Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-19 / 15. szám

R ügy fakadd* előtt Az időjárás egészen tavaszias. A hónak nyoma sihcs. Sár és sár mindenütt, amerre csak az ember néz. A patakok is megduzzadtak... A földmüvesember már a vetőgépet s a magot készíti elő... merthát ki tud­ja?... Hamar szükség lehet mind­kettőre. A Tmavai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán is „tavaszias" a hangulat. Blazek elvtárs járási me­zőgazdász a tavaszi munkák biztosí­tásáról készít éppen beszámolót a nemzeti bizottság ülésére. Pont kerül az utolsó mondat végére is. A mező­gazdász még egyszer gondosan át­olvassa a leirt sorokat, hogy nem maradt-e ki valami. — Nos — mondja a járási mező­gazdász -. a tavaszi munkák elvég­zésére a terv megszületett, most már csak tel munkába, hogy mindez meg is valósuljon. Annak ellenére, hogy az őszi mélyszántást teljes egészében elvégeztük, mondhatom, nagy feladat előtt állunk. Járásunkban mintegy 7613 hektárra cukorrépát, kukoricát pedig 17 000 hektárra vetünk. Az utóbbi szántóterületünk 19 %-át teszi ki. A tmavai járás földművesei a kuko­ricának csaknem felét (8000 hektárt) négyzetesen vetik el, mert így köny­­nyebben, géppel lehet megmunkálni. A silóról sem feledkeznek meg, ame­lyet nem kevesebb mint 6200 hektá­ron termesztenek. Újdonság a 11 hek­tár komló lesz. Két termést pedig több mint 10 000 hektáron akarnak elérni, mégpedig úgy, hogy aratás után keveréket vagy egyéb takarmánynak alkalmas növényt vetnek. — Ügy tervezzük — újságolja Bla­­íek elvtárs —. hogy a tavaszi búzát március 10-ig, az árpát március 20-ig, a cukorrépát március 30-ig, a kuko­ricát pedig május 5-ig vetjük el. Természetesen, gondoltunk az őszi Amire a tavasz beköszönt, a pótkocsiknak is rendben kell lenniük (A szerző felvétele) Nézzünk körül Hogy a mai ember mily gyorsan változtatta meg életét, s milyen széppé tette környezetét, arról nem­csak az újonnan épült gyárak, lakó­negyedek és földmüvesszövetkezetek tanúskodnak, hanem a közösségi szel­lem is, amikor is az emberek munka után szabad idejükben csákánnyal, lapáttal a kezükben gyülekeznek, hogy környezetüket szebbé, kultúráltabbá tegyék. Ennek az igyekezetnek van egy közös nevezője, amelyet úgy is­merünk, hogy falu- és városépítési verseny. Ennek keretében új kultúrházakat, Iskolákat építettek, parkokat, utcákat fásítottak be az emberek. Ebből a társadalmi munkából egyaránt kive­szik részüket fiatalok, öregek. A CSEMADOK helyi szervezetei is évről évre versenyeznek egymással, hogy melyik csoport veszi ki jobban részét a falu- és városépítési versenyből, ki teszi szebbé faluját és környezetét. Az elmúlt évben a CSEMADOK- tagok 520 000 brigádórát dolgoztak le, 2 000 000 korona értékben. Különösen szép teljesítményt nyújtott a CSEMA­DOK érsekújvári szervezete, amely 70 000, míg a zétényi 50 000, a szilicei 47 786, a nyárasdi 45 000, a bolyi 35 581 brigádórát dolgozott le. De tovább sorolhatnánk még az olyan szervezeteket is, mint Rudna, Nagymécs, Bős és mások, ahol 5000 brigádóránál szintén többet dolgoztak le. Az említettekből kitűnik, hogy a vehsenyből az érsekújvári és a zé­tényi CSEMADOK-szervezet került ki győztesen, amely 2000 — 2000 korona, a szilicei és a nyárasdi pedig 1000 — 1000 korona jutalomban részesült. Nézzük csak meg, mi rejlik a szá­mok mögött? Érsekújvárott 600 ülő­helyes korszerű kultúrház a sokezer brigádóra eredménye. Szilicén egy új kultúrház, s a rendbeszedett utcák dicsérik az emberek szorgalmát. Nyá­­rasdon az utcák mellett fasorok, be­tonozott járda, Bolyon pedig új kul­túrház hirdeti a falu lakóinak ered­ményes munkáját. Persze mindez nem jött könnyen létre. E csoportok munkája annál ér­tékesebb, hogy nem vártak csodákra, hanem saját erejükből hozták létre azt, amire szükségük volt. Néha bizony fáradságos volt az utánjárás, de se­gítség mindenütt akadt. Sok lehetőség van a jövőben is arra, hogy környezetünket még szebbé, kellemesebbé tegyük. Egyik helyen a gazdasági udvar vár nagytakarításra, másik helyen a községben a csatornát kell megjavítani, hogy a szennyvíz lefolyjék a faluból. Itt egy parkot, amott egy gyümölcsöst lehetne léte­síteni, vagy a kultúrházat belülről rendbetenni, kimeszelni, az utcákat kikövezni. Van bőven tennivaló. S re­méljük, hogy az ez évi faluszépítési versenyekben a CSEMADOK-csoportok még nagyobb Igyekezettel vesznek majd részt. Major Ágoston vetések ápoláséra is, amit mintegy 13 000 hektáron végzünk el. A tavaszi munkák elvégzéséhez persze gépekre, mégpedig jól kijaví­tott gépekre van szükség. A mezőgaz­dász, mintha eltalálta volna a gon­dolatomat, mert a beszélgetést ez irányba terelte: — A tavaszi munkákat több mint 900 kerekes traktorral és közel 200 lánc­talpassal, 789 vetőgéppel és többszáz egyéb mezőgazdasági géppel végezzük el. Az említett gépek javításával feb­ruár 20-ig elkészülünk. Ugyanis feb­ruár 10-ig a traktorok 85 %-át, a vetőgépek 80 %-át, s a többi mező­­gazdasági gép 88 %-át javították ki tráktorosaink, szerelőink. A javítási munkákban különösen kitűnnek a vo­­derandyi, ápacincei, a hrnciarovcei és a Biely Kostol-i szövetkezetek javítói, A járási mezőgazdász szava elakad. Keze fürgén turkál a papírok között, majd így folytatja: — A helyi nemzeti bizottságok feb­ruár 20-ig készítik el a tavaszi mun­kák biztosításának tervét. A járási székhelyen operatív bizottság létesül, amely hetente majd két-háromszor ülésezik, de addig is íjap mint nap ellenőrizzük a vetőmagkészleteket, a minőséget és azt is, hogy azok mi­előbb ki is legyenek tisztítva. A mezőgazdasági munkák nagy ré­szét gépesítik. A kukorica megműve­lését mintegy 2500 hektáron, a széna begyűjtését pedig 3000 hektáron tel­jesen gépesítik. A takarmány mester­séges szárításáról sem feledkeznek majd meg. Az említett eljárással mintegy 7500 mázsát szárítanak meg. A tavaszi munkák sikeres biztosí­tásában igen sokat segíthet a mező­­gazdasági albizottság is, amelynek Trnaván, sajnos, nincs elnöke. Tán nem találnak megfelelő embert? De­hogynem, csak körül kell nézniük. Sőt azt is ellenőrizniük kell, hogy ha­sonló helyzet nem fordul-e elő a já­rás valamelyik községében is, mert ez nagyban gátolná a tavaszi munkák sikeres biztosítását, elvégzését. Még nem nyílik ugyan a réten a gőlyahír, de a tavasz már jelentke­zik. A nemzeti bizottság és az EFSZ- ek vezetői nézzenek jól szét a portá­jukon, a magtárakban, és szervezzék már most, jő előre a tavaszi munkák elvégzését, hogy amire a rügyfakadás ideje elérkezik, gond és nehézség nél­kül hozzáfoghassanak a szántáshoz, vetéshez. Németh János Ha majd a tavasz kérdez A Biely Kostol-i szövetkezet gép­parkja mellett elhaladva jókedvű nótázást hall az ember, amelybe néha-néha belekontráz a traktor berregő motorja. Így tél idején a javítóműhely kórházhoz hasonlít,.. Itt egy törött fogaskerék... amott pedig a traktor alváza búslakodik magában, mint beteg ember műtét előtt . . . KopiCiak Vendel, a szövetke­zet fiatal gépesítője hol az egyik, hol a másik javítócsoport munkája fölé hajol, mert biz nem lehet a ja­vításokat akárhogy elvégezni, nehogy aztán a gépnek a legnagyobb mun­kaidőben legyen bajai Meg hát arra is ügyelni kell, hogy minden géppel, traktorral idejében készen legyenek, s a tavasz ne érje őket váratlanul. Biely Kostolon ettől nem kell félni. Erről tanúskodnak a gépesítök sza­vai is. — Uindössze három vetőgép és egy traktor vár még javításra. A többi hét traktort, pótkocsikat, bo­ronákat már rendbetetftá. A hen­gerekre B uliak traktoros éppen az utolsó csavarokat erősíti, úgy­hogy e hét végére készet jelenthe­tünk. Aztán jöhet a tavasz.- Idén korán készen leszünk a javításokkal - szól közbe K o s ák traktoros. — Ugyanis a két szere­lőnek mi, traktorosok is eljöttünk segíteni. Meg hát, míg az elmúlt években, a tél folyamán mihSen traktor soros volt. E télen csak két traktort üzemeltettünk, a többit le­állítottunk. S így hamarabb készek Buliak Alojz a hengereket teszi rendbe (Foto: Németh) Dzíbela traktoros munka közben leszünk a javítással, s természetesen egy csomó üzemanyagot is megta­karítottunk. A tavasz, ha nem is éri őket vá­ratlanul, mégis valamilyen kellemes meglepetést hoz számukra. Olyan valami lesz ez, amiről immár mind­nyájan tudnak. Egyesülnek a trna­­vai EFSZ-szel. Nagyobb lesz a ha­tár, több lesz a gép, könnyebb lesz a munka ... ■ Dzíbela traktoros is jól tudja ezt, Gondosan ügyel arra, hogy trak­torja a lehető legjobb erőben fo­gadja majd a tavaszt. Nehogy egy rossz szót is szólhassanak rá a trna­­vai traktoroslegények. Jó pár hét választ el a tavasztól. Most még a földművesek s a trak­torosok csupán bent beszélgetnek róla... De egyszer csak belopja ma­gát a kert alá, majd ajtóstul ránk ront. S akkor majd ő, a tavasz fog beszélgetni velünk. Megkérdezi majd tőlünk: Nos, „legények", hogyan készültetek fel a fogadtatásomra, hogyan a tavaszi munkákra?...-nj­♦ Mintegy 400 000 dolgozó üdült az utóbbi 10 év alatt hazánk legna­gyobb szakszervezeti üdülőközpontjá­ban, Marianské Láznéban. 1950 óta a Központi Szakszervezeti Tanács 65 millió koronát fordított *az üdülő karbantartására és felszerelésére. ♦ Tizenöt százalékkal több kompó­­tot és egyharmadával több konzervált zöldséget ad az idén dolgozóink asz­talára az olomouci Észak-Morvaországi Konzervgyár. Főleg a zöldborsó-, bab- és káposztakonzervek gyártását fo­kozták. Ismerkedés a közlekedési szabályokkal Az új év kezdetével új forgalmi szabályok léptek életbe, s ez nagyobb elővigyázatosságot, figyelmet és tu­dást igényel a motoros járművek vezetőitől. Kétyen is tanfolyamot ren­deztek, hogy a Pioníron és a Mopedon közlekedők is elsajátítsák az új for­galmi szabályokat, Kétyről 47-en, Fámádról 48-an vettek részt az em­lített tanfolyamon. A résztvevők igen dicsérik a tanfolyamot és elégedettek a tanultakkal, ami Bényi elvtárs jó munkáját dicséri. Dankó János (Kvetná) + ★ ★ Ők is vitáznak Meg akarják háromszorozni jövedelmüket Újságot vegyenek!... A bratislavai főpályaudvaron naponta többezer utas megfordul. Hogy utazás közben ne unatkozzanak, no meg hogy a kül- és a belpolitika legfrissebb ríreiről is tu­domást szerezzenek, újságot vásárol­nak, olvasnak. Csupán a felvételünkön látható mozgó-árusító naponta több mint 2000 újságot, képeslapot ad el. (Németh felvétele) Az elmúlt hét szombatján valahogy úgy tetszett, mintha ünnepi díszbe öltözött volna Hanva. Pedig csak az emberek voltak mosolygósabbak, mint máskor, s nevetgélve, tréfálkozva igyekeztek a művelődési otthon felé. Persze, nem színdarabot nézni, ha­nem a szövetkezet évzáró közgyűlé­sére. Az egész gyűlés tárgysorozatát négy főbb pontra lehetne felosztani: a be­számolókra, az évi termelési terv is­mertetésére, a vitára és az új veze­tőség megválasztására. Nézzük csak hát ezeket a pontokat sorjában. A szövetkezet elnöke, Országh Géza elvtárs ismertette a tagsággal az 1960-as gazdasági év növénytermesz­tési eredményeit, összehasonlította az 1959-es eredményekkel, s felhívta a tagság figyelmét a hiányosságok ki­küszöbölésére. — Hiba történt — mondotta —, mert a tervezett 96 500 munkaegysé­get túlléptük 5725 munkaegységgel. De ezért a vezetőség minden tagja felelős, s különösen a csoportvezetők. Megdicsérte a traktorosokat, s pél­dának állította őket a tagság elé. — Ha mindenki így dolgozik majd a szövetkezetben, akkor nem 4,50 korona jut zárszámadáskor munka­egységenként, hanem ennek akár a háromszorosa is. Igó Lajos, a szövetkezet könyvelője az 1960-as év pénzügyi mérlegét is­mertette, majd György Sándor zoo­­technikus számolt be a szövetkezet állatállományának helyzetéről. Tavalyi pénzügyi tervét teljesítette a szövetkezet. Az állatállomány azon­ban még nem teljes. Különösen a tehén- és növendékállomány szorul kiegészítésre. Hogy ez eddig nem történt meg, azt "égyrészt az istálló­hiány, másrészt a takarmányszűke hátráltatta. Ugyanis a Sajó áradása nagyon sok jó minőségű szénától fosztotta meg a szövetkezetét. Ami pedig az építkezést illeti, már ez év­ben megszűnik az istállóhiány a szö­vetkezetben. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervet teljesíthessék, sok minden függ az indulástól. Tudják ezt jól a hanvaiak, s már a tervezést is így végezték az első esztendőre. S a ter­vet még egyszer megtárgyalták a tagsággal az évzáró közgyűlésen. Országh István könyvelő beszámo­lójából sok érdekes dolgot tudtunk meg. Némely mutatóban egészen bá­tor lépésre határozták el magukat a hanvaiak, de ahogy Országh elvtárs mondotta: — Mindez teljesíthető, mert nem­csak a ‘földben, hanem bennünk is, emberekben, a tagokban nagyon sok a rejtett tartalék. Vállalták többek között, hogy ser­tésállományukat a szántóterület hek­­táraként 67 darabról 87-re emelik. Tojástermelésüket 49 db-ról 204 db­­ra. a tejtermelést pedig 208 literről 334 literre növelik. Természetes, ezeknek a terveknek megfelelően gyarapítják állatállományukat is, s még idén felépítenek egy 100 férő­helyes átjárós tehénistállót 450 000 korona értékben. A mezőgazdasági termelést 11,4 %­­kai növelik. Ezenkívül gazdasági gép­felszerelésüket egy kukoricakombájn­nal, két aratógéppel, silókombájnnal stb. akarják bővíteni. A vita nehézkesen indult, de aztán, egymás után jelentkeztek a tagok, s mondották el észrevételüket a múltról s javaslatukat a jövőre. Ér­dekes hozzászólása volt a helyi nem­zeti bizottság titkárának, Okos elv­társnak, de a legértékesebb javaslat­tal Ferencz Dániel állt elő, aki azt javasolta, hogy a tervezett munka­egységek túllépésének fnegakadályo. zására alakítsanak a szövetkezetben dűlők szerinti csoportokat. Minden dűlőre pontosan kiszámítanák a mun­kaegységek szükséges mennyiségét, s az a bizonyos csoport dolgoznék azon a területen egész éven keresz­tül. Ez a javaslat a tagság nagy tet­szésével találkozott. Most aztán már az új elnökön mú­lik, hogy az megvalósul-e vagy sem. Az új elnök: Héthy Géza elvtárs. Tudja, hogy felelős munkakört vállalt, de ahogy ismerik, megbirkózik fel­adatával. S lehet, hogy már ez évben megvalósul az a remény, hogy a most fizetett 4,50 korona helyett sokkal többet vehetnek föl munkaegységen­ként a tagok. S akkor Pásztor József borítékjában nem 7164, Kasza István tehéngondozóéban nem 5472 korona; hanem lehet, hogy sokk’al több - mondom, lehet —, talán ennek a há­romszorosa is lapul majd. Építkezésekre ugyanis már nem sok kell a szövetkezetnek, mivel lassan mindent felépítettek, amire szükség mutatkozik. Ezek a már kész istállók a jövőt jelentik. S az űj vezetőség jó irányításával ők is biztosan teljesítik harmadik ötéves tervünket négy év alatt. Tóth Elemér A nemesóesai szövetkezet elnöké­vel, Halász János elvtárssal beszél­gettünk a szövetkezetek új minta­alapszabályzatainak javaslatáról. — A jövőben nagyobb súlyt kell fektetnünk a különböző alapok ellá­tására — kezdi a beszédet Halász elvtárs. — Az új alapszabályok ja­vaslata nagyobb teret s egyben fel­világosítást is nyújt ezen a téren. — Milyen alapra lenne a legna­gyobb szükségük? — Van egy titkos vágyunk. Lakás­­építési alapot szeretnénk. Igv jobban tudnók segíteni a fiatal, házasulandó tagokat, megoldanók a lakásproblé­mát. — Az önálló elszámolási rendszer­ről s a szilárd jutalmazásról mi a véleménye? — Jó dolog. De ehhez is idő kell. A szilárd bérezésre vonatkozóiig, 1963-ban teremtjük meg a szükséges alapot, hogy bevezethessük. Az önálló elszámolási rendszerrel sem szeret­nénk késlekedni. Már tulajdonképpen ebben az évben hozzálátunk. — Közösen művelik-e háztáji gaz­daságokat? — Nálunk a háztáji gazdaságok a múltban sem okoztak problémát. Tu­lajdonképpen a háztáji gazdaságok közös művelése nem újdonság szá­munkra. — A szövetkezeti demokrácia el­mélyítése érdekében mit tesznek? — Ezután is a taggyűlés lesz az a szerv', amely végeredményben eldönti a vitás kérdéseket. Természetesen különböző bizottságokat mi is léte­sítünk. A nemesócsaiak már két ízben is megvitatták az új alapszabályok ja­vaslatát. A tagság 'egyetért a javas­lattal. Megértették, hogy az eljöven­dő feladatok teljesítése érdekében lényeges változásokat kell előidézni a munkamódszerben s magában a szövetkezet felépítésében. (-áki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom