Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-18 / 84. szám
A bíróságok szerepe egykor és ma ■ Az emberi társadalom fejlődéül sének bizonyos szakaszán, a vall gyonos és vagyontalan embercso- B portok, tehát osztályok kialakulá- 2 sának idején, az államhatalom I megszületésével egy időben, létre- J| jöttek a bíróságok is mint az ál■ lamhatalom szerves részei, mint ■ a kizsákmányoló kisebbség érde- 0 keit védő törvényesség védelme■ zői a kizsákmányolt osztályok ha- 5 talmas tömegeivel szemben. A társadalmi átalakulások következtében cserélődtek az uralkodó osztályok. A rabszolgatartókat felváltották a feudalista nagybirtokosok, majd az utóbbiakat a kapitalisták. Ugyanígy módosult a törvényesség, az igazságszolgáltatás és az igazságszolgáltatás gyakorlójának, a bíróságnak a jellege is. De a tartalom, a lényeg nem változott, mert a bíróságok továbbra is a kizsákmányoló osztályok „igazának“ hirdetői és védelmezői maradtak. Ennek az állításnak bizonyítása céljából nem szükséges a bíróságok évezredes szereplését elemzés alá vennünk. Elég sok gyakorlati bizonyíték él mindannyiunk emlékezetében azokból az évekből, amikor az igazságot még nálunk is vagyon szerint mérték. Mint ismeretes, a burzsoázia a dolgozó1 tömegek félrevezetése céljából következetesen hirdette az egyenlőség, testvériség és a szabadság jelszavát. Alkotmányilag „biztosította“ a törvény előtti egyenlőséget, a bíróságokat osztályok felettinek, az állítólagos jogegyenlőségre épült törvényesség védelmezőinek nevezte. Felhasznált minden eszközt abból a célból, hogy kizsákmányoló államhatalmát és az osztályérdekeit védő jogrendet igazságosnak és örökérvényűnek minősítse, vagyis hogy ezt a nézetet bevigye a dolgozók széles tömegeinek tudatába. A kapitalista államhatalom és törvényesség humanizmusáról zengett dicshimnuszokat a burzsoá sajtó és irodalmi termékek többsége, valamint a rádió. De a burzsoá állam és törvényesség iránti hűséget és odaadást — szolgalelkűséget és álhazafiságot — táplálta az iskola és nem utolsósorban ezt hirdették, táplálták a különböző egyházfelekezetek szószékeiről is. A kapitalizmusnak érdekei védelme szempontjából olyan bírákra volt szüksége, akik annak a rendszernek hűséges kiszolgálói voltak. Az ilyen bírák megválasztását nem bízhatták a dolgozó népre, mert tervük meghiúsult volna. Ezért a burzsoázia uralmát megtestesítő kormányra hárult a feladat, hogy alapos válogatás után — a káderszempontok, vagyis a rendszerhez való hűség figyelembevétele mellett — kinevezze a bíróságok tagjait. Azt, hogy mennyire védték a kapitalista osztálybíróságok a kizsákmányolók érdekeit, mindann57ian tapasztalhattuk. Sokan olvasóink közül nem egy alkalommal estek áldozatul a burzsoá igazságszolgáltatásnak. Idézzük csak emlékezetünkbe a múltat. A felejthetetlen esetek, a munkásokat, kis- és középparasztokat ért sérelmek sokaságát láthatjuk magunk előtt. Láthatjuk a munkások tízezreit, akik a burzsoá' törvényesség és jogrend alapján börtönbe kerültek csak azért, mert munkát vagy munkáért járó emberségesebb munkabért követeltek. Láthatjuk az adóterhekkel sújtott, kifosztott és koldusbotra juttatott kis- és középparasztok tízezreit mint a burzsoá törvényesség és igazságszolgáltatás kegyetlen következményeit. Törvény előtti egyenlőséget hirdettek, de a törvény előtti egyenlőség mércéje a vagyon, a pénz volt. Vagyis az igazságot .pénzért osztogatták. Alkotmányba foglalták a szólás-, a gyülekezési és sajtószabadságot, de ugyanakkor bírósági ítéletekkel tiltották be az igaz ügyért harcoló forradalmi sajtót és mesterségesen kiagyalt vádak alapján ítélték el hónapokig és évekig tartó börtönbüntetésre vagy halálra a munkásmozgalom élharcosait. És mindezt azért cselekedték, mert a kizsákmányoló osztályok érdeke megkövetelte. Tehát a bírósági intézkedések a dolgozók széles tömegeinek megfélemlítését és kirablását, a gyárosok, bankárok és földbirtokosok ingadozó hatalmának erőszakos fenntartását szolgálták. így volt ez nálunk a múltban, de így van ez a kapitalista országokban még ma is. A munkásosztálynak és szövetségeseinek a kapitalizmus felett aratott győzelme után alapjaiban megváltozott a bíróságok szerepe. Feladatuk: következetesen szolgálni és védelmezni a dolgozó nép hatalmi érdekeit mindennemű ellenséges irányzatokkal és cselekedetekkel szemben. A fejlett szocialista társadalom további fejlődése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése azonban megköveteli, hogy a szocialista átalakulást teljessé tegyük az emberek tudatában és életmódjában is. Ez a történelmi átalakulás folyamatban van. Állandóan emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala, erősödik népünk szocialista öntudata. Mindez arra vezet, hogy törvényszerűen csökken a társadalomellenes jelenségek, vagyis bűntettek száma. A szocialista társadalom életének normáit az állampolgárok nagy többsége önkéntesen és öntudatosan nemcsak betartja, hanem tevékenyen érvényre is juttatja. A szocialista öntudat megszilárdítása azonban elválaszthatatlanul öszszefügg a burzsoá csökevények ellen folytatott harccal. Nem szabad egy percre sem elfeledni, hogy társadalmunkban élnek az egykori kizsákmányoló osztályok tagjai, akik közül sokan még ma is a burzsoá erkölcs és a kíméletlen önzés képviselői, s így továbbra is munka nélkül a társadalom terhére akarnak élni. Látnunk kell azt is, hogy a tőkésországokban levő ellenségeink éppen az egykori hazai kizsákmányoló osztályok tagjai között keresnek maguknak olyan segítőtársakat, akik ideológiai és kártevő munkával árthatnak építő igyekezetünknek, valamint államellenes tevékenységet fejtenek ki. Bíróságainkra tehát az a feladat hárul, hogy a szocialista törvényesség és jogrend szellemében kellő szigorral büntessék a nép és a szocializmus ügyének ártó ellenséges elemeket. A szocialista demokrácia fejlődése életünk minden területén megteremtette igazságügyünk demokratikus alapjai kibővítésének feltételeit. Megnőtt igazságszolgáltatásunk nevelő szerepe. Elmélyült és széles alapokra helyeződött a dolgozók részvétele bíróságaink munkájában, de megnőtt a bíróságok társadalmi jelentősége is. A dolgozók növekvő részvétele bíróságaink munkájában főleg a helyi népbíróságok, társadalmi vádló-intézmények tevékenységében és abban jut kifejezésre, hogy a társadalmi szervezetek kezességet vállalhatnak a bűnösök átnevezéséért. Bíróinkat a nép választja. A községekben és járásokban, ahol az igazságszolgáltatás zöme összpontosul, a dolgozók közvetlenül választják a bírákat. A kerületi bírákat a kerületi nemzeti bizottságok, a Legfelsőbb Bíróságot pedig a Nemzetgyűlés választja. A bírák választásának ez a módja megszilárdítja bíróságaink kapcsolatát a nép életével és fokozza a népi ellenőrzés jelentőségét bíróságaink munkája felett. * * * 8 Most, amikor népbíráink válasz- 5 tása előtt állunk, tudatosítanunk H kell, hogy bíróságaink a szocializ■ must építő dolgozó népünket szoljj gálják, és ügyelnünk kell arra, ■ hogy népbíráknak a szocializmus ! ügyéhez hű, a szocialista törvé■ nyesség és jogrend alapelveit be■ tartó és védelmező dolgozók le- 0 gyenek megválasztva. ■ PETRÄS A. (Bratislava) A boldog zsóriak Az elmúlt napokban gyűlésre jöttek össze a terebesi járás mezőgazdászai, amelyen megalakították a Járási Mezőgazdasági Társaságot, ame■ Derék fiatalok ■ ■ Nem sok idő telt el azóta, hogy ■ az alistáli fiatalok egy csoportja ! az egyik CSISZ-gyűlésen elhatá- 5 rozta, hogy szocialista munkabri- : gádot alakít. Az elhatározást tett ; követte. A szövetkezet kertészeté- ; ben dolgozó fiatalok meg is alaki- ! tották a munkabrigádot. A 9 tag- > bői álló brigád vezetésével a kéz- ; deményező Kanovics Irmát bízták ■ meg. Ottlétemkor a brigád tagjai ép- > pen déli pihenőjüket tartották. Az : üvegházak napos oldalán beszél- ! gettek. A brigád vezetőjétől meg- ; tudtam, hogy már teljesítették ■ egész évi termelési tervüket. A 6 ! hektáros kertészetre 180 000 ko- j róna volt tervezve, amit túl is ; szárnyaltak. Csupán a paradicsom ; 35 000 koronát hozott a pénztárba. • Télen mezőgazdasági tanfolya- jj mokon szándékoznak részt venni, : hogy szakismereteiket elmélyítsék. ■ Közös vágyuk — a büszke cím jj elnyerése — talán nemsokára tel- • jesül. Szitási Ferenc, Alistál 5 Ivet a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia irányít. A társaság a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki céljául. Kétségkívül nagy segítségére lesz a járás mezőgazdasági üzemeinek az új technológia bevezetésénél, valamint megfelelő szakkáderek biztosításával az erre rászoruló üzemek részére. Előadások és különféle iskolázások szervezésével, továbbá a haladó ismeretek terjesztésével a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségét akarja növelni. A társaság titkárául L ő r i n c s i k János mezőgazdászt választották. Palágyi Lajos A csipkebogyó sok C-vitamint tartalmaz. Számol ezzel népgazdaságunk is, támogatja ..szedését és átadását a „Jednota“ boltjainak. Besén a múlt évben körülbelül 10' mázsa csipkebogyót szedtek össze a falu asszonyai és fiataljai. Idén is folyik a csipkeszüret. Eddig 3 mázsát gyűjtöttek. Jobb eredményt is elérhettek volna, de a Jednota lévai központja az idény után küldette a Nagy dolog, ha egy községben felépül a népmüvelödési otthon. Sok harc, sok munka előzi meg azt a pillanatot, amíg a nemzeti bizottság titkára megnyitja az első ünnepélyt, amíg a műkedvelők lélegzetvisszafojtva lépnek fel a vadonatúj színpadra. Ez a boldog perc Zsóron is elérkezett. Kis falucska Zsór, de hangyaszorgalmú a népe. Az államtól kapott 130 000 koronát két kezük munkájával egészítették ki. S íme, megvalósult a falu álma. Ali a népművelődési otthon. Nem lehetne megmondani, ki menynyit dolgozott a népművelődési otthon építésén. Akinek szabad ideje volt, ment és segített. Segített önzetlenül, csak a célt látva maga előtt. Zsór példát mutatott. Remélhetőleg a kulturális élet ezek után még jobban fellendül a rimaszombati járás egyik legkisebb falucskájában. HORVÁTI! ISTVÁN (Otrokocs) a ládákat. Kár, hogy a központ nem fordított erre olyan figyelmet, mint a helybeliek, akik még a helyi hangszórón keresztül is felhívták rá a lakosság figyelmét. Reméljünk, hogy a jövőben a Jednota központja gondoskodik majd a csekélységnek látszó, de népgazdasági szempontból mégis fontos csipkebogyó felvásárlásáról. Stiglinc Lajos (Bese) Csipkeszüret Besén — Készül a cukor A diószegi cukorgyár környékén ilyenkor nagy a sürgés-forgás. Egymás után érkeznek a gyár udvarára a cukorrépával teli tehervagonok s a traktoros pótkocsik. Szállítják a „fehér aranyat". Az úsztató medencénél Nagy Gyula és Nagy Ipoly irányítják a „forgalmat“ két hatalmas vizsugárral. A víz ereje pár perc alatt a mosóba juttatja a répát. Innen a vágóba, majd a hatalmas katlanokba kerül, ahol kimossák, kiforrázzák a répa cukortartalmát. A katlanok megtöltése szaporán megy. Szabó Sándor, Takács Pistával gyorsan, ügyesen kiöblítik a katlanokat, aztán Franko István és Győri Ferenc a szállítószalag Indulást diktál a vízsugár szennyes szűrőrongyokat mossák tisztára. A cukorfőző részlegen Medova József szorgoskodik társaival, — illetve úgy is mondhatnánk, hogy Medováék. Ugyanis Medova elvtárs felesége, fia és az öccse is ezen a részlegen dolgozik. — Mint cukorfőző 34 éve tevékenykedem — mondja Medova elvtárs. — A kampányban azonban már negyvenkettedszer veszek részt. A feleségem ez évben először, a fiam pedig második éve dolgozik mint cukorföző. Ami pedig az utódokat illeti, nyolcat neveltem föl. A főzöktől a kész cukor a cso-Krizsan László és Pap István magoló részlegre kerül. Itt már csak asszonyok dolgoznak. Legtöbbjük háztartásbeli, csak e szezonban dolgoznak az üzemben. Ezek közé tartozik Jónás Irén és Puskás Valéria is, — Jól jön az a kis pénz, amit itt a szezonban keresünk — mondja Puskásné. — Ügy beszéltük meg a férjemmel, hogy a keresetemből televíziót vásárolunk. így a hosszú téli estéken lesz majd, ami elszórakoztat bennünket. — Mi tavaly vettünk televíziót — szól közbe Jónás Irén. — Ez évi keresetemből többek közt porszívót is vásárolunk. Kmetová Ludmila, Csuják Erzsébet és Takács Ilona a cukorvágógépnél dolgozik. A kész cukorrudacskákat szaporán a gépszállító szalagjára rakják, s pár perc múlva már kész is a kockacukor. Frankó István és Győri Ferenc megtöltik a katlanokat segítségével megtöltik. Innen aztán már kétfelé ágazik az út. Az egyik úton a répalé halad a préseken és a szűrőkön keresztül a cukorfőzőkhöz, a másikon pedig a vagonokba kerül a répaszelet, hogy mielőbb eljusson földműveseinkhez, akik silót készítenek belőle. A sárprés-részlegen van talán a legnagyobb meleg. Az itt dolgozók mezítláb, rövid nadrágban végzik a prések tisztítását. Itt 'dolgozik Pap István és Krizsan László is, aki a répaidény megkezdése előtt a cukorgyár gazdaságában dolgozott. Mindjárt megfő a cukor — A kapálásban még részt vettem — mondja —, a répaszedésből azonban már nem vehettem ki a részem, mivel megindult a. répa feldolgozása, s ide- osztottak be. __Kmetová Ludmila, Csuják Erzsébet és Takács Ilona Takács Gizella és Vincze Erzsébet a sárprés-részleg mosói. Különleges szerkezetű mosógéppel a A kész cukor még egyszer kézbe kerül, de ezúttal már a mérlegeknél, ahonnan aztán vígan ballagnak a teli dobozok a raktárba, hogy onnan mielőbb a fogyasztókhoz kerüljenek. N. J. J röimmf Kiadja a Mező- Erdő és Vtzgazdaságt Minisztérium a Mezőgazdasági Kladővállslatban - Megjelenik nstente kétszer — Főszerkesztő Pathő Károly - Szerkesztőség él kladőhlvstal Bratislava Suvoroyovl IS.- Telefon főszerkesztő 515 53, szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10. 550 Ö3. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 634, Polit. titkárság 639, mezőgazdasági osztály 652. aglt-prop. ostály: 6"3. *-akmelléklet 624. - Nyomja a FclygraíickS závody, n. j., Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6'ö. - Terjeszti a Fosta Hírlapszolgiiata. - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. - Előfizetési díj évente 56,40 Kés. K-10*ilo«/
