Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-01 / 79. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. október 1. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 79. szám. Gyorsítsuk meg az őszi munkák menetét A rozs agrotechnikai vetési határideje szeptember 30-ával lejárt, s ha az eddigi eredményeket vesszük figyelembe, semmiképp sem lehetünk megelégedve, hisz a vetésre váró 90 000 hektár földnek még csak az 57 %-án került földbe a mag. Az őszi betakarítási munkálatok mellett nem feledkezhetünk meg a burgonya helyes tárolásáról sem, hogy ezáltal minél kevesebb legyen a veszteség. Különösen a nyugat-szlovákiai kerületben levő szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak áll rosszul a „szénájuk“. S hogy mi okozza ezt a lemaradást? A baj gyökerét talán elsősorban a gépek rossz kihasználá-Közlemény az idei népszámlálás előzetes eredményeiről Dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével 1960- ban befejezte a szocializmus építését hazánkban. A fejlődésnek e fontos határkövét jelentik az 1961. március 1-ével végzett nép-, ház- és lakásszámlálás eredményei is. Ennek az akciónak a feladata volt, hogy megállapítsa a lakosság s a háztartások számában, megoszlásában és összetételében bekövetkezett gyökeres változásokat, valamint a társadalmunk társadalmi, gazdasági és kulturális felépítésében, a lakás- és a házalap összetételében végbement mélyreható változásokat. Az előzetes eredmények alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1961. március 1-ével 13 742 000 lakosa volt, ebből 9 567 000 lakos a cseh kerületekben, 4175 000 pedig a szlovákiai kerületekben él. Az előző, 1950. március 1-ével megvalósított népszámlálással szemben 11 év alatt a lakosok száma 1 403 000 fővel, vagyis 11.4 %-kal növekedett, ebből a cseh országrészekben 8,2 %-kal, Szlovákiában pedig 19,5 °/o-kal. A múlt években jelentősen javult az egés?ségüyyi gondoskodás. A halandóság országos átlagban az 1950. évi 11.5 %-ról 1960-ban 9,2 %-ra csökkent, a csecsemő-halandóság 77,7 ezrelékről 23,5 ezrelékre süllyedt. Az átlagos életkor 7,3 évvel meghoszszabbodott, s az 1950. évi 63,2 évről 1960-ban 70,5 évre emelkedett. Ez a fejlődés annak a szüntelen gondoskodásnak a következménye, amelyet pártunk és kormányunk a lakosság életszínvonalának emelésére fordít. — Itt a Szabad Földműves szerkesztősége: A pozsonypüspöki szövetkezetét hívjuk. — Halló! Itt Pozsonypüspöki. A telefonnál Fledkovics János, a szövetkezet adminisztratív dolgozója. — Hogyan halad szövetkezetükben az ősziek vetése? — A vetés menetére nem panaszkodhatunk. Harmincöt hektáron már földbe került az őszi repce, 80 hektáron az őszi árpa és a tervezett 140 hektárból 50 hektáron az őszi keveréket is elvetettük. A búza veresét szintén megkezdtük, amelyet eddig mintegy 60 hektáron vetettünk el. — A kapások betakarítása terén mi a helyzet? — A burgonya betakarítását befejeztük. A cukorrépa kiszántása is jól halad. A meglévő 60 hektárból 31 hektárt már kiszántottunk s ebből 22 hektárról már el is szállítottuk a répát. Megkezdtük a kukorica törését is, s a meglévő 280 hektárból eddig 10 hektárt törtünk le. — Nem feledkeznek meg a szántásról és az istállótrágya kihordásáról sem? — Hogy erről megfeledkeztünk volna, azt nem mondhatom, habár é téren nem is dicsekedhetünk a legjobb eredményekkel. Ugyanis a tervezett 604 hektárból gsak 342 hektáron végeztük el a középszántást. Az istáüótrágyát is csupán 35 hektárra hordtuk ki. Az elkövetkező napokban mindent megteszünk, hogy a trágya kihordását meggyorsítsuk. — A gépekre nincs panasz? — Egyelőre nincsen. Naponta 15 kerekes és 3 lánctalpas traktorunk dolgozik jelenleg hosszabbított műszakban, de a lánctalpasok pár napon belül ismét két műszakban dolgoznak majd. — n-A CSKP XI. kongresszusának határozata értelmében több intézkedés történt a többgyermekes családok növekvő szükségleteinek gyorsabb kielégítése érdekében. Az összeírás alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén 2 478 000 épületet számláltak meg. Az előző összeíráshoz viszonyítva ezek száma 208 000-rel növekedett, ebből a cseh kerületekben 80 000-rel, Szlovákiában 128 000-rel. Az állandóan lakott házaknak csaknem 91 %-a 1—2 lakással rendelkező épület. Erre a gyarapodásra hatással van az a tény, (Folytatás az 5. oldalon) Készülünk a barátság hónapjára A Szovjetunió iránti szeretet és testvériség nagyszerű manifesztációja lesz az idén is a Barátság és Béke Stafétája, a közelgő csehszlovákszovjet barátsági hónap egyik fö rendezvénye. A staféta november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának tiszteletére rendezett prágai manifesztációról indul útnak, hogy köztársaságunk valamennyi kerületén át november 25-én a szovjet határra érkezve, ott a Szovjetunióból érkező stafétával találkozzék. sában és az elégtelen munkaszervezésben kell keresnünk. Különösen a topolcsányi járásban ráérősködnek a vetéssel, ahol a tervezett 1480 hektáros területnek még csak 52 hektárján vetették el a rozsot. Egyedül a gálántai járás földműveseit dicsérhetjük meg, akik még hétfőre (szeptember 24) elvetették a tervezett területükön a rozsot. A kerületben lassan halad a silókukorica betakarítása is. A burgonya szedése, de főként a felvásárlás menete lassú. A kerület a felvásárlási tervet csak 53,5 %-ra teljesíti, annak ellenére, hogy már a területek több mint 61 %-án kiszántották a burgonyát. Sokkal jobb a helyzet a középszlovákiai kerületben, amely eddig 69,5 %-ra teljesíti felvásárlási tervét. A martini, cadcai és a Dolny Kubín-i járások már teljesítették felvásárlási tervüket, sőt 307 tonna burgonyával többet vásároltak fel az előirányzottnál. A burgonya betakarítása tehát jól halad. A vetéssel és a szántással azonban már nem lehetünk elégedettek. A kerület a rozs vetését ugyanis csak 42 %-ra teljesíti. E kerületben jól halad még a silókukorica betakarítása. A szövetkezetek és állami gazdaságok mindent elkövetnek a bővebb ‘takarmányalap biztosítása érdekében. Az összterület több mint a 84 %-áról már besilózták a kukoricát. A nyári munkák idején sokat „ostorozott“ kelet-szlovákiai kerület úgy látszik az őszi munkák idejére friss erőre kapott. Az őszi árpa vetési tervét 108. %-ra, gabonavetési tervüket pedig 80 %-ra teljesítik, de jól állnak a silókukorica betakarításával is. A cukorrépát eddig a területek 26 %-án szántották ki. Egyedül kifogásolni valót a kerületben a burgonya felvásárlása képezi. Ugyanis a kerület eddig csak 52,5 %-ra‘ teljesíti tervét. A legjobban a poprádi és a rozsnyói járásokban megy a munka, de azok a járások is, amelyek lemaradtak, például a kassai (26,7 %) jobb munkaszervezéssel és a gépek alaposabb kihasználásával behozhatják lemaradásukat. Országszerte teljes ütemben megindultak a cukorgyárak. Elkészült az első cukor. Eelvételünk az oroszkai cukorgyárban készült, ahol szintén teljes ütemben megy a cukorfözés. Ülésezett az SZNT Csütörtökön, szeptember 28-án tartotta VI. ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. Rudolf Strechaj, az SZNT elnöke a plénum elé terjesztette az SZNT elnökségének az utóbbi időszakban végzett működéséről szóló jelentést. A tárgyalás folyamán az ülés jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát, amellyel megváltozik az SZNT tárgyalásairól és munkarendjéről szóló törvény. Ezt a változást az állami ellenőrzés irányításának és gyakorlatának új szervezése, valamint a Nemzetgyűlés 108/1960. számú törvényének novellizációja tette szükségessé. E törvény jóváhagyásával megszűnik az SZNT állami ellenőrzési ügyosztálya és az SZNT állami ellenőrzése megbízottjának hatásköre. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Tanács több törvényjavaslatot hagyott jóvá. A törvényjavaslatok jóváhagyása után a Szlovák Nemzeti Tanács VI. ülése véget ért.- Ha a gazdaságról akar írni — kezdte Szabó Ferenc elvtárs —, én az anyasertésgondozókat ajánlanám. Ballagjon ki hozzájuk. Nem bánja meg. így jöttem össze a 61 éves Nagy Nagy József Józsi bácsival és Szarka Istvánnal, a gazdaság bálványi üzemegységének két anyasertésgondozöjá,val. Mindketten törzsembereknek számítanak a gazdaságban. Nagy bácsi 1946-ban került ide, Szarka elvtárs meg a gazdaságban született.- Édesapám 50 évig volt urasági cseléd, állatgondozó, s a hat testvér közül négyen az állattenyésztésben dolgozunk. Én már hatodik éve. Ketten 70 anyakoca gondját viselik a hozzájuk tartozó malacokkal együtt. Munka van bőven, s még az etetés elvégzése után is hol egyikük, hol másikuk állandóan az istálló körül tesz-vesz, nehogy esetleg valami baj történjék az ólban.- Meg aztán munka mindig akad, ugye? — Aki keresi, annak igen — jegyzi meg mosolyogva Nagy bácsi, az istállóajtó zárjával bíbelődve. — Na, tessék! - invitál befelé, hogy sikerrel járt a munkája. — Nézze meg a pártfogoltjainkat! Az ólban lusta röfögéssel fogadnak az anyakocák, mintha csak azt mondanák: Bálványi délután — Miért zavarjátok a nyugalmunkat ? Bent nem sokáig időzünk. A rövid idő azonban arra mindenesétre elég, hogy megfigyelhessük a nagy tisztaságot.- Ez az alapkövetelmény, ha azt akarjuk, hogy vállalásainkat teljesíteni tudjuk. Ezt okvetlen be kell tartanunk — mondja szakértelemmel Szarka elvtárs. — Ezért tértünk át a száraz etetésre is. És tudja, nálunk milyen az elhullás? — 7 — Nem egészen 1,5 %.- Ez igen! Ez már valami, s a vállalásuk teljesítésével hogyan állnak?- Meglesz! - mondja Nagy elvtárs komolyan. — Tizennégy darabot vállaltunk, de már az eddigiek alapján biztosra mondhatjuk, hogy anyasertésenként elérjük a 15 darabos alomalját. Hogy mi az, ami Nagy bácsit ilyen merész szavak kimondására jogosítja, nem más, minthogy augusztusi elválasztási tervüket 137 %-ra teljesítették. S szeptemberben még ezt is túl akarják szárnyalni. Igaz, jól is jön a pénz, mert Szarkáéknál három gyerek várja minden fizetéskor a kedveskedést. Meg is kapnak apjuktól mindent, mert hogy Szarka elvtárs szavaival éljünk: — Amit tőlem megtagadott a gyerekkor, mindazt, amit annak idején én szerettem volna megkapni, most mind-mind. megadom nekik. — Hí, de elbeszélgettük az időt! — kap a fejéhez Nagy József bácsi. — Mennünk kell etetni. Elbúcsúzunk. S amint átvágnak az udvaron, a lebukó nap bearanyozza alakjukat. — tó -Szarka István Nagyobb jogkör, nagyobb felelősség Az irányító szerveknek minél közelebb kell kerülniük a termeléshez. Többi közt ez volt az egyik fontos oka annak, hogy az elmúlt esztendőben sor került köztársaságunk területének közigazgatási átszervezésére. Ezzel összefüggésben lényegesen bővült a nemzeti bizottságok jogköre, főleg a mezőgazdasági termelés irányításának vonalán, hiszen a járások kezébe került a termelés biztosításának és szervezésének közvetlen irányítása, továbbá a járási nemzeti bizottságok intézik a közellátási ügyeket, felügyelnek a beruházási építkezésekre; stb Most, amikor a járási nemzeti bizottságok kiterjedt jogkörének jegyében lepergett első esztendőt mezőgazdasági dolgozóink voltaképpen már maguk mögött hagyták, semmiképpen sem árt, ha közelebbről megvizsgáljuk azokat a problémákat, amelyek megoldatlansága még mindig fékezi gyorsabb haladásunkat. Mindenekelőtt az állami gazdaságok munkájára gondolunk, amellyel végképpen nem lehetünk elégedettek. Harmadik ötéves tervünk feladatainak megállapításakor legfelsőbb szerveink hangsúlyozták, hogy az állami gazdaságoknak a mezőgazdasági haladás hordozóivá kell válniuk. Az állami gazdaságokat a jól gépesített mezőgazdasági üzemek rangjára kell emelnünk, amelyek a termelést a szükséghez képest összpontosítják és szakosítják, a munkafolyamatokat pedig magas szinten szervezik. Máskülönben ugyanis nem oldhatják meg az állami terv által rájuk rótt feladatokat, amelyek értelmében a harmadik ötéves terv folyamán a nyerstermelést 30,1 %-kal, a munka termelékenységét 57,1 %-kal kell fokozniuk, éspedig a termelési költségek több mint 14 %-os egyidejű csökkentése mellett. Viszont az állami gazdaságok eddigj eredményei egyáltalán nem győznek meg bennünket arról, hogy a járási szervek és az állami gazdaságok vezetői megtették azokat a hatékony intézkedéseket, amelyek a termelés tervezett fokozását és gazdaságosságát elősegítik. Elegendő, ha csupán néhány alapvető termelési mutatót veszünk szemügyre, amelyek maradéktalanul igazolják állításunkat. Az esztendő első felében a szlovákiai állami gazdaságok a tervezett tejelékenységet átlagban csupán 89 %-ra teljesítették, úgyhogy a tejtermelési hiány 7,6 millió litert tett ki. A félévi tervhez képest 5000 mázsa marhahússal állítottak elő kevesebbet, s több mint 13 000 választott malac is hiányzik a tervezett mennyiségből. Érthető, hogy mindez megmutatkozik a gazdálkodás pénzügyi eredményeiben is, hiszen az állami gazdaságok 26 millió koronával kevesebbet bevételeztek. Egyszóval kétségtelen tény, hogy az állami gazdaságok igazgatása és gazdálkodása komoly fogyatékosságokat mutat. Ezért az állapotért nem kismértékben terheli felelősség a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizottságait is. Hiszen beszélhetünk-e egyáltalán megfontolt irányító munkáról, ha a járások többségében hoszszú hónapokig tartott, amíg legalább egyetlen dolgozót is megbíztak azzal, hogy a járás 4 — 5 állami gazdaságának ügyeivel törődjék? De ha ez meg is történt, ez az egyetlen dolgozó az állami gazdaságok munkájának irányítására képtelennek bizonyult, főképp akkor, ha ilyen vonatkozásban nem rendelkezett megfelelő tapasztalatokkal. Sajnos, sok ilyen esetről tudunk, hiszen a járási nemzeti bizottságok az állami gazdaságok munkájának irányítására alkalmas szakembereket nem találtak. Súlyosbította a bajt, hogy mihelyt az új állami gazdaságok fölismerték a járási nemzeti bizottságokon uralkodó helyzetet, ezzel visszaéltek a maguk javára. Az idei tervek összeállításakor és főképp az 1960-as esztendő gazdálkodási eredményeinek elemzésekor igen sok állami gazdaság vezetője azt tartotta szem előtt, hogy lazítsa a gazdaságra rótt feladatokat. Az előző esztendő gazdálkodási eredményeinek megjavítása végett pedig több gazdaságban a drága takarmánytermesztés miatt bekövetkezett anyagi veszteségeket átvezették a következő évre. Ezt a járási nemzeti bizottságoknak bizony jeladásnak kellett volna tekinteniük, hogy jobban a kezükbe vegyék az alájuk rendelt állami gazdaságok ügyeinek irányítását. De sokszor a járási funkcionáriusok némelyikének a magatartása is nehézségeket okoz. Aligha hihető, hogy a járások felelős mezőgazdasági dolgozói nem ismerik azt a kormányhatá(Folytatás az 5. oldalon)