Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-01 / 79. szám
Munkásasszonyok — Nem jókor jött. Nincs az irodában senki. Ma szabadnaposok. — Ezekkel a szavakkal fogadott az elmúlt szombat reggel az apátfalusi textilüzem kapusa. De mégis mintegy öt perc múlva megérkezett az üzem igazgatójának a helyettese. — Az üzemünkről akar írni? — s máris a telefon után nyúlt, hogy Kelemen bácsit, a mestert behívja. Pár perc múlva már a Marx Károly nevét viselő csoport tagjaival beszélgetek, akiket bizony nemegyszer emlegettek már a Kraucsik Anna legjobb csoportok között. Huszonhét asszony dolgozik ebben a csoportban, alig egy-két lány van közöttük. Mindennapi munkájuk, hogy a szöveten elvégezzék az utolsó simításokat; fölszedjék a szálakat, eltávolítsák a csomókat. A mintegy két méter széles asztaloknál szaporán, fürgén dolgoznak az asszonyok, a csoport tagjai. Szorgalmukról mi sem beszél jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt hónapban az időtervet 110 %-ra teljesítették. Kraucsik Anna már 20 éve dolgozik az üzemben, ugyanazon a helyen, ugyanannál az asztalnál. Egyszerű, bőbeszédű asszonyka, öt éve özvegy; 15 éves fia a traktorállomáson tanuló. Kraucsikné a tervét mindig jóval 100 %-on felül teljesíti. Júliusban 191 %, augusztusban 165 % volt munkateljesítménye. — Nincs ebben semmi boszorkányság — mondja mosolyogva —; jól kihasználom a munkaidőmet, ez az egész titka a dolognak. Ki hogy dolgozik, úgy is keres. Én például havonta megkeresem az 1600 koronát. — Aztán mit csinálsz ennyi pénzzel? — vág közbe az egyik asszony éles nyelve. — Hogy mit? Házat építek, hogy amire a fiam megnősül, legyen hova a menyecskét vinnie. Nayratilová Mária, az üzemrészleg pártvezetőségének tagja is megközelítően csaknem 150 %-ra teljesíti a tervét. A terv túlteljesítése mellett még egy jó pontot lehet a javára írni: Simeková Jarka, az üzem fiatal dolgozója fölött védnökséget vállalt, hogy az is 100 %-on felül teljesítse a tervét. A csoportban négyen-öten vannak, akik nem teljesítik rendszeresen a tervek. Ezek közé tartozott nemrég Jarka is. Havi teljesítménye 87 — 92 °/o volt, ma pedig már 106 °/o. — Többször szóba került — mondja Navratilová —, hogy jó lenne versenyre kelni a szocialista munkabrigád büszke címért. Ogy hiszem, megvan rá minden előfeltételünk. — Magam is mindjárt jelentkeznék a versenybe — vág szavaiba Janecková. Jarka és a körülötte állók csupán a fejükkel intenek igent, de látszik rajtuk, hogy a mondottakat komolyan gondolják. Bizony bátran versenyre kelhetnének a megtisztelő címért, hiszen jól dolgoznak, túlteljesítik a tervüket. Machalová Mária is júliusban 172 'Kora, augusztusban pedig 156 %-ra tett eleget az időtervnek. Tizennégy éve dolgozik az üzemben, 1948-tól párttag. Navratilová Mária és Simeková Jarka — Sokat gondolkodtam rajta — mondja —. hogy miképp lehetne munkánkat még jobban megjavítani és hogyan lehetne elérni, hogy a csoport mind a 24 tagja 100 %-on felükteljesítse a tervét. Arra az álláspontra jutottam, hogy a szocialista munkabrigád címért kellene versenyt indítani. A gyengébbben dolgozókat a jól KÖZLEMÉNY az idei népszámlálás előzetes eredményeiről (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az új lakóházak felépítésével és átalakításával egyidejűleg lerombolták a régi, meg nem felelő, a kapitalista köztársaság örökségeként ránk maradt épületeket. 1961. március 1-ével a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a lakható lakások száma 3 917 000-et tett ki, ebből a cseh kerületekben 2 919 000-et, Szlovákiában 990 000-et. Az elmúlt 11 év folyamán az új lakások építése és meg nem felelő lakások felszámolása következtében megjavult a lakásalap minősége, mert a lakásegységek többsége építészeti-műszaki szempontból magas színvonalon áll. A lakott lakásokban a lakófelület átlagos nagysága a lakástörvény értelmében (a lakóhelyiségek legalább 8 négyzetméter, 12 négyzetméterig terjedő konyha és mellékhelyiségek nélkül) 34,85 négyzetméter volt. A 10 000-en felüli lakással rendelkező 126 városban a lakosságnak csaknem egyharmada él. Most dolgozzák fel a számológépekkel rendelkező állomások a végleges eredményeket, amelyek tartalmazni fogják gazdaságunk tervezéséhez és irányításához, s a lakosság fejlődésének tanulmányozásához szükséges adatot. Az új területi szervezés keretében, a CSKP KB irányelvei értelmében, több lakossal rendelkező nagyobb területi egységek jöttek létre, csökkent a kerületek, járások és községek száma. 1950-hez viszonyítva csökkent az egyes járások lakósűrűségében levő különbség. A községek száma 1950- hez viszonyítva 2840-gyel, vagyis 11963-ra csökkent, emellett a legkisebb, 500 lakosnál kevesebbel rendelkező községek száma a legutóbbi összeírás óta 3349-re csökkent. Ezzel szemben megnövekedett a nagyobb községek száma. Az 5000 lakoson felüli községekben a lakosság száma 1080 000-rel növekedett, ennek körülbelül a felét a szokásos helyváltoztatás útján előállított szaporulat teszi ki. A Központi Állami Ellenőrzésügyi és Statisztikai Hivatal köszönetét fejezi ki valamennyi lakosnak és munkatársnak, akik lelkiismeretes, áldozatkész munkájukkal hozzájárultak az idei népszámlálás, ház- és lakásöszszeírás sikeréhez. Központi Állami Ellenőrzésügyi és Statisztikai Hivatal Szombat este van. Sajószárnya utcái néptelenek, csupáD a köhídnál álldogál néhány fiú. A moziba készülődnek, beszélgetnek. Egyszerre elhallgatnak. s valami furcsa jelzésre lesznek figyelmesek. Igen, a hangszóró szól, de ezúttal nem zenét közvetít... — Tűz van! — kiáltja el magát az egyik fiú. Hirtelen körülnéznek. Nem látnak semerre füstöt, amelyből megállapítanák a tűz helyét. Röpke pillanatig tanácstalanok csupán, majd futólépésben elindúlnak a tűzoltószertár felé. Pár Csetnekl István perc sem telik el, s a fecskendőt kitolják az útra. Közben megérkezett a szövetkezet traktora is, Potocki Árpád traktorossal. A traktor után kapcsolják a fecskendőt, s már indulnának is, csak hát nem tudják, hogy hova. Nem tudják, hol a tűz. A helyi nemzeti bizottság titkára. Fazekas elvtárs adja meg a felvilágosítást: — Az állami gazdaság udvarában van a tűz. Siessetek, fiúk! Nagyobb jogkör, nagyobb felelősség Machalová Mária dolgozók közé osztanék be. így megjavulna a termelés menete, s a verseng az emberek életmódjának formálására is kihatna. íme, így vélekednek az apátfalusi textilüzem dolgozó asszonyai. Így vélekedik a csoport vezetője, Hegedűs Malvin is: — Jól összeforrott a kollektívánk. Igaz, mindnyájan bőbeszédűek vagyunk, mint általában az asszonyok. De ha a nyelvünk pereg is, a kezünk nem tétlenkedik. Tudunk dolgozni. Igazán fontolóra kellene venni, s okvetlen meg is vitatjuk, nem kelhetnénk-e versenyre a szocialista munkabrigád címért. Munka után ezeknek az asszonyoknak odahaza is akad teendőjük. Következik a „második" műszak. Ez azonban semmi esetre sem akadályozhatja meg őket a versenyzésben. Az üzemben megtanulták, hogyan kell a munkát jól szervezni. Ezt a tapasztalatot otthon, a háztartásban is eredményesen alkalmazhatják. — Ogy gondolom - fonja tovább a beszéd fonalát Hegedüsné, hogy annak ellenére, hogy építkezünk, s 14 éves lányom is van (aki mérnök akar lenni), találnák arra is időt, hogy együtt legyek a kollektívával, s közösen a különböző kultúrrendezvényeket is meglátogatnók. Egyszóval, mindent lehet, csak akarni kell! Nos, az akarat mellé elkel majd az üzemi szakszervezet vezetőinek segítsége is. Ha ezt a segítséget mielőbb megadják a Marx Károly-csoportnak, hamarosan azt hallhatjuk majd, hogy ez a csoport versenyre kelt a büszke címért. A krónikájukba majd az első események, az első napok eredményei, amelyek egykor lányaiknak és fiaiknak szolgálnak példaképül. A kapusnak nem volt teljesen igaza. Nem mentem rosszkor az apátfalusi textilüzembe. Igaz, az irodák üresek voltak, de a munkaasztaloknál ott találtam szorgos tevékenységben a munkásaszszonyokat. Németh János (Befejezés az 1. oldalról.) rozatot, amely az állami gazdaságok által átvett talajteriiletek kérdését rendezi. A kormányhatározat nagy figyelmet fordít a földalap állandósítására, hogy az állami gazdaságok a rendelkezésükre álló egész talajterületet gondosan művelhessék, összeállíthassák a legalkalmasabb vetésforgókat és távlatilag megoldhassák mind a gépesítés, mind a beruházási építkezések kérdéseit. Ám hogyan fest a helyzet a gyakorlatban? Bár a járási nemzeti bizottságok tudják, hogy az állami gazdaságok üj talajterületeket csupán évente egyszer, szepember 1. napjával vehetnek át, ezt a követelményt nem tartják be. Egyedül ebben az esztendőben 13 814 ha talajterületet adtak át megművelés végett a szlovákiai állami gazdaságoknak, viszont az átutalt talajterület megművelésére nem biztosították sem a pénzügyi, sem az anyagi eszközöket, de a munkaerőket sem. Kifogásolhatók azok a módszerek is, amelyeket a nemzeti bizottságok az állami gazdaságok tervmunkájában érvényesítenek. A szocialista tervmunka egyetemessége, amint ezt a nemzeti bizottságok valamennyi fokán is igen jól tudják, az előirányzott termelés számára biztosítja a megfelelő erőforrásokat is. Közülük a beruházásokra szánt eszközök a legfontosabbak. Ügy látszik azonban, hogy sok nemzeti bizottság éppen ezen a szakaszon ismeri legkevésbé kötelességeit, s nem érez felelősséget az állami gazdaságok munkájának sikeréért. Hogyan is magyarázhatnók másképp a nyugat-szlovákiai kerület nemzeti bizottságainak intézkedéseit, amelyekkel idén 23 millió koronát vontak el az állami gazdaságok beruházási építkezéseitől és ezt az összeget más célokra irányozták elő. A kelet-szlovákiai kerületben viszont az történt, hogy a nemzeti bizottságok 18 millió koronával mérsékelték azt az összeget, amelyet a Pénzügyminisztérium a törzsállományok kialakítására tartott szükségesnek. Ugyancsak ebben a kerületben 13 millió koronával csökkentették az állami gazdaságok beruházásaira szánt öszszeget. S mindezt annak ellenére tették, hogy az állami gazdaságokban a termelési alapeszközök hektáronkénti értéke már néhány esztendő óta hanyatló irányzatot mutat. Sok helyütt a járási nemzeti bizottságok a béralap részlettételeinek megállapításakor sem jártak el helyesen. Idén különösképpen „divatba Ki ne ismerné a fehér medve képével ellátott kék dobozokat? Nos, most olyan üzembe látogattunk el, ahol az ilyen medvés dobozok tartalma készül. A Nyitrai Fagyasztási Üzembe. — A nyitrai üzem még nem nagy múltra tekint vissza — mondotta Metrovic Imrich, az üzem igazgatója —, de a termelékenység növelése kezdettől üzemünk szívügye volt. Többször fölülvizsgáltuk a termelés menetét és mindjárt az első ilyen ellenőrzés eredménnyel járt. Ugyanis rájöttünk, hogy az üzem területén levő nem egészen kész kocsiszín kihasználatlanul áll. Kevés költséggel jött“, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok aránylag magas, ki nem utalt összegeket tartalékolnak. Ezek a tartalékösszegek Szlovákiában együtt megközelítik a 22 millió koronát. Ha még azt is figyelembe veszszük, hogy ezeknek az összegeknek a felszabadítása rugalmatlan és hoszszadalmas, máris megkapjuk a választ arra, vajon állami gazdaságaink némelyike miért küszködik pénzügyi nehézségekkel vagy munkaerőhiánynyal. Nincs minden rendben az állami gazdaságok megfelelő pénzellátása körül sem. Még ma is akadnak állami gazdaságok, amelyek számára a járási nemzeti bizottság nem utalta ki azokat az összegeket, amelyekkel még az 1960-as esztendő pénzügyi egyensúlyát kellett volna biztosítaniuk. Márpedig ez komoly következményekkel jár, amit többi közt a Királyhelmeci Állami Gazdaság példája Is bizonyít. Ez a gazdaság idült anyagi nehézségekkel bajlódik, mert még mindig nem kapta meg a TŐketerebesi Járási Nemzeti Bizottságtól az őt megillető több mint 3 millió koronát. Ráadásul ez esztendő júniusában az Állami Bank beszüntette a gazdaság pénzellátását, s emiatt az állami gazdaságban hét megkezdett építkezés maradt félbe. Viszont a hét gazdasági épület nélkül a tervezett termelési eredmények elérhetetlenek. Mindössze szúrópróbaként ragadtunk ki néhány fogyatékosságot. A problémák azonban mindenképpen súlyosak, s megkövetelik a következetes megoldást. Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok sem ártatlanok. Távolról sem tettek meg mindent a termelés lényeges fokozására, az elbullási arányszám, főként a növendékállatok elhullásának csökkentésére, s nem sokat tettek azért, hogy jobban kihasználják a rendelkezésükre álló munkaerőket, gépeket és épületeket, márpedig csupán így akadályozhatnák meg a tervezett termelési költségek számottevő túllépését. Ezekben a napokban pontosítják a járási nemzeti bizottságok a mezőgazdasági termelés 1962. évi terveit. Ragadják meg ezt az alkalmat, vegyék fontolóra a felmerült hiányosságokat, s kövessenek el mindent, hogy az állami gazdaságok rövid időn belül olyan példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak, ahol a szövetkezeti dolgozók tényleg elsajátíthatják a mezőgazdasági munka legújabb módszerét. átalakítottuk, s itt rendeztük be az első konzerváló termet. így tértünk át a termelésre, mivel ezelőtt csupán raktárszolgálatot teljesítettünk. Az üzem ma már almát, epret és szilvát konzervál, a zöldségfélékből pedig kukoricát, paradicsomot, spenótot, tököt, paprikát és karfiolt tartósít. Ügyszintén áttértek már a kész ételek egyes fajtáinak a gyártására is. Dicséretre méltó munkát végeztek az üzem dolgozói a termelékenység felülvizsgálása terén, amelyet mintegy 10 munkagyűlésen vitattak meg. Az eredmény nem maradt el. Az elfogadott intézkedések 5190 000 korona megtakarítást jelentenek az üzemnek. Különösen jelentős volt Molnár Ádám drázovcei munkás újítása. Ottjártunkkor elbeszélgettünk a tömegszervezetek vezetőivel is. Medek Anna, a pártszervezet, Cereána József pedig az Üzemi Szakszervezet nevében a következőket mondotta: — A termelékenység fölülvizsgálásába az üzemi CSISZ-szervezet is bekapcsolódott. Jelenleg 4 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád büszke címért. M. L. Röviden Kuchta Rudolf, mérnök Feltárják a tartalékokat pedig bekerülnek Hegedűs Malvin PhC'tft O’lcC'fc (foC'Ci'l'C'foC'é'C'S A traktor pöfögve megindul. Az állami gazdaság udvarán a kút mellé vontatja a fecskendőt. Ügyes, fürge mozdulatok, s máris surran a víz. Igen, surran, csakhogy ... nincs mit oltani! Nincsen tűz. Csupán a készenlét ellenőrzését szolgáló riadó volt ez. Nem volt tűz, de a fiúk úgy dolgoztak, hogy igazán dicséretet érdemelnek. A tűzjelzéstől számított 11 perc múlva már működött a fecskendő. Bebizonyították, hogy nem éri őket meglepetés, s ügyes tűzoltók. Véget ért a riadó. A fecskendő a helyére került. A tűzoltók — parancsnokuk, Csetneki István vezetésével — a helyi nemzeti bizottság irodájában sorakoztak, ahol Fazekas elvtárs, a nemzeti bizottság titkára köszönte meg a fiúknak a jó munkájukat. A tűzoltók elégedetten hallgatták a dicsérő szavakat, s az arcukról leolvashattuk, hogy a legközelebbi riadó még jobban sikerül. Aztán szétszéledtek. Sajószárnya lakosai pedig nyugodtan alhatnak éjszakánként, mert ha netán tűz lenne, Csetneki István, Arany István, Bacsó Géza, Semperger Gábor, Gálfi Miklós, Karlové Vary-ban megkezdődött a porcellánról tárgyaló konferencia, amelyen német, bolgár, lengyel szakemberek vesznek részt. * * * A Csehszlovák Állami Film 1060 óta negyven mezőgazdasági filmet forgatott. * * * Szepfember 27-én a plzeni orvosi fakultáson V. V. Inzburg orvostanár, leningrádi anatómus tartott előadást. * * * A Csehszlovák Botanikusok Társasága bratislavai Sienkiewicz utcai termében szeptember 29-én 19.30 órakor dr. Gert Krüssmann, német dendrológus tartott előadást, nyugateurópa botanikus kertjeiről és parkjairól. Grelák László a motorfecskendő üzemképességét ellenőrzi Maksi István, Potocki Dodi, Maksi János, Grelák László, Lukács Béla és Szegedi István tűzoltók percek alatt a tűz színhelyén lennének, éppúgy, mint ezen a szombat estén. —n-
