Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-01 / 79. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. október 1. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 79. szám. Gyorsítsuk meg az őszi munkák menetét A rozs agrotechnikai vetési határideje szeptember 30-ával lejárt, s ha az eddigi eredményeket vesszük figyelembe, semmiképp sem lehetünk megelé­gedve, hisz a vetésre váró 90 000 hektár földnek még csak az 57 %-án került földbe a mag. Az őszi betakarítási munkálatok mellett nem feledkezhetünk meg a burgonya helyes tárolásáról sem, hogy ezáltal minél kevesebb legyen a vesz­teség. Különösen a nyugat-szlovákiai ke­rületben levő szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak áll rosszul a „szénájuk“. S hogy mi okozza ezt a lemaradást? A baj gyökerét talán elsősorban a gépek rossz kihasználá-Közlemény az idei népszámlálás előzetes eredményeiről Dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével 1960- ban befejezte a szocializmus építését hazánkban. A fejlődésnek e fontos határkövét jelentik az 1961. március 1-ével végzett nép-, ház- és lakás­számlálás eredményei is. Ennek az akciónak a feladata volt, hogy megálla­pítsa a lakosság s a háztartások számában, megoszlásában és összetéte­lében bekövetkezett gyökeres változásokat, valamint a társadalmunk tár­sadalmi, gazdasági és kulturális felépítésében, a lakás- és a házalap össze­tételében végbement mélyreható változásokat. Az előzetes eredmények alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­nak 1961. március 1-ével 13 742 000 lakosa volt, ebből 9 567 000 lakos a cseh kerületekben, 4175 000 pedig a szlovákiai kerületekben él. Az előző, 1950. március 1-ével megvalósított népszámlálással szemben 11 év alatt a lakosok száma 1 403 000 fővel, vagyis 11.4 %-kal növekedett, ebből a cseh országrészekben 8,2 %-kal, Szlovákiá­ban pedig 19,5 °/o-kal. A múlt években jelentősen javult az egés?ségüyyi gondoskodás. A halan­dóság országos átlagban az 1950. évi 11.5 %-ról 1960-ban 9,2 %-ra csök­kent, a csecsemő-halandóság 77,7 ezrelékről 23,5 ezrelékre süllyedt. Az átlagos életkor 7,3 évvel meghosz­­szabbodott, s az 1950. évi 63,2 évről 1960-ban 70,5 évre emelkedett. Ez a fejlődés annak a szüntelen gondosko­dásnak a következménye, amelyet pártunk és kormányunk a lakosság életszínvonalának emelésére fordít. — Itt a Szabad Földműves szer­kesztősége: A pozsonypüspöki szö­vetkezetét hívjuk. — Halló! Itt Pozsonypüspöki. A te­lefonnál Fledkovics János, a szövet­kezet adminisztratív dolgozója. — Hogyan halad szövetkezetükben az ősziek vetése? — A vetés menetére nem panasz­kodhatunk. Harmincöt hektáron már földbe került az őszi repce, 80 hek­táron az őszi árpa és a tervezett 140 hektárból 50 hektáron az őszi keve­réket is elvetettük. A búza veresét szintén megkezdtük, amelyet eddig mintegy 60 hektáron vetettünk el. — A kapások betakarítása terén mi a helyzet? — A burgonya betakarítását befe­jeztük. A cukorrépa kiszántása is jól halad. A meglévő 60 hektárból 31 hek­tárt már kiszántottunk s ebből 22 hektárról már el is szállítottuk a ré­pát. Megkezdtük a kukorica törését is, s a meglévő 280 hektárból eddig 10 hektárt törtünk le. — Nem feledkeznek meg a szántás­ról és az istállótrágya kihordásáról sem? — Hogy erről megfeledkeztünk volna, azt nem mondhatom, habár é téren nem is dicsekedhetünk a leg­jobb eredményekkel. Ugyanis a ter­vezett 604 hektárból gsak 342 hektá­ron végeztük el a középszántást. Az istáüótrágyát is csupán 35 hektárra hordtuk ki. Az elkövetkező napokban mindent megteszünk, hogy a trágya kihordását meggyorsítsuk. — A gépekre nincs panasz? — Egyelőre nincsen. Naponta 15 kerekes és 3 lánctalpas traktorunk dolgozik jelenleg hosszabbított mű­szakban, de a lánctalpasok pár napon belül ismét két műszakban dolgoznak majd. — n-A CSKP XI. kongresszusának határo­zata értelmében több intézkedés tör­tént a többgyermekes családok nö­vekvő szükségleteinek gyorsabb kielé­gítése érdekében. Az összeírás alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén 2 478 000 épületet számláltak meg. Az előző összeíráshoz viszonyítva ezek száma 208 000-rel növekedett, ebből a cseh kerületekben 80 000-rel, Szlo­vákiában 128 000-rel. Az állandóan la­kott házaknak csaknem 91 %-a 1—2 lakással rendelkező épület. Erre a gyarapodásra hatással van az a tény, (Folytatás az 5. oldalon) Készülünk a barátság hónapjára A Szovjetunió iránti szeretet és testvériség nagyszerű manifesztációja lesz az idén is a Barátság és Béke Stafétája, a közelgő csehszlovák­szovjet barátsági hónap egyik fö ren­dezvénye. A staféta november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 44. évfordulójának tiszteletére rendezett prágai manifesztációról in­dul útnak, hogy köztársaságunk vala­mennyi kerületén át november 25-én a szovjet határra érkezve, ott a Szov­jetunióból érkező stafétával találkoz­zék. sában és az elégtelen munkaszerve­zésben kell keresnünk. Különösen a topolcsányi járásban ráérősködnek a vetéssel, ahol a tervezett 1480 hektá­ros területnek még csak 52 hektárján vetették el a rozsot. Egyedül a gálán­­tai járás földműveseit dicsérhetjük meg, akik még hétfőre (szeptember 24) elvetették a tervezett területükön a rozsot. A kerületben lassan halad a silókukorica betakarítása is. A burgonya szedése, de főként a felvásárlás menete lassú. A kerület a felvásárlási tervet csak 53,5 %-ra teljesíti, annak ellenére, hogy már a területek több mint 61 %-án kiszán­tották a burgonyát. Sokkal jobb a helyzet a közép­szlovákiai kerületben, amely eddig 69,5 %-ra teljesíti felvásárlási tervét. A martini, cadcai és a Dolny Kubín-i járások már teljesítették felvásárlási tervüket, sőt 307 tonna burgonyával többet vásároltak fel az előirányzott­nál. A burgonya betakarítása tehát jól halad. A vetéssel és a szántással azonban már nem lehetünk elégedet­tek. A kerület a rozs vetését ugyanis csak 42 %-ra teljesíti. E kerületben jól halad még a siló­­kukorica betakarítása. A szövetkeze­tek és állami gazdaságok mindent elkövetnek a bővebb ‘takarmányalap biztosítása érdekében. Az összterület több mint a 84 %-áról már besilózták a kukoricát. A nyári munkák idején sokat „osto­rozott“ kelet-szlovákiai kerület úgy látszik az őszi munkák idejére friss erőre kapott. Az őszi árpa vetési ter­vét 108. %-ra, gabonavetési tervüket pedig 80 %-ra teljesítik, de jól állnak a silókukorica betakarításával is. A cukorrépát eddig a területek 26 %-án szántották ki. Egyedül kifogásolni valót a kerületben a burgonya felvá­sárlása képezi. Ugyanis a kerület ed­dig csak 52,5 %-ra‘ teljesíti tervét. A legjobban a poprádi és a rozsnyói járásokban megy a munka, de azok a járások is, amelyek lemaradtak, pél­dául a kassai (26,7 %) jobb munka­­szervezéssel és a gépek alaposabb ki­használásával behozhatják lemaradá­sukat. Országszerte teljes ütemben megin­dultak a cukorgyárak. Elkészült az első cukor. Eelvételünk az oroszkai cukor­gyárban készült, ahol szintén teljes ütemben megy a cukorfözés. Ülésezett az SZNT Csütörtökön, szeptember 28-án tar­totta VI. ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. Rudolf Strechaj, az SZNT elnöke a plénum elé terjesztette az SZNT elnökségének az utóbbi idő­szakban végzett működéséről szóló jelentést. A tárgyalás folyamán az ülés jóvá­hagyta a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát, amellyel megválto­zik az SZNT tárgyalásairól és munka­rendjéről szóló törvény. Ezt a válto­zást az állami ellenőrzés irányításá­nak és gyakorlatának új szervezése, valamint a Nemzetgyűlés 108/1960. számú törvényének novellizációja tet­te szükségessé. E törvény jóváhagyá­sával megszűnik az SZNT állami ellenőrzési ügyosztálya és az SZNT állami ellenőrzése megbízottjának ha­tásköre. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Tanács több törvényjavaslatot ha­gyott jóvá. A törvényjavaslatok jóvá­hagyása után a Szlovák Nemzeti Ta­nács VI. ülése véget ért.- Ha a gazda­ságról akar írni — kezdte Szabó Fe­renc elvtárs —, én az anyasertésgon­­dozókat ajánlanám. Ballagjon ki hozzá­juk. Nem bánja meg. így jöttem össze a 61 éves Nagy Nagy József Józsi bácsival és Szarka István­nal, a gazdaság bálványi üzemegy­ségének két anyasertésgondozöjá­­,val. Mindketten törzsembereknek számítanak a gazdaságban. Nagy bácsi 1946-ban került ide, Szarka elvtárs meg a gazdaságban szüle­tett.- Édesapám 50 évig volt ura­sági cseléd, állatgondozó, s a hat testvér közül négyen az állatte­nyésztésben dolgozunk. Én már ha­todik éve. Ketten 70 anyakoca gondját vise­lik a hozzájuk tartozó malacokkal együtt. Munka van bőven, s még az etetés elvégzése után is hol egyi­kük, hol másikuk állandóan az is­tálló körül tesz-vesz, nehogy eset­leg valami baj történjék az ólban.- Meg aztán munka mindig akad, ugye? — Aki keresi, annak igen — jegyzi meg mosolyogva Nagy bácsi, az istállóajtó zárjával bíbelődve. — Na, tessék! - invitál befelé, hogy sikerrel járt a munkája. — Nézze meg a pártfogoltjainkat! Az ólban lusta röfögéssel fogad­nak az anyakocák, mintha csak azt mondanák: Bálványi délután — Miért zavarjátok a nyugal­munkat ? Bent nem sokáig időzünk. A rövid idő azonban arra mindenesétre elég, hogy megfigyelhessük a nagy tisztaságot.- Ez az alapkövetelmény, ha azt akarjuk, hogy vállalásainkat telje­síteni tudjuk. Ezt okvetlen be kell tartanunk — mondja szakértelem­mel Szarka elvtárs. — Ezért tér­tünk át a száraz etetésre is. És tudja, nálunk milyen az elhullás? — 7 — Nem egészen 1,5 %.- Ez igen! Ez már valami, s a vállalásuk teljesítésével hogyan állnak?- Meglesz! - mondja Nagy elv­társ komolyan. — Tizennégy dara­bot vállaltunk, de már az eddigiek alapján biztosra mondhatjuk, hogy anyasertésenként elérjük a 15 da­rabos alomalját. Hogy mi az, ami Nagy bácsit ilyen merész szavak kimondására jogosítja, nem más, minthogy au­gusztusi elválasztási tervüket 137 %-ra teljesítették. S szeptember­ben még ezt is túl akarják szár­nyalni. Igaz, jól is jön a pénz, mert Szarkáéknál három gyerek várja minden fizetéskor a kedveskedést. Meg is kapnak apjuktól mindent, mert hogy Szarka elvtárs szavaival éljünk: — Amit tőlem megtagadott a gyerekkor, mind­azt, amit annak idején én szeret­tem volna megkap­ni, most mind-mind. megadom nekik. — Hí, de elbe­szélgettük az időt! — kap a fejéhez Nagy József bácsi. — Mennünk kell etetni. Elbúcsúzunk. S amint átvágnak az udvaron, a lebukó nap beara­nyozza alakjukat. — tó -Szarka István Nagyobb jogkör, nagyobb felelősség Az irányító szerveknek minél közelebb kell kerülniük a ter­meléshez. Többi közt ez volt az egyik fontos oka annak, hogy az elmúlt esztendőben sor került köztársasá­gunk területének közigazgatási át­szervezésére. Ezzel összefüggésben lényegesen bővült a nemzeti bizottsá­gok jogköre, főleg a mezőgazdasági termelés irányításának vonalán, hi­szen a járások kezébe került a ter­melés biztosításának és szervezésének közvetlen irányítása, továbbá a járási nemzeti bizottságok intézik a köz­ellátási ügyeket, felügyelnek a beru­házási építkezésekre; stb Most, amikor a járási nemzeti bi­zottságok kiterjedt jogkörének jegyé­ben lepergett első esztendőt mező­­gazdasági dolgozóink voltaképpen már maguk mögött hagyták, semmiképpen sem árt, ha közelebbről megvizsgáljuk azokat a problémákat, amelyek meg­oldatlansága még mindig fékezi gyor­sabb haladásunkat. Mindenekelőtt az állami gazdaságok munkájára gondo­lunk, amellyel végképpen nem lehe­tünk elégedettek. Harmadik ötéves tervünk feladatai­nak megállapításakor legfelsőbb szer­veink hangsúlyozták, hogy az állami gazdaságoknak a mezőgazdasági ha­ladás hordozóivá kell válniuk. Az álla­mi gazdaságokat a jól gépesített me­zőgazdasági üzemek rangjára kell emelnünk, amelyek a termelést a szükséghez képest összpontosítják és szakosítják, a munkafolyamatokat pe­dig magas szinten szervezik. Máskü­lönben ugyanis nem oldhatják meg az állami terv által rájuk rótt feladato­kat, amelyek értelmében a harmadik ötéves terv folyamán a nyersterme­lést 30,1 %-kal, a munka termelé­kenységét 57,1 %-kal kell fokozniuk, éspedig a termelési költségek több mint 14 %-os egyidejű csökkentése mellett. Viszont az állami gazdaságok eddigj eredményei egyáltalán nem győznek meg bennünket arról, hogy a járási szervek és az állami gazdaságok ve­zetői megtették azokat a hatékony intézkedéseket, amelyek a termelés tervezett fokozását és gazdaságossá­gát elősegítik. Elegendő, ha csupán néhány alapvető termelési mutatót veszünk szemügyre, amelyek mara­déktalanul igazolják állításunkat. Az esztendő első felében a szlovákiai állami gazdaságok a tervezett tejelé­­kenységet átlagban csupán 89 %-ra teljesítették, úgyhogy a tejtermelési hiány 7,6 millió litert tett ki. A félévi tervhez képest 5000 mázsa marhahús­sal állítottak elő kevesebbet, s több mint 13 000 választott malac is hiány­zik a tervezett mennyiségből. Érthető, hogy mindez megmutatkozik a gaz­dálkodás pénzügyi eredményeiben is, hiszen az állami gazdaságok 26 millió koronával kevesebbet bevételeztek. Egyszóval kétségtelen tény, hogy az állami gazdaságok igazgatása és gaz­dálkodása komoly fogyatékosságokat mutat. Ezért az állapotért nem kismérték­ben terheli felelősség a járási nem­zeti bizottságok mezőgazdasági szak­­bizottságait is. Hiszen beszélhetünk-e egyáltalán megfontolt irányító mun­káról, ha a járások többségében hosz­­szú hónapokig tartott, amíg legalább egyetlen dolgozót is megbíztak azzal, hogy a járás 4 — 5 állami gazdaságának ügyeivel törődjék? De ha ez meg is történt, ez az egyetlen dolgozó az állami gazdaságok munkájának irá­nyítására képtelennek bizonyult, fő­képp akkor, ha ilyen vonatkozásban nem rendelkezett megfelelő tapaszta­latokkal. Sajnos, sok ilyen esetről tudunk, hiszen a járási nemzeti bi­zottságok az állami gazdaságok mun­kájának irányítására alkalmas szak­embereket nem találtak. Súlyosbította a bajt, hogy mihelyt az új állami gazdaságok fölismerték a járási nemzeti bizottságokon ural­kodó helyzetet, ezzel visszaéltek a maguk javára. Az idei tervek össze­állításakor és főképp az 1960-as esz­tendő gazdálkodási eredményeinek elemzésekor igen sok állami gazdaság vezetője azt tartotta szem előtt, hogy lazítsa a gazdaságra rótt feladatokat. Az előző esztendő gazdálkodási ered­ményeinek megjavítása végett pedig több gazdaságban a drága takarmány­termesztés miatt bekövetkezett anyagi veszteségeket átvezették a következő évre. Ezt a járási nemzeti bizottsá­goknak bizony jeladásnak kellett vol­na tekinteniük, hogy jobban a kezükbe vegyék az alájuk rendelt állami gaz­daságok ügyeinek irányítását. De sokszor a járási funkcionáriusok némelyikének a magatartása is nehéz­ségeket okoz. Aligha hihető, hogy a járások felelős mezőgazdasági dolgo­zói nem ismerik azt a kormányhatá­­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom