Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-21 / 41. szám
Egy évvel azután, hogy a már tizenhat éve kettéosztott Korea déli részéből a nép haragja elűzte az amerikabarát Li Szin Mannt, az elmúlt hónapok során ismét fellángolt a délkoreai nép ellenállása John Mjon Csang ellen, hogy kikényszerítse a személycserét a kormány élén, mert egyre jobban kísért az elűzött diktátor árnyéka. A jelenlegi diktátor ugyanis a szabadságjogok további eltiprásával, tarthatatlan gazdaságpolitikájával és egyre reakciósabb külpolitikájával elődje nyomdokait követi. Dél-Korea az amerikai imperializmus távol-keleti bástyája. Már Li Szin Mann távozása alapjában megrendítette a washingtoni kormány helyzetét, s az Atlanti-óceán túlsó oldalán ezúttal ismét a régi receptet vették elő: katonai puccsot készítettek elő az országban, s a háttérből irányítva az eseményeket, a hadsereg belső ügyének próbálják feltüntetni a felkelést. Közismert tény, hogy Szón Jón Csang, az ún. forradalmi katonai tanács vezére amerikai kiképzésben részesült. Hírügynökségek jelentései egyaránt rendkívül bonyolultnak jellemzik a dél-koreai helyzetet. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a közvélemény nem támogatja a felkelést, mert nem látja sorsának jobbrafordulását. Mindettől függetlenül a dél-koreai katonai puccs élesen rávilágít az amerikai dollárral pénzelt bábkormány tarthatatlan politikájára. Itt az alkalom, hogy Dél-Korea népe végső csapást mérjen az amerikai imperializmus erőire és hazai szekértolóira, s előbbre vigye az ország békés egyesítésének ügyét, amiért már évek óta hiába harcol. Amíg a washingtoni kormányt egyre jobban aggasztják a dél-koreai fejlemények, Kennedy elnök hivatalba lépése óta először hagyta el az országot, hogy személyes tárgyalásokat folytasson külföldi politikai tényezőkkel. Első útja az USA északi szomszédjához, Kanadába vezetett. A nyugati sajtó igyekszik ezt a látogatást úgy feltüntetni, mint valami udvarias, baráti összejövetelt, de ha megvizsgáljuk a két ország politikai és gazdasági helyzetét, jóval többet kell látnunk a Fehér Ház gazdája és Diefenbaker kanadai miniszterelnök négyszemközti megbeszélései mögött. Az USA reakciós köreit egyre jobban nyugtalanítja az ottawai kormány és a Kínai Népköztársaság kormánya között nemrég megkötött kereskedelmi egyezmény, továbbá a kanadai kormány józanabb külpolitikája. Többek között Kanada a népi Kína ENSZ- tagságát is szorgalmazza. Ugyanakkor Kanada joggal neheztel déli szomszédjára, amiatt, hogy erős gazdasági és politikai nyomást gyakorol rá. Kennedy és Diefenbaker találkozása tehát távolról sem mondható jelentéktelen összejövetelnek, hanem a két ország között fennálló gazdasági és politikai nézeteltérések kínos tisztázási kísérletének. Kennedy elnök ottawai látogatása után átjön az európai kontinensre is, ahol először Párizsban keresi fel de Gaulle tábornokot. A nyugati szövetségesek közül még a francia elnök van hátra, akivel nem találkozott Kennedy az elnöki bársonyszék elfoglalása óta. Ismeretes, hogy Adenauer kancellár és Macmillan miniszterelnök már találkozott az amerikai kormány irányítójával. A de Gaulle - Kennedy találkozó több szempontból is figyelemre méltó. Először is azzal kapcsolatban, hogy az elnök európai útjának terve alkalmából hivatalos amerikai körökben hírek terjedtek el arról, hogy esetleg létrejöhet egy Hruscsov —Kennedy találkozó valamelyik európai semleges államban, valószínűleg Bécsben. A washingtoni kormánynak pedig hagyományos szokása, hogy mielőtt a legmagasabb szinten ül tárgyalóasztalhoz a Szovjetunió képviselőjével, kikéri nyugat-európai szövetségeseinek véleményét: jóllehet elég kényelmetlen Kennedy számára, hogy Adenauer, de Gaulle, illetve Macmillan beleegyezése nélkül nem tehet lényeges lépést. Ezzel kapcsolatban említjük meg az egyik jobboldali svájci lap szellemes megállapítását, amely Kennedyt sakkmesterhez hasonlítja,« aki szimultánt játszik, de a legnagyobb figyelmet arra a táblára szenteli, amelyen Hruscsov miniszterelnök játszik. 2 ftiémff Gromlko javaslatai a genfi értekezleten LAOSZ NÉPI I önmaga döntsön sorsáról Genfből jelentik (ŐTK): A Genfi-tó partján levő Nemzetek Palotájában megkezdődött a tizennégyhatalmi értekezlet, ame- f lyet Kambodzsa javaslatára hívtak össze. Hírügynökségek je- ^ lentései szerint Anglia és a Szovjetunió külügyminiszterei elő- é zetes megbeszéléseket folytattak a laoszi probléma megoldására j vonatkozólag. $ Köszöntjiik Kubát! Az értekezlet megnyitása után Sihanuk herceg, Kambodzsa államfője rövid beszédet intézett az értekezlet résztvevőihez. Felszólalásában elítélte az amerikai imperializmus beavatkozását Laosz belügyeibe, majd annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a laoszi problémát csakis békés úton, tárgyalásokkal lehet megoldani. Ezután Gromiko külügyminiszter, a Szovjetunió küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy bár nyugati körökben a szocialista országok sikerének tarják az értekezlet összehívását, lényegében ez a józan ész győzelme az esztelenség felett. A szovjet küldött után Rusk amerikai külügyminiszter kért szót. Beszédében megismételte azokat az ürügyeket, amelyekkel az amerikai küldöttség kezdettől gátolta a tárgyalásokat. Az értekezlet céljairól Rusk kijelentette, hogy ez Laosz semlegessége, a nemzetközi ellenőrzés és gazdasági segítség legyen, természetesen amerikai megfogalmazásban. Rusk külügyminiszter szerint a laoszi Hazafias Front alakulatainak létezése és a nemzeti felszabadító mozgalom tevékenysége összeegyezhetetlen a semlegességgel. GAGARIN levele GLEZOSZHOZ Az Avji című haladó görög lap közölte Gagarinnak Manolistz Glezoszhoz intézett levelét, amelyben köszönetét mond a világűr utazása alkalmából kifejezett jókívánataiért. Az első világűrutas szívélyes üdvözletét küldi Manolisz Glezosznak és barátainak, akik törhetetlenül harcolnak a görög nép szabadágáért. Gagarin azt kívánja nekik, hogy hazájuk népe mielőbb felszabaduljon. Üzenete befejezőrészében kifejezi.azt a reményét, hogy személyesen találkozhat majd velük. • Az USA szenátusa majdnem 900 millió dollárt hagyott jóvá a rakétagyártásra. A Kennedy-kormány különösen a Polaris-rakétákkal felszerelt tengeralattjárók építési programjának meggyorsítását szorgalmazza. (CTK) • BULGÁRIA mezőgazdasági helyzete ma( sokkal kedvezőbb mint az elmúlt évek során. A párt Központi Bizottsága legutóbbi határozata értelmében további mezőgazdasági üzemeket, gép- és traktorállomásokat, valamint kisebb területtel rendelkező állami birtokot egyesítenek nagyobb mezőgazdasági üzemmé, hogy azáltal a nagyüzemi technológia bevezetése folytán még nagyobb eredményeket érhessenek el. (eh) • NYUGAT-NÉMETORSZÁG megkezdte adósság törlesztését az USA- val szemben, amely több mint 500 millió dollárt tesz ki. A két ország közötti szerződéses megállapodás előtti törlesztéssel a bonni kormány bizonyos mértékben segíteni próbál az amerikai dollár válságos helyzetén. (ke) A Laoszról tárgyaló genfi értekezlet eddigi legnagyobb jelentőségű eseménye a Gromiko szovjet külügyminiszter által előterjesztett javaslat. Az első pont a Laosz függetlenségéről szóló javaslat-tervezet, a második pedig az idegen haderőknek és a katonai tanácsadóknak Laoszból történő kivonására valamint a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság tevékenységére vonatkozó egyezmény javaslatát tartalmazza. A hónapok óta vajúdó laoszi kérdésben változás állt be. A K ong Le kapitány vezette laoszi hazafias erők az utóbbi hetek során feltartóztathatatlanul vonultak előre, s visszafoglalták az amerikabarát Nosavan-klikk lázadó csapatai által elfoglalt területeket. A hazafias erők sorozatos győzelmei kedvező alapot teremtettek a különböző ázsiai és afrikai semleges államok követelésére, amely szerint csakis a fegyverszünet megkötésével lehet tárgyalóasztalhoz ülni a laoszi kérdésben. Egy Na Mou nevű laoszi falucskában a törvényes laoszi kormány, a Neo Lao Hakszat Párt és a reakciós Boun Oum-csoport képviselői a fegyverszünet tényleges beállta után hivatalosan aláírták a tűzszünet! megállapodást. Ez a tény jelt adott a Géniben összegyűlt 14 hatalmi értekezlet képviselőinek, hogy megkezdjék a tárgyalást. Ezúttal azonban — mint már oly sokszor — az amerikai küldöttség újabb akadályokat gördített a tárgyalások útjában. Több napon keresztül nem hivatalos tárgyalások folytak az angol, szovjet, kínai és más államok küldöttségeinek vezetői között, amíg S i h a n u k herceg, Kambodzsa államfőjének elnökletével a Genfi-tó partján levő Nemzetek Palotájában megkezdődhetett a laoszi ügy rendezésére hivatott értekezlet. Kétségtelen, hogy az értekezlet összehívása a laoszi hazafias erők, s nem kevésbé a világ haladó erőinek újabb győzelmét jelenti. Az amerikai imperializmus által irányított nyugati politika, amely dullesi megfogalmazásban a feszültség állandó bénító állapotában akarja tartani a világot, további vereséget szenvedett. Kennedy, az USA elnöke, aki az elnökválasztási hadjárat során rugalmasabb és józanabb külpolitikai irányt helyezett kilátásba, egy csöppet sem tért le a levitézlett Eisenhower —Dullesféle útvonalról. A washingtoni kormány urai azt remélték, hogy a délkelet-ázsiai Laoszban a dollárral támogatott Nosavanéknak sikerül a világimperializmus állandó összeomlását meglassítani. Az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy ez a politika csődöt mondott. Bármi legyen is a genfi tizennégyhatalmi értekezlet eredménye, már önmagában az a tény, hogy a haladó erők tárgyalóasztalhoz kényszerítették a reakciós laoszi erők képviselőit, s egyelőre nem folyik vér Laoszban, a béke és a nemzetek szabadságvágyának újabb győzelmét jelenti. Fidél Castro, Kuba miniszterelnöke. A kubai hadsereg bátor katonái Kubaiak Az égbolt léptei alatt mindig vadabbul döng és mindig hatalmasabbakat kiált a föld. Csak a villámok érhálózala, a sugarakban felszökő vakító égi vér világít s a szél kidőli faóriásai suhannak, zuhannak a tájra. A tájra, hol félelmek gyökereztek, ahol korbácsok lombosodtak a víz emlékezete óta a szigetre, amely a tenger föltartott tenyere az utakra, amelyek véres csíkok esztendők ütlegeitöl, a harapott partokra és a cápakikötőkre, az édes nádra, a haragra, a kézre és a bátorságra, az ágyútörzsű fákra, a szuronylevelű fákra, a galamboknak-fészek ligetekre, az elnyomásnak-rejtek városokra, mindenre, ami anyánk, mindenre ami ellenségünk. S az égbolt léptei alatt mindig vadabbul döng és mindig hatalmasabbakat kiált a föld. SIMÁI MIHÁLY 1961. május 21. J n a/u Amikor több mint m félévezreddel ez-1| előtt, 1492. október || 27-én Kolombusz M Kristóf Kuba part- M jához ért, Így ki- || áltott föl: 1 — Ez a legszebb P ország, amelyet & emberi szem vala- Á ha látott. A felfedező akkor még nem tud- ;!i ta, hogy csupán fí egy szigetről van ff szó, amelynek területe alig haladja meg a 100 000 négyzetkilométert. Kuba szigetét festői környezetű öblök szegélyezik az Atiantióceán végtelenségében. Területének legnagyobb része gazdagon termő síkság, igen kedvező a forró égövi növények számára. Csupán a sziget délkeleti részét borítja sűrű erdőség, amely nemegyszer volt a szabadságért és függetlenségért harcoló kubai hazafiak menedékhelye. A szigeten körülbelül 6-7 millió ember él, főleg spanyol származásúak és négerek. A hivatalos nyelv a spanyol. Havan> nában, a sziget fővárosában, körülbelül egymillió ember él. , Május 20-án a forradalmi Kubai Köztársaság államünnepére emlé, kezünk, s ebből az alkalomból olvasóinknak elmondunk egyet-mást i e kis nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjének kilátásairól. A szigetet először spanyol gyarmatosítók foglalták el, akik majd, nem teljesen kiirtották a bennszülött indián törzseket. Elfoglalták i a földterületet, nagybirtokokat létesítettek- és az akkori szokások i szerint rabszolgákat hoztak be más európai államokból, leginkább Spanyolországból. • Az észak-amerikai imperializmus azonban nem Jő szemmel nézte a szomszédságban levő spanyol uralmat, s a XIX. század fordulő- i ján az erősebbnek bizonyult amerikaiak foglalták el a szigetet. Először különböző helytartókkal biztosították uralmukat, majd a harmincas években Batista diktátor államcsíny révén került az uralomra, aki semmibe vette a kubai nÁp érdekeit, s a szigetet gazdaságilag és politikailag egyaránt teljesen kiszolgáltatta az Amerikai Egyesült Államoknak. • • • Batista rémuralma — a világban bekövetkezett hatalmas forradalmi változások következtében különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására — egyre nagyobb ellenszenvet váltott ki a kubai nép körében. Az amerikai gyarmattartók azonban mindent megtettek, hogy a szigeten elfojtsák a forradalmi megmozdulást. De 1958 őszén megtört ez az ellenállás. A déli tartományban levő Los Organos erdeiben partizáncsoportok szervezkedtek. Sztrájkokat, gyűléseket szerveztek. Vezetőjük az alig harmincéves, erős termetű, harcias partizán volt, akinek nevét ma már az egész világ ismeri: Fídél Castronak hívják. A véreskezű Batista kegyetlen megtorlásai kudarcba fulladtak, s a 17 tagú partizáncsoportból egy győztes kubai hadsereg fejlődött, amely 1959. január 1-én elfoglalta Havanát, és kikiáltotta a Kubai Köztársaságot. • • • Két és fél év telt el a kubai forradalom győzelme óta, de ez a ’ rövid időszak a nép életében sokkal többet jelent, mint az elmúlt fél évezred. A forradalmi kubai kormány első intézkedései közé tartozott, hogy végrehajtsa a földreformot. Több mint 200 000 volt rabszolga jutott földhöz. Ma már az országban a jól működő szövetkezetek ezrei eddig soha nem látott jólétet biztosítanak a gazdag kubai föld egykori rabjainak. Fidél Castro forradalmi kormánya államosította a külföldi, főleg az amerikai ipari és pénzügyi érdekeltségeket. A gyárak és üzemek a kubai nép kezébe kerültek. Kubában megindult az írástudatlanság végleges felszámolása, öregek, fiatalok egyaránt nagy odaadással sajátítják el az írás és olvasás tudományát. A jövő még szebb távlatokat tér föl a kubai nép előtt. A győztes i kubai forradalom ellenségei fogcsikorgatva veszik tudomásul az i egykori rabszolganép rohamos gazdasági, politikai és kulturális fej- i lödését és mindent megtesznek, hogy ezt megakadályozzák. t S ha megpróbál- 4 ják felemelni ke- # züket ellene (amint I azt a néhány hét- # tel ezelőtt történt f Kuba-ellenes impe- f rialista támadás bi- i zonyitja), Kuba népe egy emberként száll harcba, hogy visszaverje a támadást. Kubában a szocializmus felépítésének nagy lehetőségei tárulnak föl. A győzelem sikere elvitathatatlan. Termőtalajban bontakoznak ki az e'mberiség legszebb álmai valósággá, mert a kubai nép, amely oly sokat szenvedett, szilárdan tartja kezében a szabadság és függetlenség zászlaját. Nincs az az erő, amely ezt a zászlót kitéphetné kezéből, mert a világ haladó népei, s legfőképpen a szocialista tábor megad minden támogatást, hogy a kubai nép szabad maradhasson. (tg) Bonnban tovább aggódnak Eichmann sorsa miatt A jeruzsálemi Eichmann-per eddigi lefolyása azt bizonyítja, hogyha nä< ömeggyilkos bűneinek enyhítésére a bonni kormány minden erőfeszítéi ükövet. Különösen dr. Servatius. Eichmann nvuaat-németorszáai védi ügyvedje próbálkozik a hatmillió ember életéért felelős gyilkost megvédeni. Adenauer: Mondd csak kedves Servatius az izraeli bíróságnak, hogy semmi kétségük ne legyen. Mi a háborús bűnöseinket „felakasztjuk“ magunk ...
