Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-23 / 33. szám

Új törvényeket hagyott jóvá a Nemzetgyűlés A hét elején ülésezett két napig a Nemzetgyűlés. A második napon megtárgyalták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről szóló fontos törvényjavaslatot, továbbá a helyi népbíróságokról szóló törvény­­javaslatot és néhány nemzetközi eseményt vitattak meg. Az ülésen részt vettek a CSKP KB politikai irodája és a kormány tagjai, a Nem­zeti Front szervezeteinek és a prágai üzemeknek, hivataloknak, vala­mint a sajtó képviselői. A Nemzetgyűlés ülésén részt vett a prágai diplomáciai testület több tagja. A Nemzetgyűlés ülésének megnyi­tása után jóváhagyták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1960. évi népgazdaság-fejlesztési állami tervé­nek teljesítésével kapcsolatos kor­mányjelentésre vonatkozó s a kép­viselők egyik csoportja által előter­jesztett határozati javaslatot. A napirend második pontjának megtárgyalása előtt szót kért Helena Leflerová képviselőnő, a Nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki felolvasta a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Nemzetgyűlésének nyilatkozatát a Kuba elleni támadás­sal kapcsolatban. Az ülés további során megtárgyal­ták a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság védelméről szóló törvény­­tervezetet, amelynek előadója Fran­­tisek Bubnik képviselő volt. Ehhez a ponthoz a vitában elsőként Bohumír Lomsky hadseregtábornok, nemzetvé­delmi miniszter szólalt fel. Második nap, a délelőtti ülés fo­lyamán a képviselők viharos lelkese­déssel fogadták a Német Demokra­tikus Köztársaság parlamenti kül­döttségét dr. Johannes Dieckmann elnök vezetésével. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke rövid üdvözlő beszédében kifejezte, hogy az NDK- beli vendégek látogatása hozzájárul az egymás kölcsönös megismerésé­hez, a tapasztalatok kicseréléséhez és barátságunk elmélyítéséhez. .A Nemzetgyűlés azután meghall­gatta az alkotmányjogi bizottság je­lentését a helyi népbíróságokról a kormány által előterjesztett törvény­­javaslatával kapcsolatban, amelynek Anton Perkovic képviselő volt az előadója. A vitában dr. Alois Neumann igaz­ságügyi miniszter rámutatott arra a néhány körülményre, amely lehetővé teszi számunkra a szocialista de­mokrácia kiterjedését és elmélyíté­sét. A vitában továbbá felszólaltak Josef Jägermann, Jozef Matejicka és Vincent Cervinka képviselők. A Nem­zetgyűlés azután egyhangúlag jóvá­hagyta a helyi népbíróságokról szóló törvényt. Júlia Prokopová képviselőnő elő­adott jelentése alapján a Nemzet­gyűlés vita nélkül jóváhagyta az ipari tulajdon védelmére vonatkozó Párizsi Egyezményt, a gyártási jelzés védelmére és nemzetközi számontar­tására vonatkozó Lisszaboni Egyez­ményt, az árucikkek eredetét megha­misító adatok kiküszöbölésére irá­nyuló Madridi Egyezményt. A Nemzetgyűlés ülésének záróré­szében Jozef Való, a Nemzetgyűlés alelnöke beszámolt az elnökségnek a plénum ülése között kiadott tör­vényerejű intézkedéseiről. A Nemzet­­gyűlés egyhangúlag egyetértését fe­jezte ki a jelentéssel. Amint országszerte, úgy Ersekújvárott is egyre szaporodnak a lakóházak. A város lakosainak örömére a közelmúltban megkezdték az új, korszerű kultúrotthon építését is (felvételünkön), amely ha elkészül, egész bizonyos, hogy kielégíti a lakosság kultúrigényét. (Németh felvétele) Egyet akarunk A területi átszervezés óta alig telt el egy esztendő, máris azt tapasztal­hattuk, hogy ez idő alatt falvaink nagy változásokon mentek keresztül. Megszépültek, megcsinosodtak. Így van ez Szodó községben is. Az új helyi nemzeti bizottság titkárával mintha új lendület