Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-22 / 7. szám

Békés építőmunkánk költségvetése (Folytatás az 1. oldalról.) fizetett adókat 103 %-kal teljesítet­tük túl. A munka termelékenysége Idén a munkatermelékenységnek az iparban 6,5 %-kal, az építőiparban 8,7 %-kal kell emelkednie. A munka-Az elmúlt hét külpolitikai esemé­nyeinek középpontjában kétségtelenül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése állt. Több mint egy hétig tárgyaltak a szovjet kommunisták legjobbjai a mezőgazdasági termelés legégetőbb feladatairól, terveiről. Az ülésnek külön jelentőségét kölcsönözött az a tény, hogy Hruscsov elvtárs is több alkalommal felszólalt a vita so­rán. Rendkívül érdekes párbeszédekre került sor a szovjet miniszterelnök, valamint a mezőgazdasági dolgozók, szovhozok és kolhozok vezetői kö­zött. Hruscsov elvtárs az 1961-es évet nagy jelentőségűnek minősítette a két világrendszer közötti békés gazdasági verseny szempontjából. Elemezte a szovjet mezőgazdaság sikereit és rá­mutatott arra, hogy az elmúlt két év folyamán a kedvezőtlen időjárás elle­nére is a vártnál jobban emelkedett a szovjet mezőgazdasági termelés színvonala. Különösen a szűzföldek megművelésére indított hatalmas mozgalom hozott gazdag gyümölcsöt. Az SZKP KB ülése megszabta a szovjet mezőgazdaság további fejlő­désének irányvonalát. Megállapította, hogy az öntözőgazdálkodás további fejlesztése, a szovhozok és kolhozok közötti szocialista munkaverseny be­vezetése az egyik legfontosabb esz­köz a mezőgazdasági termelés fellen­dítésében. Természetes, hogy az SZKP ülése­zése a nyugati sajtóban is nagy vissz­hangot keltett. A Washington Post című lap egyik cikkében rámutat, hogy ha a szovjet mezőgazdaság to­vábbra is olyan lépésekkel halad előre, mint az utóbbi három év fo­lyamán, akor a szovjet kormány által 1970-re tervezett színvonal jóval előbb elérhető. A belga dolgozók közel egy hó­napja tartó elszánt .sztrájkmozgalma példátlan Belgium történelmében. E kis nyugat-európai ország a gazda­sági csőd szélére jutott. A válság ki­törésekor mindenki tudta, hogy Kon­gó elszakadásinak nagy része van a jelenlegi belga gazdasági válságban. Eyskens miniszterelnök akkor még el akarta hitetni a világgal, hogy a kon­gói belga gyarmat az ország nemzeti jövedelmének csak mintegy 4 száza­lékát teszi ki. Most azonban már be­látják Brüsszelben is, hogy a belga iparvállalatok és nagytőkések ural­mának felszámolása Kongó területén az a tényező, amely felborította az ország gazdasági egyensúlyát. Hírügynökségek egybehangzó jelen­lései szerint a belga parlament jobb­oldali képviselői megegyeztek a kor­mánnyal a sztrájk beszüntetésére vo­natkozólag. Ezzel kapcsolatban Bel­gium Kommunista Pártja nyilatkoza­tot adott ki és árulásnak bélyegezte a jobboldali képviselők eljárását. Tény, hogy ha a munkások fel is veszik a munkát, a béremelésükért folyó harcukat nem adják fel. Ez a harc mindaddig tart, amíg a dolgo­zók jogos követelései nem teljesül­nek. # * * * A laoszi fejlemények továbbra is aggasztják a világ közvéleményét. Legfrissebb jelentések arról számol­nak be, hogy a Kong Lee kapitány vezette hazafias erők további sikere­ket érnek el a lázadók által elfoglalt területek felszabadításában. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a laoszi kérdés megnyugtató. Hruscsov elv­társ, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke üzenetet intézett a laoszi miniszterelnökhöz, amelyben leszöge­zi, hogy az utóbbi napok eseményei ismét arról tanúskodnak, hogy a lao­szi helyzet kiéleződésének legfőbb oka az USA beavatkozása Laosz bel­­ügyeibe. Hruscsov elvtárs megálla­pítja, hogy a hazafias erőknek az utóbbi időben elért sikerei szemlél­tetően mutatják a laoszi nép szilárd elhatározását, hogy leszámoljon a lá­zadókkal és helyreállítsa az ország békés gazdasági életét. tesz ki, tehát az általános beruházá­sok 59,7 %-át képezi. E nagy össze­gek azt a céli? szolgálják, hogy a me­zőgazdasági termelés 1970-ig elérje az ipari termelés színvonalát. Életszínvonal A harmadik ötéves tervben a szo­cialista társadalom kibontakozó épí­tése biztosítja a dolgozók élet- és kulturális színvonalának további terv­szerű emelését. A kiskereskedelmi forgalom idén további 4 milliárd koronával, tehát 4.2 %-kal bővül, ebből Szlovákiában 6.2 %-kal. 1961-ben az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre, társadalom biztosítás­ra és a lakásépítkezésekre előirány­zott költségvetési kiadások 42 mil­liárd 441 millió koronát tesznek ki. Az iskolákra és a kultúrára 8 milliárd 325 millió koronát, tehát 14,2 %-kal többet irányzunk elő. E nagy anyagi eszközök 84,8 %-át a nemzeti bizott­ságok kezelésére bízzuk. Idén 71000 diák, tehát 9 %-kal több tanul a fő­iskolákon, ebből Szlovákiában 23 000. Egészségügyre 6 milliárd 330 millió koronát irányzunk elő. Ennek 97 %-át szintén a nemzeti bizottságokra bíz­zuk. Ma már a lakosság több mint 90 %-a részesül díjtalan orvosi keze­lésben. Ma 550 lakosra jut egy orvos, ezzel szemben a háború előtt 1236 lakosra jutott egy orvos. A betegbiz­tosítási kiadások 7 milliárd 712 millió koronát tesznek ki, tehát hatszor annyit, mi^t a tőkés Csehszlovákiá­ban. Társadalombiztosításra 13 mil­liárd 390 millió koronát, tehát 9,5 %­­kai többet irányzunk elő. A járadé­kosok száma az 1955. évi 1 millió 944 ezerről 2 millió 297 ezerre nőtt, tehát 18.2 %-kal növekedett. Öuriä miniszter beszéde végén ki­jelentette, hogy dolgozó népünk nagy felelősségtudattal biztosítja a felada­tok teljesítését. Szilárdan pártja köré tömörül, amely 40 éve helyes irányt mutat, s a marxizmust-leninizmust követve messzire előre lát és biztos úton vezet minket a további célok felé. p — A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya nevében — fejez­te be beszédét — javaslom a Nemzet­­gyűlésnek, hogy hagyja jóvá az 1961. évi költségvetési törvényjavaslatot és az állami költségvetés tervezetét. * * * A vita során számos képviselő szó­lalt föl, s méltatta a költségvetési tervezetet, amelyet a Nemzetgyűlés egyhangúan jóváhagyott. A kubai államvédelmi szervek nagy mennyiségű amerikai fegyverszállít - mányt foglaltak el, amelyet az USA katonai repülőgépei dobtak le Kuba' területére, hogy ezzel is segítsék az ellenjorradalmi erők aljas tevékeny­ségét. Képünkön: A kubai felszabadító hadsereg egységei lefoglalják az ame­rikai fegyverszállítmányt. (Foto: Prensa Latina) TiiMÚÍUff 1961. január 22. termelékenység emelkedési ütemének tovább kell fokozódnia, hogy legalább a harmadik ötéves tervben megsza­bott mutatót érjük el, ez pedig az iparban 6,9 %, az építőiparban 9,4 %. A munka termelékenységének foko­zása döntő tényező népgazdaságunk fejlődése és az életszínvonal emelése szempontjából, hiszen a munkaterme­lékenység mindössze 1 %-os emelke­dése is 1 milliárd 800 millió termék­kel jelent többet. Beruházási építkezések A beruházások 1961-ben 54 milliárd koronát tesznek ki, tehát 5,8 %-kal többet, mint tavaly. A nemzeti bizott­ságok beruházásait 14 milliárd 800 millió koronára irányoztuk elő. A szlo­vákiai beruházási építkezések 12,5 %­­kai bővülnek és mintegy 12 milliárd koronát jelentenek. Idén 85 000 lakást, tehát a tavalyinál 8 500 lakással töb­bet építünk. Az egy lakásegységre eső átlagos költségek fokozott csökkenése meg­mutatja, hogyan szolgálja a beruhá­zások gazdaságossága a dolgozók ér­dekeit. Egy lakás Év átlag költsége koronában ,1957 ~~ 95 721 1958 88 287 1959 ' 70136 1960 67 000 1961 (terv) 61000 A mezőgazdaság fejlődése A mezőgazdasági termelés tavaly körülbelül 7 %-kal növekedett, bár a tervet nem teljesítettük egészen. A földművesszövetkezetek egy hektár mezőgazdasági földre eső bruttó nyers jövedelme tavaly 18,4 %-kal, tiszta jövedelme pedig 22 %-kal nö­vekedett. A munkaegység átlagértéke a természetbeniekkel együtt az 1959. évi 17,20 koronával szemben 18,90 korona volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezeteink már jobban tudják érvényesíteni a szocialista mezőgazdaság előnyeit. 1961-ben összesen 12 milliárd 380 millió koronát irányzunk elő a mező-, erdő- és vízgazdaság, valamint a ku­tatómunka fejlesztésére, az állami vállalatok saját erőforrásait is bele­értve. Az EFSZ-ek közvetlen megse­gítésére 1 milliárd 854 millió koronát fordítunk. A talaj termőerejének fo­kozására 813 millió koronát, tehát 88 %-kal többet folyósítunk. A mezőgazdasági iskolákra 792 mil­lió koronát, tehát 27,6 %-kal többet fordítunk. A vízgazdaságot is beleértve, beru­házási építkezésekre 10 milliárd 650 millió koronát irányzunk elő, tehát 7,5 %-kal többet, s ebből az EFSZ- ekre összesen 4 milliárd 938 millió korona jut. Az EFSZ-ek saját erőfor­rásaikból eszközölt beruházásainak értéke 2 milliárd 940 millió koronát <4 4»4> Az elmúlt rieten Pragaban teljes ulest tartott a Csehszlovák Békevédők Bizottsága. Az ülés határozatot fogadott el, amelyben kimondja, hogy ha­zánk dolgozói egyetértenek a kommunista és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásának eredményeivel, valamint a világ népeihez intézett felhívással. Felvételünkön: Jan Mukarovsky akadémikus, a Csehszlovák Békevédők elnöke beszédét mondja. (Foto: CTK)-*—«—♦—*---♦-♦—* ♦—• —4----í —«—♦—«---«—*—♦—«---»---é—» ■ ♦ * » t—«—♦ «___* LUMUMBA Katarijában Néhány sor A VILÁGGAZDASÁGBÓL IGEN, amely NEM-et jelent (Az algériai népszavazás margójára) Megírtuk már, hogy az algériai népszavazás alkalmával de Gaulle tá­bornoknak sikerült ugyan megszerez­ni az „igen“ szavazatok elenyésző többségét, ugyanakkor azonban vég­képp lehullt a lepel a francia gyar­matosító politikáról, önmagában az a tény, hogy két és félmillióval keve­sebb szavazatot kapott de Gaulle tá­bornok, mint a két évvel ezelőtt meg­tartott népszavazáson, azt bizonyítja, hogy a francia nép különböző rétegei egyre tűrhetetlenebbnek tartják az esztelen algériai vérontásra fordított hatalmas összegek terhét. Az állig felfegyverzett rohamoszta­gok, az anyaországból kivezényelt rendőralakulatok és a lakosság feje fölött berregő helikopterek nem fé­lemlítették meg az algériai nép na­gyobb részét, hogy a leghatározottab­ban elutasítsa Párizs politikáját. Miről is van szó tulajdonképpen az algériai népszavazással kapcsolatban? Ismeretes, hogy néhány évvel ezelőtt Franciaországban szinte havonként váltották fel a kormányok egymást. Amióta az algériai szélső jobboldaliak uralomra juttatták de Gaulle tábor­nokot, megszűnt ugyan a francia kor­mányválságok sorozata, de egy csöp­pet sem szűnt meg a francia dolgozó nép és Algéria népének elszánt harca, hogy legyen végre szabadság Algériá­ban. A NATO berkeiben is már több­ször színre került Franciaország erő­szakos nagyhatalmi törekvése, amely­nek egyik jellegzetessége éppen Al­géria további gyarmatosítása. De Gaul­le tábornok a múlt hét vasárnapján lefolyt népszavazással tulajdonképpen továbbra is szabad kezet akar bizto­sítani magának az algériai ügy meg­oldásában. Megígérte ugyanis, hogy ún. önrendelkezési jogot biztosít Al­gériának, ha az továbbra is hajlandó a francia államközösség tagjaként együttműködni. Ez a megtévesztő „függetlenítés“ azonban nem jelent mást, mint azt, hogy az országot továbbra is katonai támaszponttá építsék, ? hogy továbbra is megtartsák a gyarmati rendszert. Algéria népe azonban jól tudja, hogy mindaddig, amíg francia iparvállala­tok, bankok és nagytőkések szipo­­lyozzák az ország gazdasági erejét, nem lehet feladni a harcot. Az ideig­lenes algériai kormány, Ferhatt Ab­­basz miniszterelnökkel az élen, siker­rel húzza át az ún. neokolonalizmus francia megtestesítőinek számításait. Különösen megmutatkozott ez az al­gériai népszavazáskor, amely az egész világ előtt bebizonyította; Algéria népe nemet mondott. Igennel csak a kormány politikáját még mindig vakon követő, megtévesztett franciák egy része válaszolt. A Francia Kommunista Párt nyilat­kozatot adott ki a népszavazással kapcsolatban. Az említett nyilatkozat leszögezi, hogy de Gaulle politikai elképzelése és algériai politikája két­ségtelenül hatalmas akadály Francia­­ország népének útjában. A biztató azonban az, hogy ez a rendszer állan­dóan gyengül. Az algériai békéért folytatott akciónak állandóan új len­dületet kell felvennie. Annyival is in­kább, mert igen jellemző az, ami az algériai városokban történt. Az arab lakosság kőzáporral fogadta de Gaulle katonáit, s magáévá tette az ideigle­nes kormány jelszavát. Figyelmeztető ez Párizs számára, hogy nincs más kiút Algériában, mint az algériai kor­mánnyal folytatott tárgyalás azonnali megkezdése, amely egyidejűleg fel­öleli a fegyverszünet feltételeit és az algériai nép önrendelkezési jogának biztosítását. ' Az „igen“ feleletek tehát nem a tábornoknak szólnak, hanem annak az ígéretnek, amellyel de Gaulle önren­delkezést helyez kilátásba Algériának. S ezt minden bizonnyal jól tudják az Elysée-palotában is ...-tg­• A kubai kormány jóváhagyta az 1961. évi állami költségvetési tervet. A kiadások elérik az 1,453 millió pe­­sot, ebből 190 milliót az ipari építke­zésekre, 200 milliót a mezőgazdaság fejlesztésére, 95 milliót a lakásépít­kezésekre, a többit pedig kulturális, egészségügyi és védelmi célokra for­dítanak. • Görögországban sikerrel végző­dött az ipari munkások bérsztrájkja. Az elmúlt év utolsó hónapjában és az idén több mint 300 000 munkás válta­kozva hagyta abba a munkát béreme­lési követelések miatt. A kormány kénytelen volt tárgyalásokba kezdeni a munkások képviselőivel. • Bulgária villanyenergia-termelése az utóbbi két év folyamán megkét­szereződött. Tavaly több mint 4000 millió kilowattóra villanyáramot ter­meltek. Ez a mennyiség két és fél­szerese például a szomszédos Görög­ország termelésének, a török villany­áram-termelésnek pedig a hatszorosát teszi ki. • Magyarországon az elmúlt év másik felében megkétszereződött a műanyagok ipari felhasználása. Ter­vek szerint 1975-ben minden lakosra évi 18 kg műanyagot állítanak elő a jelenlegi két és fél kilogrammal szemben. • A Kínai Népköztársaságban az elmúlt év folyamán rendkívül nagy méreteket öltött a nyersolajtermelés. A nyersolajipari vállalatok öt és fél­millió tonna nyersolajat adtak a nép­gazdaságnak. • Guineái sajtójelentések szerint az országban egyre nagyobb teret hódít a szövetkezeti gazdálkodás gon­dolata. Eddig még nem került sor szövetkezet megalapítására, de több kisparaszt bejelentette, hogy szíve­sen csatlakoznék a szövetkezetesítési mozgalomhoz. • Az angol ipari iskolákból ötször kevesebb tanuló kerül ki az életbe, mint a Szovjetunióban. Ezt a bejelen­tést az angol ipari szervezetek egyik képviselője mondotta a parlament költségvetési vitája során. • A Német Demokratikus Köztár­saság a világ barnaszén-termelésének több mint cgyharmadát állítja elő. Tavaly több mint 200 millió tonna barnaszén került felszínre, idén pedig körülbelül 240 millió tonna barnaszén kitermelését tervezik. • Magyarországon a földterület 82 %-án a szocialista termelési formák győzedelmeskedtek. A statisztika megállapítja, hogy a termelőszövetke­zeti tagok száma meghaladja az egy­milliót. • Az ENSZ gazdasági bizottságának jelentése szerint 1959-ben a világ fakitermelése rekordot ért eL Nem kevesebb, mint egymilliárd 718 mil­lió m3 fa került feldolgozásra, ami az előző évhez viszonyítva 3 %-os emel­kedést mutat. durván bántalmazták, kinózták és sértegették. Amikor Ellsabethvillében híre kelt Lumumba érkezésének, a lakosság körében lázas izgalom volt észlelhető. A katángai rendőrség megerősített egységei és állig felfegyverzett ka­tonái cirkálnak állandóan a város utcáin. Rendőregységeket és katonai csapatokat küldtek az afrikai város­negyedbe. (CTK) Patrice Lumumbát, a Kongói Köz­társaság központi kormányának mi­niszterelnökét eddigi tartózkodási helyéről Katanga kongói tartományba szállították. A hivatalos közlemény szerint Lumumbának és társainak el­szállítása Kaszavubu elnök kívánsá­gára történt, mert a thysvillei tábor állítólag „nem volt eléggé biztos“. Az ENSZ Elisabethvillében állomásozó egységei egyáltalán nem keltek Lu­mumba védelmére, amikor a kongói törvényes kormány miniszterelnökét De Gaulle a népszavazás után

Next

/
Oldalképek
Tartalom