Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-26 / 34. szám
Kertészlányok Készen az öntözésre Csupán egy kis ötletesség kell hozzá — Ide figyeljen, igazgató elvtárs! Elmúlt már az az idő, amikor a szövetkezetek vezetői nem tudták pontosan milyenek a jogaik és a kötelességeik. A Hivatalos Közlöny szerint a tejfeldolgozó üzemtől a beadott tej 18 %-ának megfelelő hulladéktejet kell visszakapnunk takarmányozási célokra. Miért küldte vissza ennek ellenére a tehergépkocsinkat üresen, egyetlen liter tej nélkül? — Naponta 870 — 900 liter tejet adunk be, tehát hetenként több mint 1000 liter hulladéktejet kellene kapnunk. — Számolja csak át jól! Az üresen visszaküldött kocsik fuvarját pedig határozottan valaki megfizeti! Magáth József, a vlcsápapáti szövetkezet elnöke mérgesen lecsapta a telefonkagylót. Kevés a takarmány, s még ezért a járandóságért is harcolni kell a tapolcsányi tejfeldolgozó üzemmel! A takarmánykérdés ebben a szövetkezetben még égetőbb, mint másutt. Amióta felépítették a jelsovcei kis vízierőművet, a Nyitra felszíne a szántóföldek szintje fölé emelkedett és gyakran elárasztja a szövetkezet szántóterületének egyharmadát. Tavaly is 354 hektár került víz alá, s így 58 hektár szemtermésre vetett kukoricát, valamint a silókukoricát Is kénytelenek voltak zölden feletetni; ezenkívül több mint 60 hektár évelő takarmányt ez okból kiszántottak. Így idén bizony szegényes az állatállomány ellátása. A tejelékenység a tavalyi 7,2 liter átlagról 5,8 literes átlagra, s a sertések súlygyarapodása a tavalyi 42 dekás átlagról 32 dekás átlagra csökkent. Ebben a szövetkezetben ezért elsőrendű kérdés a talajterület minél jobb kihasználása. A szövetkezetek legnagyobb része a kukorica vetésterületének lényeges kiszélesítésével oldotta meg a takarmányhiányt. Mit tesz ez irányban a vlcsápapáti szövetkezet ? — Ez évben-140 hektáron kukoricát és 90 hektáron silókukoricát termesztünk, tehát a tavalyival szemben 62 hektárral növeljük a kukorica vetésterületét. — S ebből mennyi esik az áradás fenyegette alsó határra? — Bizony, ennek csaknem a fele. — Milyen magot vetnek és hogyan? Marikovecz Péter nek, hogy a téli időszakban is hozzájuthasson a közös állatállomány jő minőségű, magas tápláló értékű, nedvdús takarmányhoz. Ha az öntözendő területet az öszszes szántóterülethez arányítjuk (2400 ha), elégedettségre nincs okuk a marcellházi szövetkezet tagjainak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak csatornákból, folyók, patakok vizeiből lehet öntözni sikeresen, de az egyes dűlőkön létesített öntözőkutakből is, ahol természetes vízforrás nem áll a szövetkezetek rendelkezésére. önálló takarmányalapjuk megteremtése, takarmánytartalék biztosítása,-s az állatállomány termelékenységének feljavítása is ezt követeli. Kovács István — A szokványos vetőmagot sorokba vetjük. Ugyanis nincsenek négyzetbe vető gépeink. Bevallom, csalódtam egy kissé • vícsápapátiakban. Az 1956-ban Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezet még eddig nem alkalmazta a nagyobb termést és kevesebb munkát biztosító négyzetes vetést, takarmányhiányban szenved, de ennek ellenére nem vette tervbe a köztesek vetését, s a beadásban sem halad az élen. Sertéshúsból például tavaly a tervezett 1200 mázsa helyett csak 750 mázsát adott a dolgozók asztalára. Akaratlanul is párhuzamot vontam a vlcsápapáti és az ifjúságfalvi szövetkezet között. A legnagyobb különbséget a szántóterület kihasználásában és az új módszerek alkalmazásában látom. Az ifjúságfalvi szövetkezet a szántóterület 18 °/o-ára f óterményként kukoricát vet négyzetesen. Az elmúlt 10 esztendő alatt ezen a területen szemtermésben 50 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. Csak a szántóterület 2 %-án vetnek ún. csalamádét, s ezt zölden föletetik, a területet újból felszántják, s ismét kukoricával vetik be, szintén csalamádéra. Erről a területről, évente két termést számítva, 800 — 1000 mázsa zöldtömeget takarítanak be hektáronként. tésként és köztesként is vetnek. Főleg korai burgonya, korai zöldség és az őszi fokhagyma után vetik, és hektáronként tavaly is átlagban 568 mázsa zöldtakarmányt takarítottak be. Kukoricát vetnek az őszi repce és az őszi árpa után is, s így a tarlóra vetett kukoricából is 200—300 mázsa zöldtömeget érnek el hektáronként. Ezt zöldlucernával és lóherével keverve takarmányozzák. A tarlóra vetett kukoricát száraz idő esetén öntözik és trágyalevezik. A silókukoricába a fehérjetartalom növelése érdekében szóját vetnek. A takarmányalap erősítésére néhány parcellán egyszerre két takarmánynövényt is termesztenek. Például a takarmányrépát a szemtermésre vetett kukorica közé vetik. Tavaly 35 hektárnyi területen átlagban 520 mázsa takarmányrépát és 65 mázsa csöveskukoricát értek el hektáronként. Egy másik 35 hektárnyi területen pedig takarmánytököt vetettek a kukorica közé és a kukoricahozam csökkenése nélkül minden hektárról 100 — 150 mázsa takarmánytököt takarítottak be. A négyzetesen vetett silókukorica az ifjúságfalvi szövetkezetben pedig egy hektáron 1227 mázsás termést adott, s ebből 409,81 mázsa volt a tejes-viasz érésű kukori'cacső. Ez a takarmány 245 mázsa szárazanyagot, 8-9 mázsa emészthető fehérjét, 13 — 14 000 keményítőegységet tartalmazott. Tehát egy hektár silókukorica termése elegendő volt 18-20 000 liter tej előállítására. íme így teremtették meg Ifjúságfalván a szövetkezet gazdag takarmányalapját, és tavaly is 60-70 vasúti teherkocsit betöltő mennyiségű állatot adtak át terven felül a közellátásnak. Még csak a tavaszi munkálatoknál tartunk. Az ifjúságfalvi tapasztalatokat már ez évben is alkalmazhatjuk takarmánygondokkal küzdő szövetkezeteinkben, hogy a dolgozók asztalára napról napra több hús, tej és tojás jusson. Gajdács Irén féwM&i/fs 3 1961. április 26. Ezenkívül az ifjúságfalviak kukoricát zöld takarmányozásra másodvé-Magátb József elnök és Semnicer Vojtech mérnök zootechnlkus I ELADÓ kilenc méhcsalád Balogh-kap- í tárakban, kidolgozott mézűrök- i kel és 3 — 4 üres kaptárral. Ár < megegyezés szerint. Cím: Iza- < bella Ruzicková, MÓDRA, Stú- ‘ róva 89. Megtalálják számításukat ülönös érdeklődés előzte meg a kisgéresi és a perbenyíki EFSZ-ek egyesülését. Sokan úgy vélekedtek, hogy nincs értelme, mert mindkét szövetkezet sok földdel rendelkezik, s megterem rajtuk gabonafélétől kezdve szőlő, dohány, dinnye, és ki tudja mi minden díszük a két szövetkezet televényes határában. Most más a vélemény, mert az egyesült szövetkezet nagyon jól indult ötéves tervünk első évében. A tavaszi munkák úgy mennek, mint a karikacsapás. Még márciusban elvetették a kora tavasziakat, április első napjaiban bevégezték a cukorrépa vetését, most pedig a kukorica vetése, szőlöültetés, zöldség- és dohánypalántázás folyik. Mindenhova telik a munkaerőkből. A kisgéresi szövetkezet 1234 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett. s 607 szarvasmarhát tartott. Tagjainak száma 217 volt, s ml több, a tagság javarésze erőtől duzzadó fiatal. Ezenkívül gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, szervezettek és sokat olvasnak. Különösen a lányokat és asszonyokat illeti dicséret, akik a kertészetből valóságos kincsesbányát teremtettek. A múlt évben például uborkából 51000 koronát árultak hektáronként. A 40 — 45 hektár zöldségesből évente 7 — 8 hektár az uborka. A perbenyíki EFSZ 766 hektáron gazdálkodott és 343 szarvasmarhát tartott; 63 tagot számlált, de azok legtöbbje már régen megette kenyere javát. Sokan nyugdíjas vasutasok. Emiatt az EFSZ-t nyugdíjasok szövetkezetének nevezték a környékiek. A szövetkezetei tapasztalt fiatal erő vezette, Szabó János volt DT-traktoros személyében. Rajta kívül itt is vannak fiatalok, de kevesen, ezért nem találták fel úgy magukat sem a munkában, sem a szórakozásban, mint a kisgéresiek. Azelőtt a kisgéresieknek sok volt a munkaerejük, s kevés földjük, viszont Perbenyíken éppen ellenkezőképpen alakult a helyzet. Bizony csúcsmunkák idején magukhoz csalogatták a kisgéresi szövetkezetesek egy részét, hogy boldoguljanak. Erről a vidéken keveset tudtak, ezért tekintették szerencsésnek a két szövetkezet házasságát. Az egyesülés pedig közös érdekből született, tehát mindkét szövetkezet megtalálta számítását. De ne gondoljuk, hogy a szomszédos szövetkezetek irigylik boldogulásukat. örülnek neki, mert másutt is vannak olyan problémák, amelyek két vagy több szövetkezet egyesülésével könnyen megoldhatók. Ezért az Ígéretes kezdetet nemcsak jó szemmel nézik, hanem segítségére is sietnek az egyesült szövetkezetnek/ — Bővítjük a herefélék vetésterületét, de a kisgéresi és a perbenyíki szövetkezetnek sem volt elég heremagja — mondja Máté István, az egyesült szövetkezet mezőgazdásza. — A szomszéd szövetkezetek adtak annyit, hogy terveinket megvalósíthattuk. öt mázsát adott a vékei szövetkezet, hármat az őrösi és két mázsát a nagygéresi EFSZ. Ez nagyon szép dolog. Bizonyára viszonozza ezt a segítséget az egye-Vida Irma elvtársnővel, a Kétyi Nemzeti Bizottság titkárnőjével a Lévai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán találkozunk. Éppen Kazlov elvtárssal vitatkozik. Szénabetakarító gépet követel a szövetkezet részére. — Higgye el, hogy adnánk mi gépet, ha lenne elég — mondja Kazlov elvtárs. — De csak annyit oszthatunk, amennyi van. — Maguk több gépet követelnek, persze ez helyes is, de vajon a szövetkezet hogyan teljesíti az állammal kötött szerződését? — kérdezzük. — Hol is kezdjem?... — komolyodik el Vida elvtársnő. — Bizony, mi is adósak vagyunk. A marhahús beadását túlteljesítjük, de a sertéshússal egy kissé lemaradunk. — Ml az oka a lemaradásnak? — Szövetkezetünk 1800 hektárra szélesedett ki, és még mindig nem töltöttük fel kellően az állatállományt. A tagok eddig 62 anyasertést tartottak a háztájin, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolta a sertéshús beadását. A helyi nemzeti bizottság határozatot .hozott, hogy az anyasertéseket rövid időn belül felvásároljuk a szövetkezet számára. — Hogyan állnak a tejbeadással? — Naponta 1000 litej tejet kellene beadni az időterv szerint, de mi 1270 litert adunk. November végéig az egész évi tejbeadást teljesítjük. — Mi a siker titka? — Van bőven elsőosztályú silótakarmányunk s az etetés technikájától is sok függ. — Milyen a tehénállományuk? — örömmel mondhatom, hogy pár héten belül az utolsó gümőkóros tehenet is kiselejtezzük. — A tagok is segítenek a beadásban? — Igen, szövetkezeti tájaink naponta 150 liter tejet és 370 tojást adnak a közellátás számára. — Hogyan teremtik meg a takarmányalapot ? — Mivel a silótakarmány nagyon jól bevált, már vetjük is a silókukoricát. A szemeskukoricát mind négyzetesen vetjük. Kétszázhuszonöt hektáron a hereféleségeket alávetettük. Reméljük, hogy elég takarmányunk lesz. — Mennyi gépre lenne szüksége a szövetkezetnek? — Bizony kellene traktor is, teherautó is, kukoricakombájn és más megmunkáló gép. De már látom, hogy csak az kaphat, aki ad is. Szövetkezetünknek még jobban kell dolgoznia, hogy a húsbeadást is hiánytalanul teljesítsük, s munkásosztályunk még több gépet adjon. Balta József A kétyi EFSZ túlteljesíti tej beadását vetkezet fejlődését távolról nézik. Ez a szövetkezet annyi változást hajtott végre, hogy egy cikk keretében még felsorolni sem lehet, nemhogy elemzésével foglalkozhatnánk. De egy dolgot mégis meg kell említenünk, mert több egyesülésre váró szövetkezetei a régi vezetőség funkciőféltése tartott vissza a fejlődés biztos útjáról. Az elnök kisgéresf, akit egész Kelet-Szlováklában jó! ismernek, hisz a kerület egyik legjobb traktorosa volt. majd a királyhelmeci gépállomáson igazgatóhelyettesként működött sikerrel, s most nemzetgyűlési képviselő is. Az alelnököt, Szabó Jánost már bemutattuk, aki szintén traktoros volt, de Perbenyíken. A vezetőségnek a szavazás végett mindenütt páratlan a létszáma. Ezért Kisgéresből nyolcán, Perbenyíkből heten kerültek a szövetkezet legmagasabb fórumába. Ha a taglétszámot vennénk figyelembe, akkor Perbenyíknek sokkal kevesebb lenne a „mandátuma“, de a szövetkezetesek nem ezt nézték, hanem egymás kedvét" keresik mindenben, s ez a legfontosabb. Ezért tartják a vezetőségi gyűléseket is felváltva; egyszer Kisgéresen, egyszer Perbenyíken. Végezetül csak annyit azoknak, akik a másik kárán való tanulás elvén helyezkedtek várakozó álláspontra. Az egyesült szövetkezet jó példát mutat, de hogy ezt másutt is kövessék, ahhoz előbb az egyesült szövetkezet gazdálkodásának alapos áttanulmányozása szükséges. Csurtlla József sült szövetkezet, amikor őrös és Nagygéres is egyesül. Ez a két szövetkezet arra várt, hogy sikerül-e emezeknek. Az indulás már megmutatta, hogy a boldogulás útjára léptek, de ez még nem jótállás a többi szövetkezet számára, ha az új sző-Bővítik az öntözött területet Csapadék-szegény április köszöntött ránk, amelynek már a második felében járunk. Kiadósabb esőzésekre a hónap még hátralevő részében sem számíthatunk, így hát nincs más mód, mint az öntözőberendezések üzembe helyezésével, a rendelkezésre álló víz felhasználásával segíteni a növénykultúrák fejlődését. Keletszlovakiai hírek AZ ÜJ TECHNOLÓGIA nagy visszhangra talált az eperjesi gépállomás dolgozói körében. A kukoricát négyzetesen vetik. A gabona betakarítását kétmenetes módszerrel 500 hektáron, hárommenetes módszerrel pedig 100 hektáron akarják elvégezni. A SZEPESSZOMBATI szövetkezetesek már tavaly áttérték a szilárd bérezésre. A 22 koronás munkaegységenként! szilárd bér mellett prémiumot és családi pótlékot is fizetnek. Az a szövetkezeti tag, aki az év folyamán 15 000 korona értékű terméket előállít, egyhetes fizetett szabadságra tarthat igényt. S. R., Kassa Mi a helyzet Marcellházán ? Annak idején úgy értesültünk, hogy a marcellházi szövetkezet tavaly 50 hektáron 600 mázsás átlaghozamot ért el cukorrépából. Ehhez természetesen jócskán hozzájárult az öntözés is. Ezért felkerestük az említett szövetkezetét, ahol S e n k á r Mihály növénytermesztési csoportvezető tájékoztatott bennünket öntözési terveikről. — Keveselltük az eddigi öntözéses területet, s úgy döntöttünk, hogy idén már kiterjesztjük — magyarázza a csoportvezető, majd tovább folytatja. — Mégpedig nemcsak a cukorrépát (50 ha), hanem a lóherét és silókukoricát is öntözni fogjuk. Silókukoricából 60 hektárt, lóheréből pedig 80 hektárt irányoztunk elő öntözésre. Tehat összesen közel 200 hektárnyi terület növényzetét mentesítik a szomjúzás veszélyétől, s ezáltal a nagyobb terméshozam elérésének feltételeit is megteremtik. — S a vízszükséglet? — Vízben nincs hiány! Fölhasználjuk a Zsitva és a csatornák vizét. — Gépekben sem szűkölködünk — toldja meg beszélgetésünk fonalát a szövetkezet gépjavító műhelyének vezetője. — Van 16 Diesel-gépünk Ebből hármat vízkiemelésre állítunk be. Úgy beszélik, hogy ennek a fiatalembernek, akit Marikovecz Péternek hívnak, ügyes a keze, s valósággal doktora a gépeknek. Ógyallán, Komáromban és Bratislavában tanulta ki ezt a mesterséget. A továbbiakban a takarmány-kérdést vitatjuk. — Takarmányozási célra termesztenek-e cukorrépát? — Idén először! Mégpedig 12 hektáron, amely már szépen kisorolt miután idejében, három héttel ezelőtt elvetettük — válaszol Senkár elvtárs. Az összes szántóterületük 25 %-án .termesztenek takarmányféléket. Ebből 500 hektár lucernát (180 ha az alávetés). A 320 hektár kukorica vetéséhez is nagy lendülettel fogtak hozzá, összesen mintegy 100 — 120 hektárt vetnek négyzetesen. Silókukoricát 60—80 hektáron termeszte-
