Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-19 / 15. szám
R ügy fakadd* előtt Az időjárás egészen tavaszias. A hónak nyoma sihcs. Sár és sár mindenütt, amerre csak az ember néz. A patakok is megduzzadtak... A földmüvesember már a vetőgépet s a magot készíti elő... merthát ki tudja?... Hamar szükség lehet mindkettőre. A Tmavai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán is „tavaszias" a hangulat. Blazek elvtárs járási mezőgazdász a tavaszi munkák biztosításáról készít éppen beszámolót a nemzeti bizottság ülésére. Pont kerül az utolsó mondat végére is. A mezőgazdász még egyszer gondosan átolvassa a leirt sorokat, hogy nem maradt-e ki valami. — Nos — mondja a járási mezőgazdász -. a tavaszi munkák elvégzésére a terv megszületett, most már csak tel munkába, hogy mindez meg is valósuljon. Annak ellenére, hogy az őszi mélyszántást teljes egészében elvégeztük, mondhatom, nagy feladat előtt állunk. Járásunkban mintegy 7613 hektárra cukorrépát, kukoricát pedig 17 000 hektárra vetünk. Az utóbbi szántóterületünk 19 %-át teszi ki. A tmavai járás földművesei a kukoricának csaknem felét (8000 hektárt) négyzetesen vetik el, mert így könynyebben, géppel lehet megmunkálni. A silóról sem feledkeznek meg, amelyet nem kevesebb mint 6200 hektáron termesztenek. Újdonság a 11 hektár komló lesz. Két termést pedig több mint 10 000 hektáron akarnak elérni, mégpedig úgy, hogy aratás után keveréket vagy egyéb takarmánynak alkalmas növényt vetnek. — Ügy tervezzük — újságolja Blaíek elvtárs —. hogy a tavaszi búzát március 10-ig, az árpát március 20-ig, a cukorrépát március 30-ig, a kukoricát pedig május 5-ig vetjük el. Természetesen, gondoltunk az őszi Amire a tavasz beköszönt, a pótkocsiknak is rendben kell lenniük (A szerző felvétele) Nézzünk körül Hogy a mai ember mily gyorsan változtatta meg életét, s milyen széppé tette környezetét, arról nemcsak az újonnan épült gyárak, lakónegyedek és földmüvesszövetkezetek tanúskodnak, hanem a közösségi szellem is, amikor is az emberek munka után szabad idejükben csákánnyal, lapáttal a kezükben gyülekeznek, hogy környezetüket szebbé, kultúráltabbá tegyék. Ennek az igyekezetnek van egy közös nevezője, amelyet úgy ismerünk, hogy falu- és városépítési verseny. Ennek keretében új kultúrházakat, Iskolákat építettek, parkokat, utcákat fásítottak be az emberek. Ebből a társadalmi munkából egyaránt kiveszik részüket fiatalok, öregek. A CSEMADOK helyi szervezetei is évről évre versenyeznek egymással, hogy melyik csoport veszi ki jobban részét a falu- és városépítési versenyből, ki teszi szebbé faluját és környezetét. Az elmúlt évben a CSEMADOK- tagok 520 000 brigádórát dolgoztak le, 2 000 000 korona értékben. Különösen szép teljesítményt nyújtott a CSEMADOK érsekújvári szervezete, amely 70 000, míg a zétényi 50 000, a szilicei 47 786, a nyárasdi 45 000, a bolyi 35 581 brigádórát dolgozott le. De tovább sorolhatnánk még az olyan szervezeteket is, mint Rudna, Nagymécs, Bős és mások, ahol 5000 brigádóránál szintén többet dolgoztak le. Az említettekből kitűnik, hogy a vehsenyből az érsekújvári és a zétényi CSEMADOK-szervezet került ki győztesen, amely 2000 — 2000 korona, a szilicei és a nyárasdi pedig 1000 — 1000 korona jutalomban részesült. Nézzük csak meg, mi rejlik a számok mögött? Érsekújvárott 600 ülőhelyes korszerű kultúrház a sokezer brigádóra eredménye. Szilicén egy új kultúrház, s a rendbeszedett utcák dicsérik az emberek szorgalmát. Nyárasdon az utcák mellett fasorok, betonozott járda, Bolyon pedig új kultúrház hirdeti a falu lakóinak eredményes munkáját. Persze mindez nem jött könnyen létre. E csoportok munkája annál értékesebb, hogy nem vártak csodákra, hanem saját erejükből hozták létre azt, amire szükségük volt. Néha bizony fáradságos volt az utánjárás, de segítség mindenütt akadt. Sok lehetőség van a jövőben is arra, hogy környezetünket még szebbé, kellemesebbé tegyük. Egyik helyen a gazdasági udvar vár nagytakarításra, másik helyen a községben a csatornát kell megjavítani, hogy a szennyvíz lefolyjék a faluból. Itt egy parkot, amott egy gyümölcsöst lehetne létesíteni, vagy a kultúrházat belülről rendbetenni, kimeszelni, az utcákat kikövezni. Van bőven tennivaló. S reméljük, hogy az ez évi faluszépítési versenyekben a CSEMADOK-csoportok még nagyobb Igyekezettel vesznek majd részt. Major Ágoston vetések ápoláséra is, amit mintegy 13 000 hektáron végzünk el. A tavaszi munkák elvégzéséhez persze gépekre, mégpedig jól kijavított gépekre van szükség. A mezőgazdász, mintha eltalálta volna a gondolatomat, mert a beszélgetést ez irányba terelte: — A tavaszi munkákat több mint 900 kerekes traktorral és közel 200 lánctalpassal, 789 vetőgéppel és többszáz egyéb mezőgazdasági géppel végezzük el. Az említett gépek javításával február 20-ig elkészülünk. Ugyanis február 10-ig a traktorok 85 %-át, a vetőgépek 80 %-át, s a többi mezőgazdasági gép 88 %-át javították ki tráktorosaink, szerelőink. A javítási munkákban különösen kitűnnek a voderandyi, ápacincei, a hrnciarovcei és a Biely Kostol-i szövetkezetek javítói, A járási mezőgazdász szava elakad. Keze fürgén turkál a papírok között, majd így folytatja: — A helyi nemzeti bizottságok február 20-ig készítik el a tavaszi munkák biztosításának tervét. A járási székhelyen operatív bizottság létesül, amely hetente majd két-háromszor ülésezik, de addig is íjap mint nap ellenőrizzük a vetőmagkészleteket, a minőséget és azt is, hogy azok mielőbb ki is legyenek tisztítva. A mezőgazdasági munkák nagy részét gépesítik. A kukorica megművelését mintegy 2500 hektáron, a széna begyűjtését pedig 3000 hektáron teljesen gépesítik. A takarmány mesterséges szárításáról sem feledkeznek majd meg. Az említett eljárással mintegy 7500 mázsát szárítanak meg. A tavaszi munkák sikeres biztosításában igen sokat segíthet a mezőgazdasági albizottság is, amelynek Trnaván, sajnos, nincs elnöke. Tán nem találnak megfelelő embert? Dehogynem, csak körül kell nézniük. Sőt azt is ellenőrizniük kell, hogy hasonló helyzet nem fordul-e elő a járás valamelyik községében is, mert ez nagyban gátolná a tavaszi munkák sikeres biztosítását, elvégzését. Még nem nyílik ugyan a réten a gőlyahír, de a tavasz már jelentkezik. A nemzeti bizottság és az EFSZ- ek vezetői nézzenek jól szét a portájukon, a magtárakban, és szervezzék már most, jő előre a tavaszi munkák elvégzését, hogy amire a rügyfakadás ideje elérkezik, gond és nehézség nélkül hozzáfoghassanak a szántáshoz, vetéshez. Németh János Ha majd a tavasz kérdez A Biely Kostol-i szövetkezet gépparkja mellett elhaladva jókedvű nótázást hall az ember, amelybe néha-néha belekontráz a traktor berregő motorja. Így tél idején a javítóműhely kórházhoz hasonlít,.. Itt egy törött fogaskerék... amott pedig a traktor alváza búslakodik magában, mint beteg ember műtét előtt . . . KopiCiak Vendel, a szövetkezet fiatal gépesítője hol az egyik, hol a másik javítócsoport munkája fölé hajol, mert biz nem lehet a javításokat akárhogy elvégezni, nehogy aztán a gépnek a legnagyobb munkaidőben legyen bajai Meg hát arra is ügyelni kell, hogy minden géppel, traktorral idejében készen legyenek, s a tavasz ne érje őket váratlanul. Biely Kostolon ettől nem kell félni. Erről tanúskodnak a gépesítök szavai is. — Uindössze három vetőgép és egy traktor vár még javításra. A többi hét traktort, pótkocsikat, boronákat már rendbetetftá. A hengerekre B uliak traktoros éppen az utolsó csavarokat erősíti, úgyhogy e hét végére készet jelenthetünk. Aztán jöhet a tavasz.- Idén korán készen leszünk a javításokkal - szól közbe K o s ák traktoros. — Ugyanis a két szerelőnek mi, traktorosok is eljöttünk segíteni. Meg hát, míg az elmúlt években, a tél folyamán mihSen traktor soros volt. E télen csak két traktort üzemeltettünk, a többit leállítottunk. S így hamarabb készek Buliak Alojz a hengereket teszi rendbe (Foto: Németh) Dzíbela traktoros munka közben leszünk a javítással, s természetesen egy csomó üzemanyagot is megtakarítottunk. A tavasz, ha nem is éri őket váratlanul, mégis valamilyen kellemes meglepetést hoz számukra. Olyan valami lesz ez, amiről immár mindnyájan tudnak. Egyesülnek a trnavai EFSZ-szel. Nagyobb lesz a határ, több lesz a gép, könnyebb lesz a munka ... ■ Dzíbela traktoros is jól tudja ezt, Gondosan ügyel arra, hogy traktorja a lehető legjobb erőben fogadja majd a tavaszt. Nehogy egy rossz szót is szólhassanak rá a trnavai traktoroslegények. Jó pár hét választ el a tavasztól. Most még a földművesek s a traktorosok csupán bent beszélgetnek róla... De egyszer csak belopja magát a kert alá, majd ajtóstul ránk ront. S akkor majd ő, a tavasz fog beszélgetni velünk. Megkérdezi majd tőlünk: Nos, „legények", hogyan készültetek fel a fogadtatásomra, hogyan a tavaszi munkákra?...-nj♦ Mintegy 400 000 dolgozó üdült az utóbbi 10 év alatt hazánk legnagyobb szakszervezeti üdülőközpontjában, Marianské Láznéban. 1950 óta a Központi Szakszervezeti Tanács 65 millió koronát fordított *az üdülő karbantartására és felszerelésére. ♦ Tizenöt százalékkal több kompótot és egyharmadával több konzervált zöldséget ad az idén dolgozóink asztalára az olomouci Észak-Morvaországi Konzervgyár. Főleg a zöldborsó-, bab- és káposztakonzervek gyártását fokozták. Ismerkedés a közlekedési szabályokkal Az új év kezdetével új forgalmi szabályok léptek életbe, s ez nagyobb elővigyázatosságot, figyelmet és tudást igényel a motoros járművek vezetőitől. Kétyen is tanfolyamot rendeztek, hogy a Pioníron és a Mopedon közlekedők is elsajátítsák az új forgalmi szabályokat, Kétyről 47-en, Fámádról 48-an vettek részt az említett tanfolyamon. A résztvevők igen dicsérik a tanfolyamot és elégedettek a tanultakkal, ami Bényi elvtárs jó munkáját dicséri. Dankó János (Kvetná) + ★ ★ Ők is vitáznak Meg akarják háromszorozni jövedelmüket Újságot vegyenek!... A bratislavai főpályaudvaron naponta többezer utas megfordul. Hogy utazás közben ne unatkozzanak, no meg hogy a kül- és a belpolitika legfrissebb ríreiről is tudomást szerezzenek, újságot vásárolnak, olvasnak. Csupán a felvételünkön látható mozgó-árusító naponta több mint 2000 újságot, képeslapot ad el. (Németh felvétele) Az elmúlt hét szombatján valahogy úgy tetszett, mintha ünnepi díszbe öltözött volna Hanva. Pedig csak az emberek voltak mosolygósabbak, mint máskor, s nevetgélve, tréfálkozva igyekeztek a művelődési otthon felé. Persze, nem színdarabot nézni, hanem a szövetkezet évzáró közgyűlésére. Az egész gyűlés tárgysorozatát négy főbb pontra lehetne felosztani: a beszámolókra, az évi termelési terv ismertetésére, a vitára és az új vezetőség megválasztására. Nézzük csak hát ezeket a pontokat sorjában. A szövetkezet elnöke, Országh Géza elvtárs ismertette a tagsággal az 1960-as gazdasági év növénytermesztési eredményeit, összehasonlította az 1959-es eredményekkel, s felhívta a tagság figyelmét a hiányosságok kiküszöbölésére. — Hiba történt — mondotta —, mert a tervezett 96 500 munkaegységet túlléptük 5725 munkaegységgel. De ezért a vezetőség minden tagja felelős, s különösen a csoportvezetők. Megdicsérte a traktorosokat, s példának állította őket a tagság elé. — Ha mindenki így dolgozik majd a szövetkezetben, akkor nem 4,50 korona jut zárszámadáskor munkaegységenként, hanem ennek akár a háromszorosa is. Igó Lajos, a szövetkezet könyvelője az 1960-as év pénzügyi mérlegét ismertette, majd György Sándor zootechnikus számolt be a szövetkezet állatállományának helyzetéről. Tavalyi pénzügyi tervét teljesítette a szövetkezet. Az állatállomány azonban még nem teljes. Különösen a tehén- és növendékállomány szorul kiegészítésre. Hogy ez eddig nem történt meg, azt "égyrészt az istállóhiány, másrészt a takarmányszűke hátráltatta. Ugyanis a Sajó áradása nagyon sok jó minőségű szénától fosztotta meg a szövetkezetét. Ami pedig az építkezést illeti, már ez évben megszűnik az istállóhiány a szövetkezetben. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervet teljesíthessék, sok minden függ az indulástól. Tudják ezt jól a hanvaiak, s már a tervezést is így végezték az első esztendőre. S a tervet még egyszer megtárgyalták a tagsággal az évzáró közgyűlésen. Országh István könyvelő beszámolójából sok érdekes dolgot tudtunk meg. Némely mutatóban egészen bátor lépésre határozták el magukat a hanvaiak, de ahogy Országh elvtárs mondotta: — Mindez teljesíthető, mert nemcsak a ‘földben, hanem bennünk is, emberekben, a tagokban nagyon sok a rejtett tartalék. Vállalták többek között, hogy sertésállományukat a szántóterület hektáraként 67 darabról 87-re emelik. Tojástermelésüket 49 db-ról 204 dbra. a tejtermelést pedig 208 literről 334 literre növelik. Természetes, ezeknek a terveknek megfelelően gyarapítják állatállományukat is, s még idén felépítenek egy 100 férőhelyes átjárós tehénistállót 450 000 korona értékben. A mezőgazdasági termelést 11,4 %kai növelik. Ezenkívül gazdasági gépfelszerelésüket egy kukoricakombájnnal, két aratógéppel, silókombájnnal stb. akarják bővíteni. A vita nehézkesen indult, de aztán, egymás után jelentkeztek a tagok, s mondották el észrevételüket a múltról s javaslatukat a jövőre. Érdekes hozzászólása volt a helyi nemzeti bizottság titkárának, Okos elvtársnak, de a legértékesebb javaslattal Ferencz Dániel állt elő, aki azt javasolta, hogy a tervezett munkaegységek túllépésének fnegakadályo. zására alakítsanak a szövetkezetben dűlők szerinti csoportokat. Minden dűlőre pontosan kiszámítanák a munkaegységek szükséges mennyiségét, s az a bizonyos csoport dolgoznék azon a területen egész éven keresztül. Ez a javaslat a tagság nagy tetszésével találkozott. Most aztán már az új elnökön múlik, hogy az megvalósul-e vagy sem. Az új elnök: Héthy Géza elvtárs. Tudja, hogy felelős munkakört vállalt, de ahogy ismerik, megbirkózik feladatával. S lehet, hogy már ez évben megvalósul az a remény, hogy a most fizetett 4,50 korona helyett sokkal többet vehetnek föl munkaegységenként a tagok. S akkor Pásztor József borítékjában nem 7164, Kasza István tehéngondozóéban nem 5472 korona; hanem lehet, hogy sokk’al több - mondom, lehet —, talán ennek a háromszorosa is lapul majd. Építkezésekre ugyanis már nem sok kell a szövetkezetnek, mivel lassan mindent felépítettek, amire szükség mutatkozik. Ezek a már kész istállók a jövőt jelentik. S az űj vezetőség jó irányításával ők is biztosan teljesítik harmadik ötéves tervünket négy év alatt. Tóth Elemér A nemesóesai szövetkezet elnökével, Halász János elvtárssal beszélgettünk a szövetkezetek új mintaalapszabályzatainak javaslatáról. — A jövőben nagyobb súlyt kell fektetnünk a különböző alapok ellátására — kezdi a beszédet Halász elvtárs. — Az új alapszabályok javaslata nagyobb teret s egyben felvilágosítást is nyújt ezen a téren. — Milyen alapra lenne a legnagyobb szükségük? — Van egy titkos vágyunk. Lakásépítési alapot szeretnénk. Igv jobban tudnók segíteni a fiatal, házasulandó tagokat, megoldanók a lakásproblémát. — Az önálló elszámolási rendszerről s a szilárd jutalmazásról mi a véleménye? — Jó dolog. De ehhez is idő kell. A szilárd bérezésre vonatkozóiig, 1963-ban teremtjük meg a szükséges alapot, hogy bevezethessük. Az önálló elszámolási rendszerrel sem szeretnénk késlekedni. Már tulajdonképpen ebben az évben hozzálátunk. — Közösen művelik-e háztáji gazdaságokat? — Nálunk a háztáji gazdaságok a múltban sem okoztak problémát. Tulajdonképpen a háztáji gazdaságok közös művelése nem újdonság számunkra. — A szövetkezeti demokrácia elmélyítése érdekében mit tesznek? — Ezután is a taggyűlés lesz az a szerv', amely végeredményben eldönti a vitás kérdéseket. Természetesen különböző bizottságokat mi is létesítünk. A nemesócsaiak már két ízben is megvitatták az új alapszabályok javaslatát. A tagság 'egyetért a javaslattal. Megértették, hogy az eljövendő feladatok teljesítése érdekében lényeges változásokat kell előidézni a munkamódszerben s magában a szövetkezet felépítésében. (-áki)
