Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-25 / 8. szám
Huszonötmillió literrel több tejet termelnek A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a minap értekezletre hívta össze a kerület legjobb fejőit, hogy alaposan megvitassák a tejtermelés problémáit. Brveník elvtárs, a kerületi pártbizottság mezőgazdasági titkára bevezető beszédében elemezte a helyzetet. A középszlovákiai kerület, ben, a többi országrészekhez viszonyítva lényegesen lemaradnak a tejtermelésben. A múlt évben például tehenenként 1900 helyett csak 1650 litert értek el. Ennek következtében a kerület szövetkezetei 13 mjlliő liter tejjel maradtak adósak a közsllátásnak. Ezt persze megérzik a szövetkezetekben is, mert ha kitermelték volna az előírt mennyiséget, 15 millió koronával többet vételeztek volna be. Az alapos hozzászólásokból is kitűnt, hogy a tejtermelés fokozására sok tartalék van a kerületben, hiszen nem egy szövetkezetben évi 4000 literes a tehenenként! átlag. Többen elmondták, hogyan lehetne feltárni a rejtett tartalékokat. adagot, mint a gazdasszony a rétestésztát - mondta Kankula János. A réteges silőszecska és melasz keverékét egy nappal az etetés előtt készíti el, hogy a takarmány beérjék és Ízessé váljék. Ezzel a módszerrel naponta tehenenként 13 literes hoza-Anna Bablarová és Mária Marochniüová, a sásovái szövetkezet fejőnői. A szocialista munkabrigád címért versenyző fejőcsoport, évente egy tehéntől 4500 liter tejet fej. / mert egyes szövetkezeti vezetők idegenkednek ettől. Senohradon például a fejők a vezetőség segítsége nélkül maguk helyezték üzembe a raktárban porosodó fejőgépeket. Pivovarcíková Mária, a vidinai szövetkezetből, szintén arról számolt be, hogy náluk két évig hevertek a fejőberendezések, amíg a vezetőség az asszonyok kezdeményezésére üzembe helyezte azokat.: Kiderült, hogy a kövecsest szövetkezetben még mindig kézzel fejnek. A továbbiakban Toman elvtárs, a vígl’asi kutatóállomás igazgatója beszélt arról, hogy az istálló mellé külön fejőhelységet építenek. Osecká elvtársnő, a Szovjet-Csehszlovák Barátság EFSZ fejönője szintén bejelentette, hogy náluk Is korszerű helyiségben fejik majd a teheneket, s a gépesítés lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésben bevezethessék a két műszakot. Elmondta, hogy a hizlaldákban és a növendékállatoknál már most is két műszakban dolgoznak. Élénk visszhang az egy literes mozgalomra Ha a kerületben tehenenként egy literrel emelnék a tejhozamot, egy év alatt 25 millió literrel emelkednék a tejtermelés. Az észak-morvaországi fejők mozgalma itt is nagy visszhangra talált. Antal Mária, a kalinovói szövetkezet fejőnője bejelentette, hogy tehenenként egy literrel emelik a tejhozamot, s az ötéves terv negyedik évében már 3000 litert fejnek tehenenként. Pavla Blahová, a Veiké Ceremíany-i szövetkezet küldötte bejelentette, hogy további fél literrel megtoldja eddigi vállalását, vagyis tehenenként másfél literrel fej többet. A szövetkezetek V. kongresszusának tiszteletére 20 000 literrel adnak többet közellátásunknak. A konferencia résztvevői vállalást tettek, hogy tehenenként egy literrel emelik a tejhozamot. Meggyőzően bizonyították, hogy a közép-szlovákiai kerületben is lehet több tejet termelni. Most a szövetkezetek vezetőin a sor, hogy mindent megtegyenek a tejtermelés fokozására. Bella József Tervezgető emberek Három kollektív és 43 egyéni munkafelajánlás • Évente 270 000 korona terven felUI A Déméndi Állami Gazdaság a területi átszervezéssel jött létre. Számos kezdeti nehézségekből, szervezési hiányosságokból eredő buktatón estünk át, amíg eljutottunk napjainkig. Most nagy terveken dolgozunk. Elhatároztuk, hogy mi is négy év alatt teljesítjük a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatait. Az előkészületeket ott kezdtük, hogy összüzemi gyűlésen a pártszervezet és a szakszervezet tagjaival közösen megvitattuk az Irányelveket, majd a munkacsoportokkal, termelési részlegekkel s végül az egyes dolgozókkal tárgyaltuk le a harmadik ötéves terv irányszámait. Dolgozóink számos építőjavaslatot tettek, s megszületett a három kollektív és 43 egyéni kötelezettségvállalás. így dolgozóink évente 270 000 korona értékű mezőgazdasági terméket állítanak elő terven felül. A feladatok igen komolyak. Az Irányelvek alapján 1960-ban 660 mázsa húst termeltünk, de ez évben, a harmadik ötéves terv első évének végéig már 1700 mázsát, 1965-ben pedig 2500-at állítunk elő. A növénytermesztés is emelkedő Irányzatú. Gabonafélékből évente 3 mázsával szándékoztunk emelni a hektárhozamot, azonban dolgozóink vállalták, hogy hektáronként 4 mázsával emelik a termésátlagot, ami évente 6 vagon többletet jelent. A munkatermelékertység emelkedéséért, a terméstöbbletért prémiumot fizetünk. Mi a prémiumokat olyan hajtóerőnek tartjuk, amely előrelendltl majd a kibontakozó szocialista munkaversenyt. A harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésének fontos előfeltétele a jól megszervezett munkaverseny, a talajerő fokozása, a haladó módszerek alkalmazása, a munkaszervezés megjavítása és egész sor más tényező is. A siker érdekében a következő intézkedéseket tesszük terveink valőra váltására. A talajerő fokozásának szakaszán Tápanyagokban szegény talajon nem tudnánk érdemleges eredményeket felmutatni. Ezért elhatároztuk, hogy a szántóföldek 28 %-át évente szerves trágyával gazdagítjuk, amelynek. 2 °/b-a komposzt, 7 %-a zöldtrágya, a többi pedig istéllőtrágya. A magasabb terméseredmények elérése érdekében ez évben hektáronként 6 mázsa műtrágyát használunk majd fel, talajmeszezést a szántóterület 2 %-Sn végzünk, s 50 hektáron bevezetjük a hígított trágyázást. A haladó agrotechnika terén Megteremtjük az előfeltételeket a növénytermesztés gépesítésére. Ezt ott kezdjük, hogy a kukorica egész vetésterületén rendszeresítjük a teljes gépi művelést. A gabonát 100 hektáron kétszakaszos módszerre! takarítjuk be, s rátérünk a kettős kultúrák, mint például a kukoricatakarmányrépa, kukorica-szója, mákcukorrépa köztes termesztésére, továbbá bizonyos kultúrák vetésterületein bevezetjük a vegyszeres gyomirtást. Az állattenyésztés vonalán A takarmány biztosítása érdekében egész sor intézkedést foganatosítottunk, hogy a gondosan előkészített talajon olyan és annyi takarmányt termesszünk, amennyire és amilyenre azükségünk lesz a jövőben. A szántóterület 2 %-án puha takarmánybúzát, 20 %-án másodnövényt, 15 %-án pedig kukoricát termesztünk. Réteink, legelőink és szántóföldi évelőtakarmányaink szakszerű trágyázásával olyan alapot teremtünk, amely fedezi szükségleteinket. A takarmányfélék betakarítási veszteségeit a legkisebbre csökkentjük, éspedig olyanmódon, hogy takarmányaink 50 %-át állványokon szárítjuk. így minőségileg la jó takarmányt nyerünk, A hústermelés fokozása érdekében 300 sertést önetetéses módszerrel hizlalunk, s a lehető legnagyobb súlygyarapodás biztosítására kombinált takarmányzást vezetünk be. Élesztősftéssel ízesítjük a tehenek takarmányát, hogy ezáltal a tejtermelést emeljük. A felsorolt intézkedések, valamint a további haladó módszerek bevezetése, s nem utolsósorban dolgozóink politikai és szákmai nevelése azok az előfeltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a harmadik ötéves tervből ránk háruló feladatokat négy év alatt teljesítsük. Kovács János, a Deméndl Állami Gazdaság igazgatója A vitából kiderült, hogy a takarmányokat sok helyen nem használják ki kellően a termelés fokozására. Az etetők nem fordítanak elegendő gondot a takarmányadag összeállítására, a az adagolást sem végzik szakszerűen, hanpm egyszerre adják a tehenek elé. így a tehenek a takarmányban csak turkálnak és sokat kiszórnak az alomszalma közé. Az élenjáró fejők meggyőzően bizonyították, hogy az etetés technikája lényegesen kihat a tejhozamra. Emília Janéeková, a voznicel szövetkezet fejőnője 4380 literes évi tejhozamot ér el tehenenként, Ján Kankula (Kövecses) 3700, Ondrejíék János (Abovce) 3200, Sassi Anna (Zádor) 3000 literes fejési átlaggal dicsekedhet. Felsorolhatnánk még számos gondozót és fejőt, akik már elérték az ötéves tervben kitűzött feladatokat,- fin úgy készítem a takarmány-Kankula János, a kövecsesi szövetkezet fejögulyása a múlt évben 3700 liter tejet termelt tehenenként Olyan volt a hatalmas falu, mintha minden ember kihalt volna belőle. Még a kutyák sem vakkantottak ránk, amint végigkopogtuk a fagyott utcákat, keresve a szövetkezet irodáját. Jő órahosszába kerül, amíg végül is ráakadtunk. A szövetkezet közgazdászát, Durlak Artúrt és Kucsera László könyvelőt nagy munkában találtuk. Hatalmas számoszlopok fölé hajolva izzadtak. (Készülnek a zárszámadásra, úgyhogy minden adatnak egyeznie kell a könyvekkel) Az De ugyanígy érdemes lenne táblázatba foglalni a hústermelés hektáronkénti növekedését is. Az utóbbi három évben ugyanis mindenben hatalmasat fejlődött a szövetkezet. S ez a vezetőség jó munkáját dicséri, Vcnhart István elnökét s a többiekét is, a tagságét. Bizonyára kevés szövetkezetre akadnánk az országban, ahol 47 tehén körül csak hárman dolgoznának. S Vanko Lajos már hat éve etetőgondozó, a fejőnók meg. Sípos Júlia és Taragel Teréz, az elmúlt évben nem kevesebb, mint 119 333 liter tejet fejtek ki.- Fáj is már a kezem — panaszkodik Sípos Júlia —, de a tavaszon már áttérünk a gépi fejésre, úgyhogy majd csak megpihentethetem. Nincs is a szövetkezetben senki, aki annyit keresne mint ők, mert az elért eredmények után fizetik őket. Vanko elvtársnak például az elmúlt év augusztusában 175 munkaegysége volt. A munkaegység értéke pedig Vereknyén 20 korona. Ebből tízet állattenyésztés, a tejtermelés felől érdeklődöm. Megtudom, hogy a 215 hektár szántófölddel rendelkező szövetkezet 47 tehenet tart. S 1964-re — mert négy év alatt akarják a harmadik ötéves tervet teljesíteni — elérik a 3200 literes tehenenkéntl fejési átlagot, ami jóval túlhaladja a harmadik ötéves terv mutatóit is. De nézzük csak meg azt a fejlődést, amely ilyen magabiztonságot ad a vereknyeieknek. kifizetnek előlegként, 10 pedig bennmarad a zárszámadásig. S ha mind a kettőt számoljuk, Vanko elvtárs 3500 koronát keresett, s hozzá még a természetbeni járandóság: munkaegységenként 2 kg gabona. S ugyanígy az asszonyök is megkeresik az 1000 — 1250 koronát. Meg is látszik a lakásokban, mert a mosógéptől kezdve minden van bennük. — Hány kilő húst termelnek hektáronként? — érdeklődöm Kucsera elvtárstől. — Amíg 1957-ben sertéshúsból 30, marhahúsból pedig 24,5 kg-ot értünk el, addig 1960-ban piarhahúsből már 70, sertéshúsból viszont 158 kg-ot termeltünk hektáronként. Terv szerint 1964-re marhahúsból megkétszerezzük a termelést, vagyis 140 kg-ot termelünk ki, sertéshúsból pedig 247 kg-ot. Ez a terv. S ha így haladnak a fejlődésben, a kitűzött feladatokat jóval túlteljesítik. Hogy ebben hinni lehessen, ahhoz elég ez a pár adat is. Hatalmas fejlődésnek indult a vereknyei szövetkezet. Ki gondolná a mai eredményeket nézve, hogy ezelőtt három évvel még a legrosszabbak közé tartozott. Mert ma már a legjobbak között is elől tanyázik. Három éve az állattenyésztésre rendezkedtek Taragel Teréz és Sípos Júlia be, de aki azt gondolja, hogy növénytermesztésüket elhanyagolják, nagyot téved. Tudják ők azt régen, hogy a növénytermesztésben elért jó eredmények vihetik előbbre az állattenyésztést. — Hogyan érték el az állattenyésztésben és a tejtermelésben ezeket a meglepő eredményeket? — kérdezem Öuriak Artúr közgazdászt. — Elsősorban jő minőségű takarmányokkal, pontos etetéssel s a takarmányok egyenletes adagolásával. Tudja, nagy gondot fordítunk a takarmányalapunk biztosítására, hogy mindig jó minőségű és változatos takarmányok álljanak rendelkezésünkre. Még most is van 50 vagon meg nem bontott silónk takarmánykukoricából és répaszeletből. Rengeteg pénzt hoz a közös kaszszára az állatállomány. Amíg 1957- ben oszthatatlan alapba egy hektár után csak 39 korona került, 1960-ban ez az összeg már 900 koronára kerekedett. Növekedik a bevétel, s Így a művelődési alapba is egyre nagyobb összegek kerülnek. Persze a vereknyeiek nem hagyják pénzüket kihasználatlanul, hanem tanulmányi kirándulásokat szerveznek, s legjobb dolgozóikat üdülésre küldik. Az elmúlt évben is egész csapat szövetkezetei nézte meg a brnői gépkiállítást. Füle Péter meg Marianské Láznéban üdült, Varjai Józsi és Szigli Mihály pedig Prágában 10 — 10 napig élvezte a szövetkezet gondoskodását. Nem utolsó dolog az sem, hogy a vereknyei szövetkezet minden tagjának előfizette a földművessajtót. De ez még nem minden. Sok olyan dolog van, amiről írni kell még. Például az is, hogy a szövetkezet rendesen fizeti a családi pótlékot, és ha valaki megbetegszik, anyagi támogatást nyújtanak a családjának. S mindezt a jó minőségű, sok pénzt érő állatállományuk teszi lehetővé. A sok állatnak persze sok takarmány is kell. de Vereknyén erre is gondoltak és a talaj hektárhozamának növelésére istállótrágyát, zöldtrágyát és komposztot használnak majd, hogy minél több takarmányt tudjanak termelni. Például 1961-ben nem kevesebb, mint 750 m3 komposztot készítenek a védnökségi üzem (Dunajská plavba) segítségével. — Hogyan foglalkoztak a vitaanyaggal? — Tagsági gyűlés keretén belül vettük át mind a két vitaanyagot — mondja Kucsera László könyvelő. — Sőt már a szövetkezet ötéves termelési-pénzügyi tervén ott a jóváhagyás. Sok érdekes dolog van benne. Ilyen például, hogy négy év alatt teljesítik az öt évre előírt iránymutatókat és 1962-ben áttérnek a szilárd bérezésre. A könyvelőtől tudom meg azt is, hogy a munkaegység értékét nem fogják növelni, ehelyett inkább a prémiumalapot emelik. Gazdagok a vereknyeiek. Ilyen szövetkezetben öröm a munka és az élet. Tóth Elemér t ^ÍiÍhúíuu 3 V»..— — 1961. január 25. Év 1957 1958 1959 1960 1964 Tervezett tehenenkénti átlag 2000______2229 2379 2400 Elért tehenenkénti átlag 2177 2280 2453 2539 Cél: 3200 mot ér el. Nemcsak a tejtermeléssel törődik. Szép, egészséges és fejlett borjakat nevel a gondjaira bízott tehenektől. A sásováiak is nagy gondot fordítanak a takarmány összetételére. A szocialista munkabrigád címért versenyző fejőkollektiva a múlt évben tehenenként 4500 liter tejet termelt. Anna Bablarová és Mária Marochnléová büszkén jelentették ki, hogy az öt évre előirányzott tejmennyiséget négy év alatt kitermelik. Minden 10 liter tej után 35 kg silót, 8 kg szénát, 6 kg takarmányszalmát és 2,5 kg abrakot adagolnak. A tejhozam szerint minden további literrel 25 dkg abrakot kap a jól tejelő tehén. Az említettekből is kitűnik, hogy a tejhozam emelésénél fontos tényező a szakszerű takarmányozás. Vezessük be a gépi fejést! A kerület szövetkezeteiben még kevés helyen vezették be a gépi fejést, J6 minőségű takarmányt! A takarmányalap megteremtésének kérdéseivel többen foglalkoztak. Kitűnt, hogy a széna jórésze értéktelenné vált, mert a betakarítási munkákat elhanyagolták. Kankula Jánosné a kövecsesi szövetkezetből elmondta, hogy 22 tagú asszonycsoportjuk időben betakarította a szénát és így jó minőségű takarmányokhoz jutottak. Ezt megtehették volna másutt is. A silókukorica jelentőségéről Is sok szó esett. Sajnos, még kevés szövetkezetben termelnek elegendőt. A nemzeti bizottságoknak törődniük kellett volna azzal is, hogy a silőfélék vetésterülete ne csak papíron maradjon. Előtérbe a takarmányozási technikát! Vanko Lajos
