Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-28 / 43. szám
Fiatalok kozott A bármerre is járjuk az országot, őket. Pedig azok a fiatalok is, akik *»• gyakran halljuk az idősebbek irodában vagy bárhol másutt dolgoz■zájáből, ahol kevés a fiatal a sző- nak, csak olyanok, mint mi vagyunk, vetkezetekben, hogy „nem akar ez _ Dolgozni úgy „ kel, mindenUtt — toldja meg Bakulár Irénke. — Én öt évig a Komáromi Hajógyárban dolgoztam és 1200 korona volt a fizetésem. Itt a szövetkezetben 700 koronát keresek (a természetbenin kívül), mégis több marad meg ruhára, szórakozásra. Ha újra választanom kéne a gyár meg a szövetkezet között, természetes, hogy az utóbbit választanám. Megszerettem a földet, és sokan vagyunk, mindenki a barátom, meg aztán idehaza vagyok. Beszélgetünk. Mindenről, ami előadódik, ami eszünkbe jut. A szórakozási lehetőségről, meg arról is, hogyan élnek szabad idejükben a fiatalok. Kiderül, hogy a szövetkezet bizony nem valami sok szórakozási lehetőséget tud nyújtani fiataljainak. A két szövetkezeti klub és a két televízió már kevés. Miért nincs például mozi? A fiatal asszonyok pedig arról panaszkodtak, hogy bizony elkelne egy óvoda is bent a faluban, mert hogy valaki 4 kilométerre hordja el a gyermekét az óvodába (a mostani ugyanis ilyen messze van), az egyenes lehetetlenség. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk később a szövetkezet elnökével, Moravcsik Ilonka már egy sem paraszt lenni“; „mi lesz. ha mi megöregszünk“; „ki fog a földön dolgozni“. Ilyen és ehhez hasonlóak ezek a kifakadások. Ezt mondogatja mindenki, de arra már kevesen gondolnak, hogy hisz utővégre a XX. században élünk, s az emberek, különösen a fiatalok vágynak a szebb, a jobb és a kulturáltabb élet után. Régen divatja múlt nézet már, hogy ami jó volt nagyapámnak, apámnak, jó lesz nekem is. Hogy mit is tudnak nyújtani fiataljainknak a szövetkezetek, arra kevesen gondolnak. Pedig ez a kérdés a legfontosabb, mert többnyire ezen múlik, hogy maradnak-e vagy elmennek-e „idegenbe“, a gyárakba dolgozni. Nagyon sok helyen, amit a fiataloknak nyújthat a szövetkezet, az kevés (itt aztán persze nem is szívesen maradnak meg), ellenben azokban a szövetkezetekben, ahol egy kicsit is törődnek velük, szívesen és örömmel dolgoznak. Van ilyen szövetkezet, mégpedig nem is egy, s ezeknek egyike Marcellháza, ahol 126 olyan fiatal dolgozik a szövetkezetben, aki 25 évesnél fiatalabb. A napokban látogattunk el MarcelJ- házára, de mint ahogy ez már ilyenkor lenni' szokott, az irodában teremtett lelket sem találtunk. Mi mást lehet ilyenkor tenni, fogtuk mi is magunkat, s mentünk a határba, a szövetkezet 138 hektáros kertészetébe. Mert bizonyára mondanom sem kell, hogy a kertészetben dolgozik a legtöbb fiatal. — Sokan vagyunk, de kell is ide a friss erő — mondja Varga István, a szövetkezet fökertésze. — Mi 69 hektáron gazdálkodunk, de ugyanennyi van a másik csoportnak is, amelynek Molnár Ferenc kertész a vezetője. Valami 36-an dolgoznak a hatalmas tábla földön. Legtöbb a lány, úgy 16 — 18 évig, de sokan vannak fiatal asszonyok is. Fűszérpaprikát palántáznak, amelyet összesen 20 hektáron termel a szövetkezet. De lesz paradicsom, káposzta, paprika, hagyma és minden más elképzelhető zöldségféle is, mert a 3 007 600 koronába (ugyanis ennyi a kertészet bevételi terve) sok-sok zöldségféle belefér. De Varga elvtárs fiataljai, úgy látszik, bíznak magukban, mert szocialista versenyre hívták ki a testvércsoportot, amit azok el is fogadták, s a vállalásuk eredménye mindent összegezve, hogy tervüket 120 282 koronával túlszárnyalják. Csengő kacagást kapkod a szél a lányok ajkáról. Mindenki jól érzi magát, mindenki vidáman dolgozik. Négyen, Macenko Szidónia, Cibor Magda, Moravcsik Ilonka és Bakulár Irénke, messze a palántázók előtt járnak, ők ugyanis az árkolók, s a legjobb, legügyesebb munkások közé tartoznak. A nyolcéves középiskola elvégzése után egyenesen a szövetkezetbe jöttek dolgozni. S nem bánták meg. Pedig ennek már jó három éve.- Sokan azért idegenkednek a mezőgazdaságtól — mondja Moravcsik Ilonka -, mert azt gondolják, hogyha toll meg fodrászfésű helyett kapa van a kezükben, hát lenézik lás született, s ezeknek a vállalásoknak az értéke 463 972 koronát tesz ki. Mégis úgy tűnik, hogy a szövetkezet vezetősége itt-ott meg is feledkezik fiataljairól. Az elmúlt évben például még csak kirándulásra sem vitték el őket, pedig megérdemelték volna és pénzük is volt hozzá bőven, hisz a művelődési alapba nem kevesebb, mint 110 000 korona kerül évente. Erre a hibára persze már a vezetőség is rájött. — Idén kiküszöböljük a csorbát — mondja Marikovec elvtárs. — Igaz, sok minden azt mutatja, mintha tényleg nem becsülnék meg fiataljainkat, mintha nem foglalkoznánk, nem törődnénk megfelelően velük, de a valóság egészen más. Az elmúlt évben a pénzünk nagy részét a művelődési otthon építésére fordítottuk. Ezenkívül hangszereket vásároltunk fiataljainknak, mert egy szövetkezeti zenekart akarunk alapítani. A szövetkezet elnökétől aziránt érdeklődünk, hogy hogyan sikerült ennyi fiatalt összegyűjteni a szövetkezetben, s megtudjuk, hogy a „titok“ nyitja a jó munkaszervezésben rejlik. Mindenkit oda állítanak munkába, ahol ő maga szeretne dolgozni. Persze vigyáznak arra is, hogy lehetőleg egy idősek és egyforma gyakorlattal rendelkezők dolgozzanak A Szabőpusztal Állami Gazdaság 23 hektáros kertészetében a lányok versenybe kezdtek a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. Tervüket túl akarják teljesíteni, s mindahányan vasszorgalommal dolgoznak. Képünk a versenyző csoport két tagját ábrázolja, amint a melegágyak gyomtalanítását végzik. (t) miaiimiuitaimiiiiBMaimiiitisa »••«•■•■■■■ Olvasóink,levelezőink, Már a jövő évre gondolnak A palántázást végző lányok és fiatal asszonyok keze alatt szinte ég a munka. Vidermann Vilmossal, s a szövetkezet könyvelőjével Marikovec Béla elvtársakkal. — Hiba, ez hiba, tudjuk mi jól — bólogat Viderman elvtárs —, de a közeljövőben valamennyit orvosoljuk. Elkészül ugyanis rövidesen a hatalmas, új művelődési otthon, ahol aztán a fiatalok minden szórakozásukat megtalálják. Ami azt illeti, ez nagyon jó lesz, mert igazán minden dicséretet megérdemelnek a fiatalok, hisz pártunk megalakulásának 40. évfordulójára nem kevesebb mint 420 egyéni vállaegyütt, s csak amikor már megszokták a mezei munkát, azután osztják be őket idősebbek közé. S'hogy mindezt miért csinálják fgy? Egyszerű a magyarázat. Egy felnőtt és nagy gyakorlattal rendelkező munkás sokkal többet képes elvégezni, mint az a fiatal, aki csak pár napja került ki az iskolából. S ha a munkában lemaradna, ez esetleg kedvét szeghetné és elriasztaná a szövetkezetből. Marcellháza 2900 hektáros szövetkezet. s 126 fiatal dolgozik benne, és most is napról napra növekszik a szá-i iLT F A méhészkei szövetkezetesek híresek arról, hogy mindig betartják a szavukat. így történt ez most is. Vállalták, hogy tojásbeadásukat május 1-re teljesítik, s nemcsak teljesítették, hanem 3 %-kaI még túl i* szárnyalták. Pártunk megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére pedig vállalták, hogy még idén teljesítik az 1962-es év tervét is. Az szövetkezetnek kiváló a baromfitenyészete. Példás az állatok gondozása és etetése, s így minden előfeltétele megvan annak, hogy teljesítik Is vállalásukat. Meg kell azonban itt említeni még a szövetkezeti tagok önzetlen magatartását is, akik azzal, hogy tojásfeleslegüket átadják a közellátásnak, nem kis részesei as elért szép eredményeknek. Példásan halad a feladatok teljesítése, s a szövetkezetesek már a jövőre is gondolnak. A tervezett 1500 csibe helyett 2500 darabot nevelnek, s olyan lelkiismeretesen gondozzák őket, hogy az elhullás alig tesz ki 1 %-ot. De nemcsak a baromfitenyésztésben ás a tojásbeadásban érnek el szép sikereket a méhészkeiek. Nem maradnak le a többi termelési feladat teljesítésében sem. A tavaszi mezei munkákat mind az agrotechnikai határidő pontos betartásával végezték el, s az a bő termés egyik legfőbb biztosítéka. Andreas Sándor (Kassa) Gondoskodnak az útánpótlásról Vizsgák előtt Még a teien megaiaKuit a szövetkezeti munkaiskola Subéik őrnagy egységében, az Uherské Hradiste-i kaszárnyában. Petrina tizedes vezette az iskolát, de az ő leszerelése után Őernusák őrvezető vette át az iskola irányítását, aki a polgári életben a poprádi járási nemzeti bizottság mezőgazdásza. Közelednek a vizsgák, mindenki szorgalmasan tanul, mert bizony nem akar senki sem szégyent vallani. A katonák komolyan veszik az iskolát, és ritkán fordul elő, hogy valaki hiányzik az előadásról. De ha mégis megtörténik, azok, akik elmaradtak, a következő előadásig megtanulják a hiányzó óra anyagát is. — örvendetes tény - mondja Cernusák elvtárs —, hogy a katonadiákok nemcsak a gyakorlatot kedvelik, hanem az elméleti óra anyaga is érdekli őket. Hetenként egyszer ellátogatnak a ★ ★ ★ Szocialista munkaverseny: SZEBB EREDMÉNYEK A porbokai és az úrföldi állami gazdaságok állatgondozói között már régebb idő óta szocialista munkaverseny folyik. Az eddig elért eredmények alapján a porbokaiak vezetnek a versenyben. Napi fejési átlaguk 10-11 liter között mozog, s szép eredményeket érnek el a vágómarha hizlalásában. Az állatgondozók mindnyájan dicséretet érdemelnek jó és odaadó munkájukért, mert annak, hogy lelkiismeretesen gondozzák állataikat, nem kis része van a tejhozam állandó növekedésében. Molnár István (Nádszeg) környező falvakba is, s a szövetkezet gazdaságában a helyszínen ismerkedtek meg a korszerű növénytermesztés Ss állattenyésztés fortélyaival. — Az iskola keretén belül sofőr:anfolyamon is részt vehetnek a kannák — mondja Cernuüák őrvezető —; sokan éltek is az alkalommal, s amilyen szorgalmasak voltak, megállják a helyüket majd a vizsgákon. Cernusák elvtárs bízik tanítványaiban. Igaz, jól is tanultak mindahátyan, s ha a vizsgák jól sikerülnek, i katonaságtól hazatérő fiatalok nagy tasznára lesznek az egyre több szakämbert követelő mezőgazdaságunk - tak. Nagy Árpád, közkatona A verebélyi magyar középiskola diákjait gyakran látni a határban. Tanulmányi gyakoriéira járnak. A szövetkezettől ugyanis nem kevesebb, mint 10 hektár földet kaptak megművelésére. Mindnyájan szívvel-lélekkel dolgoznak, mert azt akarják, hogy még szebb termésük legyen, mint a szövetkezetnek. A föld jó, jól meg is művelték, s csak az a baj, hogy a 10 hektár föld a határ két különböző részén terül el. Cukorrépát 0,5 hektárra vetettek, s már ki is egyelték, de maholnap kezdhetik a kukorica kapálását is.- A szükséges gépeket NyitrárÓl kaptuk - mondja Orosi elvtárs, az iskola igazgatója -, s azok kezelésére a helyi szövetkezet szakemberei tanították meg a tanulókat. A szövetkezet minden támogatást megad az iskolának. A fiatalok így megszeretik a földet, s ha elvégezték a kilencéves Iskolát, bizonyára nem okoz nekik gondot a pályaválasztás. Török Benedek (Nyitra) Äz asszonyok segítenek A balogfalvi szövetkezet csak alig pár éve alakult, s a vezetők még nem sok tapasztalattal rendelkeznek. De ennek ellenére is a szövetkezet jól működik, s a tavaszi munkálatok is szépen haladnak. A falu, amióta a szövetkezet megalakult, egyre épül, szépül, s az emberek mindig jókedvfiek. Fiatal is akad elég a szövetkezetben, sőt a kismamák is dolgozhatnak, mert a gyerekekről egész nap gondoskodik Balkóczky Erika, a falu fiatal és ügyes óvónője. Miháli Ilonka és a többi lány az asszonyok csoportjába került, s az asszonyokkal együtt őket is gyakran megdicsérte Cettner elvtárs, a szövetkezet elnöke. A csoport legjobb dolgozói, Szabó Bálintné, Kovács Józsefné. Bölcső Józsefné és a többiek is, örömmel fogadják maguk közé a fiatalokat, s irányítják, segítik őket a munkában. Bolcsó Zita (Fülek) Az adott szó kötelez A zselízi gépállomás dolgozói is tevékenyen kiveszik részüket szocialista hazánk é pítéséből, s hogy még jobb munkát végezzenek, két munkacsoport versenybe lépett a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. A két csoport vezetője: Tóth Zoltán és Szűcs Albin elvtársak. Mindketten jó munkások, de elvtársaik is olyan emberek, akik mindig állják szavukat. Varga Kálmán, F u r i n d a Ernő, Komáromi Gyula, Dubai Antal és a többiek is szívvel-lélekkel fogtak neki a nehéz munkának, mert az adott szó kötelez, ijp meg a tett vállalások sem valami köpynyűek s ha helyt akarnak állni, akkor bizony dolgozni kell. — Még idén szeretnénk elnyerni a büszke címet — mondja Tóth elvtárs —, s hogy minél biztosabban elérjük a kitűzött feladatokat, még magunk közt is vesenyezünk. A két versenyző csoport értékes vállalásokat tett. Hogy csak egy párat említsünk, többek között vállalták, hogy évi tervüket november végére 100 •/«-ra teljesítik. A helyi szövetkezetben 200-200 brigádórát, a traktorállomás környékének rendezésében pedig 50 — 50 brigádórát dolgoznak le. Ezenkívül vállalták még, hogy év végére 15 000 koronás anyagmegtakarítást érnek el, valamint csoportonként egy-egy űjitási javaslatot nyújtanak be. A munkabrigádok tagjai szorgalmasan dolgoznak; igyekeznek, mert jól tudják, hogy ha még több örömet, még boldogabb életet akarnak, nem elégedhetnek meg az eddigi eredményekkel. Veress Vilmos (Agónyír) Elsőrendű feladat a szaktudás gyarapítása Mezőgazdaságunkban egyre több szakemberre van szükség, hogy megbirkózzunk azokkal • feladatokkal, amelyek a harmadik ötéves tervből hárulnak szövetkezeteinkre, állami gazdaságainkra. Felkerestük Muzslai elvtársat, a CSISZ galántai járási elnökét, hogy néhány kérdéssel a szaktudás növelése felől érdeklődjünk. — Hogyan gondoskodik a CSISZ járási vezetősége a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai ismereteinek bővítéséről? — Eddig megelégedtünk azzal, hogy a CSISZ-alapszervezet tagjai a szövetkezeti, illetve az üzemi munkaiskolát látogatták. A járási Elnökség, egy-két ülés kivételével, nem foglalkozott a felvetett kérdéssel. — Hány fiatal látogatta az említett iskolát? — Jelenleg még nincs róla pontos kimutatás. A napokban érkeznek be falusi csoportjainktól az erről szóló jelentések, de őszintén meg kell mondanom, hogy ezekből is nehéz kiigazodni. — A szövetkezetek egyre több gépet, traktort kapnak, s ezekhez megfelelő szakember is kell. Mit tesz e téren a CSISZ járási szervezete? — Itt már van mivel dicsekednünk. Ugyanis gépállomásunk fiataljai segítségével eddig 150 traktorost, kombájnost képeztünk ki. — Az Ifjúság szakmai nevelését hogyan oldják meg a nyár folyamán? — Minden szövetkezetben, minden állami gazdaságban legalább egy ifjúsági csoportot létesítünk, ahol megfelelő szakemberek felügyelete mellett sokat tanulhatnak a fiatalok. — És télen? — A járási vezetőség sokkal komolyabban foglalkozik majd a szakmai tudás bővítésével. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szövetkezeti munkaiskolát a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok legalább 80 százaléka látogassa. Természetesen. több szakelőadást és szemináriumot is kell szerveznünk, mint az elmúlt évben. -n-Sir.tacL ftiíDMUÍ/Ff 3 1961. május 28.