költözött volna a faluba, amelynek láthatatlan erői mozgásba hozták a község lakosait. Ma már mindenki egyet ’akar: szebbé, egészségesebbé tenni környe­zetüket. így határozott a helyi nem­zeti bizottság tanácsa, s így akarják a község lakosai. Széppé tenni a falut! Erre a leg­alkalmasabb a tavasz. Ezt láttuk né­hány nappal ezelőtt, amikor a község apraja-nagyja szorgoskodott a falu utcáin. Nagy elvtárs, a szövetkezet kertészének szakszerű irányítása mel­lett az EFSZ által ajándékozott 100 gyümölcsfa ültetése körül az iskolás­gyermekek tevékenykedtek, s a fel­nőttek közt ott taláhattuk még~a 83 éves Somogyi bácsit is, aki korát meghazudtoló frissességgel mozgott. Szodó lakossága a nagyüzemi gaz-BERZÉTÉN „elfolyik“ a te] Berzétei határjárásunkkor ZSI­­LA László, a helyi nemzeti bizott­ság titkára meglepő adatokról tájékoztatott, amelyek nagy rész­ben a helyi nemzeti bizottság elégtelen munkájáról tesznek ta­núságot. De nézzük csak meg az ügyet közelebbről. A szövetkezet a hús- és a tojásbeadást ugyan teljesíti, de a tejbeadásban nagyon lema­rad. Tehenenként naponta csak 9 deci tejet adnak a közellátás részére. A háztáji gazdaságokban még nagyobb a lemaradás. A szö­vetkezeti tagok a tulajdonukban levő 72 tehéntől csak 6 liter tejet adnak be. A többit eladják a pia­con és föletetik saját állataikkal. Mire vár itt a helyi nemzeti bi­zottság? Igazán ideje lenne már, hogy erélyes intézkedéseket te­gyen a tej tékozlói ellen. Ország­szerte gyermekeink, betegeink a tejre várnak. Ezt tartsák szem előtt Berzétén is! — b — Ügyes asszonykezek szerelik össze az érsekújvári Elektrosvitben a különböző villanykapcsolókat, világítótesteket. A fényképezőgép lencséje Nitranová elvtársnőt örökítette meg szorgos munka közben. ( — n— ) Bohumír Lomsky hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről előterjesztett törvény valóban szo­cialista és népi törvény. Huszonöt év­vel ezelőtt a Nemzetgyűlés törvényt hozott az ország védelméről. Lomsky elvtárs utalt arra, hogy ez a törvény, ahogyan annak idején a kommunista képviselők előre figyelmeztettek, utat nyitott a fasizmusnak. A nemzetvédelmi miniszter beszéde zárórészében utalt arra, hogy népünk nem sajnálja erejét a szocializmus és a béke védelmére, mert minden téren támogatja országunk védelmé­nek biztosítását. dálkodásban is helyes úton halad,. Ebben nagy\része van a helyi nemzeti bizottságnak, amely példát mutat a járás többi községének. Andriskin József (Zselíz) Minden polgár A Tallósi Nemzeti Bizottság kép­viselői a lakossággal folytatott be­szélgetések alkalmából gyakran em­legetik a CSKP megalakulása 40. év­fordulójának tiszteletére tett felaján­lásukat. A község lakosai ugyanis kötelezettséget vállaltak, hogy a falu­­szépítési akció keretébeír ez évben 3777 brigádórát dolgoznak le. Segít­séget nyújtanak az állattenyésztési termékek felvásárlási tervének telje­sítésében is. Vállalták, hogy június végéig 42 530 tojással, 800 -liter tejjel és 5Ö0 kg sertéshússal segítik meg a közellátást. Krajesovics Ferdinánd Egy fiatal levelező Kajtor Pál Zsélyről már jó pár éve levelez szerkesztőségünkkel. Tudósí­tásokat küld a falu kulturális életé­ről és a szövetkezet eredményeiről. Jelenleg az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola hallgatója. A napokban fölkerestük és néhány kér­dést intéztünk hozzá. — A közeljövőben milyen témákról szándékszik írni? — Továbbra is írok szövetkezetünk termelési eredményeiről, de többet szeretnék foglalkozni a falu kulturá­lis életével. — Hogyan van megelégedve a leve­lek közlésével? — Általában jó a kapcsolatom a szerkesztőséggel. Néha előfordul, hogy levelemet rövidítve közlik, de azt hiszem ez azért van, mert kicsi a lap terje­delme. Remélem, hogy a szliácsi konferencián még közelebbről meg­ismerem a szer­kesztőség tagjait, s ez a jövőben még jobban megjavítja egy üttműkö désün­­ket. — b — Hét éve titkár Kubík KUBÍK Béla, a Nyárasdi Helyi Nemzeti Bizottság titkára komoly, dolgos, szerény ember. Ha valaki munkája felöl érdeklődik, mindig csak a közös munkáról, a szövet­kezetről, a falu életéről beszél, magáról csak igen keveset mond. — Mit mondjak magamról, hiszen csupán a mindennapi munkám, a feladatom végzem. S ha látom, hogy az emberek elégedettek, vidá­mak, tudom, hogy társaimmal együtt jó munkát végez­tem. Közel jár az öt­­venhez, de ez egy cseppet sem látszik meg rajta. Mint bognársegéd indult el az életben, de munkalehetőség hiányában csakha­mar abba kellett hagynia szakmáját. A Horthy-megszállás ideje alatt a csepeli repülő- és motorgyárban dolgozott, itt jött kapcsolatba az illegális munkásmozgalommal is. Töbször figyelték, figyelmeztették, de rábizonyítani soha semmit sem tudtak, pedig rajta keresztül nem egy elvtárshoz eljutott az illegális sajtó. A felszabadulás első napjaiban a párt soraiba lépett. Bratislavában, majd a helyi állami gazdaságban dolgozott. A februári győzelem után a helyi nemzeti bizottság al­elnöke, majd 1950-52-ig elnöke. Az 1952-es választások után a já­rási nemzeti bizottság dolgozója lett, míg 1954-től, vagyis már hét éve pedig a helyi nemzeti bizott­ság titkára. — Biz a hét év alatt nem sok idő jutott a pihenésre — mondja Kubík elvtárs. — No de azért még nem fáradtam el, s a munkát egy cseppet sem sajnálom. Szövetke­­zetürfk napról napra gyarapszik, erősödik. Nem dicsekvésképpen mondom, de a fiatalok is jól érzik magukat a faluban. Ifjúsági dél­utánokat rendeznek, amelynek ke­retében szellemi versenyt tartanak a falu fejlődéséről, múltjáról, a szövetkezetről, s természetesen a sportról és az illemszabályokról. Ha szabad ideje engedi, olvas, szépirodalmat és politikai könyve­ket. Csak nagy ünnepekkor van együtt a család. A nagyobbik fia, aki nemrég tért haza a katonaság­tól, a szövetkezetben dolgozik mint szerelő. A napokban ó is apja nyomdokába, a párt soraiba lép. A kisebbik fiú a kassai műszaki iskolán az utolsó évet járja, és a bratislavai Slovnaft-üzemben kezdi majd el munkáját mint technikus. — Az új területi átszervezés megkönnyítette munkánkat — mondja. — Nagyobb lett a felelős­ségünk s nagyobb a jogkörünk. Tizenöt albizottságot létesítettünk, amelyek tagjai és aktivistái nem­csak nekem, hanem az egész fa­lunak nagy segítséget nyújtanak. Hogy jól dolgoznak az albizott­ságok, ebben érdeme van a helyi nemzeti bizottság titkárának is, és abban is, hogy a szövetkezet­ben minden téren rend és fegye­lem uralkodik. — A Szabad Földműves is sokat segít munkámban — mondja Kubík elvtárs. - Az első számától olva­sója vagyok. Levelezője is voltam. Azért mondom, hogy voltam, mert már rég nem írtam. S tudom, hogy ez baj. Okvetlen szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottság titkárai maguk is írjanak a Szabad Föld­művesnek munkájukról, tapaszta­lataikról, hogy abból mások is ta­nulhassanak. En is azt teszem majd. Elhallgat. Erősen gondolkozik valamin. Talán még az előbbiekhez akar fűzni valamit. De nem. Ter­veiről beszél. — Gyönyörű kultúrház építését tervezzük, amelynek párja nem lesz a környéken. Ha ez felépül, ezzel terveim egy része is teljesül. Terveim másik része pedig, hogy négy év alatt teljesítsük az ötéves tervet, s községünkben mielőbb betetézzük a kultúrforradalmat. Egyszóval az, hogy valóra váltsuk pártunk és a szövetkezetek V. kongresszusának határozatát. A szövetkezet vezetőségével most is a párt megalakulása 40. évfordu­lójának tiszteletére a kötezettség­­vállalás javaslatait dolgozzuk ki. Ezek tehát az én terveim, s ezek a céljaim. Németh János A tavaszi nagy­­takarítás alkalmá­val sok ócska edény s egyéb vashulla­dék került a sze­métdombra. A gú­­tai pionírok nem hagyják, hogy a vashulladék kárba vesszen. Az egész faluban összegyűj­tötték a hulladék­vasat, hogy ezzel is segítsék népgaz­daságunkat. Felvé­telünkön Illés Ka­talin és Nagy Mari gyűjtés közben. (Foto: Németh) III. Oj korszak következett a felszaba­dulás után, amikor 1946. március 28 — 30 között zajlott le A NYOLCADIK KONGRESSZUS, amely értékelte a párt eddigi sikereit és további feladatokat tűzött ki a munkásosztály hatalmának megerő­sítése érdekében a szocializmushoz vezető úton. Lefektette azokat az irányelveket, amelyek a Nemzeti Front megerősítéséhez, a párt na­gyobb befolyásához vezetnek a tö­megszervezetekben, s leleplezte a burzsoázia alattomos terveit. A vá­lasztási kampány előtt ezek a fő fel­adatok voltak napirenden: befejezni a népgazdaság megújhodását, kihar­colni a dolgozók további gazdasági követeléseit és kidolgozni az alkot­mány tervezetét, amelyben érvényre kellett juttatni a demokrácia összes vívmányait. A KILENCEDIK KONGRESSZUST már a februári győzelem után, 1949. május 25-től 29-ig tartották meg. Nagy jelentősége abban rejlik, hogy kitűzte hazánkban a szocializmus építésének fő irányelveit, amelyeket Gottwald elvtárs 10 pontban foglalt össze. Az első 4 pont a szocialista iparosítást és a falu szocializálását foglalja magában. A további pontok kifejtették az államapparátus mun­kájának megjavítását, a kultúríorra­­dalom kezdetét, az öntudatos értel­miség nevelését, amely osztályilag és ideológiailag a dolgozó néppel van egybeforrva. A kongresszusi határozat kihangsúlyozta a Nemzeti Front je­lentőségét, a párt vezető szerepét és a Szovjetunióval való baráti szövet­séget. A TIZEDIK KONGRESSZUS 1954. június 11—15-ig tartott. E kong­resszus rámutatott arra, hogy a ha­talmas sikerek mellett, amelyeket az építés terén érünk el, még léteznek bizonyos fogyatékosságok is, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Úgyszintén megállapította, hogy to­vább kell szélesíteni a falu szociali­zálását, türelmes, meggyőző munká­val. Ideológiai téren elítélte a sze­mélyi kultuszt, s hangsúlyozta a pár­ton belüli demokrácia elmélyítésének fontosságát és a kollektiv vezetés elvét. A TIZENEGYEDIK KONGRESSZUS 1958. június 18—21-ig ülésezett. A kongresszus megállapította, hogy a népgazdaságot a szocialista termelési viszonyok teljes túlsúlya jellemzi. K% ipari termelés mennyiségét tekintvé a Csehszlovák Köztársaság a világ legfejlettebb országai közé tartozik, továbbá megállapította, hogy emel* kedett a nép anyagi és kulturális színvonala. Nagymértékben kiegyen­lítődtek a cseh országrészek és Szlo­vákia közötti különbségek. A XI. kongresszus kitűzte a szocia­lista építés befejezésének program­ját, elsősorban azt, hogy az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is győzelemre kell vinni a nagyüzemi szocialista termelést. A munka ter­melékenységének nagyarányú foko­zásával biztosítani kell az életszín­vonal további emelkedését, még szo­rosabbra kell fűzni a nép politikai egységét s be kell tetőzni falvainkon a kulturális forradalmat. Pártunk a közeljövőben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Negyven év alatt 11 kongresszus és sok-sok konferencia jelölte meg pár­tunk dicső útját, amíg elérkeztünk a boldog mához. (Vége) Grek Imre föLPMVl/Ff 5 1961. április 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom