Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-17 / 40. szám
Milliárdos befektetések teremjen a i Harmadik ötéves tervünkben 1200 000 hektár földet öntözhetünk vízzel és hígtrágyával, s a folyók nagy r&ze már nem öntheti el a mezőke , mert szabályozzák vagy párhuzamos csatornákat építenek melléjük a fölösleges víz levezetésére. Államunk csupán Kelet-Szlovákiában közel egymilliárd koronát fórdít az ötéves tervben ebben a kerületben a talaj vízháztartásának javítására. Ebből 450 millió korona jut a kisebb meliorációs munkákra, amelynek következtében 17 000 hektáron végzik el a talajvíz lecsapolását, 20 0Ó0 hektáron öntözőberendezéseket létesítenek és 150 km hosszúságban végzik a patakok és folyók kisebbmérvfl szabályozásét. A központilag irányított folyó zabályozás, szivattyútelepek, duzzasztógátak építése, vagyis, amit a njgy meliorációs munkákhoz számítanak, 500 millió korona beruházást tesz ki Kelet-Szlovákiában az ötéves tervben. Az idén 79 700 000 koronát fordítunk meliorációra, s 3588 hektár föld szabadul meg a fölösleges víztől, 1047 hektáron pedig öntözést végeznek, 1800 hektárra hígított trágyaleves Öntözőberendezést létesítenek és 22 km hosszú patakot, illetve folyót szabályozlak ebben a kerületbe)?Hatalmas vízrendészeti munkák Kelet-Szlovákiában Rengeteg vizével szelíden hömpölyög frissenvájt medrében a televényes rónán az ismeretlen folyó. Csillogó tükrében meredek partja nézegeti magát napestig, pedig nem sokat láthat, mert egy árva fűszál sincs rajta; ciyan, mint a borotvált arc. Itt folyik méltóságteljesen a sebes Latorca és a kanyargó Bodrog tőszomszédságában egészen a Tiszáig. A térképen hiába keresnénk, nincs még rárajzolva, de a valóságban már rengeteg kis csatorna csápjával beszövi a szomjas mezőt és felveszi a lápos rétek, mocsarak, tocsogók vizét. Ez a főcsatorna olyan széles, hogy a legnagyobb árvizek levezetésére is képes, szárazságkor pedig bőséges "izével ellátja a szomjazó mezőt. Amint az ismeretlen folyót, a főcsatornát nézegetem, s gyönyörködöm kristálytiszta vizében, azok az idők jutnak az eszembe, amikor a szabályozatlan folyók áradása pillanatok alatt tönkretette azt a termést, amelyért az ember egész éven küzdött látástól vakulásig s az űri világ termésbiztosítással „segítette" a parasztságot. Ha az áradat nem tett kárt, a biztosítóintézet nyelte el a verejtékes munka gyümölcsét, ha pedig az áradás következett, akkor még vetőmagra sem telt abból, amit a biztosítóintézet fizetett a károsultaknak. Ma a biztosítás egészen más alá-' pokon nyugszik, de mégsem ez menti meg mezőgazdaságunkat a természet káros erői ellen. A főcsatorna számtalan kis csatornának adja vizét szükséglet szerint és ezek mintha egymással versenyeznének, úgy adják tovább a meglangyosult vizet a bőséges tápláléanyagokkal ellátott növényeknek. A Szomotori Öntözőkísérleti Állomás egyes kísérleti parcelláiról egy termést már betakarítottak. A kiskanális partjairól is begyűjtötték az illatos szénát. Milyen érdekes, hogy a főcsatorna partja még kopár, mert ember nem avatkozott még a természet gyepesítő munkájába; itt pedig, ahol erős kézzel termésre kényszerítette a földet, a sűrű pázsit még 2 — 3 kaszálást ígér az idén. Már másodszor megkapálták a cukorrépát, s valószínű, hogy túlszárnyalják vele Lopatníkékat.-Mi nem tartozhatunk a versenyzők közé — mosolygott Peter Milan mérnök a kutatóállomás vezetője —, nekünk az a célunk, hogy tapasztalatokat szerezzünk az öntözővíz hatásáról minden kultúrnövény termesztésénél, figyelembe véve az eddigi módszerek alkalmazását.- Nézetük szerint nem lesz szükség újabb módszerek keresésére vagy az eddigiek módosítására, valamint különleges szakemberek nevelésére?- Az eredmények azt mutatják, hogy a megváltoztatott helyi viszonyoknak megfelelő agrotechnikát kell alkalmaznunk, amit másoktól nem sajátíthatunk el, hanem magunknak kell megalkotnunk. Ugyebár, tokajit is csak Tokaj-hegyalja terem, az itteni bortermelőket hiába vinné! más vidékre, hogy ott termeljenek ilyen bort. Szerintem az új szakemberek nevelése éppen olyan fontos mezőgazdaságunknak, mint ezek az öntö-Kibővítik öntözőgazdálkodásukat Annak ellenére, hogy az 1960-as esztendő csapadékban elég gazdag volt, a nyárasdi szövetkezet tagjai mégis jő hasznát vették az öntözőberendezéseknek. Tudjuk ugyanis, hogy a természetes csapadék az egész tenyészidő alatt nem oszlik meg egyenletesen. Tavaly a tenyészidő kezdetén kellett öntözni, a legtöbb nedvességre pedig májusban volt szükség. Az ezután kővetkező hónapokban már elég és kiadós eső hullott, s így az öntözés feleslegessé vált. A nyárasdi szövetkezeti tagoknak volt tehát alkalmuk kipróbálni a Budapesti Talajjavítási Üzem által 1959- ben 27,5 hektáron létesített öntözőberendezést. Cj vetésforgó-rendszert dolgoztak ki az öntözött területre, de tekintettel arra, hogy a szövetkezet az új vetésforgóra még nem tért át, így átmenetileg e táblákon borsót vetettek. Az öntözött terület 1 hektárán 24 mázsa borsótermést értek el, míg a szomszédos nem öntözött táblán csupán 18 mázsa volt a hektárhozam. Az öntözött területen elért jobb eredmény a szövetkezet pénztárát hektáronként 3000 korona tiszta nyereséggel gazdagította. A borsótermés betakarítása után a tagság ugyanezen a területen hektáronként még 340 mázsa silókukoricát termelt. Ezek, az öntözőgazdálkodás bevezetésének első évében elért, kiváló eredmények arra késztették a nyárasdi szövetkezet tagjait, hogy mérlegeljék az öntözőberendezés további kibővítésének lehetőségeit. Varga elvtárs, az EFSZ könyvelője kijelentette: — Azonnal megkezdenénk a további építkezést, ha meglenne a szükséges nagy nyomást kibíró vasbeton csővezeték lerakásához szükséges berendezés. A Budapesti Talajjavítási Üzem, mely az említett területen az öntözőberendezést ilyen módszerrel építette, rhinden jelszerelését és berendezését hazaszállította. Az öntözőberendezés ilyen építése a legolcsóbb és az öntözött területeken elért terméseredmények zálogát nyújtják annak, hogy még a legköltségesebb, legnagyobb beruházás is rövid időn belül megtérül. A beruházási terv kidolgozása folyamán a további öntözőberendezés megtervezésekor hozzájárultunk ahhoz, hogy a nálunk gyártott azbeszt-cement csőanyagot használjuk. A nyárasdi szövetkezet tagjait nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy az öntözőberendezés további kibővítéséhez a helyszínen elkészíthető, s a kiásott árokba közvetlenül bebetonozott csővezetéket használjanak, mivel így a vízvezető csövek építése könnyen megvalósítható és nem kell várni a kohóüzemek hiánycikket jelentő csőanyag-szállítmányaira. így a nyárasdi szövetkezetben tovább fejleszthetik öntözőgazdálkodásukat. A jelenlegi építkezést a calovói Talajjavítási Társulás végzi. Az 1959-ben létesített öntözőberendezés építési költsége, annak ellenére, hogy külföldi cég végezte, hektáronként 9150 koronát tett ki. A calovói Talajjavítási Társulás által jelenleg végzett építkezés költsége előreláthatólag 5000 — 6000 koronát tesz majd ki hektáronként. A felsoroltakból kitűnik, hogy a helyszínen elkészített vasbeton-csövek használata az öntözőberendezések létesítésénél igen kifizetődő, mivel az egy hektárra tervezett 12—14 ezer koronás építkezési költséggel szemben lényegesen olcsóbb és ugyanabból a pénzösszegből kétszerié nagyobb földterületen rendszeresíthető öntözőgazdálkodás. A nyárasdi szövetkezetben az öntözés terén szerzett tapasztalatokat szövetkezeteink és állami gazdaságaink másutt is felhasználhatnák, hogy meggyorsítsuk az öntözőberendezések építését és az öntözőgazdálkodás bevezetését. Fontos ez ezért is, mert e is egyik módja és célravezető lehetősége a hektárhozamok emelésének. Nagy mértékben elősegíti harmadik ötéves tervünk mezőgazdasági feladatainak négy év alatti sikeres teljesítését. STEFAN K.MEtKO, az SZNT mezőgazdasági ügyosztályának dolgozója zőberendezések, folyószabályozás műtrágyagyártás, komposztkészítés és egyebek, amire kormányunk oly sokat áldozott. Nálunk már az idén alakult egy kollektíva, amelynek feladata csak a szakszerű öntözésre terjedki, 18 tagja lesz, ebből 3 szerelő, s a többi az öntözést irányítja. Érdekes képet fest a tájra a sok kísérleti parcella. Különböző talajt, éghajlatot, agrotechnikát és mesterfogást igénylő növények nőnek dúsan egymás mellett, mintha az új technológia már ledöntötte volna maga előtt a termesztési körzetek határait. Az okos ember uralja a természetet, de azt is számításba veszi, hogy menynyibe kerül. Ezért szakosítják a termelést. Az egyik növény kisebb termelési költsége felülmúlja a másikat, s az utána következő növénynek is jó feltételeket teremt a magas hozamokhoz, s a másik ennek az ellenkezője. Ezért szorul egyes növények termesztése csupán kísérletezésre még ezen a vidéken is. — Mi nemcsak a pozitív eredményeket értékeljük — fűzi a szét Juhász Lajos mérnök a termelési osztály járási vezetője, — hanem a negatívokat is. Csak ezek figyelembevételével dolgozhatunk ki olyan agrotechnikát, amelynek segítségével évről évre fokozódnak a hozamok és növekedik a talajerő is. Sajnos, sokszor, erre nem tekintenek a meliorációt végző dolgozók, akik egy-egy rossz munkával olyan károkat tehetnek, amit alig lehet helyrehozni. Az utóbbi időben emiatt közösen vitatjuk meg a feladatokat a melioráció terén, s javul a munka, csak az eddigi hibák kiküszöbölése vontatott. — Az ilyen viták nyomán kezdtünk mi , is a munkánkra gazdaszemmel nézni — jegyezte meg Morva László mérnök, aki a Latorca balpartjának, a Bodrog mindkét partjának- szabályozását vezeti. Ö készítette el a Bodrogszerdahely melletti szivattyútelepet és a hozzá tartozó öntözőműveket. — Gondot okozott nekem az itteni munka, komoly feladatot bíztak rám — vakarta meg a fejét Quitt mérnök, aki a vízművek; csatornák, szivattyúk stb. ellenőrzését végzi abbéi a szempontbél, hogy megfelelnek-e a kitűzött célnak, s a megadott terv szerint készültek-e el, s intézkedik a hibák elhárítása ügyében. — Itt mezőgazdásznak, ügyvédnek, diplomatának is kell lennem, nemcsak építészmérnöknek, s ki tudja még minek nem, hogy megfeleljek. Az egész Kelet-Szlovákiában mindenütt folynak a meliorációs munkák szorgalmasan, mert a dolgozók tudják, hogy ennek segítségével könynyebben teljesíthetjük ötéves tervünket négy év alatt, valamint igen nagy szerepe van 1970-ig az ipar színvonalára való felemelkedésben. Ehhez szükséges, hogy mindenki saját ügyének tekintse a mezőgazda-A főcsatornának, az ismeretlen folytnak egyik része Kisg&és határiban Ságot, mert az nemcsak kenyérproblémák megoldáséra hivatott, líanem bél- és külpolitikánkban is óriási jelentőséggel bír. fényekkel kell bizonyítanunk, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság már nem rabja a természetnek, hanem uralkodik felette. Amint látjuk, hogy az építészek s más szakemberek fontosnak tartják a mezőgazdasági szakma elsajátítását, nekünk mezőgazdasági dolgozóknak fokozottabb mértékben kell igyekeznünk a tanulásban, tapasztalatszerzésben, munkában, hogy nagy termések révén mielőbb visszatérjen az a befektetés, amit pártunk a mezőgazdaságra áldozott. Csurilla József Szorgalmas leányok A Zsejizi Állami Gazdaság karóiméi részlegén május 4-re befejezték a cukorrépa egyelését, ami a besenyői és a lelédi lányok derekas, kitartó munkájának köszönhető. Igyekezetükért dicséretet érdemelnek HORVÄTH Erzsébet, JUHÁSZ Mária, KOLLÄH Gizella, TIMORANSZKY Mária és VARGA Erzsébet a besenyői csoportból, a lelédiek közül pedig IZRAEL Ilona, ANTAL Erzsébet és SZLIVA Erzsébet. Az egyelés befejezése után a leányok hozzáfogtak a répa első kapálásához. Teljes ütemben halad a cukorrépa és a kukorica sarabolása. A traktorosok közül különösen ANGYELIK Jánost illeti elismerés, aki RS —09-es traktorával egyszerre végzi a sarabolást és a műtrágyázást. Napi teljesítménye 8 — 9 hektár. VERESS VILMOS (Agónyír) IiJHjjl z Ipoly hasonló a Tiszához. Látszólag békésen F *|| hömpölyög százkanyarú medrében. Első látásifii ll ra azt hinné az ember, hogy talán a föld leg,.j|Lszelídebb folyója. Persze, - nagyot csalódik. iHllHii £yente hétszer hirtelen megduzzadva tengerré változtatja a völgyet, elárasztva a réteket, termőföldeket. Jómagam is az Ipoly völgyéből való vagyok. Ha arra járok, mindig megvitatjuk közös problémáinkat. — Ismét savanyú lesz a széna, kevés a tej, az Ipoly tönkretette a réteket — hangzik sokszor a keserű kifakadás. Nemrég Cseri Gáborral a kővári szövetkezet elnökével szapultuk az Ipoly szélsőségeit.- Szövetkezetünk a tejtermelésben élenjár. De kétszer annyi tejet termelhetnénk, ha a rétekről jobb minőségű szénát takarítanánk be — mondotta sopánkodva. - Sok rétünk van, de kevés hasznot hoz. Még műtrágyát sem szórhatunk a rétekre, mert kiáztatja a víz a mésztartalommal együtt. Ez a probléma foglalkoztatja az embereket Bélyen, Szakállason, Ipolyvisken, Ipolyságon, Hídvégen, Ipolykeszin, Nagycsalomiján, Szlovákgyarmaton, végig az Ipoly völgyén. Az áradás általában 2 — 3 hétig tart. A legtöbb esztendőben már ősszel elhagyja a medrét, és csak késő tavasszal húzódik vissza. Tehát óriási kárt tesz, mert a földből kilúgozza a tápanyagot. Utána csak savanyú széna terem. De még sokkal veszélyesebb a kora nyári kiöntés. Amikor a felső folyásánál sebes eső esik, a legtöbb évben épp a fűkaszálás előtt lép ki medréből. A füvet annyira beiszapolja, hogy takarmányozási célokra nem is használhatják. Az Ipoly völgyében évente 17 360 hektár kerül víz alá. Ebből a csehszlovák területen 11300 hektár. Ha figyelembe vesszük, hogy az Ipoly egy évben kétszer sújtja a völgyet, a kárt közel 20 millió koronára becsülhetjük. Az Ipoly évszázadokon keresztül tette tönkre a partjain lakó földművesek munkájának gyümölcsét. Szeszélyei miatt sokszor kellett szénát vásárolni a dombosabb helyeken fekvő falvakban. A parasztok évszázadokon keresztül álmodtak arról, hogy egyszer rendre kellene utasítani az Ipolyt. Reményteljesen hallgatták a tervezgetéseket, beszélgetéseket az Ipoly szabályozásáról, de az ígéret csak papíron maradt. Az Ipoly továbbra is milliókot rabolt el a völgyben lakó parasztoktól. A felszabadulás után pártunk és kormányunk többször foglalkozott a földművesek megsegítésével. Hatalmas munkák kezdődtek a Latorca partjain, országos mozgalom indult a talajjavításra. Pár hónappal ezelőtt Megzabolázzáli az Ipolyt végre az ipolymentiek is meghallották az örömteli hírt: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság küldöttei Budapesten, majd Prágában elhatározták az Ipoly szabályozását. A tárgyalások tovább folynak. Az illetékes szervek vitatják a részletterveket, lehetőségeket. A napokban felkerestük a Szlovák Nemzeti Tanács tervbizottságát is, hogy érdeklődjünk az Ipoly szabályozásáról. Több kérdést intéztünk Nemoga mérnök elvtárshoz, a tervbizottság dolgozójához. — Mikor kezdődnek meg a nagyobb méretű munkák az Ipoly mentén? — A Szabad Földműves olvasótábora részére annyit mondhatok, hogy a terveken még mindig dolgozunk, nem tudjuk pontosan hrogy a döntő munkákat mikor kezdjük meg. De a helyi jellegű előmunkálatok már az idén megindulnak. Lehet, hogy a végleges szabályozási tervek hamarosan elkészülnek, természetesen ez a közös megegyezéstől függ. Szlovákgyarmat és Kővár között a mostani tervek szerint 1963-ban indul meg majd a munka.- A szabályozási munkák lehetővé teszik a földek öntözését is?- Az előzetes tervek szerint az Ipolyt nemcsak szabályozzuk, hanem megteremtjük az öntözéses gazdálkodás előfeltételeit is. Múlyad község környékén egy 72 millió m3 vizet befogadó hatalmas víztárolót építünk. Á tó, természetesen, öntözésre is szolgál majd és esetleg üdülőközpont is létesíthető partjain. Az Ipoly szabályozása még csak a következő években valósul meg. Nemoga elvtárs szerint a nagy rpunkálátok 1965-ben indulnak. De az is lehet, hogy előbb. Az ípolymenti parasztok reménye teljesül. Amit nem tudott megvalósítani több évszázad, ma, évek alatt valósággá válik. Pártunk a múltban azért küzdött, hogy a végrehajtók ne vigyék el a parasztnak az utolsó vánkosát a feje alól. Azt akarta, hogy minden családnak magasabb legyen az életszínvonala. Most többmilliós költséggel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lehetővé teszi az Ipoly szabályozását és a környékbeli földművesek jövedelme több millióval emelkedik. Bállá József
