Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-01 / 79. szám

SZÜRETI ÜNNEPSÉG ILI a a sivatag közepéről hirtelen virággal borított hatalmas rét közepére csöppene valaki, az sem csodálkoznék jobban, mint mi, amikor beléptünk Pezinokba, a szalagdíszbe öltöztetett utcák és földíszített házak közé. A sok-sokezer ember közé, akik le s fel rótták az utcákat, sátor alatt itták a helyi és környéki szövetkeze­tek jó borát, esetleg éppen cigány­vagy lacipecsenyét fogyasztottak ugyancsak a sátor alatt, zeneszó mel­lett. A városka főterét ugyanis végig el­foglalták a sátrak. Az egész úgy fes­tett mintha hatalmas elefántok állot­tak volna rajvonalba. A sátrak előtt pedig mulatozó, jókedvű emberek. Hisz ünnep van, s ilyenkor, ünnepnapon, ha iszik is az ember, s ha netalántán el is Ahol a legjobb laclpecsenye készült „áznék", a házi főnökségek előtti bűne bizonyára megbocsátásra talál. Ünnep; a munka, a szüret, a jó bor ünnepe. — Nem találna most a mi város­kánkban olyan embert — mondja mo-Zselíziek Nyíren A napokban nagy sikerrel lépett fel Nyíren az állami gazdaság népműve­­lödési otthonában a Zselízi Állami Gazdaság, valamint a gép- és trak­torállomás közös, nemrégen alakult esztrádegyüttese. A szereplők meg­nyerték a közönség tetszését, s jó alakításukért többszöri hosszan tartó tapssal jutalmazták őket. A táncok, villámjelenetek, népi és táncdalok, mind kellemes szórakozást nyújtot­tak. Az együttes különösen a felsőga­­rammenti szlovák népi tánccal, vala­mint a „Szálkái mulatság“ című tánc­kompozícióval aratott nagy sikert. A táncokat Nagy Aurélné és Pau­list Amália tanították be. S z a 1 a i Irén táncdalokat, Kalász Ernő ma­gyar népdalokat énekelt. Kárt, hogy a népdalok kíséretéhez hiányzott a népi zene. Itt megemlítendő, hogy Zselízen most van alakulóban egy népi zenekar, s reméljük, hogy a közel­jövőben már fellép az együttessel. A nyíri közönség szeretné, ha a zse­­liziek többször is ellátogatnának falu­jukba hasonló, jól összeállított, tar­talmas műsorral. Veres Vilmos (Nyír) solyogva a szövetkezet elnöke, B en­­c sárik Rudolf, akivel a nemzeti bizottság irodáján találkoztunk össze -, aki ez alatt a három nap alatt két­­három üveg bort le ne engedne a tor­kán.- S mire fel ez a nagy mulatós?- A régi népszokást újítottuk fel a szüreti ünnepségek címén — szól közbe a nemzeti bizottság elnöke, Le­vies István elvtárs —, s már negye­dik éve, hogy egyszer Modrán, máskor pedig nálunk tartjuk. Ilyenkor érté­keljük az eddig végzett munkát, s ez­zel az ünnepséggel jelképesen kezdő­dik a szüret is. Az ablak alatt egy csoport fiatal lány, asszony, férfi meg fiatalember halad el nótázva. De a tér felöl is behallatszik a ropogós cigányzene, s a nóta. Az embernek önkéntelenül is táncra perdül a lába.- Ügy 30-40 000 vendéget, látoga­tót várunk - fűzi a szót tovább a nemzeti bizottság elnöke -, s úgy igyekeztünk rendezni a dolgokat, hogy mindenki megtalálhassa a szórakozá­sát. Ami a szórakozást illeti, mind a három napon bő választék állt a láto­gatók igényeinek kielégítésére. A fut - bálitól, kézi- 'és kosárlabdától egészen az esti szabadtéri mozielödásig és liba­sütésig. De ha valaki tanulni is akart valamit (azt pedig nagyon sokan akartak), megnézhette a szőlészetben alkalmazható gépek szép kiállítását is. Mert ma már a szőlészetben is a gé­pektől függ sok minden. Kihasználva a találkozás jó alkal­mát, a szövetkezet elnökétől a szüret felől érdeklődöm, s megtudom, hogy mintegy 360 hektáron terem a jó bort ígérő szőlő a pezinoki határban. Else­jével pedig kezdődik az általános szü­ret.- A nagy szárazság a szőlőnek sem használt — mondja az elnök. — Kü­lönféle betegségek támadták meg, s így bizony csak 28 mázsás hektá­ronkénti átlagra számítunk. Azért lesz bor elegendő, no de a pezinokiak szeretik is a jó bort. Leg­alábbis a borkiállítás és egyben kóstoló rengeteg látogatója ezt bizonyítja. De nem is mindennap fordul elő az ember életében, hogy az ország legjobb 177 üveg bora között válogathat, melyiket akarja megkóstolni. A „kóstolás“ persze főként a sátrak előtt folyt. Igaz ugyan, hogy ott csak egyből kóstoltak (egyesek alaposan). Ez aztán a bátorság! de utána aztán lehetett dalolni, s a jó bor mellett ki ne élne ezzel a lehető­séggel. így akadtunk rá az egyik sátor mellett a vöki szövetkezet „vezér­karára" is, mármint a szövetkezet el­nökére, Horváth Péterre, továbbá Dömötör Géza állattenyésztőre és M ik ó c z y Károly növénytermesztőre. Amint megtudtuk tőlük, örömükben mulatnak, ugyanis a vöki , szövetkeze - tesek vívták ki a nyári munkákban az elsőséget, s ezzel együtt a 2000 koro­nás jutalmat is. — Hát ilyen alkalmat vétek lenne nem megünnepelni - mondotta a szö­vetkezet elnöke. — S az őszi munkák? — Harmincöt hektáron már elve­tettük a búzát, ezenkívül 15 ha rozs, 5 ha őszi árpa és 5 ha őszi keverék is a földbe került — adja meg a kért felvilágosítást Mikóczy Károly mező­gazdász. hű ige", erre már lehet inni, s amint koccintanak, a poharakban folyékony aranyként csillog a bor. A szüreti ünnepség a vasárnapi jel­képes menetben csúcsosodott ki, amelyben az ünnepség rendezői a múl­tat és a jelent állították szembe jó meglátással. Az utcákon alig lehetett mozogni, annyi volt a vendég, a kí­váncsiskodó. De a vendégek nemcsak jó bort ihattak és nemcsak jó cigány­pecsenyét ehettek, hanem láthatták egy város óriási léptekkel haladó fej­lődését is. Mindenfelé szebbnél szebb szövetkezeti lakások épülnek, s most készült el a 3000 nézőt befogadó sza­badtéri színpad is: De ki győzné mind­azt felsorolni, ami készül, vagy ami már megvalósult. Hisz Pezinok az egyre fiatalodó, terpeszkedő, s ma­holnap már 14 000 '.akosú mezőváros i három nap pom­pájában, s az em­berek tarka forga­tagával úgy tűnt, mint egy virágos rét. S akik először jártak itt, bizonyá­ra sokáig emlékez­nek majd a Pezino­­kon töltött három Jó bor, jó egészség! napra. (A szerző felvételei) T. E. FIGYELEM! A „Szabad Földműves" f téli nagy ankétja i A szocializmus építésének jelen­legi szakaszában, mint ismeretes, mezőgazdaságunk dolgozói megnö­vekedett feladatok teljesítése előtt állnak. Harmadik ötéves tervünk célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés gyorsütemü növekedését. Ez kifejezésre jut abban, hogy 1965-ig országos méretben 22 Vo­kal, Szlovákiában pedig 28 Vo-kal kell emelnünk mezőgazdaságunk termelését. Egységes földművesszóvetkeze­­teínk és állami gazdaságaink dol­gozói értékes kötelezettségválla­lásaikkal juttatták kifejezésre, hogy tudatosították feladataik fon­tosságát és így kifejezték azt a nemes törekvésüket is, amely az ötéves tervünkből eredő feladatok négy év alatti teljesítésére irányul. Lapunk, a SZABAD FÖLDMŰVES megjelenésének pillanatától szo­cialista nagyüzemi mezőgazdasá­gunk fejlődését szolgálja. Magától értetődik, hogy most, amikor a mezőgazdaságunk megnövekedett feladatok teljesítése előtt áll. a SZABAD FÖLDMŰVES is hatéko­nyabban akar hozzájárulni dolgozó parasztságunk eredményes erőfe­szítéseihez. Ezt az őszinte szándé­kot hivatott manifesztálni az októ­ber 15-én induló és 1962. február 28-án befejeződő TÉLI NAGY ANKÉT is, amelyet lapunk szerkesztősége az alábbi sorokban meghatározott tartalommal szervez: AZ ÖTÉVES TERVÜNKBŐL EREDŐ FELADATOK NÉGY ÉV ALATTI TELJESÍTÉSÉHEZ EGYSÉGES FÖLDMŰVES­­SZÖVETKEZETÜNKBEN (állami gazdaságunkban) MEG­VANNAK AZ ELŐFELTÉTELEK! Célunk, hogy a Szabad Földmű­ves hasábjain, tapasztalatcsere formájában segítsük elő mindazon rejtett tartalékok feltárását, ame­lyek döntő fontossággal bírnak mezőgazdaságunk fejlődése szem­pontjából. Tehát mindazokra a mezőgazdasági dolgozókra, akik a Szabad Földműves TÉLI NAGY ANKÉTJABAN mint pályázók részt vesznek, az a feladat hárul, hogy körülbelül négy gépelt oldal terjedelemben megírják, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy egységes földmüvesszövetkezetük, illetve ál­lami gazdaságuk négy év alatt tel­jesítse a harmadik ötéves tervből származó feladatokat. Hogy milyen lehetőségek vannak a szántóföld területének bővítésére, a meglevő szántóterület, rétek és legelők terméshozamának növelésére. Ho­gyan képzelik el a termelés szako­sítását, a mezőgazdasági gépek maximális és gazdaságos kihasz­nálását, az állattenyésztés fejlesz­téséhez szükséges takarmányalap biztosítását és az állatállomány termelékenységének növelését. Természetesen szükséges lesz írni azokról a fogyatékosságokról is, amelyek az irányitó és szervezd munkában előfordultak, valamint javaslatokat kell tenni a munka­­szervezés megjavítására. A Tájékoztatásként még közöljük pályázatunk résztvevőivel, hogy a beküldött hasznos írásokat lapunk hasábjain sorrendben közöljük. Azt, hogy az egyes írások mennyi­re hasznosak, elsősorban is a tar­talom, vagyis a felvetett javasla­tok jellege határozza meg. Ennek ellenére feltételezzük, hogy a pá­lyázaton résztvevők írásuk kül­alakjára és nyelvezetének helyes­ségére is gondot fordítanak. A legjobb, illetve legértékesebb írásokat az alant felsorolt díjakkal jutalmazzuk: 1. díj: Moped motorkerékpár 2. díj: 1 db rádió 5. díj: 1 db táskaírógép 4. díj: 1 db Flexaret V/A tí­pusú fényképezőgép 5 — 9. díj: 1 db Flexaret IV. tí­pusú fényképezőgép 10-14. díj: 1 db Pobeda karóra 15 — 19. díj: 1 db Eubitel' típusú fényképezőgép 20—24. díj: 1 db arany töltőtoll 25 — 29. díj: 5 kötet könyv. Reméljük, hogy olvasóink és la­punk levelezői nagy számban vesz­nek majd részt TÉLI NAGY ANKÉTÜNKÖN, hogy értékes tapasztalataikkal1 és javaslataikkal — melyeket írásaik­ban ismertetnek — segítsék mező­­gazdaságunk gyorsabb ütemű fej­lődését. Szabad Földműves szerkesztősége Készülnek a télre Bekopogott az ősz. Az esték egyre hosszabbak, s a kassai járás szövet­­kezetesei már azon törik a fejüket, hogyan használják ki a téii estéket szaktudásuk gyarapítására. Batik József elvtárs szerint a járás minden szövetkezetében idén megszervezik a tagok iskoláztatását, munkaiskolák keretében. De tanulnak majd az állami gazdaságok dolgozói is. A munka­iskolák november 2-án rajtolnak. Szemléltető eszközül főként a legújabb mezőgazdasági filmeket használják majd, s ezenkívül tanulmányi látogatá­sokat szerveznek a legjobb szövetkezetekbe, hogy földműveseinknek ezzel is szélesedjék a látókörük. Ma tó Pál (Alsóhutka) • A Szovjetunió egyik szovhozában már meghonosították a könyvelési teendők egyetemes gépesítését. Egyet­len könyvelő három „gépkezelő“ se­gítségével csaknem 17 000 könyvelési feladatot dolgoz fel kétórás munkaidő alatt, ami 8 további irodai munkaerő megtakarítását jelenti. • Az ausztráliai Sidney városában tetrachloridfluorethan nevű új gyógy­szert állítottak elő kergekóros juhok és birkák kezelésére. Az ottani állat­egészségügyi kutatóintézet dolgozói bebizonyították, hogy a megbetegedett állatok a háromszorosát, sőt hatszo­rosát is jól bírják annak a gyógy­szeradagnak, amely a kórokozó hó­lyagféreg elpusztításához szükséges. • Bulgáriában az ottani szürke te­heneknek alpesi barna bikákkal tör­ténő keresztezésével olyan „hálás“ fajtát sikerült kitenyészteni, amely érzékenyen reagál a jobb takarmá­nyozásra és gondozásra. Az etetés javulása során 400-500 kg tejjel emelkedett a tehenek évi fejéshoza­­ma. További kísérletek a tej zsírtar­talmának a növelésére irányulnák, amely jelenleg 3,2-4.5 % között mo­zog. • A budapesti állatkórházban dr. Lehoczky Zoltán tervezete alapján hordozható röntgen-készüléket szer­kesztetek, amellyel a helyszínen lehet megvizsgálni a négylábú betegeket. (KE) Mezőgazdasági szakkönyvek seregszemléje Az utóbbi időben mindjobban fokozódik mezőgazdasági dolgozóink érdeklődése a szakkönyvek iránt, ami természetes következménye igé­nyes vállalásaiknak, s a többet tudni akarásnak. Rövid könyvismertetésünkkel olvasóközönségünk kívánságának aka­runk eleget tenni. A könnyebb áttekinthetőség és tájékozódás érdeké­ben termelési ágazatok szerint csoportosítva ismertetjük a közelmúlt­ban megjelent és a közeljövőben megjelenő mezőgazdasági könyveket. Kezdjük talán a termelés szervezé­sében és igazgatásában dolgozókkal, akik bizonyára érdeklődéssel nyúlnak Cerveny — Sevcík és Valásek mérnö­kök A földmuvesszövetkezeti alapok (184 oldal; ára: 5,60 korona) című kézikönyve után, amely a szövetke­zeti nagytermelés legidőszerűbb prob­lémáival foglalkozik. Hasonló gyakor­lati tanácsadójuk Pilisek és Bürget mérnökök műve Az EFSZ-ek ellátása gépesítési eszközökkel — a szövetke­zeti termelés továbbfejlesztésének út­ja (144 oldal; ára: 4,25 korona). No­votny mérnök könyve, A szervezés és termelés alapjai az EFSZ-ben (261 ol­dal; ára: 7,20 korona) a szervezésben dolgozók további hasznos ismeret­­forrása. A szövetkezeti könyvelőknek nyújt segítséget. Peter mérnök kézi­könyve Az egységes földmüvesszövet­­kezetek könyvviteli nyilvántartása (328 oldal; ára: 16,50 korona). Mezőgazdasági ifjúságunk életéből meríti tárgyát Dunajovec és munka­társainak riport- és karcolatgyüjte­ménye, amely Fiatalok és tettek mér­legén (146 oldal; ára: 6,10 korona) címmel került forgalomba. A legújabb kiadványok közé tartozik: Négy év alatt teljesítjük az ötéves tervet (188 oldal; ára: 6,30 korona), amely ri­portok és karcolatok formájában szá­mol be mezőgazdászaink verseny­mozgalmáról. Gazdag szakkönyvtárral rendelkez­nek a növénytermesztésben dolgozók is. Spirhanzl mérnök könyvecskéje, A talaj és művelése (94 oldal; ára: 2,15 korona) rövid áttekintést nyújt a talaj és művelésével összefüggő kérdésekről. A Pejve és Peíerburg­­szkij szovjet tudósok Kémia a mező­­gazdaságban (340 oldal; ára: 14,30 korona) című szakkönyvéből merít­hető ismeretek nélkülözhetetlenek a mai korszerű mezőgazdaságban. Pru­­dík mérnöknek az Általános növény­­termesztés-röl írt könyve (530 oldal; ára: 36,30 korona) egyike a legkere­settebb szakkönyveknek. Burgonya­termesztőink nélkülözhetetlen kézi­könyve Hlavác mérnök müve: A bur­gonya (326 oldal; ára: 11,— korona) és Kuli ff ai mérnök könyvecskéje: A korai burgonya termesztése (192 oldal; ára: 3,96 korona). Korszerű problémákkal foglalkozik Farsky mér­nök könyve is, amely Szántóföldi termények öntözése (171 oldal; ára: 8,50 korona) címmel jelent meg. Dr. Spaldon mérnök műve, a Melegkedvelő és különleges növények (353 oldal; ára: 25,50 korona) érdekes tanulmányt nyújt kísérletezőink számára. Akik az ipari növények termesztésével fog­lalkoznak, azok az Olajosnövények, hüvelyesek és rostnövények termesz­tése (145 oldal; ára: 4,35 korona) című könyvéből egészíthetik ki isme­reteiket. Takarmánytermesztőink könyvtárát jól kiegészíti Dancik mérnök A takar­mánytermesztés munkáinak szerve­zése az EFSZ-ben (133 oldal; ára: 5,60 korona) című könyve és Machankov mérnök műve: A takarmánybázis szervezése (212 oldal; ára: 10,— koro­na), valamint dr. Révay mérnöknek Az őszi takarmánykeverékek agro­technikája (120 oldal; ára: 5,50 koro­na) és A tavaszi keverékek jarovizá­­lása (63 oldal; ára: 1,50 korona) cím alatt megjelent kézikönyvei. A kertészetben dolgozóknak ad fon­tos tanácsokat Kumstír mérnök szak­könyve, A kertészet alapjai (313 ol­dal; ára: 18,10 korona), amely rész­letesen tárgyalja a gyümölcs- és zöldségtermesztést, valamint a dísz­kertészetet. Állattenyésztési dolgozóinknak Ku­­cera mérnök szakkönyve, A háziálla­tok tartásának alapjai (203 oldal; ára: 6,20 korona), továbbá dr. Torda könyvecskéje: Fertőtlenítés az állat­­tenyésztésben (129 oldal; ára: 2,95 korona), Kotal és Juki mérnökök mű­ve: Gazdasági nagyállatok tenyésztése (311 oldal; ára: 21.90 korona). Subán mérnök kézikönyve: Gazdasági kis­állatok tenyésztése (223 oldal; ára: 19,90 korona), valamint dr. Herzig műve: Gazdaságos hizlalás és húster­melés (545 oldal; ára: 12 korona) nyújtanak hathatós segítséget. Méhészeink szakkönyve, A méhészet (82 oldal; ára: 3,20 korona), Janota mérnök feldolgozásában került forga­lomba, míg Sedlár mérnök Halte­­nyésztés (444 oldal; ára: 2,25 korona) című művében a halászat problémáit elemzi szakszerűen. A mezőgazdaság gépesítésében dol­gozók nélkülözhetetlen kézikönyve Hradil mérnök munkája, a Mezőgaz­dasági géptan (276 oldal; ára: 8,50 korona). —li — WifíKuvtr 3 1961. október 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom