Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-18 / 6. szám

Bratislava, 1961. január 18. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 6. szám. Január 19-21 közt tartják meg Prágá­ban a szocialista nunkabrigádok or­szágos konferen­ciáját. Képünkön: H. Pet­rova, a Dunajská Streda-i baromfi­üzem dolgozója, M. Kucera mérnök és S. Cermáková, a seneci EFSZ tagjai j konferencia anya­gát tanulmányoz­zák. Hruscsov elvtárs hozzáfűzései az SZKP KB teljes ülésén elhangzott felszólalásokhoz A moszkvai Kreml Palotában folytatták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülését, amely pénteken és szom­baton a szovjet mezőgazdaság további fejlődésének kérdéseivel foglal­kozott. Ez a teljes ülés új és igen fontos szakaszt jelent a szovjet mezőgazdaság további fejlődésének útján. A széleskörű vitában külön figyelmet érdemelnek azok a nagy jelentőségű hozzáfűzések, amelyeket Hruscsov elvtárs tett a felszólalásokhoz. Voronov, az orenburgi kerületi párt­­bizottság titkára többi között a tudo­mányos kutatómunka kiterjesztésének fontosságával foglalkozott, s rámuta­tott, az új tudományos intézetek létesítésének szükségességére. Hruscsov: Igazat adok önnek, Voro­nov elvtárs, de talán ne nevezzük a kutatómunka új intézményeit tudo­mányos intézeteknek, hanem inkább kísérleti állomásoknak, mert ezek közelebb állnak a termeléshez, mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jához, Voronov: Helyes. Nem fontos, hogy intézeteknek nevezzük az új létesít­ményeket, tehát legyenek kísérleti állomások, hiszen tényleg a termelés^ hez állnak közelebb. Hruscsov: Ezzel összefüggésben megemlítem, hogy — amint tudjuk —, elég sok furcsaság akad még nálunk. Ilyen például a különböző főigazgató­ságok elnevezése. Van főigazgatósá­gunk, de ezenkívül még legfőbb fő­igazgatóságunk is. S mi közöttük a különbség? Voltaképpen semmi, csak­hogy a legfőbb főigazgatóság különb­nek tartja magát, s persze az ott dolgozók magasabb fizetésre tartanak igényt. (Derültség a teremben.) Voronov: Ez igaz, Nyikita Szerge­­jevics. Léteznek ún. övezeti intézetek is, amelyek fölöslegesek számunkra. Például a juhtenyésztés kérdéséivel a sztavropoli, az állattenyésztéssel ál­talában pedig a moszkvai intézet fog­lalkozik. A szarvasmarha hizlalásával a Jeges-tengertől egészen a Fekete­tengerig megint egy másik övezeti intézet törődik, s ez az intézet egy­általán nem tölti be feladatát. Hruscsov: Igen, akadnak ilyen fur­csaságok. Például a halakat Távol-Keleten halásszuk, s az igazgatóság Moszkvában székelt. (Taps.) Most már persze Távol-Keleten működik, de csak azóta, amióta hangsúlyozottan tanácsoltuk az igazgatóságnak, hogy költözzék ki Moszkvából és a halak­hoz közelebb telepedjék le. Vagy em­lítsük meg, hogy a méhészeti intézet (Folytatás a 2. oldalon.) ★ ★ ★ Vélemények, javaslatok az EFSZ-ek új alapszabályainak tervezetéhez Nemrég a Nová Polhora-i szövetkezetben taggyűlést tartottak. J/A 73 jelenlevő tag a többi között megvitatta az EFSZ-ek új alap­szabályainak tervezetét is. A szövetkezet asszonyai több cikkely­­''■’'iSZ--'' hez javaslatot terjesztettek elő: javasolták, hogy a csúcsmunkák idejére a szövetkezet rendezzen be napközi otthont, továbbá hogy a szö­vetkezeti tagok gyermekeit is elküldhessék pionírtáborokba. Élénken vi­táztak a 11. cikkelyt illetően is, amely a fiatalok szövetkezetbe toborzásá­nak szükségességével foglalkozik. Javasolták továbbiakban, hogy a szövetkezet vezetősége iktassa be az 1961. évi tervbe a 18 heti anyasági szabadságot, a fizetett szabadságolás megtérítését az dtolső 12 hónap átlagfizetésének 70 százaléka erejéig, valamint 500 korona kelengye- és kocsipénzt minden újszülött után! Be­tegség vagy sérülés következtében beállott munkaképtelenség idejére a legutóbbi három hónap kereseti átlagának 70 százalékát fizessék ki a szö­vetkezeti tagnak. Családi pótlék illessen meg az ipari dolgozókéhoz hason­lóan minden szülőt a gyermekek száma szerint. Temetkezési segély címén 500 koronát kapjanak az arra illetékesek. Azok a fiatalok, akik állandó munkaerőként dolgoznak á szövetkezetben, házasságkötéskor 1500 koronában részesüljenek. Ilyen és hasonló javaslatokat tettek a szövetkezet tagjai, majdpedig a szövetkezeti alapok feltöltésének összegét állapították meg: az üzemi tartalék-béralapra a nyersbevétel 10 százalékát, a lakásépítési alapba pedig 2 százalékát juttatják. Andreas Sándor (Kosice) Szövetkezeteinkben nagy a sürgés­forgás. Zárszámadásra készülnek mindenütt. Végeredményben most tudják meg, fehéren feketével, ho­gyan gazdálkodtak az év folyamán. A topol'nica-pálovcei egyesült szövet­kezetei hívtuk fel. — A két szövetkezet egyesülése óta még szebb eredményeket értünk el — mondotta Szabó Pál elvtárs, a szövetkezet állattenyésztője. — Hiába, mégis igaz, hogy közös erővel többre megy az ember. — Mennyi előleget fizettek az év folyamán a munkaegységekre? — Tizenhárom koronát. — S tudják már, mennyit fizetnek még? Már kiszámítottuk; 8 koronát. — Kiknek van a legtöbb munka­egysége? — Az állattenyésztésben dolgozók közül Rybnikár Jánosnak 1046 mun­kaegysége van, még 8354 koronát kap. — A szövetkezetesek elégedettek a 8 koronával? — Természetesen, hisz összesen minden munkaegységre 21 koronát fizetünk ezáltal. — Máskülönben hogyan sikerült az évzárás? — Tagságunk szorgalmasan dolgo­zott az év folyamán. Megteremtettük az előfeltételeket harmadik ötéves tervünk határidő előtti teljesítésére. ★ ★ ★ HOL VANNAK REJTETT TARTALÉKOK? Az elmúlt évben nemcsak a mi traktorállomásainkon, hanem' a szö­vetkezetekben is meggyőződtünk a gabonaneműek kétszakaszos betaka­rításának előnyéről. Idén a Dunajská Streda-i járásban háromszakaszosan kellene megvalósítani a betakarítást legkevesebb 12 000 hektáron, ami a vetésterületek több mint a felét ké­pezi. A kévekötőgépeket átalakítjuk szakaszos aratásra, s így 140 géphez jutunk, amelyek képesek lekaszálni és rendre rakni a gabonát, hogy beérjék és kiszáradjon. Mi a feladatunkat teljesítjük. Rosz­­szabbul áll a dolog az Agrotechna ígérgetéseivel, amely a megrendelt rendfelszedőknek eddig csak bizonyos részét szállította le. A járásban több mint kétmillió ko­ronát takarítanak meg a kétszakaszos aratás bevezetésével, s lényegesen csökken a szemveszteség is. Oldrich Dolezal, a Holice na Ostrov-í Gépállomás igazgatója Szocialista hazában élünk. Ez a tény önkéntelenül is arra késztet bennünket, hogy mélyen magunkba pillantsunk: szocialista etnber! Több mint két éve, 1958 novemberében alakult meg a Kladno melletti Tuchlovicében az első szocialista munkabrigád. Bányászok, életszínvona­lunk emelésének úttörői alakították meg. Versenyre keltek saját ma­gukkal. Legfőbb céljukká pedig azt tűzték ki: szocialista módon élni, szocialista módon dolgozni. Azóta ez a mozgalom óriásivá terebélyesedett, bizonyítván, hogy a széles tömegek óhaját, akaratát fejezték ki elhatározásukban a tuchlo­­vicei bányászok. A köztársaságunkban 32 776 csoport versenyez a „szo­cialista munka brigádja“ címért, s ezekbe a csoportokba 320 000 dolgozó kapcsolódott be. Nem könnyű a magukszabta feladat teljesítése. A büsz­ke címet eddig csupán 2300 kollektíva, tehát a versenyben állók 7 %-a érte el. Mi a helyzet a mezőgazdaságban? összesen 2500 csoport alakult eddig. Szép szám, örvendetes tény, mégis többet várunk. A szocialista falunak több előharcosra, több szocialista munkabrigádra van szüksége. Szocia­lista falu! Bár környezetünk, külsőnk, életszínvonalunk minden tekintet­ben rászolgál erre, saját magunkban, őszintén, becsületesen bevallva, akad még javítani valő. Kezünk munkájával, teremtő erőnkkel mintha kissé lehagytuk volna magunkat, mintha alkotásunk árnyékában marad­tunk volna bizonyos mértékig. Mindmáig nem Iényegültünk teljesen át, nem hasonultunk, nem simultunk gondolkodásunkban, életünkben a kor­hoz. Bármily furcsán hangzik is ez, így van. Legjobban az a tény bizo­nyítja, hogy immár két éve egymás segítségét, támogatását keresik az emberek szocialista életmódjuk biztosítása érdekében. A mezőgazdasági dolgozók négyötöde a szövetkezetekben dolgozik. Itt csupán 1400 versenyző kollektívát tartanak nyílván. Kevés? Zavarba jön az ember. Kevés, ha csak metafizikusán, a mát, esetleg a jövőt kiragadva nézzük. Viszont sok, ha a múlt, az elmaradás falujából indulunk ki. Persze e számok korántsem pontosak. Ugyanis lehetetlen pontosan le­szögezni, bár egy napra is, hány szocialista munkabrigád létezik. Mert talán egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy valahol, valakikben nem születne meg az elhatározás. Ez talán a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy dolgozóink nagyon helyesen látják útjukat, céljukat. S hogy ben­nük forrongva, lázasan formálódik a jövő szocialista, kommunista embere. Világosan kitűnik ez a vállalásokból is. Szocialista módon élni és dol­gozni, új, egészséges, szocialista erkölcsi normákhoz tartani magunkat, nem énünket, hanem a közt előtérbe helyezni, önzetlenül munkálkodni a társadalom javára. Ez csendül ki az elhatározásokból, ez hatja át a szocialista munkabrigádok tagjait. Első-, másod-, harmad- és végső­sorban mi mindnyájan, köztetek én is. Ennek a felfogásnak számtalan ragyogó példája született meg a moz­galom kezdetétől. Újságok hasábjain nap mint nap olvashatunk hasonló történeteket: .....A volticei növénynemesítő állomás szocialista munkabrigádja pél­dásan teljesíti feladatait. S nemcsak munkájukban, de egyéni életükben is szocialista módon élnek a tagok. Az asszonyok közösen végzik el a házi munkát, együtt mosnak, takarítanak, hogy felszabadítsák magukat a sokat emlegetett második műszak alól. A szabadságokon levők vigyáz­nak az otthonmaradó gyerekekre, ellenőrzik házi feladataikat stb. Per­sze a szabadságokat ennek megfelelően osztják be. Közösen járnak moziba, színházba, szórakozni, kirándulni.“ És sorolhatnánk oldalakon keresztül. Az odaadás, a segítő kéznyújtás ragyogó példáit, nem szólva a munkaeredményekről, amelyek terén élen járnak a szocialista munka­brigádok. YT’égezetül nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy a szocialista * munkabrigád címet elnyerni akarók csoportjai vagy már a cím tulajdonosai a haladás úttörőivé váltak. A korszerű technológia beveze­tésénél, a legfontosabb feladatok teljesítésénél Immár mindenütt ott találjuk őket. Derekasan, kitartóan dolgoznak. Rá kell térnünk még egy kérdésre. Vajon mindig és mindenütt meg­­kapják-e a brigádok a kellő támogatást? Nem maradnak-e adósak az egyes üzemek vezetőségei, a helyi nemzeti bizottságok az előfeltételek megteremtésében. Akadunk rugalmatlanságra is. A kelet-szlovákiai ke­rületben többet kellene törődni a brigádokkal. Bár szám szerint itt elég szép számban alakultak, még mindig nem elég erős a segítő kéz. A helyi nemzeti bizottságiknak fokozottabb figyelmet kell szentelniük a jövő úttörőinek. Hasonlóan a közép-szlovákiai kerületben is. Munkájuk meg­javítása érdekében jó példát találhatnak a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol már két kerületi méretű tanácskozásra hívták össze a szocialista munkabrigádok képviselőit. Úgyszintén a csehországi kerületekben is nagy’ súlyt fektetnek a szocialista munkabrigádokra. A napokban, hazánk fővárosában az ország minden tájáról összejönnek a szocialista munkabrigádok tagjai, hogy közösen tárgyaljanak fejlődésük lehetőségeiről, az eddig elért eredményekről, s ami a legfontosabb, ki­cseréljék tapasztalataikat. Hogyan keli, hogyan a leghelyesebb szocialista módon élni? Mi minden rejlik e meghatározás mögött? Bizonyos, hogy közös nevezőre jutnak. Hisz ők tudják, ők érzik azt a legjobban, mit jelent a közös munka, a közös erőfeszítés. Jól felkészültek A Calovói Mezőgazdasági Technikumban szombaton véget ért a Dunajská Streda-i járás 86 traktorosának két hétig tartó iskoláztatása. A tanfolyam résztvevői megismerkedtek azzal, milyen hatással van a traktorosok mun­kájának jókori és jó minőségű elvégzése a hektárhozamok növelésére. Tehát az eddigi gyakorlattal ellentétben agrotechnikát tanultak. A traktorosok már visszatérlek szövetkezeteikbe és r gabőíkovói szövetkeiet példája szerint hozzálátnic a növénytermesztés egyetemes gépesítésére alakuló traktorosbrigádok szervezéséhez. (Fényképezte: Gajdács I.) A sládkovicovői szövetkezet tagjai gondosan fölkészültek ak ötéves terv feladatainak teljesítésére. Már tavaly kibővítették állattenyésztésüket, ille­tőleg nagyüzemi állattenyésztésre tér­tek át. s az új technológiával szabad­­tarsásos tenyésztést vezettek be. Javí­tottak az eddigi takarmányalap biz­tosításának módján is. Mindezt új munkaszervezéssel és a szilárd bérezés bevezetésével érték el. 1959-ben 3 950 000, 1960-ban pedig 5 170 000 korona értékű terméket bo­csátottak a piac rendelkezésére. A harmadik ötéves terv első évének feladatait a sládkovicovóiak nemcsak idő előtt akarják megoldani, hanem még 8 %-kal jobb eredménnyel is. fgy például búzából 29,5, magkukori­cából 42, cukorrépából pedig 320 má­zsás átlagot terveznek. Ennek céljából a kukoricának és a. cukorrépának szánt területek minden hektárján 600 mázsa istállótrágyát szántottak alá. Ebben az évben befejezik a szabad­­tarsásos neveléshez szükséges állások építését, mégpedig az egész tehén­­állomány részére. A sertéstenyésztésben is növelik majd a termelést. A nemrégiben be­fejezett ólakban teljes gépesítéssel végzik a moslékos hizlalást. Az 1500 sertés körüli munkát két ember végzi. A döntő fordulatért o mezőgozdosógbon A SZOVJET MEZŐGAZDÁSÁG további fejlődésének fontos szakasza Az új élet úttörői

Next

/
Oldalképek
Tartalom