Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-11 / 4. szám
Minden erőt a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésére! Jól kezdik a harmadik ötéves terv első esztendejét Szovjet E-15 báger A ZSÉREI HATÁRBAN A péderi földművesszövetkezet a kassai kerület egyik legjobb szövetkezete. Évek őta nagyon szép eredményeket ér el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén, és remélhető, hogy az ötéves tervben is jól küzd majd az elsőségért. A péderiek heves versenyre számítanak, mert szerintük a szomszédos zsarnói szövetkezetnek is megvan minden feltétele, hogy élre kerüljön, annak ellenére, hogy jelenleg hátul kullog. Földjei még jobbak, mint az éderi földek. Rétjeiket viszont egyformán sújtja a folyók áradata minden évben. A másik szomszéd, a bodollói szövetkezet szintén komoly versenytárs lehet, s azonkívül számításba kell venni a bomodi, szepsi és a tornai szövetkezeteket is. A szomszédokon kívül nagyon sok szövetkezet utólérheti vagy meg is előzheti a péderi szövetkezetei, tehát jól kell indulniuk, mert ha a rajtnál berekednek, nehéz lesz behozni az „éllovas" előnyét. Ezért érdemes megfigyelni a péderiek indulását. Ogy látszik, rosszkor jöttünk, mert a szövetkezet irodáját zárva találtuk. — Hol lehetnek? — érdeklődünk. A tyúkfarm és a juhakol melletti földeken úgy dolgoznak az emberek, mintha tavasz lenne. Egy Zetor a trágyát hordja az akolból, de nem szarvasokba, még csak rakásokba sem. Alighogy leomlik a trágya a pótkocsiról, máris szétszórják, szépen, egyenletesen a hidegtől erősen kipirosodott arcú asszonyok. Nyomukban a DT mindjárt le is szántja. Égy zömök ember, akiről később megtudtuk, hogy a szövetkezet elnöke, megelégedéssel figyeli a szorgoskodást. Bennünket azonban gondolkodóba ejt, hogy miért hagyták ily későre ezt a munkát. — Mi is tudjuk, hogy az agrotechnikai határidő már rég lejárt, de nem tehettük hamarabb a sok eső miatt — magyarázta Fűzi János, a szövetkezet elnöke. - Viszont kár lenne ezt a munkát tavaszra hagyni. / — Miért éppen juhtrágyával trágyázzák az amúgy is kövér réttöréseket? Nem dűl meg benne a termés? — Azt vetünk bele, aminek a sok nitrogén nem árt, hanem használ. A múlt évben, amikor a Kenderkertdülő legelőtörésének mélyszántására került sor. a mezőgazdászunk azt mondta, hogy helyesli a tervet, amely szerint takarmányrépát akartunk itt termeszteni, de jó terméssel csak akkor biztatott, ha juhtrágyával megtrágyázzuk a földet. S igaza lett. Olyan répánk termett, hogy mindenki megbámulta. Érdekes, ezen a vidéken sok szövetkezetben panaszkodnak, hogy a baromfitenyésztésre ráfizetnek. A péderiek pedig már évek óta ebből húzzák a legtöbb hasznot. A múlt évben is a tervezett 68 500 tojás helyett 116 450 db-ot termeltek. Ez évre már 100 000 tojásra növelték a tervet, de ezt is túl akarják teljesíteni, ami bizonyára sikerül is. Tyúkállományukat főképpen a leghorn fajta képezi, de akad benne rhode island is, sőt a keresztezett sem kevés. Hasonló a helyzet a járás többi szövetkezetében is, hiszen ugyanarról a keltetőállomásról kapják a csirkéket. A baromfieledelben sincs nagy különbség, de az etetésben igen. Kuis Mária és Vys z o k a i Mária etetők jó munkáján kívül azonban az is fokozza a tojáshozamot, hogy télre az egész baromfiudvart érett istállótrágyával beterítik. Erre a módszerre maguk jöttek rá. Másik ilyen erős jövedelmi forrásuk a tejtermelés, amelynek a múlt évi tervét 220 %-ra teljesítették. Ezt az eredményt leginkább a szakszerű legeltetésnek köszönhetik, de még többre vihetnék, ha az átmeneti takarmányozás kérdését ic megoldanák. A marhahús beadásának tervét 110 °/o-ra teljesítették, de ezt sem az ez évi tervteljesités rovására, mert már nélkül el sem képzelhető önellátó szövetkezetben. A múlt évben — annak ellenére, hogy a péderi határ nedves és sok eső esett, 28 mázsás átlagos hektárhozamot értek el gabonából, a tavaszi árpa 36 mázsát adott, s volt olyan dűlő, amelyben 42 mázsát arattak hektáronként. A valóságban azonban jóval több termett, de igen nagy vámot vett belőle a rossz időjárás, s ráadásul olyan rossz kombájnt kapott a szövetkezet, amely öt nap alatt öt hektárt aratott le, de a három önkötözőgép sem működött a legjobban. A végén 25 pár arató kézi kaszával mentette meg a még menthetőt. Az elnök 35 °/o-ra becsüli a veszteséget. Idén jól kijavított saját gépeikkel és a gépállomás jó kombájnjaival fogják az aratási veszteséget elhárítani. Ezzel olyan hozamokat érnek el, amilyent 1965-re terveztek. S minderre a kongresszusi vitaanyag hívta föl a figyelmüket. A talaj erejében nincs hiány, mert évente hektáronként 125 mázsa istállótrágyát állítanak elő, s a műtrágyázást talajelemzés szerint végzik. PerA baromfiállomány a szövetkezet legnagyobb jövedelmi for-70 fiatal bikájuk hízik, amelyek közül még e hónapban beadnak 16 db-ot. Ezenkívül 90 sertést hizlalnak. Tehát jól rajtolnak. Már most annyi sertést tartanak, mint amennyit az ötéves terv utolsó évében kellene tartaniuk. A marhaállományt sem kell sokkal növelniük, hogy elérjék a tervet. Ugyanez a helyzet a termelékenység növelése terén is, de a péderiek nemcsak teljesíteni, hanem túl is akarják teljesíteni a tervet, méghozzá minél előbb. Az állattenyésztés minden szakaszán jó feltételeket teremtettek az induláshoz, mert eddig is abból származott a legtöbb hasznuk. A múlt évi 2 450 000 koronás pénzügyi tervükből 1 780 000 koronás bevételt az állattenyésztés biztosított. Viszont jó állattenyésztés jó növénytermesztés sze ezáltal a szalmatermés is nagyobb, s a több alom több trágyát eredményez. A múlt évben hektáronként 100 kereszt gabonájuk termett. Ez olyan mennyiség, amennyit csak jó erőben levő talaj adhat és elegendő a talajélet fenntartásához, illetve fokozásához jó vetésforgó mellett. Ezen a téren pedig nincs hiba, mert hereféléket is bőven termelnek. Hisz éppen ezzel pótolják azokat a veszteségeket, amelyeket az áradat okoz a réteken. A többi szövetkezet azzal hozhatná be az élenjárók előnyét, ha azok módszerét elsajátítaná, s úgy előzheti meg őket, ha a legnagyobb hibákat, amelyeket a termés betakarításánál, munkaszervezésben, a fertőző betegségek felszámolásánál és az agrotechnikai határidő betartásánál fordulnak elő, mihamarabb felszámolják. Csurilla József Ennek a szovjet gyártmányú bágernak nagy előnye, hogy széles lánctalpakon mozog (50 cm), s így a lápos, mocsaras talajon is biztonságosan halad, anélkül, hogy besüllyedne. Jól bevált ez a talajjavítást euorsító gép, amely a Z serei Talaj javítási Társulás keretében működik. Fényképezte: Csuka Gyula (Csiffár) Egyesülésben az erő A veelárei földművesszövetkezet a kassai járás egyik legjobb szövetkezete. Amikor gazdálkodását elemeztük, Molnár Bálint, a szövetkezet elnöke megjegyezte: — Megvárjuk az V. kongresszus határozatait és azután intézkedünk. Másra nem gondolhatott az elnök, mint arra, hogyan kellene áttérni a legkorszerűbb nagyüzemi termelésre, hiszen más hiba nincs; a szövetkezet politikailag erős, gazdaságilag fejlett, eredményekben gazdag. Ha betekintünk terveikbe, amelyek megvalósítását a harmadik ötéves terv idejére tűzték maguk elé, a számok mindennél ékesebben beszélnek. Az ötéves terv utolsó évében búzából hektáronként 26 mázsás, árpából 29 mázsás, kukoricából 38 mázsás hozamot terveznek. Anyakocánként 16 malacot, 100 tehéntől 90 borjút akarnak felnevelni, továbbá tyúkonként 140 tojást, tehenenkén pedig 3100 literes tejhozamot akarnak elérni. Hektáronként 207 kg húst és 926 liter tejet szándékszanak termelni. Más terveik is vannak. A patak szabályozásával 74 hektár területet tesznek termővé, 26 hektár savanyú rétet felszántanak, meszezéssel megjavítanak. Az új évben már közösen végzik a háztáji gazdálkodást, hogy jobban kihasználják a gépeket, s így több munkaerő jusson a közös megművelésére. E szép feladatok teljesítése érdekében eddig három közösségi és 17 egyéni kötelezettségvállalást tettek a szövetkezetesek. Már eddigi eredményeik is a legjobb szövetkezetek közé emelik őket, azonban mégsem elégedettek. Nem is titkolják, hogy miért. Kevés földterülettel rendelkeznek, így a haladó technológiát nem lehet bevezetni náluk. Ezen sürgősen segíteni kellene. De miért várnak? Hiszen a vitaanyag világosan rámutat arra, hogy a kis szövetkezeteknek egyesülniük kell. A szomszédos Dvorníky és Zádiel községek szintén kis területen gazdálkodnak. Egymáshoz közel fekszenek, de mindegyik község vár. Ajánlatos lenne, ha e három község helyi pártszervezetei a nemzeti bizottságokkal - a szövetkezetek vezetőségén, valamint taggyűlésein keresztül — a leggyorsabban határozatot hoznának, amely szerint a három szövetkezet/ egyesülne és egy gazdaságilag erős szövetkezet alakulna ki, amely biztosítaná a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítését. Nem szükséges felsőbb intézkedésekre várni. A javaslatok és hozzászólások a szövetkezet dolgozóitól eredjenek, mert ők látják a legjobban, melyik munkaszakaszon milyen intézkedéseket kellene tenni annak érdekében, hogy gyorsabban tudjunk haladni a mezőgazdasági szakaszon is, hiszen 1970-ig a mezőgazdaságnak el kell érnie az ipar színvonalát. Az egyesített szövetkezetekben jobb a munkamegosztás és a munkaerő kihasználása is. A szövetkezet vezetőivé a legjobb szakembereket választhatják, azok pedig, akik felszabadulnak a funkciók alól, növelhetik az egyes munkacsoportok teljesítményét. Járási viszonylatban is könnyebb a munka az egyesített szövetkezetekkel. Más 50 — 50 szövetkezetei irányítani, mint mondjuk 110-et. A járásban levő mezőgazdasági szakemberek elhelyezése is könnyebb ilyen esetben. Tehát sem Vcelárén, sem Zádielen vagy Dvorníkyn se halogassák ezt a problémát, arra várva, hogy majd a kongresszus mindent tisztáz. Az egyesítés eszméje már tisztázott kérdés; most a szövetkezeteken a sor, nekik kell cselekedniük. IVÄN SÁNDOR (Kosice) ki néhány esztendővel ezelőtt a bagotai szövetkezetben járt, távozóban könnyen mondhatott lehangoló véleményt: „No ebből sem lesz egyhamar élenjáró közös gazdaság! ...“ Miért volt gyakran az utolsók utolsója ez a szövetkezet? Mert a múlt csökevényeivel, előítéleteivel terhelt tagság egy része úgy gondolta, hogy a szövetkezetbe lépéssel minden kötelességének eleget tett. A többi, az már magától megy.... Csakhogy a jólét nem hullott mannaként az égből. A közös munka mellőzése, a háztáji föld túlzott dédelgetése oda vezetett, hogy előlegosztáskor bizony a tagoknak oly lapos maradt a pénztárcája, mint a szélhajtókeszeg. Ám a kapzsibb emberek azt tartották: „Ha már lúd, hát legyen kövér!" Vagyis'nem elégedtek meg a felduzzasztott háztáji gazdasággal. így történhetett meg azután az, hogy a gyönge vezetés jóvoltából évről évre nem munkaegységért, hanem bizonyos részért takarították be a tagok a közösben termett kukoricát. Még tavalyelőtt is! Sajnos, ezt a hányaveti gazdálkodást a közös állatállomány sínylette meg leginkább, mivel a kukoricatermés jelentős része a tagok szárítójába vándorolt. A szövetkezet meg drága pénzén vásárolta a takarmányt... A fordulat esztendeje Immáron egy éve annak, hogy a szövetkezet kormánykerekét a taggyűlés biztosabb kezű, nagyobb szervezőképességű Kajan Kálmán elvtársra bízta. A tagok jól ismerték öt, hiszen a könyvelési teendőket nagyon becsületesen, s hozzáértéssel végezte. Néhány éven keresztül! A tagok jórészt azt is tudták róla, ha a közösről van szó, ő bizony nem „kukoricázik“, meg aztán rendszerető is. Egy-két hónapon belül felengedett a tespedtség. Megélénkült a gazdálkodás menete... Eljött a kukoricatörés ideje. A kapzsiak úgy gondolták, ismét sikerül a számításuk. „Atejtik“ a vezetőket. De tévedtek! Az új vezetés idejében felfigyelt a munkaelodázgatók mesterkedéseire, s megtorpedózta azt. Mégpedig olyképpen, hogy a vezetők a személyes példamutatás eszközéhez nyúltak. Éjjeli műszakot szerveztek, hogy Utolértél! önmaguliat a kukorica minél előbb a szövetkezet kukoricaszárltóiba kerüljön. Lényeges változás állott be az állattenyésztésben is. Hizlalásra fogták a kiselejtezett teheneket és a növendékbikákat, amit annakelőtte minden évben elmulasztottak. Tehát ez ennyit jelentett, hogy az addigi 3,60 korona helyett 10-11 koronát kaptak a jobb minőségű hús kilójáért. A szövetkezet fennállása óta, a múlt évet kivéve, egy ízben sem tudtak tojásbeadási kötelezettségüknek 100 százalékosan eleget tenni. Kajan elvtárs ebben nem nyugodott bele semmiképpen sem. ö nem olyan típusú ember, aki megtorpan a nehézségek előtt. Felszámolták a régi baromfifarmot. Fertőtlenítették a talajt, s felszántották. Továbbá megfelelő gondozók kezére bízták az új baromfiállományt. Tamaskovics Mária és Somogyi István baromfigondozók szlvvel-lélekkel hozzáláttak a dologhoz. S nem véletlen, hogy járási méretben második helyre kerültek azáltal, hogy a szerződéses kötelezettségüket 140 százalékra teljesítették. Mit mutat a mérleg? Érdemes megtudni: vajon mit mutat a bagotai szövetkezet múlt évi gazdálkodásának mérlege? Legalább is dióhéjban! Igazán örvendetes tény, hogy tavalyi termelési-pénzügyi tervüket, ami eddig soha sem történt meg, 100 százalékra teljesítették. Az előirányzott 3 millió 648 ezer korona bevételt pedig 99 000 koronával túlteljesítették. A munkaegység teljes értéke fillérek híján csaknem húsz korona (a>természetbeniekkel együtt). Nagyon jelentős gazdasági szilárdulás ez! Már hogyne, hiszen tavalyelőtt csak 11.70 koronát. 1958-ban pedig csupán 7 koronát ért egy munkaegységük. Végre utolérték önmagukat! Ezt jórészt annak köszönhetik, hogy véget vetettek a hányavetiségnek (így a kukorica részes művelésének is!), megszilárdult a munkafegyelem, s az új vezetés hozzányúlt az addig kiaknázatlan tartalékokhoz. És azokat a termelés fellendítésének szolgálatába állította (talajjavítás, marhahizlalás, prémium a dohánytermesztőknek stb.). Ami még tartalék ... Szóba került a prémiumjuttatás, mégpedig a dohánytermesztőknek. Serkentő hatásáról mindannyian meggyőződhettek a bagotaiak. Ami pedig a közösség hasznát növeli, az a kétszer akkora jövedelem (1958-ban ugyancsak 25 hektáron termesztettek dohányt, s a fele jövedelemmel járt). Most, a második vitaanyag áttanulmányozása is arról győzte meg őket, hogy a termelés minden szakaszán érvényesíteniük kell a premizálást, mégpedig már ebben az esztendőben! Arra is rájöttek, ha az egész kertészetet áthelyezik melegebb, fekete földre — ahova már egy víztároló medencét is építettek —, s a paprikát és másegyebet öntözik majd: újabb jövedelemtöbblethez jutnak. Fájós pontjuk: annak ellenére, hogy 6 kocsist már átiskoláztattak traktorossá, mégis hiány mutatkozik gépkezelőkből. Három ezekből kiöregedett, négy meg bevonult katonának. Több gondot kell fordítaniuk arra, hogy elegendő fiatal legyen a szövetkezetben, s törődjenek majd azzal is,, hogy azok szakképzettségben részesüljenek, mindannyian értsenek a gépek kezeléséhez. További tartalék: 100 tehénnél bevezetik a gépi fejést. ötven hektáron trágyaleves gazdálkodás létesítenek. Jobban kihasználják a kavicsbányák (7 hektár) vizét öntözésre. Eddig csupán 25 hektárnyi területet öntöztek, holott az 5 méter mélységű víz akár 200 hektáros terület öntözését is lehetővé tenné. No meg ott van a Zsitva vize is! Mindent egybevetve, a bagotai határ egyharmadát öntözni lehetne, ami igen számottevő jövedelemtöbblethez juttathatná a szövetkezetét. Legjelentősebb tartalék táródik fel azáltal, hogy a bagotai szövetkezet egyesül a szomszédos margitpusztaival, s az új szövetkezet 1720 hektáron gazdálkodik - már ebben az évben! Tehát semmi akadálya annak, hogy a rendelkezésükre álló vízzel a lehető legjobban gazdálkodjanak. Kovács István
