Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-14 / 39. szám

Dicsőség kommimista pártunk negyven esztendős Mindig a dolgozók jobblétéért küzdött Töretlen ember Ő íszüiö hajú ember ül vélem " szemben. Arcán a betegség nyoma, de szeme fiatalos tűzben ég. Köpönczey Lajos a párt veterán har­cosa. Együtt forgatjuk vissza az emlékezés kerekét. Az 1926-os esztendő újabb megpró­báltatások elé állította a földmunká­sokat. A csehszlovák burzsoá köztár­saság bérencei földosztásról fecseg­tek, de a földreformot tudatosan elszabotálták. Sok helyen a „maradék birtokosok“ 10Ó hold földet is kaptak, a nincstelenek viszont továbbra is cselédsorban tengődtek. Ilyen birto­kon játszódott le a következő törté­net is. Viskújmajor az oroszkai Cukorgyár tulajdona volt. A gazdaságot Brüngli Lajos föintézó vezette. Fékezhetetlen durvaságáról híres volt a környéken. A cselédeket ütötte, verte. Aki ellene mert szólni, azonnal kidobta a mun­kából. Való János kovácssegédnek mivel nem hagyta magát megverni, azonnal el kellett hagyni a munka­helyét. Ha a cseléd véletlenül vala­milyen munkaeszközt munka közben eltört, lefogták a béréből. Ezenfelül évi 180 liter tejjárandóságót levon­tak. ^ Ezekben a nehéz években, amikór a földmunkások sorsa már kibírhatat­lan volt, 1926 márciusában alakult meg a helyi pártszervezet. A párt­szervezet elnökének KöpöhCzey Jó­zsefet választották meg, nemsokára pedig a fiatalabb Köpönczey Lajos is tagja lett a pártvezetőségnek. A sztrájkot egy hallatlan kijelentés váltotta ki. Bratislavából kijött Bella Metód, a gazdaság új tulajdonosa és az összegyűlt cselédek előtt kiabált: — A birtokot át­vettem, de ti me­hettek. Nem aka­rok kommunistákat látni a gazdaságon! A pártszervezet vezetősége azonnal összeült. Október 27-én megalakult a sztrájkbizottság és másnap reggel már nem etették meg az állatokat. Brüngli főintéző dúlt, fúlt mérgében. Azonnal csendőröket hívott. A kis majort 60 csendőr és 85 katona szállta meg. A teheneket a katonák etették. Azonban hiába volt minden próbálkozás, a sztrájkot nem bírták letörni. Viskről száz munkás sietett a sztrájkolók segítségére. No­vember 24-én Hert szenátor és Saf­­rankó képviselő elvtárs vezetésével tíztagú küldöttség már Prágában tár­gyalt a sztrájkolók követeléseiről. Másnap hatalmas volt a lelkesedés. Hert szenátor éjfélkor olvasta fel a kiharcolt jogokat. Megkötötték az új. ELETTARSAK Ha a rimaszombati munkásmozga­lomról beszél valaki, az első helyen említi meg Réthy István nevét, akinek vállait immár 63 év terhe, szenvedése nyomja. A születése óta egészen a felszabadulásig igen mostoha volt hozzá a sors, verte, Üldözte, mert szegény, s kommunista vólt.- Négyen voltunk gyerekek, ~ emlékszik vissza. — Anyánk szolgált, mosónő, szakácsnő s takarítónő volt. Hogy is tarthatott volna el bennün­ket abból a pár koronából, amit ke­resett. így hát mi a lelencben nevel­kedtünk. Aztán az asztalos mestersé» get tanultam ki, majd ezután Pestre kerültem dolgozni. Itt jöttem kap­csolatba a munkásmozgalommal is. nemegyszer rács mögé kerül, de nem törik meg. Aztán jött a Horthy-rend­­szer, melynek pribékjei alig érkeztek meg, máris a kommunisták kínzásá­hoz láttak hozzá. — Alighogy bejöttek, letartóztat­tak — mondja Réthy elvtárs. — Ütöt­tek, rúgtak, mint egy állatot, s hogy kegyetlenségüket tetézzék a bal lába­mat szuronnyal szurkálták össze: Aztán a házkutatások, letartóztatások egész sorozata következett. Nemsokára ismét Losoncra, Mis­kolcra, majd Pestre hurcolják, ahon­nan betegen tér haza. Ágyban fekvő betegként érte meg a felszabadulást. Tagja lett ismét a helyi szervezet vezetőségének, majd a járási vezető­ségbe választják. A párt IX. kong­resszusán a Szlovákiai Központi Bi­zottságnak lesz tagja, s e tisztséget a mai napig tölti be. — Hogy hogyan bírtam ki ezt a sok szenvedést, megpróbáltatást, s mi adott kellő pillanatban erőt a további munkámhoz, erre azt kell felelnem, hogy elvtársaimon kívül élettársam, a feleségem, aki 1924-től maga is a párt katonája. S mint hű élettársak, igaz kommu­nisták élték le életüket. S ez az élet nem volt hiába. N. J. kollektív szerződést. Az új íöldesúr egyetlen cselédet sem bocsájthatott el. A lefogott pénzt visszamenőleg ki kellett fizetni. Való János kovácsse­géd 3 hónapra kapott fizetést. A sztrájk befejezése napján azonnal ki­fizették a kommenciót. igaz, hogy szűkös vólt, de mégis sokat segített az ínségen. Egy évre mindössze 16 mázsa gabonát, napi 1 liter tejet és 900 koronát kaptak. — Akkor csak két lehetőségünk volt — mondja Köpönczey elvtárs. — Vagy győzünk a sztrájkban, vagy vál­laljuk az elbocsátást, a munkanélkü­liséget. De mi nem hátráltunk egy lépést sem. Hatalmas akaraterő lakozik ebben az emberben. Bátyjával együtt végig­­verekedték a burzsoá köztársaság időszakát a munkások jogaiért. Nem nyugodtak egy pillanatig az illegalitás éveiben sem. A felszabadulás után azonnal megalakítják az Ipolysági pártszervezetet, tagja a járási nem­zeti bizottságnak és járási pártbizott­ságnak. Most a városi nemzeti bi­zottság tagja, a szociális bizottság elnöke. A lévai járásban a legjobban működő bizottság. Munkájukat min­denki dicséri. Betegsége miatt nyug­díjba helyezték, de a régi kommu­nista tovább küzd, harcol. Előadáso­kat, beszélgetéseket tart a tizenegy­éves iskolán a diákoknak a párt har­cairól. Brigádosokat toboroz a város szépítési akcióba. Sokszor kint talál­juk a szövetkezet gazdasági épületei között. Bírál, tanácsol. A Szabad Földműves hasábjain mint levelező cikkeivel harcol a hiányos­ságok ellen. Bírálata nyomán nem­egyszer javult meg a szövetkezet munkája. Mindig az emberek jobb­létéért küzdő kommunistának ismeri őt az egész környék. B. J. A nap már~régen lebukott a lá­tóhatáron, de ő még most is dolog után megy. A kiskapuban találko­zunk vele. Betessékel a szobába. Az asztalon üdvözlő levelek, táviratok és Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrrepülő fényképe. — Egyszerre kaptuk a kitünte­tést Gagarin elvtárssal — mondja felcsillanó szemmel. Micsoda egy­szerű és mégis nagyszerű ember. Ott ült köztünk. Azt sem tudta, kinek válaszoljon, annyi kérdést intéztünk hozzá. Sokat tett a mun­kásmozgalom érdekében. Bizony szép dolog az emberekért dolgoz­ni. Furinda Rudolf, a tőrei szövet­kezet elnöke, a munkaérdemrend tulajdonosa elérzékenyül. Hánya­tott élete volt. Mivel az orvos a kapitalista rendszerben nem ke­zelte helyesen, tíz évig az ágyat nyomta. Az elnyomottak igazát a szocialista irodalomból látta meg még tisztábban. 1921-ben a párt soraiba lép. Fáradhatatlanul szer­vez, buzdít. A környék földmun­kásai kis- és középparasztjai is­merik nevét. Mindenütt ott van, ahol meg akarják nyirbálni a föld­munkások jogait. 1936-ban az endrődi sztrájk idején bebörtönö­zik. — Akkor ültem először személy­autóban — mondotta. — Két csendőr között vittek be Zselízre. Velem együtt bebörtönözték Ma­jor Sándor elvtársat is. Követe­léseinkből nem engedtünk, s a sztrájk győzedeíemmel végződött. Kicsit elfelhősödik az arca. — Hej, csak meg tudnám nyúj­tani az időt — sóhajtja. — Sok még a tennivaló! Látják, az eme­letes házakra már leküldték a tervrajzokat, de már régen meg kellett volna kezdeni a munkát. Utána kell mennem, mert ebbe az épületbe 18 család már ebben az évben beköltözik. Jövőre fel­épül a másik emeletes ház és be­szereljük a központi fűtést is. Községünkben a magánépltkezés teljesen megszűnt. Csodáljuk munkakedvét, akarat­erejét. Szlovákiában az elsők kö­zött 1948 szeptember 17-én ala­kították meg a szövetkezetét. Az­óta sokat fejlődtek. Már szilárd jutalmazás szerint jutalmazzák a tagokat. Annyi herefélét vetettek, hogy már takarmányhiánnyal sem fognak küzdeni. Késő estébe hajlik az idő. Fu­rinda elvtárs még mindig nem tér aludni. Vezetőségi gyűlésre igyek­szik a szövetkezet irodájába. Teli életkedvvel, tervekkel, akaraterő­vel megy az úton. Fáradhatatlan ember. -b-Az úri rendszerben nem volt rózsás a cselédek élete. Látástól vakulásig robotoltak. Ez volt az osztályrésze Sikátori Lászlónak is, aki Hamos föld* birtokosnál cselédeskedett 1928-ig, míg nem lett a párt tagja. Mihelyt megtudták, hogy kommunista, azt mondták neki „Elmehetsz, kommu­nistákra nincs szükségünk.'"- A fatelepen kaptam egy kis la­kást, ott húzódtam meg családommal - mondja Sikátori elvtárs. 1930-ban én lettem a helyi pártszervezet elnö­ke. Egészen 1938-ig. Ezt követően még ritkábban kaptam munkát, de nem riadtam vissza. A pártszervezetünk szervezte a tüntetéseket, sztrájkokat. Elhallgat. Emlékezetében lapozgat, hiszen a sztrájkok, tüntetések egész sorát szervezték meg. Nehéz közülük választania, hogy melyiket is említse meg.- Az 1936-os év nyarán az aratás idején egy teljes hétig jártuk a falva­kat — titokban szerveztük az aratö-El beszélgetnek sztrájkokat. — Aztán egy napon az aratók és a cselédek letették a mun­kát. A cselédek kollektív szerződést, az aratók a 11. rész helyett a 10. részt követelték.A sztrájk egy egész hétig tartott, s mondhatom, hogy a legtöbb községben sikerrel végződött Egytnás után teltek a napok, de munka nem akadt. Egyszer aztán el­kezdték Tornaiján a katonai kaszár­nya építését. A környék munkanél­küliéi Sikátori elvtárssal együtt itt találtak munkát. Csekély bért fizetett a munkaadó. A kommunisták sztrájkot szerveztek, amely eredményesen vég­ződött. A kommunistákat a sztrájk szervezőit azonban elbocsátották. Eb­ben az időben már Hitler a második világháború tervein dolgozott, s a Fel­vidéket a Horthy-fasiszta Magyaror­szág bérencei szállták meg. — Az első dolguk az volt, hogy összeszedjenek bennünket, kommunis­tákat — emlékszik vissza Sikátori elvtárs. A párt és a vörös zászló felöl érdeklődtek, amely nálam volt elásva. Megvertek, de nem vallottam. Ezt többször is megismételték. Majd 1944. november 4-én koncentrációs táborba deportáltak. Tornaijáról nyolcunkat hurcoltak el, de csak ketten tértünk haza élve. Így lettem én is a Dachau tábor lakója. S mily szörnyű kínzáso­kat kellett túlélnem. Hangja elcsuklik. A szobából egy berámázott képsorozatot hoz ki, ame­lyet egy képes újságból nyírt ki, s amelyen e tábor kínzásai vannak megörökítve, s alatta ez a felírás: „Ez volt Dachau". Sikátori elvtárs innen testileg megtörve, de teli életkedvvel tért haza. Tizenöt évig a járási párt­titkárság dolgozója volt, ma pedig nyugdíjas. Elvtársaival gyakran elül­dögél a parkban és a múlt harcáról beszélgetnek. -nj­□[^□□□□□□□^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□[xiaaDoooDaoDoaDnmnamnmmnnnnnnnHnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn A Réthy-házaspár A Tanácsköztársaság idején az elsők között önként jelentkezett vörös ka­tonának. Nehezen vergődik haza, ahol megérkezése után másnap mindjárt vizsgálati fogságba vetették. Alig szabadul ki, máris hozzáfog a munká­sok szervezéséhez. — A szociáldemokrata párt balol­dala nálunk igen erős volt — folytat­ja. - Mi, munkások mindnyájan érez­tük, hogy ez a párt nem a mi érde­keinket szolgálja. A baloldali szárny kassai értekezletén én is résztvettem, s ezen az értekezleten már igen sok sző esett arról, hogy nekünk is a szovjet elvtársak példájára egy for­radalmi, kommunista pártot kellene alakítani. A lubochftai konferenciáról való visszatérésem után mi is egyet­értettünk a harmadik Internaeionálé 21 pontjával, s így az alapító kong­resszus után az elsők között voltunk, akik hivatalosan is bejelentettük, hogy a Csehszlovák Kommunista Párthoz tartozunk. Aki akkor a párt szószólója, tagja volt, az mindjárt „a fekete“ listára és az utcára került. Napokig koptat­hatta a lábát a munka után. így volt ezzel Réthy elvtárs is. Kassán, majd Bratislavában dolgozott, de a szíve visszahúzta szülőföldjére. Ekkor 1922-őt mutatott a naptár. Mindjárt a helyi szervezet vezetőségébe vá­lasztják, amely tisztségnek 1938-ig tett eleget. Járja a környező falvakat, agitál, szervez. S ezért a munkájáért Negyven évvel ezelőtt, 1921. má­jus 14 —17-én ala­kult meg pártunk, Csehszlovákia dicső Kommunista Párt­ja. Ez a nagyjelen­tőségű esemény határkövet jelent népünk történeté­ben. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának megalapítása visszavejet ben­nünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, mely új utat nyitott a népek történetében, a leigázott népek felszabadulásának útját. Az októberi forradalom hatása alatt a szlovák nép a baráti cseh nép oldalán nyíltan fellépett Európa börtöne, az Osztrák-Magyar Monarchia ellen A köztársaság első évében, 1920-as évi decemberi általános sztrájk bu­kásáig Csehszlovákia proletariátusa az új államban a munkásosztály ura­­lomrajutásáért harcolt. Az 1920-as évi decemberi vereség több mint két évtizedre eldöntötte dolgozó népünk további sorsát. A munkásosztály okulva a veresé­gen, melynek főoka az élcsapat, a kommunista párt hiánya volt, felis­merte, hogy a szociáldemokrata .párt elárulta a munkásosztály ügyét, és helyette új pártot kell teremtenie, egy lenini típusú kommunista pártot, mely szervezi és vezeti a munkás­­osztály harcát egészen a teljes fel­­szabadulásig. Negyven év távlatából Negyven évvel ezelőtt 1921 máju­sában Prágában 350 000 szociáldemo­krata párt politikájával elégedetlen párttag képviseletében 560 küldött vett részt Csehszlovákia Kommunista Pártja alakuló kongresszusán. Munkásosztályunk és egész dolgozó népünk történetében dicső és örök emlékű pillanat marad pártunk zász­lóbontása, mely alkalommal rövid ha­tározatot fogadtak el a kongresszus rósztvevői, melynek szövege kivona­tosan így hangzik: „... A csehszlovák szociáldemokrácia baloldalának kong­resszusa ünnepélyesen kimondja a moszkvai III. Internacionáléhoz való feltétel nélküli csatlakozását. E pil­lanattól kezdve a szociáldemokrata párt baloldala a Csehszlovák Kommu­nista Párt nevet veszi fel. A jelen­levő küldöttek szervezetük képvise­letében kötelezik magukat, hogy a 21 feltételben foglalt kötelességeket minden körülmények között teljesí­teni fogják ...“ Csehszlovákia Kommunista Pártja, mely mint hatalmas tömegpárt jött létre, nem lehetett mentes a külön­féle helytelen ideológiai nézetektől. A tagság nagy része a szociáldemo­krata párt soraiból tevődött, terhelve volt szociáldemokrata hagyományok­kal. Pártunk a burzsoázia elleni hosz­­szú éves kemény harcokban fejlődött és acélozódott, de ugyanakkor har­colnia kellett a párton belül a párt helyes politikai irányvonaláért is. A párton belüli ideológiai harcban a párt helyes irányvonala 32 évvel ezelőtt, 1929-ben pártunk V. kong­resszusán jutott érvényre. A kong­resszuson leváltották a Jílek, Bolen­­féle opportunista likvidátor pártveze­tőséget, melynek helyébe Gottwald elvtárs és a köréje csoportosult har­cos kommunisták kerültek a párt élére. A CSKP V. kongresszusa a pártnak új világos marx-lenini irányt szabott, felvértezte a bolseviki stra­tégia és taktika fegyverével, ami biz­tosítékot nyújtott arra, hogy pártunk történelmi feladatát a proletariátus felszabadítását teljesíthesse. Pártunk e harcedzett vezérkara Gottwald elvtárssal az élen becsület­tel teljesítette feladatát, bátran har­colt a kapitalizmus majd a fasizmus ellen a végső felszabadulásig. Üj szabad otthonunk fennállása óta 16 esztendő telt el. Ezen idő alatt megváltozott hazánk helyzete nem­zetközi viszonylatban, de nagy mér­tékben megváltozott életünk is. A csehszlovák burzsoázia 20 évig volt hatalmon és mit nyújtott ezen idő alatt népünknek? Az ipar leépítését, millió munkanélkülit, sortüzet, kiván­dorlást, börtönt, a nyugati imperia­listák parancsainak alázatos teljesí­tését és mind e bűnök betetőzéséül a müncheni árulást, az okupációt. A kommunista párt a Szovjetunió és a szocialista tábor szilárdan biz­tosítja szabadságunkat s minden időkre elűzte a létfenntartástól való rettegés félelmét. Békés építőmun­kánk nyomán népünk állandó jobb­léte, életszínvonalunk állandó emel­kedése, ez ma már örömteljes, mely elválaszthatatlan pártunk hosszú év­tizedes harcától, előrelátható bölcs politikájától. Az imperialisták háborús mester­kedésével szemben gyorsított építő­munkával, munkafelajánlásokkal, a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésével válaszolunk. A béke­tábor e fáradhatatlan harca meghiú­sítja az imperialisták bűnös háborús terveit, s ez a béketábor, melynek mindnyájan részesei vagyunk, bizto­síték arra, hogy München semmilyen formában nem ismétlődhet meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja 40 éves évfordulója*' legméltóbban feladataink példás teljesítésével ün­nepeljük, amellyel kifejezzük pártunk iránti hűségünket és bizalmunkat, az iránt a párt iránt, melynek függet­lenségünket, szabadságunkat, jobblé­tünket, a jövőbe vetett biztos hitün­ket és országunk további felvirágoz­tatását köszönhetjük. Róják Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom