Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-19 / 32. szám

Moszkva óriási lelkesedéssel fogadta

(Befejezés az 1. oldalról.) te a hős űrhajóst, megcsókolta és sokáig ki sem engedte öleld karjaiból.

Gagarin őrnagy ezután üdvözölte feleségét, rokonait, barátait, majd Hruscsov oldalán fogadta a diplomáciai testület tagjainak jókívánságait. Gagarin őrnagy 11,45 perckor — Hruscsov, Brezsnyev elvtársak és felesége társaságában — beült a virágdíszes, nyitott autőba és a tömeg ujjongása közepette a Vörös térre hajtatott.

Moszkva olyan ünnepi díszben várta a hős repülőt, amilyenbe csak május elsején és az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére öltözik.

— Vöt etot dal... Ez aztán igen! — olvashattuk mindenütt a moszkvaiak e három szóba foglalt csodálatát.

Az autósor lassan tör utat a sokezres tömegben A moszkvaiak tízezrei és a főváros vendégei zsúfolásig megtöltötték a Vörös teret. Fél háromkor óriási tapsvihar tör fel: Nyikita Hruscsov, a szovjet kormány elnöke és Jurij Gagarin, a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a világűr hősének felesége éa szülei léptek fel a mauzóleum emelvényére.

A nagygyűlést Kozlov nyitotta meg. Utána felhangzott a szovjet himnusz, majd Jurij Gagarin mondott beszédet, utána pedig Hruscsov elvtárs vette át a szót.

Hruscsov elvtárs köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Vosztok szovjet szputnyik-űrhajó előállításához és az ember első sikeres űrrepüléséhez, majd Gagarin őrnagyhoz fordult:

— Büszkék vagyunk arra, hogy a világ első űrhajósa szovjet ember. Ürömmel közlöm önnel, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Hőse megtisztelő címet adományozta önnek, önnek adományozta elsőként a „Szovjetunió űrhajós pilótája* dlcsöclmet is. Az ember elsó űrutazásának megörökítésére Moszkvában felállítják a világűr hósének bronzmellszobrát és emlékérmet adnak ki.

A manifesztáció véget nem érő: ovációkkal éa ünnepléssel fejeződött; be.

1

■

Fogadás a Kremlben;

Az SZKP KB, a Szovjetunió Leg-; felső Tanácsának elnöksége és a Szov- • jetunió Minisztertanácsa pénteken a: nagy Kreml-palotában fogadást ren-; dezett Jurij Gagarin, az első szovjet; űrhajós, az ember első űrrepülését! biztosító tudósok, mérnökök, techni-5 kusok és munkások kiváló sikereinek: tiszteletére. A fogadáson jelen voltak; a kommunista párt és a szovjet kor-; mány vezetői Nyikita Hruscsov veze-| tésével, továbbá Jurij Gagarin őrnagy; és családtagjai.

Jurij Gagarin szovjet őrnagynak,* a világ elsó űrrepülőjének a Szovjat-; unió Tudományom Akadémiája a Kon- ;

sztantin Ciolkovszkij aranyérmet; ajándékozta. ;

Ä világűrbe

gyakran, nagy távolságokra vAnjijtii

és biztonságosan fopnk *

Sajtóértekezlet Jurij Gagarlnnal, az első űrrepülővel

Egyszerű szovjet ember vagyok...

Gagarin őrnagy először is megcáfolta azokat a hazug állításokat, amelyek néhány amerikai lapban jelentek meg, hogy Gagarin egy herceg

utódja.

— 1934. március 9-én születtem egy kolhozparaszt családjában. Családomban nem voltak hercegek; szüleim az 1917-es forradalom előtt szegényparasztok voltak, s azok voltak az ő szüleik is. Tehát, amint látják, családfámban nincsenek neves hercegek — mondotta a jelenlevők tapsvihara közben Jurij Gagarin és kijelentette, hogy így kénytelen csalódást okozni „adoptált rokonainak*.

A továbbiakban Jurij Gagarin őrnagy lsmartatte életrajzát. Kijelentette:

— Nagyon boldog és rendkívül hálás vagyok a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak azért, hogy megbíztak az űrutazással, amelyet a haza, a hős szovjet nép és a kommunista párt nevében hajtottam végre.

Az értekezlet további szónoka Sziszakjan akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája élettani osztályának titkára, Vaszilij Parin professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagja, és Jevgenij Fjodor akadémikus volt, akik saját tudományágaik szempontjából értékelték az első űrrepülés eredményeit és jelentőségét.

Gagarin kísérelte meg elsőként a világűrutazást

Szután Nyeszmejanov akadémikus

bejelentette, hogy az Írásban benyújtott kérdések többsége közvetlenül Gagarinhoz szól, ő csak azokra válatzol, amelyek közvetlenül reá, az Akadémia elnökére tartoznak.

Sokan azt kérdezik, tettek-e már •lőbb kísérleteket az ember felbocsátására a világűrbe. Ilyen kísértetek nem voltak. Gagarin volt az első, s mint látják, kísérlete sikerült. Arra a kérdésre, hogy szükséges volt-e felbocsátani az embert a vi-A fogadására összegyűlt moszkvaiak lelkes éljenzése közepette szállt ki Gagarin őrnagy a repülőgépből

1961. április 19.

Iágűrbe, Nyeszmejanov azt válaszolta, hogy hogyan kutathatnánk máskülönben a többi bolygót.

Egy másik kérdés úgy hangzott, hogy Hruscsov azt mondotta: Gagarin űrrepülése az első szovjet fecske útja volt a világűrben. Mikorra várhatók a továbbiak?

— A fecskék rendszerint tavasszal repülnek — válaszolta Nyeszmejanov.

Gagarin válaszol a kérdésekre

Egy további kérdésre válaszolva, Gagarin kijelentette, hogy a Szovjetunióban különféle változatokban dolgozták ki a leszállás technikáját. Közte van az ejtőernyős leszállás is, amelyet Gagarin leszállásánál alkalmazott.

További kérdésre válaszolva Gagarin kijelentette, hogy az űrhajón egyetlen fényképezőgép vagy filmfelvevő gép sem volt, tehát fényképek sincsenek. Továbbá elmondotta, hogy érzései semmiben sem különböztek a földiektől.

Gagarin kijelentette, hogy idejében közölték vele jelölését az űrrepülésre, s így jókor felkészülhetett. Nagyra értékelte a rádiőösszeköttetés szerepét az űrrepülésben. Állandó kapcsolatot tarthatott fenn a Földdel, parancsokat vett át, adatokat továbbított a műszerek tevékenységéről, s állandóan érezte a szovjet nép támogatását e rendkívül feladat teljesítésében.

Gagarinhoz a következő kérdést intézték:

— Ha önt, nős embert, két gyermek apját felküldték a világűrbe, ez azt jelenti, hogy a kormány biztos volt a repülőút szerencsés kimenetelében.

— Szeretném, ha azt a szót „felküldték" azzal helyettesítenék, hogy „megbíztak" - válaszolta Gagarin. — Sem én, sem pedig a repülést előkészítő tudósok, technikusok és munkások egy percig sem kételkedtünk az első űrrepülés sikerében.

Maradéktalanul

teljesítette feladatát

Jurij Alekszejevics elmondotta,

hogy a világűrkutatási terv alapján űrhajős pilótákat képeznek ki Szovjetunióban, s a jelenlevők tapsa közepette kijelentette:

— Azt hiszem, elegen vannak ahhoz, hogy a tervezett világűrrepüléseket megvalósítsák.

Gagarin pozitívan válaszolt arra a kérdésre, hogy teljesltette-e az egész repülési programot, és kijelentette, hogy a Föld körüli keringési pályán töltött idő alapján egyénileg úgy véli, hogy sokkal hosszabb ideig is ki lehet bírni az űrrepülést.

Arra a kérdésre, felhasználható-e még egyszer a Vosztok szputnylkűrhajó vagy egyes alkatrészei, Gagarin azt válaszolta, hogy szerinte igen.

Arra a kérdésre, mit érzett, amikor a világűrből visszatért szülőföldjére, Gagarint ezt válaszolta:

— Nehéz leírni érzéseimet. Öröm, büszkeség és boldogság töltött el, hogy végrehajtottam az Űrrepülést, teljesítettem a rám bízott feladatot. Boldoggá tett az a tudat, hogy az űrrepülést a Szovjetunióban hajtották végre.

Arra a kérdésre, felrepül-e még egyszer a világűrbe, vagy most mást bocsátanak fel, Gagarin kijelentette, hogy közölte a párttal és kormánynyal, kész bárminő új feladatot teljesíteni.

— örülni fogok és hálás leszek, ha egy újabb repülőűtta! bíznak meg, de sok űrhajós-jelölt készül repülésre, s azoknak is alkalmat kell adni, hogy tervük valóra váljék.

Az utolsó kérdés így hangzott:

— További program keretében felrepülhetne-e a Vosztok szputnyikűrhajóval a Holdra?

— A Vosztok nem volt berendezve hogy a Holdra repüljön — válaszolta Gagarin. — E célra más szputnyikürhajőkat gyártunk.

Szellemes és határozott válaszait tapssal fogadták és nagy tapsvihar tört ki, amikor kijelentette:

— Szeretnék még sokat repülni a világűrbe, mivel a világűrrepülés megtetszett nekem. Szeretnék eljutni a Venusra és a Marsra.

KÖZLEMÉNY

Csehszlovákia Kommunista Pártfa Központi Bizottságának üléséről

Április 12-14-én ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A Központi Bizottság nagy örömmel ás lelkesedéssel üdvözölte az első ember sikeres űrutazásáról szóló hirt, a szovjet nép, tudomány és technika történelmi jelentőségű győzelmét, amely a békét, a haladást, az emberiség boldogulását szolgálja.

A Központi Bizottság megtárgyalta az építészet feladatainak teljesítését. Ezzel kapcsolatban a következő beszámolók hangzottak el:

a) ellenőrző jelentés a XI. kongresszusnak és a CSKP országos konferenciájának a központosított és decentralizált építkezésekre vonatkozó határozatai teljesítéséről, valamint a lakáskultúrával kapcsolatos országos vita eredményeiről, s a CSKP KB lakásépítésre vonatkozó határozatának megvalósításáról (a beszámolót Oidrich Heran elvtárs tartotta);

b) ellenőrző jelentés a XI. kongresszusnak a prágai lakásépítkezés feladatainak teljesítéséről s a fővárosi építkezésekről (beszámolt Antonín Krcek elvtárs);

e) ellenőrző jelentés a Keletszlovákial Vasművek építkezései feladatainak teljesítéséről (beszámolt Emil Chlebec elvtárs);

d) a CSKP Központi Bizottsága megvitatta a vasúti közlekedés továbbfejlesztésének kérdéseit, amelyekről Rudolf B a r á k elvtárs számolt be.

A Központi Bizottság meghallgatta Václav David elvtárs beszámolóját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének március 28-29-i moszkvai tárgyalásairól, s a csehszlovák párt- és kormányküldöttségnek a Magyar Népköztársaságban és a Román Népköztársaságban tett látogatásáról és eredményeiről szóló Jelentést.

A gazdag vitában megtárgyalták az építészet éa a vasúti közlekedés feladatait. A Központi Bizottság határozatokat fogadott al az építészet néhány kérdéséről és a vasúti közlekedés továbbfejlesztéséről. A Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé moszkvai ülésén tanúsított állásfoglalásával.

A Központi Bizottság ülésére meghívták a Nemzeti Front elnökségének tagjait, a CSKP kerületi bizottságainak titkárait, a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit a az építészet, valamint a vasúti közlekedés egyes párttá gazdasági dolgozóit.

A Központi Bizottság ülésén megemlékeztek J. V o d 1 8 k a elvtársról, a CSKP KB elhunyt tagjáról, pártunk érdemekben gazdag dolgozójáról.

Tárévá! a Nsmzetpvülás

Terjedjen tovább a százas mozgalom

Azt csak a földeken dolgozó parasztság tudja, mennyi verejtékbe, görnyedésbe és véresre feltört tenyérbe került valamikor minden kukoricacső vagy burgonya termesztése. Az emberek tenyere keményebbé kérgesedéit, mint a kapa nyele, amelyhez tavasztól őszig szinte hozzánö.tt a kukoricát és burgonyát termesztő paraszt. A kapa átkot és görnyedést jelentett egyszerre, amely kifacsarta az emberből az erőt. A kapa volt az egyedüli gépi eszköz azok számára, akiknek nem volt mit befogniuk az eke elé, de azok is eleget kínlódtak vele, akiknek egyedüli igásállata a gyengén tejelő, elkínzott tehénke volt. Hogyan Is vállalkozhatott egy kapával felfegyverkezett ember, akár öt hektárnyi kukorica művelésére is, hiszen még a néhány hektáros parasztok is hóolvadástől késő őszig szinte pihenés nélkül dolgoztak a kukoricaföldeken.

S ma már két traktoros 100, sőt még ennél is több hektár kukorica termesztésére vállalkozik! Ennek köszönhető, hogy a kukoricát, ezt a csodálatos terményt, amelynek egy hektárnyi termése túlszárnyalja tíz hektár zabtermésének takarmányértékét és jobban fizet a burgonyánál és répánál is, ma már hatalmas területeken termeszthetjük. Sok húsra és tejre van szüksége az országnak, amelyet a lehető legolcsóbban szeretnénk előállítani. S a legolcsóbb takarmány a négyzetesen vetett és géppel művelt kukorica. Ezért hazánkban ebben az évben már félmillió hektárra növeltük a kukorica vetésterületét. Ilyen nagy termelési feladatokkal a kapával dolgozó ember nem birkózhatna meg.

A kukorica négyzetes vetése lehetővé teszi a munkagépek fokozott használatát. A négyzetekbe vetett kukoricát két irányban sarabolhatjuk, s csak egyszer kell a kukoricát az egyeléssel egy időben kézi erővel megkapálnl. A sorbavetéssel szemben már ez a módszer is felére csökkenti a sorközi növényápoláshoz szükséges kézi erővel végzett munkát.

A százasok mozgalma, amely tavaly rohamosan terjedt el hazánk traktorosai között, még ennél is többet akar elérni; nyugdíjba küldi a kapát. A százasoknak az a célja, hogy minden munkálatot géppel végezzenek el a vetéstől - a fejtrágyázoson, saraboláson, a vegyszeres gyomirtáson és a kártevők elleni küzdelmen át - a termény betakarításáig.

A mozgalom résztvevőit gitalovistáknak nevezték el a híres szovjet gépesítő után, aki úttörőként harcot hirdetett a kapa ellen. Gltalovot traktorosaink személyesen nem ismerték, de tanítójukként tisztelték. S ez évben Gitalov személyesen is ellátogatott Dél-szlovákiába, hogy átadja tapasztalatait mezőgazdasági termelésünk gépesítőinek.

A kukorica vetésének idején ez évben körülbelül 3000 négyzetes vetőgép áll földműveseink rendelkezésére. Az a feladatunk, hogy minden vetőgéppel legalább 100 hektárt vessünk be, tehát a vetésterület 60 %-ái, 300 000 hektárt már új módszerrel művelhetünk.

A tapasztalt gazdák a silókukoricát is négyzetesen vetik, mivel tudják, hogy ez a sorbavetéssel szemben 50 %-os vetőmag megtakarítást jelent, lehetővé teszi a növényegyedek egyenletes napfény- és tápanyag ellátását és gépi ápolását. Ezenkívül ha a sűrűn vetett kukorica 500 mázsa zöldtömeget ad hektáronként, akkor csak felényl emészthető fehérjét szolgáltat, mint a négyzetesen vetett tejes-viaszérésú silókukorica. Ez a mennyiség csak 5000 liter tej előállítására elegendő, ezzel szemben ugyanannyi tejes-viaszérésü silókukorica 10 000 — 12 000 liter tej előállítását teszi lehetővé.

Ebben az évben kerül földműveseink kezébe először osztályozott vetőmag, amely az elvetendő egész mennyiség 40 %-át képezi. Az osztályozott vetőmag nagyban elősegíti a kukoricaterroesztés egyetemes gépesítését és fölöslegessé teszi az cgyelést. A vetőgépeket osztályozott vetőmag esetén pontosan beállíthatjuk, s a gép csak a meghatározott mennyiségű vetőmagot hullatja a fészkekbe. Ha idén csak 140 000 hektárt vetnénk be osztályozott vetőmaggal, az egvelés kiküszöbölésével 45 millió koronát takarítanánk meg a sorbavetéssel szemben és 20 millió koronát a négyzetesen vetett osztályozásán vetőmaggal összehasonlításban.

Évről évre szaporodik a négyzetes vetőgépek száma. Ez évben is 1500 ilyen gépet kapunk, s ennek több mint a fele a szlovákiai szövetkezetekbe kerül. A harmadik ötéves terv Idején 32 500 silókomfcájnnal gyarapszik gépállományunk. Amíg 1957-ben egy silókombájnra 563 hektár jutott, 1965-ben egy silókombájnra már csak 40 hektárt számítunk.

Ilyen feltételek között terjed egyre inkább a százas mozgalom, hogy egy hektárnyi kukorica termesztése az eddigi 450-600 órai emberi munka helyett csak 60 — 80 órai gépi munkát vegyen igénybe. Hogy a kapa, amely fölött évezredek óta görnyed az ember, végre oda kerüljön, ahova tartozik: a múzeumokba.

Gagarin őrnagyot

Jurij GAGARIN őrnagy, az ellő űrrepülő sajtóértekezletet tartott többszáz újságíró és külföldi tudósító számára.

A moszkvai tömegek már reggel óta körülvették • Tudósok Házát, ahol a sajtóértekezletet megvalósították. Az újságírók viharos tapssal

fogadták a megérkező Gagarin őrnagyot, aki mosolyogva üdvözölte a jelenlevőket. Az ember első világűrrepüléséről rendezett sajtóértekezletet Alekszander NYESZMEJANOV, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke nyitotta meg. Tájékoztatta az újságírókat az első űrrepülés előkészítésével és körülményeivel, majd Gagarínnak adta át a szót.

A Nemzetgyűlés április 17-én kezdte meg 7. plenáris ülését, amelynek napirendjén a kormánynak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1980. évi népgazdaságfejlesztési állam! tervének teljesítéséről szőlő Jelentése, az alkotmányjogi bizottság beszámolója a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről és a helyi népbírőságokről szőlő törvényjavaslatok és e beszámolók megvitatása szerepelt.

A vitában az első napon 9 felszólaló vett részt.