gyobb teljesítő képességűek lesznek a DT-54-es traktoroknál. A párt úgy véli, hogy a kommuniz­mus építése a falvakban a kolhozok és szovhozok útján folyik. A mező­­gazdasági termékek bőségének meg­teremtéséért folyó harcban nehéz utat kell még megtenni és számos bonyolult problémát kell megoldani. De pártunk bátran vezeti parasztsá­gunkat a kommunizmus építéséhez. 1961. október 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom