Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-14 / 39. szám
A CSKP vezetésével előre a szocializmus és kommunizmus teljes győzelméért! ■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBMBBBBBBBBBBB Bratislava, 1961. május 14. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 39. szám. Harcos, alkotó negyven esztendő Irta: MAJOR SÄNDOR Negyven évvel ezelőtt 1921. május Í4-16. alakult meg dicső pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ezeken az emlékezetes májusi napokon gyűltek össze a szociáldemokrata párt baloldalának képviselői Prágában, hogy tanulságot vonjanak le a jobboldali pártvezetöség áruló politikájából. Hiányzott az osztályharcban tapasztalt élcsapat, a marxista-leninista párt, abban a harcban, amelyet a csehszlovák munkásosztály hatalmáért folytatott. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint lenini típusú párt alakult meg. Elfogadta a nemzetközi kommunista mozgalom, a III. Internacionálé alaptételeit. A párt zászlóbontása a föltörő új szocialista világ nagy elemi erejű megnyilatkozása volt a csehszlovákiai munkás? mozgalomban, melynek útját most már a marxizmusleninizmus fennkölt eszméinek ragyogó fénye világította be. Dicső pártunk kemény harcot vívott már alakulásától kezdve a munkásosztály élcsapata jellegének kiformálásánál. Rövid idő alatt — különösen mikor gottwaldi Központi Bizottság vette át a párt vezetését — mesteri módon, alkalmazta az elméletet a gyakorlati élet minden területén, mert fennállása folyamán mindig bőségesen merített a nemzetközi kommunista mozgalom, a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalataiból, amely tevékenységének és győzelmének forrását képezte. Csehszlovákia Kommunista Pártja történetének útján sokan akadtak megalkuvók és likvidátorok, akik szerették volna kioltani az osztályharc lángját és elhomályosítani a leninizmus világító fényét, amely a munkásosztály nehéz küzdelmei során beragyogta népeink legsötétebb éjtszakáit. E küzdelmes úton a párt vezetésével haladt a csehszlovák munkásosztály kéz a kézben. Együtt meneteltek a dolgozók: csehek, szlovákok, magyarok és a többi kizsákmányoltak. Négyszázezer harcos lépett az alakulással a párt soraiba, amelyhez újabb ezrek és tízezrek csatlakoztak. Nem kis gondot okozott a csehszlovák burzsoáziának az a hatalmas befolyás, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja a köztársaság munkásosztályára, az ország nemzeteire és nemzetiségeire gyakorolt. Ctját állta annak, hogy a burzsoázia megsemmisítse a munkásosztály által kiharcolt szociális vívmányokat. Meghiúsította azokat a terveket, amelyeket a nyugati imperialista államok sugalmaztak azzal a céllal, hogy gátat vessenek Közép-Európában a forradalmi fejlődésnek. Pártunk leleplezte a széles tömegek előtt a burzsoázia háborús készülődéseit. Harcolt a burzsoázia törekvései ellen, amely azt akarta, hogy a nyugati imperialisták oldalán Csehszlovákia is aktívan részt vegyen a fiatal szovjet szocialista állam ellen szervezett agresszióban. Sok nemzetiségű pártunk, mindig hű volt a proletár nemzetköziség magasztos eszméihez és nagy harcát, demokratikus és szocialista forradalmát a nemzetközi kommunista mozgalom szemszögéből vívta meg. Több mint 3000 önkéntes harcolt a spanyol nemzetközi brigád soraiban a Csehszlovák Köztársaság különböző nemzetiségeinek fiaiból, akik úgy tekintették Madrid védelmét, mintha a harc Prágáért folyna. Különböző országok testvéri kommunista pártjaival való együttműködést, azok anyagi és erkölcsi megsegítését internacionalista kötelességének tartotta. Nemzetiségi politikájában mindig annak a lenini tanításnak az alapján állt, hogy „nem lehet szabad az a nép, amely egy másik népet elnyom". Ez a politika tükröződött pártunk programjában negyven esztendőn keresztül és nagy hősi tetteiben egyaránt. Mi a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű dolgozók hálával gondolunk ma pártunk dicső évfordulója alkalmából a cseh munkásosztály áldozatos segítségére, amelyben a burzsoá elnyomás idején volt részünk és amit ma a szocialista köztársaságban állandóan élvezünk. Jól emlékszünk a München előtti köztársasági időkre, amikor a burzsoázia kettős elnyomása alatt szenvedtek Szlovákia nemzetiségeinek dolgozói. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a cseh munkásosztály éles osztályharcot vívott saját burzsoáziájával Szlovákia kifosztása ellen, a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális felszabadításáért. Pártunk már 1957-ben kidolgozta Szlovákia felvirágoztatásának nagyszerű programját, amelyet ma békés alkotó munkánk nyomán valósítunk meg. A múlt harcaiban nem egyszer dördültek el véres sortüzek Moston, Krompachyn, Kosúton és sok-sok helyen az országban. Hullott az elnyomottak vére a tőkések és a földesurak ellen vívott közös harcban a szabadságért. A magyar dolgozók a Csehszlovák Köztársaságot mindig hazájuknak tartották, amelynek igazolása az az elégedetlenség és ellenállás is, amely a magyar dolgozók részéről a Horthy-fasizmussal szemben a köztársaság szlovákiai, déli és keleti ‘területeinek megszállása után megnyilvánult. Csehszlovák szocialista hazafiságunk, amely ma a szocializmus építésében a magyar dolgozók részéről megnyilvánul, pártunk negyven éves harcából táplálkozik. Hazánk valamennyi dolgozója pártunk 40 éves évfordulóját új boldog szocialista hazájában ünnepli. Falvaink dolgozói hálával emlékeznek vissza pártunknak arra a nagy küzdelmeire, amelyet a München előtti köztársaságban a munkás-paraszt szövetség lenini elveinek érvényrejuttatásáért vívott. Pártunk VI. kongresszusa 1951-ben kitűzte a nagybirtokok, az egyházi és községi földek felosztását dolgozó parasztságunk között. Történelmi jelentőségű határozat volt ez a dolgozó parasztságunk és egész népünk életében. Pártunk programjában és tömegmozgalmában mindig ott szerepelt a földosztás megvalósítása, a burzsoá állam által a parasztságra kirótt súlyos adóterhek, a bank és sokmilliárdos adótartozások eltörlése. Az évről-évre ismétlődő harcok, falvainkban, a földesurak majorjaiban, a cselédek mellett, ott voltak a munkások, a kis- és középparasztok, akik előtt egyre jobban lelepleződött a kapitalisták és földesurak politikája. A CSKP-t tartották igaz megbízható vezetőjüknek. Ez a politika járult hozzá, hogy a köztársaságban élő magyar dolgozók a burzsoá köztársaság idején elfogadták a csehszlovák államiság gondolatát, de életüket a párt vezette csehszlovák munkásosztállyal kötötték egybe. A magyar dolgozók a parlamenti és a községi választások alkalmával a párt listáin juttatták be képviselőiket a parlamentbe és a községi képviselőtestületbe. Sok község és major volt a burzsoá köztársaságban pártunk erős fellegvára. Munkásosztályunk nagy harcai mellett, amelyet pártunk vezetett, mindig jelentős helyet foglaltak el a földmunkásoknak, cselédeknek, a földesurak ellen vívott küzdelmei életkörülményeik megjavításáért, a Haná síkságon, a Labe mentén, a Vág völgyén, Galánta környékén, Csallóközben, Ipolymentén, vagy a Bodrogközben. Ezek a földmunkás harcok erősítették a munkás-paraszt szövetséget és hozzájárultak pártunk parasztpolitikájának érvényesítéséhez, amikor pártunk IX. kongresszusa kitűzte falvaink szocialista átépítését. Pártunk dicső, forradalmi hagyományai jutnak ma érvényre szocialista hazánk területén az EFSZ-ek építésében és a cseh, szlovák és a magyar dolgozók között kialakult testvériségben. A párt bölcs lenini nemzetiségi politikája révén a cseh munkásosztály testvéri segítségével a megvalósulás útján halad az a program, amelyet a kapitalista időkben kitűzött Szlovákia felvirágoztatásáért. Szlovákiában új, korszerű üzemek épülnek, amelyek munkaalkalmat és a kulturális élet minden lehetőségét megadják az itt élő dolgozóknak. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átépítése a felismerhetetlenségig megválíoztatja Szlovákia képét, előre viszi pártunk azon nagy célkitűzésének megvalósítását, hogy kiegyenlítődjenek a kapitalizmusból eredő gazdasági és kulturális különbségek Szlovákia és a cseh országrészek között. A szocializmus nálunk végleges győzelmet aratott és hazánk szocialista köztársasággá vált. Mezőgazdaságunkban történelmi változások mentek végbe és pártunk politikájában a lenini szövetkezeti gondolat győzedelmeskedett. Kialakult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás formája, amely ragyogó távlatokat nyitott meg mezőgazdaságunk előtt. Falun is megszűnt a kizsákmányolás és testet öltenek az elnyomottak régi vágyai. Mezőgazdaságunk a munkásosztály segítsége révén a harmadik ötéves tervben megkap minden anyagi segítséget a nagyarányú fejlesztéséhez. Megváltozik az ország és Szlovákia tájjellege. Gyöngének bizonyul a festő ecsetje, az író tolla, hogy mindazt a változást, ami hazánkban végbemegy, hűen ábrázolni tudja. A gépek ezrei új medreket vágnak a folyóknak, a mezőket csatornák szelik ál, amelyek elviszik az éltető vizet a rónákra, hogy azok termőbbé váljanak. Milliók munkája, keze, lelkesedése formálja az új hazát és ezt a munkát negyven éves pártunk szervezi és irányítja. Ennek a hatalmas munkának a gyümölcsét a dolgozó nép élvezi. Gigantikus, békés alkotó munkánk közben új ember, a szocialista arculatú ember születik. Pártunk negyven éves évfordulója idején egyre több szocialista munkabrigád alakult üzemeinkben, szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban. Oj munkamódszerek születnek a tudomány és a technika felhasználásával és egyre gazdagabb a munka gyümölcse, a dolgozó ember anyagi és kulturális jóléte. (Folytatás a 2. oldalon.) CSONTOS VILMOS: 3 párthoz Kevés a szó, hogy elmondja, tenned Mit kellett negyven éven át - értünk: Az idő falát megrepesztetted, Sötétségből a napfényre léptünk. Hős tettekre új embert neveltél. Bilincset törtél, utat mutattál. Szabadság, Élet a te nevednél Kezdődött, mikor zászlót bontottál. Hogy földünk adjon dús termést; - vérrel Öntözted, s benne te lettél a mag, Kalászként e Kor számunkra érlel, S a világ holnap osztagokba rak! Végtelen idők boltozatára Veti csillagod fénylő sugarát, Alatta már az ember ott látja Győztesen, békén, boldogan ' - magát! A lenyugvó nap aranysugaraival még egyszer megsimogatta KLENÖC házait, aztán lebukott a kopár hegy mögé. Az áprilisi szellő megcirógatta a zöldellő fák ágait Alkonyodott. A házakban egymás után gyúltak ki a lámpák. Az ablakok megannyi hunyorgó csillag. Csend honolt a házak között. Egyszer csak innen is, onnan is lépések zaja hallatszott az est csöndjében. Az emberek Brdiar Mihály háza felé tartottak. Egymásután nyílt az ajtó. Szaporodtak a vendégek. Mire az óra nyolcat mutatott, már tizenhatan voltak. Arcukon titokzatos nyugtalanság látszott. Valarrtire készültek ... — Elvtársak! — szólalt meg a járási kiküldött. — Azért gyűltünk össze, hogy megalakítsuk a kommunista párt helyi szervezetét, Tizenhatan amely a jövőben irányítani és vezetni fogja a faluban a munkásság harcát. Minden szem ráirányult. Tizenhat ember egyszerre fejezte ki egyetértését, — hiszen mindnyájuk régi vágya volt, hogy párttag legyen. Meghányták-vetették ők ezt már jól. Tudták mindnyájan, hogy mit tesznek, s azt is, hogy miért teszik. Papír, ceruza került elő. Egy nehéz munkáskéz leírta az első vezetőség névsorát, amelynek elnöke Stefánik Mihály lett. Aztán megszülettek a feladatok, amelyeket kommunista módon kellett végrehajtaniuk. A gyűlés véget ért. Felcsendült az Internacionálé lágy hangja: „Föl, föl ti rabjai a földnek...“ Az esti szellő pedig szárnyra kapta, s hírül adta, hogy a proletárok élcsapatának a száma tizenhattal több lett. -nj-A döntő fordulatért a mezőgazdaságban A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJÁ
