Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-22 / 16. szám
Szokatlanul korán ébredezik a természet. Az utóbbi napok arra figyelmeztetnek, hogy minden tétovázást félretéve, alaposan hozzá kell látni a gépek, továbbp a vetőmag előkészítéséhez. Különösen vonatkozik ez Dél- Szlovákia mezőgazdasági üzemeire. Ugyanis rendszerint minden évben itt kezdik meg elsőként a tavaszi szántás-vetést, mivel a talaj hamarabb szikkad, gyorsabb a felmelegedés. A legsürgősebb intézkedésre van izükség ahhoz, hogy a gépjavítás szakaszán mutatkozó lemaradást mezőgazdasági üzemeink behozzák. Mert bizony van még behoznivalójuk. Hiszen a gépeknek mintegy egyötöde javításra vár! Például a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 1500 kerekes és mintegy 300 lánctalpas traktoron kell a javítási munkát elvégezni. De semmivel sem jobb a helyzet a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületben. Az alkatrész-hiányra nagy előszere-A biles előrelátás fokmérője Az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak javaslata jelentős változásokat Jjoz szövetkezeteinkbe, amelyek többek között áz üzemi tartalékalapot is érintik. Az eddigi mintaalapszabályok ugyanis az üzemi tartalékalap létesítését csak javasolták. Ezzel szemben az új mintaalapszabályok egyenesen kötelezik szövetkezeteinket az üzemi tartalékalap létesítésére, amelyet jelentőség szempontjából mindjárt az oszthatatlan alap, valamint a vetőmagalap és takarmányalap mellé sorolnak. „A szövetkezet évente olyan mértékben látja el az üzemi tartalékalapot, hogy annak eszközi fokozatosan elérjék a béralap egész évi mértékének 25 %-át.“ Ez áll az új mintaalapszabályokban. Az említett változás nem a véletlen müve. A szövetkezeti gazdálkodás fejlődése nálunk, valamint a szocialista tábor más országaiban Is, megmutatta az üzemi tartalékalap rendkívüli jelentőségét. A mezőgazdasági termelésben ugyanis ma még az a helyzet, hogy a kedvezőtlen természeti feltételek bizonyos mértékben kihatnak a gazdálkodás eredményeire. Megtörténhet például, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a termés egy része tönkremegy, vagy pedig a termény megmentésére fordított kiadások lényegesen növelik a termelési költségeket. Pusztító fertőzéses megbetegedések is rendkívüli károkat okozhatnak az állattenyésztésben. Világos, hogy az említett csapások miatt a szövetkezet nem érheti el a tervezett pénzjövedelmet, s ebből kifolyólag nem fizetheti ki a munkaegység vagy norma teljes értékét sem. A szövetkezeti gazdálkodásnak azonban az a célja, hogy az embereknek — tekintet nélkül az időjárás ingadozására vagy az állattenyésztésben előforduló fertőző megbetegedések következményeire — megfelelő jövedelmet biztosítson. Hiszen éppen ezért térnek át szövetkezeteink a szilárd bérezésre. Mindez elérhető? Elérhető, de csak abban az esetben, ha a szövetkezetek az ilyen váratlan csapások ellensúlyozására pénztartalékot biztosítanak. Ezt a célt szolgálja az üzemi tartalékalap. Szövetkezeteink jelentős része már megértette az üzemi tartalékalap jelentőségét, s ezért már az elmúlt években nagy figyelmet fordított az üzemi tartalékalap feltöltésére, bár az alapszabályok erre nem kötelezték szövetkezeteinket. Ez az előrelátás kifizetődött a modrai szövetkezet dolgozóinak is, akik a bő szőlőtermésü években többmiliió koronát helyeztek az üzemi tartalékalapra. S éppen az elmúlt hetekben győződtek meg arról, milyen okosan jártak el. Üzemi tartalékalap híján a tavalyi rossz szőlőtermés miatt az elszámoláskor nem kaphattak volna egy koronát sem. így azonban az üzemi tartalékalapból fedezhették a jövedelemkülönbözetet és kifizethették a munkaegység tervezett értékét. Már ez a példa is mutatja, milyen okosan jártak el azok a szövetkezetek, amelyek a mostani zárszámadáskor az üzemi tartalékalap létesítésére is gondoltak. A Vel'ky Grob-i szövetkezet például 463 000 koronát helyezett az üzemi tartalékalapra. A Pohronsky Ruskov-i szövetkezet összbevételének 6,8 %-át, a vieskai szövetkezet pedig annak 9 %-át fordította erre a célra. A levicei járás szövetkezetei összesen 6 848 000 koronát helyeztek üzemi tartalékalapra. Sajnos, nem minden szövetkezet ilyen előrelátó. így a Sastinské Strázé-i és a Turá Lúka-i szövetkezetek minden ledolgozott munkaegység után 20 koronát fizettek ki, de az üzemi tartalékalapra egyetlen fillért sem helyeztek. A zavari szövetkezet például termelési-pénzügyi tervében 146 ezer koronát szánt az üzemi tartalékalapra, a zárszámadáskor ennek ellenére csak 27 467 koronát utalt ki erre a célra, viszont a munkaegységekre a természetbenieken kívül 26 koronát fizetett ki! Szövetkezeteinknek ajánljuk, ne sajnálják a pénzt erre a nagy jelentőségű alapra! Jól feltöltött üzemi tartalékalap nélkül a szilárd bérezés el sem képzelhető. tettel hivatkoznak több helyütt. Ez nem teljesen indokolt, hiszen ismeretes, hogy például csupán a nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei 48 százalékkal több alkatrészt vásároltak az Agrotechna-üzemtől a kerekes traktorok, s 28 százalékkal többet a lánctalpas traktorok javításához, mint tavalyelőtt. Mindenekelőtt jobb munkaszervezésre van szükség a gépjavítást és egyéb előkészítést illetően. A harmadik ötéves terv első esztendejének fokozottabb feladatai megkövetelik, hogy idejében, az agrotechnikai határidőben, jól elkészített vetőágyba hulljon a mag. Amíg tavaszi árpából elegendő vetőmag áll rendelkezésre, addig vetőburgonyából jelentős hiány mutatkozik. Tehát ennek megfelelően ugyancsak a helyi tartalékokhoz kell nyúlni! Alapos körültekintéssel fellelhetők ezek a tartalékok. Kihasználatlan tartalékot jelent az is, ha egyik szövetkezetben vetésre még nem alkalmas a föld, a másik szomszédos mezőgazdasági üzemben viszont már teljes lendülettel haladhatna a szántás-vetés. Idén .tehát a szomszédi segítség nyújtotta lehetőségeket az eddiginél sokkal jobban használják ki, hogy az előirányzott termelési feladatokat túl is teljesíthessék! • Üjabb gyilkosságok Kongóban. Dajal, Hammarskjöld kongói megbízottja jelentést adott ki, amelyben aggódását fejezi ki azoknak a politikai foglyoknak a sorsáról, akiket február 9.-én Kaszai-tartomány fővárosába, Bakvangába hurcoltak. Az a hír terjedt el, hogy a politikai foglyokat meggyilkolták. A hír nagy felháborodást keltett az egész világon. • Kongóban továbbra is súlyos a helyzet. A. Gizenga kormánya mindent megtesz, hogy megakadályozza a lakosság önkéntes akcióit az idegenekkel szemben, mivel ez gyöngítené a kormány pozícióját. A nemzeti hadsereg Lundula tábornok vezetésével jelenleg négy fronton harcol. A harc többnyire egyenlőtlen, mivel a nemzeti hadsereg nem kap fegyvert, lőszert és benzint, viszont Kfobutuék a legkorszerűbb belga és amerikai fegyverekkel rendelkeznek. • Hruscsov elvtárs válaszolt Kennedy táviratára, amelyben az amerikai köztársasági elnök gratulált a Venus-rakéta kilövéséhez. Reményét fejezne ki, hogy a szovjet és amerikai kapcsolatok a jövőben barátiak lesznek. • Globke helyzete tarthatatlan. Már a nyugatnémet lapok is egyre több dokumentumot közölnek Globke fasiszta múltjáról, és követelik leváltását. • Brezsnyev elvtárs Ghánából visz^ szatértében útját megszakítva hétfőn Budapestre érkezett, ahol részt vett a tiszteletére rendezett díszvacsorán. A vacsorán jelen volt A. Novotn^ köztársasági elnökünk és kísérete is. • Koszigin elvtárs Delhiben. A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese hétí§n Nehru indiai miniszterelnök meghívására 12 napos látogatásra Indiába érkezett. Járási konferenciák f^Ms# Az ország többi járása még csak az előkészületeknél tartott, amikor a topofcanyl járás szövetkezeteinek küldöttei útnak indultak a járási székhely felé, hogy elsőkként az országban megtartsák a szövetkezetek járási konferenciáját. Ügy látszik, meg akarják őrizni az elsőséget, amelyet az ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásukkal szereztek. Tudják, rajtuk az ország szeme. Mert az emberek elvárják, hogy aki nagy, országraszóló ígéretet tesz, az aztán állja a szavát! • e üzen a tavasz: készítsük elő a gépeket és vetőmagot! INDULÁS ELŐTT A döntő fordulatért o mezőgazdaságban Bratislava, 1961. február 22. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 13. szám. A harmadik Stives terv időszakában a galántai járás négy jó szarvasmarhatenyésztési hagyományokra visszatekintő szövetkezete egészséges és jó fajtatulajdonságú üszőket tenyészt majd a járás gyenge és beteg állatállománnyal rendelkező szövetkezetei számára. Tervek szerint minden évben legalább 200 üszőt nevelned jel. (Gajdács i~~ Percnyi késedelem nélkül gyorsítsunk a gépjavítás ütemén Az előző napon gyors ütemben befejezett, végeláthatalannak tetsző, hosszú tanácsteremben 105 szövetkezet küldöttei és számtalan vendég gyülekezett. Mindenütt szívélyes üdvözlések, komoly tanácskozásba mprülő embercsoportok, mosolygó, magabiztos emberek. Az amúgy is nagy érdeklődéssel várt járási konferencia jelentőségét még növelte az a tény, hogy az elnöki asztal mögött helyet foglalt Michal Chudík mezőgazdasági megbízott is. A küldöttek komoly figyelemmel kísérik Peter Ondrásik, a járási nemzeti bizottság elnökének tartalmas beszámolóját. Pedig ki tudná megmondani, hányszor foglalkoztak már külön-külön és együttesen is a beszámolóba foglalt adatokkal? A járás mezőgazdasági helyzetét elemző beszámolóban visszatükröződik a múlt, jelen és jövő. Mert az egy év előtti termelési eredmények, amelyeket a kötelezettségvállalás előtt értek el, ma már valóban múltnak számítanak. Hiszen az azóta eltelt egyetlen év alatt 15 %-kal több mezőgazdasági terméket termeltek, mint 1959-ben, ami egyúttal annyit jelent, hogy 1,3 %-kal túlszárnyalták munkafelajánlásui^at is. A kezdet teh.át jő, s az EFSZ-ek V. kongresszusán szégyenkezés nélkül nézhetnek az ország összes szövetkezeti dolgozóit képviselő küldöttek szemébe: amit ígértünk, teljesítjük! Nem mintha keveset ígértek vylna. Hiszen nem könnyű 1446 vagon kukoricával, 16 690 vagon cukorrépával, 1100 vagon évelő takarmánnyal, 1594 vagon gabonával, 73 000 mázsa hússal, 11 millió liter tejjel és 20 millió tojással többet adni az ország asztalára, mint amennyit feltételez a harmadik ötéves terv. Elképesztően nagy számok ezek, csakhogy a topol'canyi járás földművesei már megbarátkoztak velük és alaposan átgondolták a sikerhez vezető módszereket. Tavaly például a szántóterületnek csak a 14,3 %-án termesztettek kukoricát; ebben az évben a 17 %-án. Tavaly a gabona vetésterületének 18 %-át puha gabonafajtákkal vetették be; idén legalább a 40 %-át. A nagyhozamú puha gabona az egész vetésterület szélesítése nélkül 150 vagonnal több abrakot biztosít, mint A dunaszerdahetyi járás pozsonyeperjesi EFSZ-ének tagsága február 13-án tartotta zárszámadási taggyűlését. Értékelték múlt évi gazdálkodásukat a tagok, s átvették a munkaegységenkénti 11 korona osztalékot. Ezt jórészt annak köszönhetik, hogy rendkívül nagy figyelmet fordítanak az alapok feltöltésére, s csak azután nyúlnak az őket megillető pénzmagért. No, meg a növénytermesztés sem mostohagyerek náluk: körülbelül hét millió korona folyt be a közös kaszszájukba. A képen (jobboldalt) Csóka István, a szövetkezet elnöke, a múlt évi gazdálkodás eredményeit és hiányosságait ismerteti; (baloldalt) a szövetkezet tagjai figyelmesen hallgatják a beszámolót. (Foto: ŐTK) a szokványos gabonafajták. Más lehetőség is kínálkozik a gabona hektárhozamának növelésére. Kiszámították, hogy tavaly a járás gabonakombájnjai az egy gépre tervezett 60 hektár helyett átlagban csak 25 hektárról takarították be a gabonát. Ez a járásban 63 vagon gabonaveszteséget okozott. — Idén másképp lesz! — ígérik. Ügy tervezik, hogy jobban kihasználják a gépeket és 4000 hektáron kétmenetesen aratnak majd. Jól irányzott kritika és szívet melegítő dicséret éri váltakozva az egyes szövetkezetek küldötteit. Ki-ki az érdemei szerint kerül a járás kongreszszus előtti krónikájába. Az első felszólaló Anton Moravcík, a Veiké Uherce-i szövetkezet elnöke. Ez a szövetkezet a rybanyi, podlúzanyi, urmincei, kovarcei és Nitranská Streda-i szövetkezetekkel együtt elsőként vállalt kötelezettséget, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Ezért hallgatják olyan figyelmesen, milyen intézkedéseket tettek és szándékoznak fo. ganatosítani munkafelajánlásuk teljesítése érdekében. A felszólalás megfontolt, jó gazdákra vall. A járás aránylag nehéz takarmányhelyzetének okát és okozóit is felfedték. A gazdálkodás elemzése ugyanis meglepő eredményekhez vezetett. Kitűnt, hogy a kicsépelt gabonaféléknek csak a 39 %-a jutott a takarmányalapba, ezzel szemben a termés teljes 25 %-át természetbeni juttatásokra fordították.- Ez tarthatatlan állapot — egyezik meg a felszólalók véleménye. — Hiszen a biskupovái, Vei'ké Ripnany-i, Livinské Opatovce-i és más szövetkezetek tagjai háztáji gazdaságukon 15, sőt 17 sertést is tartanak, s hozzá két^három anyakocát is! Nem csoda, hiszen a biskupovái szövetkezet egyik tagja például 1960 első felében 32 mázsa gabonát kapott természetbeni (Folytatás a 3. oldalon.) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA
