Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-18 / 6. szám
Egyesülnek a szövetkezetek, szaporodnak Néhány évvél ezelőtt Szlovákiában csak a nyugati kerületben értek el 500 mázsás hektárhozamot cukorrépából. A kelet-szlovákiai kerületben szinte csodának tűntek ezek az eredmények. A volt szepsi járásban pedig alig termelték ' cukorrépát. Legtöbb faluban a szocialista nagyüzemi gazdálkodással egyszerre kezdődött ennek az értékes növénynek a termesztése, s ma már az egyik legfontosabb, illetve legjövedelmezőbb mezőgazdasági termék. A múlt évben a trebiáovi EFSZ versenyre hívta hazánk nagyüzemi gazdaságait és termelőit a cukorrépatermesztésben, s Juraj Lopatnik, a szövetkezet elnöke új termelési módszert dolgozott ki. Ezt a trebisoviak nem titkolták el, hanem újságokon, rádión keresztül népszerűsítették, s részletesen megtárgyalták a szövetkezetükbe érkezett hazai és külföldi érdeklődőkkel a módszer lényegét. Ez az oka, hogy még a nem versenyző szövetkezetek is kiváló eredményeket értek el. A trebiáovl szövetkezet 250 hektáron 500 mázsás átlagos hozamot ért el, s ebből a 25 hektár kísérleti parcellán 700, öt hektáron pedig 1000 mázsa volt az átlagos hektárhozam. E szép siker hatására kötelezettséget vállaltak, hogy idén a cukorrépa öszszes vetésterületén 600 mázsás átlagos hektárhozamot $rnek el. Vállalásukat arra alapozzák, hogy a náluk tanulmányúton járt cukorrépatermelőkkel folytatott viták sok rejtett tartalékot tártak fel, s megtanulták a hibák felszámolásának módját. Különösen a szovjet és a Prerov környéki szövetkezetektől tanultak. Az elért eredmények a múlt évben elsőséget jelentettek, de idén bizonyára már csak közepeseknek fognak számítani. Gondolni kell arra is, hogy Nyugat-Szlovákiában sokkal jobban felkészülnek az idei versenyre, amelyről igen sok sző esett az ötéves terv készítését megelőző gazdasági elemzések során. A kosicei kerületben a múlt évben a trebisovi EFSZ-en kívül számos szövetkezet ért el 500 mázsás átlagos hektárhozamot. Ezek közül érdemes megemlíteni a Malá Dobrá-i, pol'anyi, mokrancei és Turnanská Nová Ves-i szövetkezeteket, ahol elsajátították a Lopatník-módszert és ennek révén 500-550 mázsás hektárhozamot értek el. Idén pedig az új módszereken kívül a nagyarányú talajjavítási munkák, a szakosított gazdálkodás és a szövetkezetek egyesülése nyújt lehetőséget a cukorrépa-termesztés 500 mázsás szintjének túlszárnyalására. A Turfianská Nová Ves-i szövetkezet 1959-ben legtelevényesebb földjén csak 120 mázsa cukorrépát termelt hektáronként. Igaz, hogy vízkár érte, de a múlt évben a soványabb talajú RigódüIÖ már 500 mázsát eredményezett. A talaj erejét úgy növelték, hogy előveteményként lóherét termeltek, s azonkívül 400 mázsa istállótrágyát és 5 mázsa műtrágyát jutattak a talajba hektáronként. Ennek a hatása a cukorrépa után következő növények hozamán is megmutatkozik, tehát a kiadás többszörösen megtérül. Egyes szövetkezeti vezetők azzal érvelnek, hogy náluk nem terem meg minden földben a cukorrépa, s a lóhere sem. Ezért csak akkor lehet jő eredményekre számítani, amikor a az .ötszázasok1 vetésforgó úgy üt ki, hogy a legjobb földbe kell tenni a cukorrépát. Egyébként vagy a vetésforgót kellene „felforgatniuk“, vagy be kellene érniük az alacsony hektárhozammal. A múlt héten a koäicei járás szövetkezeti elnökeinek értekezletén érdekes beszélgetésnek voltam fültanúja. Három szomszédos szövetkezet elnöke beszélgetett a rejtett tartalékok feltárásának módjáról, amikor szintén egyesülés előtt álló szövetkezetek elnökei kapcsolódtak a vitába. Az egyik elnök azt mondta Koleszár Jánosnak, a Turfianská Nová Ves-i EFSZ elnökének: — Házasodéi János? És kit veszel el előbb? Horvátit vagy Vendégit? — Mind a kettőt. — No, ha nektek sikerül, mi is öszszeházasodunk — felelték az elnökök. A szünet véget ért, már nem fejezhették be vitájukat, de minket gyötört a kíváncsiság: mi lehet az oka, hogy éppen a legnagyobb tartalékokkal rendelkező szövetkezet sürgeti legjobban a „házasságot“? Csak később tudtuk meg, hogy az egyesülés révén úgy szakosíthatnák a növénytermesztést, hogy állandóan növekvő hozamokat takarítsanak be. Ha az említett három szövetkezet egyesül, akkor lóherét és cukorrépát csak Újfaluban és Horvátiban termelnek, Vendégiben pedig főképpen árpát és rozsot. Újfaluban a múlt évben csak 16 mázsás hektárhozamot értek el rozsból, s Horvátiban is ilyen kevés termett, de már több éven keresztül. A vendégi földeken viszont elérhetnek 25—30 mázsát, sőt többet is, a cukorrépa termesztésének szintje pedig Horvátiban és Újfaluban elérhetné az 500 mázsát minden évben. A BÓdva szabályozása után, amit már Vendéginé! megkezdték, még jobban növelheti az igényesebb növények termesztését. A három falu tehát jó házasságot köt, de a többi házasulandó ne várjon addig, amíg ezeknek sikerül, hanem tartsák meg „egy füst alatt“ a lakodalmat, hogy ők is élvezhessék a jó házasság előnyeit. A trebisovi járásban már , eddig 22 szövetkezet egyesült. Ott tehát nemcsak a Lopatník-módszer viszi előre a cukorrépatermesztást, hanem a szövetkezetek egyesülése révén szakosított gazdálkodás is. A verseny most is nyílt, de minél előbb követni kell a trebisovi járás szövetkezeteinek példáját, a az lenne a legjobb, ha mér az ötéves terv első évében utolérnék vagy megelőznék őket. Csurilla József Többet ésszel, mint erővel -ez a közmondás járja Buzitán Minden pénteken összejönnek a buzitai szövetkezet tagjai a községháza üléstermébe. Ám nem tere-ferére! Komoly dolgokról hallanak itt a szövetkezeti munkaiskolán. A szakelőadók tüzetesen megmagyarázzák az egyes problémákat. Nemcsak az idősebbek, mint Varga, Rakacky, Sirilló elvtársak hallgatják figyelemmel az előadást, hanem a fiatalabbak is köztük Vilenci, Vaskó és mások. Érdekes, hogy a többet tudni akarók soraiban megtalálhatjuk Árvái József sertésgondozót is, aki tavaly például nem kevesebb, mint 400 mázsa sertéshúst termelt ki. Idén ezt a mennyiséget félszáz mázsával még megtoldja. A szövetkezeti munkaiskola vezetője, Csern József elvtárs olyképpen nyilatkozott, amikor megkérdeztük az iskola működéséről, hogy dr. Gacsai körzeti állatorvos és Bujanszki István, a Szepsi Mezőgazdasági Szakiskola tanítója nemcsak alapos előadásokat tartanak, hanem azt filmvetítésekkel is szemléltetik. — Kár, hogy kevés a diafilmünk — vetette fel Csern elvtárs —, segíthetne ezirányban a járási nemzeti bizottság bennünket. Reméljük, hogy a buzitai szövetkezeteseknek a szakképzettségük gyarapítása terén kifejtett igyekezete busásan kamatozik majd a termelésben, a harmadik ötéves tervük négy év alatti teljesítését illetően. Ehhez bátor helytállást és sok sikert kívánunk! Andreás Sándor, Kosice Újdonságok a kelet-szlovákiai kerületből • A michalovcei járás 70 szövetkezetében száraz sertéshizlalást vezettek be. * * * • A Chemko dolgozói Strázskén és Humennén a jövő évben a védnökségük alatt álló EFSZ-ben 11 000 brigádórát készülnek ledolgozni, s ebből ezret a mezőgazdasági gépek javításán. • Megtárgyalták a vitaanyagot. A nyugat-szlovákiai kerület mind a 953 szövetkezetében tagsági gyűléseken foglalkoztak az első kongresszusi vitaanyaggal és már több mint 700-ban a másodikat is megtárgyalták. A vitaanyag megtárgyalása sok helyütt alkalmat adott további szövetkezetek egyesítésére. Harmadik ötéves tervünk kezdetén 110 szövetkezet egyesült 52 nagyobb gazdasággá. További 96 szövetkezetben pedig elhatározták, hogy áttérnek a szilárd bérezési rendszerre. • Áttérnek a szilárd bérezésre. A dél-morvaországi kerület újabb 117 szövetkezetében elhatározták, hogy még ez évben áttérnek a szilárd bérezési rendszerre. Ez a szövetkezeti gazdálkodás erejének további bizonyítéka. A legtöbb szövetkezet a trebíci járásban határozta el magát a fizetéses rendszer bevezetésére. Az efajta jutalmazás úttörője a smrki szövetkezet. Ä terveket tettek kövessék a kosicei járás szövetkezeti elnökei értekezletet tartottak az évzáró gyűlések megszervezéséről és az állati termékek előállítását akadályozó hibák fölszámolásáról. Ugyanis már az indulásnál olyan hiányosságok merültek fel, amelyeknek a kiküszöbölésére több egyéni és kollektív kötelezettséget vállaltak. Emiatt nehézségek mutatkoznak az első negyedévi beadási terv első szakaszának teljesítésénél. Legtöbb a hiba a tojás-,.tej- és a sertésbeadás terén, de akad még javítanivaló a marhahús beadásánál is. Az évzáró gyűléseket másképp tartják meg, mint eddig. Elmarad a költséges vendégeskedés, s a véget érni nem akaró beszámolók helyett csak egy tömör beszámoló lesz, amelyet a szövetkezeti elnök tart. Ismerteti benne a termelési eredményeket, pénzügyi mérleget, s feltárja azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdálkodás elemzésekor megismertek és annak alapján kötelezettséget vállaltak az ötéves terv négy év alatti teljesítésére. Ugyancsak ismerteti azokat a teendőket, amelyeket az elnökök értekezletén megállapítottak a hibák felszámolására. A bidovcei EFSZ elnöke szeryit legalább fél literrel emelkednék á tehenek átlagos napi tejhozama, ha az istállókban nagyobb rendet teremtenének az állatgondozók és a takarmányokat ízesítenék, mert eddig több sár került a szecska közé, mint abrak. A jasovi EFSZ pedig úgy fokozta a tejtermelést, hogy áttért a borjak fölözött tejjel való nevelésére. Csak 14 napig adnak a borjúnak teljes tejet s azután fölözöttet. Ezáltal több jövedelmük származik a tejtermelésből, s nem kell attól tartani, hogy a fertőtlenített friss tej terjeszti a fertőző betegségeket. Sokan azon a nézeten voltak, hogy ezt a módszert feltétlenül be kell vezetni a járás minden szövetkezetébe, tekintettel az egyre nagyobb létszámú ipari dolgozók tejellátására. Igen nagy visszhangot váltott ki a sninai szövetkezet sertéshizlalási módszere. Az abrakhoz húsipari hulladékokat s vért kevertek, amelyet először megfőznek és megdarálnak. A Vel’ká Ida-i Állami Gazdaság pedig sörgyári melaszt szándékszik keverni a tehenek felszecskázott takarmányához, hogy növelje a tejhozamot. Több szövetkezeti elnök azt javasolta, hogy már januárban túl kell teljesíteni a marhahús beadásának tervét, hogy ezáltal takarmányt takarítsanak meg. Ugyancsak általános volt az a nézet is, hogy a tojáshozam legjobban a mélyalmozásos módszer bevezetésével fokozható. Ezenkívül igen sokat segítene az is, ha a háztáji gazdaságokban termelt tojással és tejjel tervszerűen támogatnák közellátásunkat. A vita során felvetődött a tavaszi munkák megszervezésének kérdése, s ezen a téren is egyöntetű a megállapítás. Mielőbb el kell végezni a tavaszi vetőmagvak próbacsíráztatását, hogy az esetleg alkalmatlanná váltakat jó csíraképességű magvakkal pótolhassuk. Halasztást nem tűrő feladat a gépjavítás is, mert a múlt évben a legnagyobb veszteségek géphibák miatt történtek. Ezenkívül új gépeknek a munkába állításával is csökkentik a betakarításnál előforduló veszteségeket. A múlt évben egy traktorra 90 hektár föld jutott, míg idén már csak 40, az ötéves terv végére pedig 35 hektár jut. Beszéltek még a talajjavítási munkák meggyorsításáról, a komposztkészítésről, műtrágyázásról, istállótrágyázásról. de a legtöbb szó a kötelezettségvállalások ellenőrzéséről, a szilárd bérezésről és a kis szövetkezetek egyesítéséről esett. Ezeket a kérdéseket fogják megvitatni az évzáró gyűléseken is, amelyek a terv szerint január derekától február 15-ig tartanak a kosicei járás szövetkezeteiben. (cs) A múlt hét minden napján szövetkezetesek, állami gazdasági és gépállomási dolgozók, községvezetők és iskolások népes csoportjai tekintették meg a dunaszerdahelyi Üzemi Klubban a mezőgazdasági vándorkiállítást. Ez az érdekes és sokatmondó járási méretű kiállítás jól beleillik az „Új technológia és technika hónapja“ keretébe. Már annál is inkább, mert sajátos eszközeivel számottevően segítheti az EFSZ-ek V. országos kongresszusának előkészítését, s nem utolsósorban a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak egy évvel hamarabbi teljesítését. Mi teszi ezt a kiállítást értékessé, s más járások követendő példájává? Mindenekelőtt az, hogy a harmadik ötéves tervből adódó feladatokat szemléltetően, mindenki elé könnyen érthető módon tárja, s ugyanakkor válaszol a „de hogyan?"^gyakori kérdésre is. Számos tábla, tucatnyi makett (ez utóbbit iskolások készítették) érzékelteti, mily nagy szerepet tölt be napjainkban a mezőgazdaság gépesítése, a nagyüzemi technológia alkalmazása éppen a munkatermelékenység növelése és az önköltségcsökkentés szempontjából. Az egyik ilyen tájékoztató tábla nemcsak azt adja tudtunkra, hogy például a hódosi EFSZ már tavaly 126 hektár kukoricát, a felsőpatonyi és a várkonyi 120 — 120-at, a vásárúti-vámosfalvi 108-at, a bősi szövetkezet pedig 100 hektárnyit vetett négyzetesen, de arról is tájékoztat, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján ebben az évben már a járás kukoricavetésterületének 80 százalékán érvényesítik a négyzetes módszert, amellyel Szemlélődés 2 régi istálló eggyé alakítását bemutató makett mellett. húsz százalékos önköltségcsökkentés érhető el. Döntően előtérbe juthat a járásban az új technológia a gabonabetakarítás szakaszán is. Az Egyházgellei Gépállomáson már javában folynak a gépátalakítási-szerelői munkálatok, hogy a járás gabonamezőinek legalább feléről, két-, illetve háromszakaszosan takaríthassák be a termést. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélik az ekecsi EFSZ leendő, köralakú műtrágyatárolójának makettjét (kicsinyített mását). Az említett műtrágyatároló, amely még az idén elkészül, lehetővé teszi a műtrágyák szakszerű keverését és külön-külön rekeszekben történő elhelyezését, s a traktor teherrel együtt könnyen megfordulhat benne... Bizonyára lesz az ekecsi példának eredménye, s rövidesen számos követője is! Hasonlóan vélekedhetünk a gellei EFSZ 1000 férőhelyes, gépesített, nedvesetetésű sertéshizlaldájáról, amelyben egyetlen dolgozó elegendő. Ennek a sertéshizlaldának és a nyárasdiak öntözőrendszerének kicsinyített mása a kiállítás legtöbb nézőt vonzó tárgya. Ugyancsak érdekességnek számít, hogy szinte óránként nagyon tanulságos mezőgazdasági rövidfilmeketi vetítenek a kiállítási teremben. A kiállítást Nagymegyeren, Somorján és a járás néhány nagyobb községében is megrendezik, mintegy 10 000 látogatóra számítva. De a kiállítás csak úgy válhat a tömegek igazi iskolájává, ha a tanultakat a gyakorlatban, a legszélesebbkörűen fel is használják! Kovács István Egyelőre még csak terv, de ... A nyárasdl EFSZ öntözőrendszerének kicsinyített mása működés közben (Fényképfelvételek: Kovács István 1, Vágó István 2, 3, 4) V _____________
