Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-26 / 17. szám

Bratislava, 1961. február 26, Ára 30 fillér XII. évfolyam, 17. szám. A döntő fordulatért q mezCgozdosógbon A gépjavítás utolsó szakaszához érkeztünk Vizsgára készülnek Még pár nap és megérkezik a régen várt vendég, a tavasz, amikor gépdübör­géstől lesz hangos újra a határ. A szövetkezetek és állami gazdaságok gép­javítóinak az érettségi vizsgája lesz ez a pillanat. Ekkor látszik majd meg legjobban, hogy miképp is dolgoztak a télen, hogyan végezték el a rájuk bí­zott feladatokat. Dolgozó népünk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, 1948. február 25-én kivívta végső győzelmét, hogy szocialista hazánk építésének útjára léphessen. Szorgalomból: egyes Az ipolykeszi szövetkezet mező­gazdásza Klinkó István kellemes meg­lepetést szerzett számunkra, ugyanis — amint rftondja — minden gépüket kijavították és már a vetőmagtisz­títással foglalkoznak. A szántással nem lesz sok gondjuk, mert ősszel igyekeztek, s így már csak 20 hek­tár vár ekére'. Elaludtak? A Losonci Járási Nemzeti Bizott­ságon Puskajler és Stanko elvtársak­kal beszélgettünk a gépjavításról, a tavaszra való készülődésről. A losonci járásban bizony nem a legrózsásabb a helyzet, ugyanis több mint 7000 hektár föld vár szántásra. Eddig csak a lánctalpas DT-traktorokat javítot­ták ki, s még több mint 150 kerekes traktor és körülbelül várja a javítókat. Ügyes gépjavítók Jól halad a gépjavítás az óturai szövetkezetben. A traktorokat már 100 %-ban kijavították, s itt meg kell dicsérni a traktorosokat, akik szintén bőven kivették részüket a munkából. A többi gazdasági gép javítását egy kissé hátráltatja az al­katrészhiány. Párovszky Rudolf és Modroucky László gépjavítók szerint azonban így is rövidesen befejezik, s jöhet a tavasz. 100 vetögép nek kijavítva. A legrosszabbul a kas­sai és rozsnyói járások állanak, ahol eddig mindössze a gépek 60 °/a-án végezték el a szükséges javításokat. Nagyon rá kell tehát kapcsolniuk, hogy a lemaradást behozzák. Rá kell kapcsolni A kelet-szlovákiai kerületben vala­hogy lassan halad a gépjavítás. Pe­dig maholnap már ki kell menni a földekre, s a gépek még nincse-Indulásra készen Az ipolyviski traktorosbrigád már régen befejzte a gépjavítást. Gálik József, a brigád vezetője elmondotta, hogy 9 kerekes, 2 lánctalpas traktor és a vetőgépek készenlétben állanak, hogy ha az idő engedi, azonnal ki­vonuljanak a határba. A vetési mun­kálatokat Gálik elvtárs szerint 7 — 10 nap alatt elvégzik. —t-b — Üzemeink, gyáraink és övetkezeteink különféle kötélezettség vállalásokkal öszöntik pártunkat meg­­lakulásának 40. évforduló­én. Somodiban a szövetkeze­­teseken kívül a nemzeti bizottság is kötelezte magát, s vállalása értelmé­ben kikövezteti a község utcáit, be­vezetteti a villanyt az új utcasor há­zaiba is, fodrászatot létesít, újra megnyitja a híres somodi perecsütő­dét, a község lakossága pedig 10190 órát dolgozik le a művelődési otthon építésében. Viszont a szövetkezetesek kötelez­ték magukat, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítik, a ga­bonafélék hektárhozamát egy mázsá­val, a takarmányféleségekét legkeve­sebb 2 mázsával emelik. Külön fi-Növelik a termelést Hano Ondrej, a lovinobányai szö­vetkezet fejőgulyása elhatározta, hogy a takarmányozási technika megjaví­tásával tehenenként átlagosan egy li­terrel emeli a tejhozamot. Példáját a többiek is követik. -b-Mi kapunk a faluban a legtöbbet! Zárszámadás után két fia nemcsak fát aprít bőven, de ... Kezdjük az elején. A keszegfalusi szövetkezet iro­dájában tudtuk meg, hogy a múlt évben Badinkáék szorgoskodták össze a legtöbb munkaegységet. Hárman dolgoznak a családból a közösben, s összesen 2269 munka­egység után kapnafc jutalékot. — Nagy volt az öröm a család­ban, amikor megtudtuk, hogy nem sok híján 15 000 koronát kapunk — csapja össze a kezét Badinka néni. Igaz, mindjárt helye is van a pénznek. Konyhabútort, gramofonos rádiót, s ruhaneműt vásárolnak 6 tagú családjuk -számára. — Nekem szánkót is - szól közbe a legkisebbik fiú. — Meglesz — szól az apa —; ugyan már nem sok hasznát veszed ezen a télen. Bizony nem. Nem akarjuk el­kiabálni, de tavaszt hozott a feb­ruár közepe. Badinka András fel­tekint, csóválgatja a fejét. — Lassan hozzáláthatunk a nagy munkához — mondja megfontol-Nehogy zsörtölődjék az asszony ..., (Tóth E. felvételei) tan. - S ebben az évben még job­ban igyekszünk. f Még jobban! De nemcsak ők, hanem a szövetkezet egész tag­sága. Mert világosan látják útju­kat, s megrendíthetetlen jövőbe vetett hitük. (-ákí) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA " • /gondos családapa Badinka • • ^ András bácsi. Éppen fát ,, fűrészelt az udvaron, amikor be­toppantunk. — Délután más dolgom lesz - ■ ’ magyarázta a bősz favágás okát —, s aztán nehogy zsörtölődjék az ,, asszony. Hát nincs is miért Badinka néni­nek zsörtölődnie. Mert férje meg * > Somodi vállalások i gyeimet érdemelnek az egyes tagok i vállalásai. így például Gyula János és Rédvay István, a hízómarha gon­• dozói a takarmányok ízesítésének jó­• voltából naponként 7 dekával növelik az átlagos súlygyarapodást. Dankó ■ Sándor és Mocselág Gusztáv az anya­• kocánkénti elválasztást növelik 12 malacról 13 darabra. A baromfigon­■ dozók, Turnyánszky Mária és Szabó Mária az eddigi 130 db-os tojáshoza­; mot 140 db-ra emelik. Ezek a vállalások bizonyára nem maradnak csak papíron hanem a so­­modiak teljesítik is azokat. (ra) Csehszlovák-mongol kulturális egyezményt írtak alá (ctk) A prágai Kolovrat-palotában aláírták a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Mongol Népköztársaság kulturális együttműködési tervét. A terv értelmében lényegeseti kibővül­nek a két ország kulturális kapcsola­tai. Kitűzték a népművészeti alkotás, a film, a rádió, a televízió és a sajtó i terén szükséges együttműködés konk­rét lehetőségeit. Hamarosan elérkezik a tavaszi mun­kák ideje. Szövetkezeteink ország­szerte jól felkészülve várják az idei távaszi csúcsmunkákat.. Felhívtuk a gútai szövetkezet főmezőgazdászát, KoSík Albert mérnököt, tájékoztassa olvasóinkat a tavaszi munkák előké­szítéséről. — Hogy állnak a gépjavítással?- — Mihelyt elvégeztük az őszi mun­kákat, rögtön hozzáfogtunk a gépek kijavításához. így hát a kerekes és lánctalpas traktorok már teljes ké­születben várják a munka kezdetét. Eddigi tapasztalataink alapját ide­jében gondoskodtunk elegendő alkat­részről, hogy ne legyen később fenn­akadás. — Előkészítették-e már a vető­magot? — Igen. A vetőárpát már kitisztí­tottuk, a zab tisztítása pedig most folyik. — Hány hektár tavaszi árpát vet­nek? — Több mint 500 hektárt tervez­tünk. — S mikor lesz az indulás? — Az nem egészen tőlünk függ, hanem az időjárástól. Szövetkezetünk földterülete rendkívül nagy kiterje­désű, s ezáltal egyes helyeken jóval hamarabb megkezdjük a munkákat. Ha minden jól megy, két-három hét múlva a magasabban fekvő talajokba már elvetjük a magot. (tg) ÚJ KORSZAK HAJNALA T izenhárom esztendővel ez­előtt voltunk szemtanúi ha­zánk történelme egyik leg­fontosabb fejezetének, a dicsőséges februári eseményeknek. Mintha ma játszódnék le mindez sze­münk előtt, mintha ma is magunk előtt látnánk a munkások és parasz­tok egységes harci arcvonalát, amely szétzúzta a hazai és külföldi reakció minden arra irányuló mesterkedését, hogy megfordítsa történelmünk kere­két és felújítsa hazánkban a kapita­lizmus uralmát. Ez a győzelem a reakció sötét erői fölött ismét bi­zonyságot tett arról, hogy ahol a munkás és paraszt összefog, nincs az az erő, amely a fejlődés útját meg tudja állítani. Ezekben a napokban a gyakorlatban bebizonyosodott a lenl­­nizmus tanítása a munkás-paraszt szövetség fontosságáról a szocialista forradalom győzelméért vívott harc­ban. A Februári Győzelem megnyitotta hazánk népei előtt az utat a szocia­lizmus építése felé. Munkások és pa­rasztok kezükbe vették saját sorsuk irányítását, hogy pártunk bölcs veze­tésével átformálják önmagukat, egész életünket, hogy a múlt romjain meg­teremtsék a kizsákmányolástól men­tes, boldog életet minden ember szá­mára. Ha ma, 13 év távlatából vissza­tekintünk arra az útra, amelyet a dicső Február óta megtettünk, akkor azt látjuk, hogy ez a 13 esztendő töb­bet jelentett életünkben, mint az egész Február előtti történelmi idő­szak. Megvalósítottuk a cseh munkás­­osztály önzetlen segítségével Szlová­kia iparosításának nagy művét, amely­nek során a valaha iparilag és mező­gazdaságilag elmaradott Szlovákia fejlett ipari és mezőgazdasági ország­résszé változott. Szemünk láttára épültek föl az ipari üzemek százai, hirdetve pártunk nemzetiségi politi­kájának bölcsességét, amelynek kö­vetkeztében Szlovákia nemzetei nem­csak jogilag, de a gyakorlatban is — gazdasági, politikai és kulturális téren — teljesen egyenjogú polgáraivá váltak szocialista hazánknak. A valaha elma­radott Szlovákia, ahol a München elptti köztársaság húsz éve alatt körülbelül 180 000 ember vette kezébe a vándorbotot, hogy a francia, belga és az észak-amerikai bányákban ke­resse megélhetését, ma virágzó or­szágrésszé változott, ahol az ipar hatalmas fejlődésével párhuzamosan virágzásnak indult mezőgazdaságunk Az a munkás-paraszt szövetség, amely februárban elsöpörte a reak­ciót, döntő tényezőjévé vált szocia­lista életünk építésének is, amely szövetség a munka frontján erősödött és erősödik ma is olyanná, mint a gránit. Ez a szilárd munkás-paraszt szövetség képezte és képezi ma is alapját a szocializmus sikeres építé­sének. A munkás-paraszt szövetség konkrét megnyilvánulása volt az a hatalmas anyagi és politikai segítség, amelyet fejlett munkásosztályunk nyújtott parasztságunknak az EFSZ-ek építésében. Traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek ezrei tették lehetővé, hogy a földműves életébe döntő változás álljon be, hogy az év­százados látástól vakulásig tartó robot helyét az örömteli munka váltsa Eöl. A munkásosztály ilyen hatalmas segítsége tette lehetővé, hogy a szo­cialista termelési viszonyok döntő győzelmet arassanak falvainkon is. Ma már falvaink döntő többségében vi­rágzó EFSZ-ek vannak, amelyek a ha­ladó technika és tudomány segítségé­vel megteremtették a falu kulturális és politikai felemelkedést iek az alap­jait; megteremtettek az alapjait an­nak, hogy eltűnjék a különbség gaz­dasági és kulturális téren a falu és a város között. Sikerekben gazdag volt ez az űt, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és népei meg­tettek 1948 februárja óta. Melyek e sikereknek az alapjai? E sikerek alapjait elsősorban abban kell látni, hogy népünk építőmunkáját a tapasz­talatokban gazdag marxista-leninista párt vezeti, amely mindig biztos kéz­zel irányította és irányítja népünk életét és munkáját. Másodsorban az, hogy a szocializmus építésében a mun­kások és parasztok szilárd szövetsé­gére támaszkodunk, amely alapja egész népünk erkölcsi és politikai egységének. Nem utolsósorban pedig az, hogy a szocializmus építésében a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országának baráti segítségére és együttműködésére is számítunk. Ezért ma, amikor a februári esemé­nyekre emlékezünk, még jobban el kell mélyítenünk a proletár nemzet­köziség gondolatát, tovább kell ápol­nunk a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzeteinek és nemzetisé­geinek megbonthatatlan barátságát, valamint népeink és a szocialista tá­bor népei közötti megbonthatatlan barátságot. Sikerekben gazdag múlt van mögöttünk, és sikerekben még gazdagabb jövő áll előttünk. Az ipar és mezőgazdaság építésének területén még nagy feladatok várnak ránk a szocializmus betetőzésének útján. Pártunk februári központi bizottsági ülése, amely az EFSZ-ek gazdasági megszilárdításával és a mezőgazdasági termelés emelésének kérdésével fog­lalkozott, hangsúlyozta, hogy a har­madik ötéves tervben kitűzött felada­tokat mezőgazdaságunkban csak ak­kor tudjuk teljesíteni, ha rugalmasan eltávolítjuk azokat a hiányosságokat, amelyek fékezőleg hatdak a mező­­gazdaság fejlesztésére. Pártunk Központi Bizottságának ülése felhívja minden szövetkezeti dolgozó figyelmét arra, hogy igen sok földművesszövetkezetben a munka megszervezése és a termelés irányí­tása igen alacsony színvonalon áll. Sokszor helytelenül előtérbe helyezik az EFSZ-ek saját érdekeit az össz­­állami érdekek szem előtt tartása nélkül. Sok földművesszövetkezetben nem elég határozottan harcolnak a túlméretezett természetbeni járandó­ságok és a szövetkezeti vagyon meg­károsítása ellen. A gazdálkodás ala­csony színvonala sok szövetkezetben okozója annak, hogy az árutermelés nem érte el a tervezett színvonalat, ami azt vonja maga után, hogy a me­zőgazdasági piaci termékek mennyi­sége nem áll összhangban a társada­lom szükségleteivel. Pártunk Köz­ponti Bizottsága hangsúlyozza, hogy az elkövetkező öt esztendő rendkívül nagy jelentőségű lesz azon az úton, amelynek célja, hogy 1970-ig a mező­­gazdasági termelést felemeljük az ipar színvonalára. Pártunk Központi Bizottsága ezért fordul minden föld­műveshez, hogy az elkövetkező öt esztendőben minden szövetkezet és állami birtok dolgozója teljes felelős­sége tudatában és kezdeményezően végezze munkáját Szívügyünkké kell tenni pártunk Központi Bizottságának eme őszinte szavait és jól fel kell készülni az 1961-es év tavaszi munkáira és a töb­bi feladat elvégzésére. Ez bizonyíték lesz arra, hogy szövetkezeti paraszt­ságunk hű maradt Február dicsőséges hagyományaihoz, a harcos munkás­paraszt szövetséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom